Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-01 / 232. szám
I 1387. október 1., vasárnap N ö G R A D 3 |- . „Saját hochásatunhn ff — Mirdol? —'kérdem — Kori például, szinte csak "aktárkészletekre kivetett progresszív emelkedése tta az áruházat. Azt mondja Szalay Mihály, időjárás okozott árufelhalmo- a salgótarjáni Állami Áruház zódást: hiszen más esztendők - áruforgalmi osztályvezetője: l?en °szb téli ruházati cikk forgalmunk a mostaninak — Ahhoz, hogy mit várha- többszöröse is volt már. tunk a mechanizmus reform- _ , ------ , , j ától, ismerni kell a régi” be- ~ Ezek a tényezők nyilván Ami ugelég kellemetlen szerzési konstrukciót’. Először nem- vagy csak részben befő- teher, étán, ha kiárusiis: óriási kerékkötője volt a Másolhatok — jegyzem meg. tást refk el az elfekvő szükséglet szerinti bevásár- — •lövőre milyen módszerek- készleteékesítése céljából, lásnak az úgynevezett rajon- kel, fszközökkel igyekszik az az ere,és a csökkentett réfidelet, amelyet szerencsére aruház a választék kereslet ar közlőnbséget a Nem- már az idén megszüntettek. szerinti bővítésére? zej.j pjajnden további nélA beszélgetésben ezúttal — Ezt a határvonalat — kül kfe az áruháznak, hárman vesznek részt. Az áru- veszl át lsn}ét a szót Szalay Jövőre kell tudnunk sza- ház Igazgatója, Nagy Sándor, M.ihály —, én már nem von- mo|ni y az egyes cikkek“lyvStt «“TSÄ ^ SAKS W, ^ kéSZleteket cikkből ismerős szakember, Sá- Az. elsö: a rajon-rendelet meg- csak nyereségünk ter- ri József, üzletvezető. Két he- szüntetése. A másik: az Áru- kére íthatjuk ki. Saját te, amikor Sári Józseffel a ház Országos Vállalat megala- . , _ . kereslet-kutatás problémáiról kulása ota mas Pozícióból tár- kockaikra inne jelenlegi, még kialakulóban le- S-valunk a nagykereskedelem- nevez —. amelynek fede- vő rendszeréről beszélgettünk mel' Az az ötmilliárd forint zetét iunknak kell kigaz- tulaj donképpen abban álla- evi £orSalom, amelyet az or- podtunk meg, hogy adandó sza§os vállalat lebonyolít, alkalommal összevetjük a sulyt’ tekintélyt sugároz, piackutatás jelzéseit a beszer- Ugyanez tette lehetővé, hogy a —"• ................... kiskereskedelem benyomulhat ott az ipari termelésbe: a nagykereskedelmi vállalat közvetítése nélkül egyre gyak- elad>k is. Az áru tálalása, rabban közvetlenül az iparral bemutatása, a vásár targyalunk. Mégpedig mégha- J .... tározott kapacitás lekötéséről, ggyozese , valameny- amelynek felhasználását mi nyi eskedelmi erény, amizésről alkotott tapasztalatokkal. Nos, erre teszünk most kísérletet. — Mi volt az a rajon-rendelet? — kérdem. dálko'k» sőt igyekezni kell már a beszerzés során ásítani. Világos, hogy ugyamr roppant megnö- veksa szerepe az áruházi — Meghatározott áruházak csak meghatározott nagykereskedelmi vállalatoknál váírjuk elő. Például a Nógrád re íig csak az „öreg ró______ megyei Textilipari Vállalat ... . , . s úrolhattak — feleli Szalay bébi, gyermek és leányka ru- kákmlekeztek, visszanyeri Mihály. — Mi például csak házati cikkei igen szépek, jó régmgját. S hogy ez ne budapestieknél. minőségűek. Bemutatott tér- * szerVezet egészét, de _ . , mékeiből mi választottunk és , ... .- Eszi, nem eszi...? szerződést kötöttünk, mely sze- eladókat személy sze- Azért nem egészen, hí- ri.nt a gyar kapacitásának egy rir érdekeltté tegye, az or- szen magunk is, vagy bevá- r®^ét csak a mi igényeink ki- sz- vállalat a nyereség, ilsárlást végző osztályvezetőink le a részesedési alap aráis igyekeztek olvan választó dlg dontően ruházati cikkek- le ö , kot ^összeállítani a rendeld- r.e. v°natkozó. kapacitás szerző- n; érdem szerinti eloszta- zésre álló cikklistából, amely „ ,e, a. i°vőben mas ipar- rendszerét dolgozta ki. megközelítette az igényeket. w!anvk^,Há,nl1^rÍ^Zt3Ük'j?íe' Aly a képzett nyereség tö- De ha az általunk kívánt mi kunk például máris rendsze- w 1 .. nöcáer,-, „x____ . rés kereskedelmi kaníKrtloinnb. tónek fiieevénvehen realin osegu, színű, méretű vagy alapanyagú áruból nem kapres kereskedelmi kapcsolatunk rónék függvényében reali- _ ^ _____ m _ van a Salgótarjáni Cipész ^ik nemcsak az áruházak t unk, valamilyent csak kelfett Öre» megá‘laP0' ptt, de áruházon belül oszvenni! dunk az Öblösüveggyárral: va- ^ lamennyi exportból visszama- főnként is; sot a tiszta ju— És mit jelent a rajon- radt termékét mi vesszük át. -kos bérezési rendszer rérendelet eltörlése? Tárgyalások folynak más, el- j eladónként is. sosorban szocialista országok — Azt, hogy az ország bár- áruházaival történő közvetlen _ Ez utóbbi azonban — kőmely részéből, bármely nagy- termékcsere lebonyolítására. . „ beszélgetést — kereskedelmi vállalatától vá- ~ * , , , ,nom meg a DeSZe g ’ sárolhatunk. (Persze, az idén "7 ne feledkezzünk meg nét olyan téma, amely meg- még tehetséges olyan megkö- a^r°£ sem< hogy az országos kernel egy újabb találkozást tés, hogy az illetékes megyei vállalatnak Budapesten, Győ- , . dolgozóival tanács kereskedelmi osztálya r°tt, Pécsett, Szombathelyen " megtilthatja valamely kere- saját üzemei is vannak — szól Csizmadia Géza sett cikk kivitelét a megyé- Nagy Sándor —, amelyek kiből...) A választék megfele- 1 1 ------------l ő bővítésének másik gátja zaro£a§ a választék bővítés volt az ipar. Számtalan példa céljaira termelnek. Sokat jevolt rá, hogy a specifikációs lent a szállítási határidők tárgyalásokon bemutatott új , . .. , termékre eszközölt kötésekhez lecsokkentese: lehetővé vall! hozzáfűzte az ipar képviselő- egy-két hetes késztetek kiala je: „...ha megfelelő anyagot kítása. Ami ugyan jóval töb biztosítani tudunk.” És sok- munkót követeI kiskereskd szór nem tudta biztosítani, nKat Kovetel a Kiskereskel vagy csak nagy késedelemmel, delemtől, de megéri.. ,Feladatunk: segíteni a korszerűbb gazdálkodást Nyilatkozik a MEZÖBER igazgatója ff Az idén alakult meg a Mezőgazdasági Beruházási Iroda, helyesebben kezdte meg működését, a mezőgazdaságban folyó beruházások bonyolítását. A gazdaságirányítási reform szülötte. Immár csaknem egy éve működik az iroda, mégis keveset tudunk a munkájáról, a tervekről. Erről kértünk tájékoztatást Váli Ferenciéi, az iroda igazgatójától. Mi a feladata a MEZŐBER- nek, milyen tervek, elképzeléértelmezése és az állásfoglalás kialakítása érdekében minden járásban közös értekezletet tartottunk a termelőszövetkezeti vezetőknek, a párt és tanácsi vezetőkkel. Ugyanis jövőre a beruházások 90 százalékát mi bonyolítjuk. A hagy érdeklődéssel lezajlott tanácskozásokon a központi irányelvek és a megyei adottságok, tehetőségek figyelembevételével alakítottuk ki az építési beruházások előirányzatát. — Bár a jövő évi beruházáVö épületeket vették át, illetve bérelték. Főleg az utóbbi esetben az állatállomány számszerű növekedése férőhely- hiányt okozott. A hiányt — az egyidőben jelentkező igények és a gazdasági eszközök korlátozottsága miatt — nem tehetett kielégíteni a korszerű követelményeknek megfelelő időtálló épületek építésével. Emiatt széles körben elterjedtek a helyi anyagokból, szerfából készült épületek. Az utóbbi években sek alapján bonyolítja a me- sok „pontosítását” végrehaj- kormányzat hathatós támoga zőgazdasági beruházásokat? tottuk, az időközben megjelent tásának és a termelőszövetke— A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium mellett beruházási vállalatként működik a MEZÖBER, országos szinten mint tárcavállalat — kezdte Váli elvtárs. — Az országos vállalatnak megyei kirendeltségei vannak, amelyek önálló vállalati egységekként végzik feladatukat. Feladatuk a mezőgazdasági üzemek, intézmények beruházásainak előkészítése, műszaki tervezése, bonyolítása — az üzemek megbízása alapján a beruházói feladatok ellátása. A termelőszövetkezeti építési 1028/1967. számú Kormány határozat nyújtotta tehetőségek alapján a szövetkezeti vezetők kérték azok újbóli felülvizsgálását. A szövetkezeti vezetők közös döntése alapján indítottuk be az 1969-es elő- tervezést. Szakembereink helyszíni segítséget adnak a terv- javaslat előzetes szövetkezetekben vezetőségi üléseken vitatják meg, s október 20-ig döntenek véglegesen a következő két év beruházásairól. zetek céltudatos törekvéseinek eredményeként — a tervező és kivitelező vállalatok közreműködésével — egymás után létesültek a régi korszerűtlen, vagy ideiglenes épületek mellett a korszerű mezőgazdasági épületek. Mindezek együttes hatásaként általában nem be- összeállításához. Az szélhetünk korszerű mezőgaz- tervjavaslatokat a dasági telepekről. A jelenlegi helyzetet az jellemzi a legjobban, hogy a termelési költségek csökkentése érdekében, majdnem annyi régi épületet kell korszerűsíteni, mint amennyi épül. A korábban ki^ ___ - Kirendeltségünk a véglev állalkozások és az állami ges döntés után megállapodik alakult telepeket részben, vagy vállalatok kivitelezése esetén a szövetkezeti vezetőkkel a egészen el kell hagyni és új az építkezések bonyolítását beruházás bonyolítási, élőké- helyen, a korszerű mezőgazda- kulcsátadással vég.zsük. g“ “ Ä «.»«.és «,.«..1,1, bisto— Ugyanakkor kirendeltsé- az előkészítés, tervezés, az sít° telepeket kell létrehozni, günk átvette azokat az ope- előzetes anyagterv összeállítá- c . _ . .. , ratív, s részben elvi feladató- Sa, a kivitelezői kapacitás biz- . szo eslk a ”korsze' kát, amelyekkel a tanácsok új tosítása, a hatósági engedélyek ru gazdálkodás követelményei- mezőgazdasági és élelmezés- beszerzése — mindazoknak a ről”. Viszonyaink között ez feladatoknak az ellátása, amelyeket a beruházás megvalósítása megkövetel. ügyi osztályai nem foglalkoznak. Ilyenek például a mezőgazdasági üzemek kétéves beruházási tervezése, anyagtervezés az építési feladatokra alatt, személy szerint, meghatározott minőségi jellemzőkkel rendelkező áruk tömeges előállítását értem, racionálisan — Véleménye szerint a jelen- információs jelleggel, az ipar- legi 7najorok; épületek mennyi- szervezett, anyag- és energianek. Skatisztíkai^datszofgátta- ben felelnek me<> “ korszerű tekarékos eljárásokkal. A ME- tás. Hiteligénybevétel esetén gazdálkodás követelményeinek, ZOBER előtt egyetlen feladatot látok gazdaságossági számítás készí- s milyen koncepciót követ a tése, szaktanácsadás. Ezeket a MEZÖBER a megye mezögaz- feladatokat díjtalanul, minden költségtérítés nélkül végezzük. — Hogyan készítik elő a* 1968—69. évi beruházásokat? A tervezést, anyagellátást miként kívánják biztosítani? — Az elkövetkező két év dóságának fejlesztésében? — A kérdés megfogalmazásában találóan jelenik meg az ellentmondás, ami a jelenlegi helyzetet jellemzi. A termelőszövetkezetek megalakulásuk után egyrészt a megtevő uramezőgazdasági beruházásaival dalmi majorokat, másrészt a kapcsolatos feladatok egységes tagok háztáji gazdaságában le: maradéktalanul kielégíteni a mezőgazdasági üzemek — termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépjavító állomások — igényeit, va korszerű gazdálkodás követelményeinek érvényesítése érdekében kifejtett tevékenységünk során — fejezte be nyilatkozatát Váli Ferenc. Pádár András — Nagyjából érthető is, — Persze — vitatkozik Sz; miért alakultak ki a kiske- lay Mihály —, vannak áru reskedelemben eladhatatlan, amelyekből ennél jóval n vagy csak nehezen eladható készletek — vetem közbe. gyobb készletet kell biztctani. Például a szezoncikk;— Persze, a késztet lerakó- . . kockázatot válldásnak aztán más összetevői vannak — szólt az igazgató. — nia kell minden áruházik. Okozhat késztet lerakódást a De, hogy a nagyobb készt- beszerzést végző személy egyé- b-j ne váljon inkurrencia>r. ni ízlese is. Igen fontos tényező a divat gyors változá- ra kiváló közgazdaság! sa. Napjainkban például az lók” lépnek működésbe. Garancia a brigád névjegyével A Salgótarjáni Acélárugyár- tér Jászló és Telek La ja bri- ban a Nagy Októberi Szociális- gádja az általuk eiőúlított ta Forradalom 50. évfordulója termékeket négyszögb; fog- tiszteletére folyó versenyben Iáit névjegybeütéssel látják nemcsak nagyszerű eredmé- el. A minőségi ellmőrzési nyék születnek, hanem egyre osztálynak tehát csak a féltőbb új kezdeményezés lát szabadító jegyet kell kiállíta- napvilágot. A kovácsoló gyár- nia a jövőben a ssállítások résategben az elmúlt napok- előtt. Ugyancsak ennél a ban több brigád jelentette gyárrészlegnél Gulyis Ferenc he, hogy az új gazdasági csavarkulcskészítő brigádja mechanizmusra való felkészü- tett hasonló ígéretet. A jövő- lés jegyében október 1-től ben a MOSZ és a Cr—Va garantált minőségben gyárt- kulcsokat kötegenként zöld ják áruikat. festéssel jelölik meg, így A kapakovácsoknál Bartus szavatolják a garantált minő- Jőzsef, Hegedűs Nándor, Pé- séget. Vállain hasznos teher éri nekik. .. Aki a legjobban verte a tüzet, az hallgat a legmélyebben most... Ha sikerül is szóra bírni, mindig talál magyarázatot: most a tej, most meg a borjak hozAz irodán bizony csak hült Gábort nem látták a gépek- most is viszi magával az idő ták a Pénzt... S ez rendszehelyét találjuk. Tanácstalanul nél. Nincs más hátra, indu- szele. A szövetkezetről be- rint úgy i§az> ahogy mondtéblábolunk egy ideig, ami- lünk. Bent járunk a faluban, szél. A kezdésről, az ezzel já- ^ ■ • Csak hát ha több a borkor megérkezik Kvartner Gá- amikor váratlanul megáll ró „gyermekbetegségről” emelkedik a tejhozam, bor, főagronómus. Vékony, mellettünk fáradtan, porosán, amelyből’ ha nehezen is ki- amogött ott van a tehenész magas ember. Motorral járta Kis idő múlva már ott va- lábaltak. Ha nem is ugranak törekvése is, hogy jobban dolgozik. . Később sajnálkozik, a teher amit vállain hordoz, bizony alig-alig hagy időt a pártmunkára. Estére marad, meg vasárnapra. Hasznos teher... — Nem panasz ez —, magyarázza. — Csak azt szeretném, ha mindenre jutna elegendő időm... Sok mindent a határt. gyünk nála, ülünk a konyhá- nagyokat egyszer-egyszer, — Balga Gábort, a brigád- ban. Az ablakon át látjuk a azért mégiscsak előre tartanak, vezetőt keressük... feleségét, amint a jószágok- Az elnökről, a főagronómus— Brigádvezető? — Moso- kai bíbelődik. A kerten, a ról szól, akik állják a helyülyog. — Amolyan mindenes műúton túl meg ott a major. két. A szövetkezeti tagoltról ő a szövetkezetben. Ott van — Egy gonddal többet ad beszél, akiknek szemlélete a burgonyaszedésnól, a táró- ez ;s _ ;nt az épületek felé. nagyot fordult az elmúlt l ásnál. Ahol a legtöbb dolog _ Rámbízták az építőbrigá- években. Majd a kislétszámú szalad össze... övé az erdő ^ot az idén... Istálló épül. A szövetkezeti alapszervezet, a is... falak már áilnak, az anyagot kommunisták kerülnek szóba, — Most merre lehet? ;s összehordtuk megjöttek az akik élénk figyelemmel kísé- keltene meg tenni... — Nehéz azt így megmon- ácsok is... Most már csak el- rik, segítik a termelőszövetke- A legutóbbi párttaggyűlést dani — tárja szét hosszú kar-: készül... zet életét. említi, ahol az új helyzetről, jait a főagronómus. — Talán Higgadt, csendes beszédű A jövedelemelosztásról be-, a szövetkezet önállóságáról a burgonyánál utolérhetik... ember. Két éve jött vissza szél, ami a legigazságosabb, s esett szó. Kinn a falu szélén, a ma- újra a termelőszövetkezetbe. így a leghatásosabb is a tér- — Olyan vita kerekedett, jor mögött asszonyok dolgoz- Községi párttitkár volt, alapi- melőszövetkezet életében, hogy még! — emlékszik visz- nak. tó tagja a közösnek. Példásan Amikor először került szóba, sza. — A termelői árrendeGábor bácsi? Ott tesz az a dolgozott és egyszercsak sokan háborogtak miatta. A zésről, a közvetlen áruértéke- gépeknél —■ emelkedik fel a 1957-ben ’ otthagyta a szövet- tehenészeknek valahogy sem- sítésről, szóval csupa lényemegbontott burgonyaprizma kezetet. Az volt a baj, hogy miképpen sem volt inyjére a ges kérdésről beszéltek a mellől az egyik. Szalasztja a a vezetéssel sehogy sem tu- dolog. „Kísérletezzenek, akik- párttagok... Mert a jövő év legfiatalabbat, széparcú, bar- dott együtt menni. Felvásárló kel éppen akarnak, de őket után most mindenki jobban na menyecskét, a vetésen át. volt a° földművesszövetkezet- hagyják ki. Kapják meg a érdeklődik. Maga meg közelebb jön, hajt- nék majd Balassagyarmatra havi 1800" forintot, s akkor A nap már hajlóban van, ja a kíváncsiság. ker’üt a MÉK-hez. A mosta- dolgoznak!” Balga Gábor járt de azért Balga Gábor újra el— Miért keresik? Meg nem ni elnök, meg a főagronómus ki hozzájuk. Sokszor és sokat indul, a burgonyaföldre. is brigádvezető... Párttit- onnan csábították haza. beszélgettek. Az eredmény:, a — Ma nem jutottam még kár. Azért hozzánk kijön min- ui a széken. A haja már tehenészek mind teljesítmény- arra — mondja. Nehezen hadén nap. Ide a kazalhoz tá- deresedik s az arcán gondok bérben dolgoznak. Ki hogy lad. Megszólítják, tanácsot masztja a kerékpárját és szántotta ’ ráncok. Azt mond- ^z^go;'’kodik; an”yií keres. De kérnek tőle, segítséget. Balga megy. Csak úgy gyalogosan a ja- 2200—2400 forintnál nemigen Gábort mindenki ismeri, és burgonyaföldre... Ott dolgoz- _ Nincs annak sok értei- kap kevesebbet egyik-egyik, ő is ismer mindenkit Dejtá- nak a gépek, meg asszonyok- me hogy felhánytorgassuk a — S ehhez most mit szól- fon. Csendes hétköznapokat kai is tele van... múltat.., Sokkal inkább an- oak a tehenészek? hordozó évei itt folynak a/ Mondaná még, de a fiatal- nak, ha előre törekedünk. — Hát, nem sokat beszél- emberek, a falu előtt, asszony hozza a hírt: Balga Balga Gábort, mint mindig, nek, inkább dolgoznak. Meg- Vincze Istvánné \
