Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-01 / 232. szám

2 MOOR ÄD 1067 október 1., vasárnap­ÉGY HÉT Ér fénytelen a válogatás — Felvonulnak a papok ég diákok — A* elnök nem tárgyal Gumi bottal támadt a rend­őrség szombat reggel Saigon­ban a tüntető diákokra, mi­után a dél-vietnami ideigle­nes nemzetgyűlés külön bi­zottsága érvénytelennek nyil­vánította a szeptember 3-i el­nökválasztások eredményeit. A bizottság a kora hajnali órákig tartó ülésezés után 16 szavazattal kettő ellenében, egy tartózkodással hozta meg döntését A jelentést a 117 tagú nemzetgyűlés elé terjesz­tik, amelynek a jövő hét keddjéig kell eldöntenie, jelö- lik-e a választások győztesét, Nguyen Van Thieut, elnök­nek. A különbizottság elnöke Phan Khac Suu, aki az egyik polgári jelöltként saját bőrén érezte a választások csaló jel­legét, a nemzetgyűlés épüle­tének lépcsőjén hirdette ki a bizottság határozatát az egy­begyűlt, mintegy kétezer fős tömegnek. A túlnyomó több­ségében diákokból álló tünte­tők ledöntötték az épület előtt álló hat méter magas táblát, amelyen a „választások” ered­ményei voltak feltüntetve. A felvonulók — akik közt a pén­teken letartóztatott Truong Din Dzu felesége is látható volt — vállukon vitték és él­tették Phan Khac Suut és fel­szólították a nemzetgyűlést, írjon ki új választásokat. A nemzetgyűlés egy szóvi­vője közölte, hogy a bizottság 46 különböző pontból álló, húsz panaszt vizsgált meg a választásokon felmerült sza­bálytalanságokkal kapcscfl at­ban. Ezek közül nyolcat úgy ítélt meg, hogy kimerítik a törvénytelenség kritériumát és azokat megvitatásra a nem­zetgyűlés elé terjeszti. A diáktüntetés egybeesett egy másik felvonulással, amelyben közel ezer buddhis­ta szerzetes és papnő tünte­tett a kormánypalota előtt, mivel a Thieu—Ky kettős el­utasította követeléseiket. A ra­dikális buddhista irányzat ve­zetője, Thich Tri Quang im­már 48 órája folytat ülősztráj­kot az elnöki palotával szem­ben levő parkban. A buddhis­ta vezető ezalatt két ízben Is tárgyalt a palotában különbö­ző tisztviselőkkel. Thieu elnök azonban még csütörtökön ki­jelentette, hogy nem hajlan­dó érdemleges tárgyalásokra az új buddhista chartáról. A* fc’/VSZ köxgyűlégéről /elentjük Folytatják az általános politikai vitát Az ENSZ közgyűlésének pénteki ülésén folytatódott az általános politikai helyzet vi­tája A délutáni ülésen első­ként Martinez Moreno, Salva­dor külügyminisztere szólalt fel. Kijelentette, a nemzetkö­zi kereskedelemben a fejlő-, dő országok a fejlettekhez ké­pest egyenlőtlen és hátrányos helyzetben vannak. Ennek kö­vetkeztében csökken a nyers­anyagokat exportáló országok fejlődésének üteme, így Sal­vadoré is. A miniszter beszédében megállapította az atomsorom- pó-egyezmény aláírása döntő lépés lenne a leszerelés irá­nyában. Leslie Lee, Sierra Leone képviselője felszólalásában rá­mutatott, az atomfegyverek­kel rendelkező országoknak még nagyobb erőfeszítéseket kell tenniök a nukleáris fegy­verek elterjedésének megaka­dályozására. Éles szavakkal bélyegezte meg a dél-afrikai, a rhodesiai és a portugáliai gyarmatosító rendszereket és állást foglalt a dél-afrikai gyarmatosító és fajüldöző rendszer mielőbbi felszámolá­sa mellett. Guevara Arze, bolíviai kül­ügyminiszter nyugtalansággal szólott a fejlett ipari orszá­gok és gazdasági tekintetben fejlett országok közötti kü­lönbségek növekedéséről. A külügyminiszter az izraeli csa­patoknak a megszállt terüle­tekről való kivonását az Iz­raellel szemben fennálló „el­lenséges állapotok” megszün­tetésével kötötte egybe. A bolíviai küldött felszóla­lásával véget ért az ENSZ- közgyűlés péntek esti vitája. A közgyűlés legközelebb ok­tóber 2-án, hétfőn ül össze. Tel Aviv nyíltan fenyeget Az Arab Ligához közelálló ' körökben rámutatnak arra, hogy Izrael nemcsak eluta­sítja a közép-keleti válság rendezését célzó úgynevezett Tito-tervet, hanem alig bur­kolt formában ismét agresz- szióval is fenyegetőzik. Az iz­raeliek különösen Szíriát fe­nyegetik és „büntetést” ígér­nek neki a Palesztinái kom­mandók támogatásáért. Az arab megfigyelők emlé­keztetnek Yigal Állón izraeli tábornok, jelenlegi munka­ügyi miniszter kihívó nyilat­kozatára, amely szerint „Iz­raelnek fel kell készülnie a negyedik arab—izraeli háború­ra, minthogy az arab államok nem hajlandók közvetlenül tárgyalni vele”. Az izraeli tá­bornokoknak a haifai diákok előtt elhangzott nyilatkozata a Szíria ellen előirányzott „megtorlásról” szóló hírekkel egyidőben jelent meg a Tel Aviv-i sajtóban. Tel Aviv sze­rint Damaszkusz a felelős azért, hogy a szíriai területen levő táborokban kiképzett Pa­lesztinái szabadságharcosok szabotázsakciókat hajtanak végre. A pápa a vietnami válság békés rendezését sürgeti AVILA Munkavocsorák évadja Az ENSZ-palotaban, lezá­rult a közgyűlés általános' vi­tájának második hete és a várakozásoknak megfelelően nem hozott drámaian új fej­leményeket. A küldöttségek vezetői, akik általában az il­lető országok külügyminiszte­rei, kifejtették álláspontjukat, s ez a tárgyalt témák sokfé­leségéből, valamint a határo­zott véleménynyilvánításból következően nemigen adott lehetőséget beható tárgyalá­sokra. Ugyanakkor megkezdő­dött a „munkavacsorák évad­ja”, s ezeken a személyes ta­lálkozókon már jobb alkalom kínálkozik az esetleges érint­kezési pontok kitapogatására. A különböző páros találko­zók közben így került sor a héten a legfontosabb összejö­vetelre: a négy nagy külügy­miniszter U Thant vacsora­vendége volt. Jellemző a ta­nácskozások sűrítettségére, hogy még tolmácsok sem vol­tak jelen, tehát tizennyolc szem között vitatták meg az ügyeket. A „tizennyolc szem” a külügyminisztereket, az ál­landó ENSZ-nagyköveteket, valamint a világszervezet fő­titkárát jelentette. Természe­tesen még az ilyen, önmaguk­ban jelentős találkozóktól sem szabad valamifajta szenzációs eredményeket várni. Nyilván­való ugyanis, hogy a vietna­mi helyzet elmozdítása a holt­pontról nem az egyes külügy­miniszterek képességein mú­lik, hanem azon, hogy az Egyesült Államok hajlandó-e végre lemondani a katonai megoldásról, s — első lépés­ként — valóban minden fel­tétel nélkül beszüntetni a VDK bombázását. (Ennek azonban nincsen jele, s mi­közben Goldberg amerikai ENSZ-delegátus békeszándé­kát bizonygatta a világszerve­zetben, a héten csak tovább erősödött a légitámadások hulláma, ismét B—52-es szu­perbombázók dobták le halá­los terhüket a demilitarizált .övezetbe, s megszólaltak a szirénák Hanoiban is.) Hason­lóképpen, a másik viszálygóc, GPOLITIKABAN — Sorompó-ellenőrzés — Az AASZ és Kuba— Két szavazás között a Közel-Kelet ügyében sem történt előrelépés. Sőt, mu­tatkoztak bizonyos új veszé­lyek is. Egyrészt kitűnt a fegyverszünet törékenysége, az elmúlt napokban súlyos izraeli—egyiptomi tüzérségi párharc volt a Szuezi-csator- nánál, — másrészt Izrael lát­ható erőfeszítéseket tesz. hogy hosszabb távra rendezkedjék be a megszállt területeken. Akár az a cél, hogy véglege­sen bekebelezzék ezeket a vi­dékeket, akár csupán nyomást akarnak gyakorolni a másik félre — az események aggo­dalomra adnak okot. A külügymir’szteri találko­zó ilymódon lényegében csak két vonatkozásban hozhatott pozitív fejlődést. Általános ér­deklődéssel fogadták U Thant indítványát, hogy a Bizton­sági Tanács tartson rendsze­res zárt üléseket, s a tagálla­mokat a külügyminiszterek képviseljék. Ez a forma tulaj­donképpen egy időről időre összeülő külügyminiszteri ér­tekezlet rendszeresítését je­lenthetné. A másik terület, ahol kétségtelenül mozgásba jött a nemzetközi politika, az atomsorompó-tárgyalások ügye. Az ENSZ előtt fekszik a pár­huzamos, azonos szövegű szov­jet és amerikai javaslat az atomfegyverek továbbterjedé­sének megakadályozásáról. Lényegében már csak az el­lenőrzés kérdésének tisztázá­sa van hátra. A Szovjetunió, a szocialista országok és szá­mos más állam az ENSZ bé­csi Nemzetközi Atomerő Ügy­nökségére kívánja bízni a kontrollt, míg egyes nyugati hatalmak, főként a Német Szövetségi Köztársaság, az Euratomot kívánja ellenőrző hatósággá tenni. Mivel az Euratomnak csak a Közös Pi­ac hat országa tagja, egy ilyen ellenőrzés megbízhatósága és pártatlansága legalább is erő- . Üj elemként említhetjük tehát, hogy az előzetes tárgyalások után. az atomügynökség bécsi közgyű­lésén úgy a szovjet, mint az amerikai küldött helyeselte az ENSZ-ellenőrzést Bécsben a magyar diplomá­cia is fontos kezdeményezést tett. Hazánk küldötte bejelen­tette: Magyarország az ENSZ- szerv ellenőrzése alá he­lyezi atomreaktorait, ha ugyanezt teszi Nyugat-Német- ország is. Hasonló bejelen­tés történt már korábban Csehszlovákia. Lengyelország és az NDK részéről is. Bonn válaszán múlik tehát, hogy sikerül-e kialakítani a közép­európai „ENSZ-ellenőrzése* atomzónát”, amely egy atom­mentes övezet előfutára le­hetne. Kevéssé rokonszenves dip­lomáciai akcióról érkezett hír Washingtonból. Az Amerikai Államok Szervezete tanács­ülésén újabb Kuba-ellenes bojkotthatározatokat fogadott el. Újra kiderült, hogy a lar tin-amerikai államok ahelyett, hogy saját társadalmi ellent­mondásaikon próbálnának vál­toztatni, „Kuba-kezét” kere­sik a lakosságuk körében meg­mutatkozó elégedetlenség mö­gött. Az értekezlet még így sem ért el teljes sikert. Mexi­kót nem sikerült rábírni a Kubával fennálló diplomáciai! kapcsolatok megszakítására, Brazília és Chile pedig vi- szonylag mérsékeltebb nyilat­kozatokat tett. Az AÁSZ- döntés némi nehézségeket tá­maszt amerikai—angol vi­szonylatban is, London ugyan­is a washingtoni nyomás el­lenére sem kívánja feladni ke­reskedelmi kapcsolatait Ku­bával. Nem lenne teljes a heti kró­nika a francia járási válasz­tások említése nélkül. Vasár­nap tartották meg az első for­dulót, és ma kerül sor a má­sodikra. A két szavazás között máris adódhatott néhány ta­nulság. A demokratikus-bal­oldali ellenzék a szavazatok 56 százalékát szerezte meg, egyedül a kommunisták szava­zataránya 26 százalék fölé került. Mivel a lakosság csak­nem fele járult urnákhoz, ezt szinte a tömegelégedetlenség kifejezésének foghatjuk fel a kormány rendkívüli felhatal­mazása és szociális megszorí­tásai ellen. Réti Erwin Az ENSZ székházában köz- nak a vietnami háború békés zétették VI. Pál pápának U rendezését célzó erőfeszítéseit. Thant ENSZ-főtitkárhoz in- VI. Pál pápa levelében tézett levelét. A pápa üzene- hangsúlyozza: a vietnami hé­tében kifejezi reményét, hogy ború mérhetetlen szenvedése- az ENSZ közgyűlésének XXII. két okoz a vietnami népnek ülésszakán sikerül „békés és és nyugtalansággal tölti el a tisztességes” megoldást talál- világ népeit Felszólítja a há- ni a vietnami konfliktus ren- borúban érdekelt feleket, hogy dezésére, majd teljes támoga- kezdjenek tanácskozásokat a tásáról biztosítja a főtitkár- konfliktus megszüntetéséről. A zsoldosok felkelők Bomboko kongói külügymi­niszter pénteken nyilatkozott a zsoldosok problémájáról. A többi között kijelentette, hogy a Kinshasában bebörtönzött zsoldosokat felkelőknek te­kintik, és nem engedélyezik nekik látogatók fogadását. El­mondotta azt is, hogy ez év júliusa, a zsoldosoknak a kon­gói kormány ellen történt ál­talános lázadása óta a kongói kormány diplomáciai lépése­ket tett azoknál az országok­nál, ahonnan a zsoldosok származnak, de az említett országok nem voltak hajlan­dók vállalni a garanciát ál­lampolgáraikért, kijelentették, ezek az alkalmi katonák ha­zátlanokká váltak, és sorsuk­ról csak Kongó dönthet. A bukavui zsoldosokról szólva a miniszter kijelentet­te, bebizonyosodott, hogy Kongón kívülről kaptak tá­mogatást. Angolából, vagy Rhodesiából érkezett repülő­gépek ejtőernyőn dobtak le hadianyagot a számukra. A kimerült tengeri utazó Ezerketszáz tengeri mér­földre Angliától a Belona ne­vű lengyel halászhajó, amely az amerikai partok felé tart, pénteken fedélzetére vette William Willis amerikai ha­jóst és jachtját. A 74 éves Willis, megannyi útleírás szer­zője, június 30-án egyedül in­dult el New Yorkból, hogy kis vitorlásán Angliába ha­józzon. Három hónapi hányó­dás után azonban teljesen ki­merült, és képtelen volt foly­tatni útját. A lengyel hajó kapitányának jelentése szerint Willis, a néhány órás ápolás után már jól érzi magát. Johnson frázisokkal kardoskodik Kis Csaba, az MTI washing­toni tudósítója írja: Johnson elnök a hideghábo­rú legsötétebb korszakának szótárából vett frázisokkal vet­te védelmébe pénteken a viet­nami háborút a mindinkább szélesedő belső és nemzetközi bírálattal szemben. Johnson kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem változtat viet­nami politikáján és „folytatni fogja előretörését”. Azt mon­dotta, hogy Vietnamban az Egyesült Államok „a kommu­nista terjeszkedés legagresszí- vebb formájával áll szemben, s „a béke igaz védelmezői azok az amerikai katonák, akik jelenleg a demilitarizált öve­zet mentén állnak őrt Viet­namban, s magukra vállalják az ellenség legsúlyosabb csa­pásait”. Mint ismeretes, az elmúlt napokban megsokasodtak az éles hangú bírálatok az Egye­sült Államok vietnami agresz- sziójával szemben, s csupán ezen a héten az ENSZ közgyű­lésének szószékéről olyan ál­lamférfiak szólították fel Washingtont a háború befeje­zésére, s különösen a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság elleni légitámadások megszün­tetésére, mint a dán minisz­terelnök, a kanadai, a francia és a svéd külügyminiszter. Ve­lük szemben az amerikai el­nök a dél-koreai elnök, vagy a thaiföldi külügyminiszter vé­leményét sorakoztatta fel a háború igazolására, feleleve­nítve a sokszor hallott domi­nó-elméletet és más amerikai teóriákat. Johnson ismét arra hivatkozott, hogy két hivata­li elődje, Eisenhower és Ken­nedy is hasonló nézeteket val­lott, s kijelentette, a vietna­mi háború — az elnök sza­vaival — „az agresszív külső hatalom uralma elleni küzde­lem” — egyben „az Egyesült Államok nemzeti érdeke". Megszaporodott belső bírálói­val, különösen a törvényhozás népes békepárti frakciójával szemben viszont az elnök az­zal érvelt, hogy annak idején maga a szenátus és a képvi­selőház hatalmazta fel a ka­tonai akcióra. Johnson ismét elutasította a bombázások megszüntetésére irányuló javaslatokat, s fel­újította az amerikai követelé­seket az előzetes garanciákra vonatkozóan. Az elnök gyakorlatilag azzal vádolta meg politikai ellenfe­leit, a békét követelő ameri­kaiakat, hogy „félrevezetik Hanoit” az amerikai nép ma­gatartásáról, s ezért tulajdon­képpen ők felelősek a hábo­rú folytatásáért. Politikai megfigyelők arra a következtetésre jutnak, hogy Johnson harcias hangú beszé­dét egyrészt a növekvő ellen­állás leszerelésére, másrészt a rendkívül befolyásos háborús párti politikusok, üzletembe­rek és katonai vezetők meg­nyugtatására szánta. SZOLGÁLTATÓ ÜTSZ felhívja Salgótarján és környékének lakosságát, hogy Salgótarján Rákóczi út 49. sz. alatt megnyitotta Rádió — Televízió és általános háztartási gép javító részlegét. Helyszíni javításokat bármilyen bejelentésre még aznap, vagy legkésőbb másnap elvégezzük. Hibabejelentés 15—76-os telefonon, reggel 7—17 óráig, szombaton 13 óráig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom