Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-13 / 216. szám
4 Nö®fiÁ O 1967. szeptember 13.. szerda Az új mechanizmus lexikona A szocialista vállalatok önállóságát eddig is deklaráltuk, sót velük kapcsolatban Leninre hivatkozva fogalmaztuk meg a rentábilitás és az önálló elszámolás elvét, de valóságban ezek a helyes elvek nem érvényesülhettek. A legaprólékosabb termelési kérdésben is a felettes hatóság döntött, a vállalatnak központilag előírt és kötelező mutatószámok teljesítése volt a feladata. Az 1968. január 1-én életbe lépő, de a gazdasági élet horizontján már jelenlevő új gazdasági mechanizmusban a vállalatok reális önállósággal rendelkeznek, valóban önállóan gazdálkodnak. Társadalmi-gazdasági rendszerünk elért színvonalának megfelelően a szocialista tervgazdálkodásnak az az új minőséget kifejező alapeszméje tükröződik majd, hogy „a szocialista állam, mint a társadalmi tulajdon központi képviselete akkor és úgy tudja ellátni gazdaságirányító funkcióit, ha az irányítással, szervezéssel kapcsolatos feladatokat és felelősséget szervezeti, döntési, termelési és szabályozási síkon egyaránt megosztja, a központi szervek és a vállalatok között”. A „megosztás” úgy realizálódik, hogy a makroöko- nómiai, tehát népgazdasági jellegű feladatok központi hatáskörben maradnak, míg a mikroökonómiai, tehát a vállalati feladatok vállalati hatókörbe kerülnek. E különböző szinteken érvényesülő gazdasági döntések egységét, a vállalati és a népgazdasági érdek összhangját a párt és a kormány által társadalmunk egésze érdekében megfogalmazott gazdaságpolitikával biztosítjuk. A vállalati önállóságból logikusan következik tehát, hogy az úgynevezett mikroökonómiai, azaz vállalati feladatok körébe kerül át a vállalati terv készítése. Eltérően az eddigiektől, a vállalatnak nem egyszerűen a termelés, hanem gyártmányainak, termékeinek az eladása, a piacon történő értékesítése és megfelelő nyereség realizálása lesz az érdeke. Természetesen az állam ugyanakkor kötelezi a vállalatot, a terv készítésre. Ez a terv azonban már döntően a vállalat piackutató tevékenységén, de természetesen egyes esetekben az állam által foganatosított kötelező utasításon is alapulhat. Döntően azonban a gazdálkodáshoz biztosított önállóság alapján olyan új szocialista gazdaság- szervezési módszerekkel szükséges a vállalat eddigi tevékenységét szélesíteni, gazdagítani, mint például a konjunktúrakutatás, a piackutatás és a magas szintű vállalati üzletpolitika, ami a piacon való sikeres szereplés alapfeltétele is. Az önállóság tehát egyben a vállalat saját felelősségének nagymérvű növekedésével jár együtt, hisz a vállalat, következésképpen a vállalat vezetői anyagi és erkölcsi felelősséggel tartoznak a rájuk bízott és a társadalmi tulajdont képező eszközökért, berendezésekért, de felelősséggel tartoznak a vállalat dolgozóinak állandóan növekvő jólétéért, életszínvonaluk emeléséért is. Ez a felelősség csakis a hatékony gazdálkodás, valóban társadalmi szükségletre való gyártás megszervezésében, irányításában realizálódhat. A társadalmi szükségletre, következésképpen a piacra áruként termelő vállalat tehát figyelemmel kell, hogy kísérje a piaci szükségletek alakulását, hisz a vállalat jó vagy rossz működésének mércéje a realizált, az eladott termék nyomában alakul ki. A piaci viszonyokhoz való alkalmazkodásban segíti a vállalatot az olyan új környezet is, amely lehetővé teszi, hogy a termeléshez szükséges anyagok és eszközök beszerzésénél, illetve termékeinek eladásánál a vállalat maga választhatja meg partnereit. Maga egyezik meg a szállítási feltételekben, a kereskedelmi formában, maga dönt a saját beruházásairól, műszaki fejlesztéséről, a munkaszervezés és gyártástechnológia, illetve a gyártmánystruktúra megválasztásáról, bér és. jövedelmi kérdésekben egyaránt. Ezek gazdasági alapját az adja, hogy az új gazdasági mechanizmusban a nyereségből képzett saját pénzügyi alapokkal rendelkezik majd a vállalat, s ezekkel az alapokkal önállóan gazdálkodik. A vállalati önállóság biztosítása messzemenően kifejezésre jut a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány ez év május 13-án kelt 11/1967. számú és az Állami vállalatról hozott rendeletében, amely 1968. január 1-én lép hatályba. Nagy Ferenc VÁLLALATI ÖNÁLLÓSÁGRÓL. Irodalomjegyzék filozófiai, politikai gazdaságtan! és munkásmozgalmi tanulmányokhoz Hasznos kiadványt, jelentetett meg a Kossuth Könyvkiadó a marxizmus—leniniz- mus, a filozófia, a politikai gazdaságtan, a tudományos szocializmus kérdéseit behatóan tanulmányozók számára. A jegyzék, amelyet elsősorban a Marxizmus—Leniniz- mus Esti Egyeteme hallgatói számára készítettek, bőséges ajánlójegyzéket közöl a szükséges irodalomról. A kiadványban mindenekelőtt a marxizmus—leninizmus klasszikusainak munkái, Kari Marx, Friedrich .Engels és Lenin összes-, illetve válogatott műveinek felsorolása szerepel, A filozófiával foglalkozók számára — egyében kívül — Erdey-Grúz Tibor Filozófiai tallózás a természettudományokban, Fényes Imre Fizika és világnézet, Garaudy, Roger A gondolat forradalma, Handel, Alfred-Kneist, Klaus A logika rövid vázlata, Huszár Tibor Erkölcs és társadalom, Kanapa, Jean Az egyház társadalmi tanítása és a marxizmus, dr. Kiss Artúr A szocialista állam és kritikusai, Klaus, Georg Kibernetika és társadalom, Kon, I. Sz. Pozitivizmus és szociológia, Lab- riola, Antonio Tanulmányok a történelmi materializmusról, Leontyev, A. N. A pszichikum fejlődésének problémái című munkáit ajánlja a prospektus. A politikai gazdaságtan, illetve a munkásmozgalom-történet tanulmányozói részére, a jegyzék ugyancsak mintegy hatvan művet sorol fel, amelyek a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségeinél vásárolhatók meg. Határidő előtt egy hónappal A Salgótarjáni Acélárugyár huzalműi gyárrészlegénél, mint új terméket nagy mennyiségben állítanak elő bálakötöző huzalokat. A harmadik negyedévre ezer tonna bálakötöző huzalt rendelt az AGRO- KER. A huzalmű figyelembe vette az AGROKER központjának és telephelyeinek kérését, és a huzalt szeptember elejére, egy hónappal a határidő előtt elkészítette. A terméket már el is szállították Eger, Debrecen, Kecskemét, Pécs, Győr és még több más AGROKER telephelyre. Ezzel nagymértékben elősegítették az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek munkálatait. Különös vadás Édes-bús őszelő terjeng a Mátra hegyein. Köd bolyong a völgyekben és pipál a Galya és a Kékes. S a tejsűrű ködön és párán áttör olykor a ferde szögű napsugár, és nyalábai- val végigseper a gyérülő hegyoldalakon. A színesedő fák és bokrok közt csapatokba verődik a vad: őzek, szarvasok kutatnak élelem után. Rondákban vándorol a sűrűkön át a vaddisznó. És a vadász, aki számon tartja a nemes vad mozgását, máris a nagy téli vadászatokra gondol. Mert fejlődik, erősödik a vadállomány a Mátrában is. Az egyik nyugatnémet vadász például kilenc és fél kilós agancsú szarvasbikát ejtett: ekkora trófeára a Mátra legidősebb vadászai sem emlékeznek. Rövidesen sor kerül az első nagy vaddisznóhajtásra is a Mátra rengetegeiben. A készülődés felébreszti a korábbi vaddisznóvadászatok megany- nyi élményét. Különösen sok szó esik még mindig a fényest erdészet egyik hajtóvadászatáról, ahol életre szóló tréfát csinált a vaddisznó az erdészet főkönyvelőjével. Mert olyan már többször előfordult, hogy a gyanútlan vadász szelíd disznót lőtt vaddisznó helyett, az is megesett, hogy az egyik erdész saját kóborló tehenét lőtte meg a kukoricásban vaddisznó gyanánt, de ez a fényest történet minden korábbi vadászkalandon túltesz. Közel esik Párádhoz a fényest erdőrész. Nem messzire a műúttól, az erdőszélen helyezkedtek el a vadászok. Ott állt lesben a könyvelő is. Az erdő túlfeléröl indult a hajtás. Sűrű sötét este volt, a höld még nem kelt fel. Ugyancsak erőltetni kellett a szemet, hogy lásson a vadász. Hideg, metsző szél fújt, deresre fagyott a föld. Kutyák csaholtak és csörtetve mozgott a száraz bokrokban a megriadt vad. Hosszú órák teltek el igy. A hajtők zaja egyre közeledett, a vadászok már megdermedtek a néma várakozásban. A könyvelő is kezdte úgy érezni, hogy ujjai elhaltak, meg se tudná húzni a puska kakasát. S mivel az erdő túlsó sarkán már eigö első puskalövés is, a könyvelő-vadász odatámasztotta fegyverét egy simatörzsű bükkfához és szaporán dörgölgette megdermedt kezét: hadd inAz idén rekordforgalom van a balassagyarmati határátkelő-állomáson. Augusztusig már 201 036 ember lépte át a határt. A világ minden tájáról sereglenek a turisták a városon át. Legtöbben csehszlovákok, lengyelek, németek, magyarok. A nyugati országokból érkezők száma is emelkedett. Angolok, franciák, olaszok mindennapi vendégek a határállomáson. Az idén sokan érkeztek az északi államokból: svédek, norvégek, finnek. Ezekben a napokban is óránként 5 ’—60 gépkocsi kér áteresz- tést. Tizenhat nemzetközi autóbuszjárat is itt lépi át az országhatárt. Többek között Besztercebánya —Budapest, Krakkó— Budapest— Rieka, London —Bécs —Budapest járatok, s le a déli országokba közlekedők. Az idei rekord: egy nap 8000 utas. A nagy forgalom ellenére az útlevél- és vámvizsgálat mindössze harminc perc. Az utasok többsége becsületes, jószándékú turista. De határőrszerveink éberen őrködnek, mert a nagy forgalom a rossz szándékú embereket is csábítja. Ezek közül mutatunk be néhányat. A nyomra vezető ceruza Egy Warsawa érkezett a határállomásra. Utasai egy férfi és egy nő. Az okmányokból kiderült, nem férj és feleség. Foglalkozásuk kiskereskedő. Turistaként jelentették be magukat. Magatartásuk nyugodt, nem keltenek feltűnést. A gépkocsiban sem találnak a határőrszervek szabálytalanságot. De a hátsó ülés vizsgálatakor a határörtisztnek kiesik a zsebéből a ceruzája, és a párnák között az ülés alá csúszik. Az utasok elsápadnak. Nem akarják kibontani az ülést. Felajánlanak a tisztnek egy új ceruzát. Ez már elég ahhoz, hogy a gépkocsit tüzetesebben vizsgálat alá vegyék. Eredmény: 120 pár neccharisnya, 100 hímzett falvédő, 20—20 női- és férfipulóver, nyloningek, párnahuzatok. Egy rakomány áru, A csempészeket külön hallgatják ki. A nő felajánlja szabadonbocsátásáért az egész árukészletet. A férfi még ennél is gálán- tabb. A gépkocsiját kínálja, dúljon meg a vérkeringés benne. Közben még oda is szólt ötlépésnyire álló vadásztársához: — Jól ügyelj, mert fegyver nélkül vagyok. De már megfagyott a kezem egészen. Alighogy ezt kimondta, megrezzentek a bokrok és kozreilenül a könyvelő mellett vágott ki a megsebzett 'vadkan. Kis híja, hogy fel nem döntötte, vagy fel nem nyársalta. A nagy bükkfa és vadász között futott el, az alig félméternyi résen. Nyúl a könyvelő a puskáért, hát nincs sehol. Gondolja, ledöntötte a vad a puskát, keresgél az avarban, de hiába. Nem találja a fegyvert. Nyoma veszett annak egészen. Három nap múlva találták meg egy rejtett kis tisztáson, ahová a vérnyomon haladó kutyák vezették el a vadászokat. Ott fityegett a puska a kimúlt vaddisznó vállán. Lakos György csak hogy a feleséget ne értesítsék. A bíróságon fejezték be a „víkendet”. Az arcokról olvasnak Bécsből hazafelé, magyar turisták érkeztek a határra. Az egyik kocsi utasa ideges, sürgeti a vizsgálatot. A határőrök udvariasak, nyugalomra intik. De akkor már intézkedtek a gépjármű tüzetesebb átvizsgálása érdekében. Eredmény: 24 ezer forint értékű csempészáru. Nem tudta úgy elrejteni, hogy fel ne fedezzék. Azzal „védekezett”, hogy nem akart vámot fizetni. Így a büntetést is le kell töltenie. A turistafelszerelés titka Csehszlovák állampolgár Jugoszláviából hazafelé tartott. Nagyon előzékenyen, udvariasan teljesítette a vámvizsgálattal járó kötelességét. Már csomagolt, de a turistafelszerelését nagyon óvatosan helyezte vissza eredeti helyére. A vámtiszt felfigyelt a mozdulatra. Átvizsgálta. Huszonhat liter 96 százalékos tiszta szesz, 16 kilogramm csokoládé, 10 kilogramm kakaó került elő a poggyászból. Elkobozták tőle, s odahaza felelősségre vonták. Pálinka, mint iÉpsillapiü Négy magyar állampolgár szabályos átlépővel Lengyel- országba készült. Valameny- nyien jókedvűek, láthatóan örültek az utazásnak. Semmi feltűnő rajtuk. A határőrtiszt engedélyt akart adni az átkelésre, amikor még- egyszer belelapozott a személyazonossági igazolványokba. Feltűnt neki, hogy az egyik kilépőnek az átkelés előtt néhány nappal felmondott munkaviszonyt jegyeztek be. Tüzetesebb vizsgálatot tartottak. Egy Európára szóló útlevelet találtak az illetőnél. Mikor leleplezték, felkapott egy üveg pálinkát és mind megitta. — Most már úgyis mindegy. Legalább az idegeim megnyugszanak — mondta Bevallotta, disszidálni akart, mert mint iskolaigazA Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Országos Színházművészeti Választmánya, a Népművelési Intézet és a Színháztudományi Intézet az új évadban célul tűzte ki, a műkedvelő színjátszó csoportok és irodalmi színpadok munkájának megfelelő segédanyagokkal történő támogatását. Országos és megyei felmérések szerint, a színházművészeti ismeretterjesztés különösen problematikus azokon a területeken, ahol állandó jellegű állami színház nem működik. A művészeti ismeret- terjesztésnek viszont fontos feladata, hogy a falvakban és a színházzal nem rendelkező vidéki városokban is megismertesse és megszerettesse e művészeti ágat. E célt szolgálhatja — egyében kívül — az is, ha a műkedvelő színjátszó csoportok és irodalmi színpadok, valamint gáté' hosszú idő óta zsarolta a szülőket, és leleplezéstől tartott. Ez volt a második szökési kísérlete. A magyar népművelési rendszert becsmérlő írását is megtalálták nála. Nyugaton akarta kiadni. Hz elmosódott pecsét Az ötszemélyes Volkswagen elegánsan gördült a határsorompó elé. Az útlevelek azt tanúsították, hogy jugoszláv állampolgárok érkeztek az átkelőre. Osztrák beléptető bélyegző igazolta: Hegyeshalomnál léptek az országba, és a balassagyarmati átkelőn keresztül Lengyelországba igyekeznek. Az osztrák bélyegző azonban elmosódott, olvashatatlan. Alapos vizsgálatot tartanak. A gépkocsiban nagymennyiségű törtaranyat, ékszert találtak. Az utasokat feltartóztatták, és vizsgálatot tartottak. Kiderült: régen keresett nemzetközi embercsempészt lepleztek le, aki öt magyar állampolgárt akart Lengyelországba szóló hamis útlevelekkel kicsempészni. Hamisított volt az osztrák belépő is. A gépkocsi volt valódi csupán, Bécsből került Magyarországra. Az embercsempészek ottani csoportja lopta, és adta át a magyarországi megbízottjuknak. Hz ideges francia Széles gesztussal beszélt, és 710 forintot lobogtatott a kezében. Magyarországról Csehszlovákiába tartott Követelte, hogy a forint ellenében adjanak koronát. Felszólították, vásároljon érte valamit, mert nincs módjuk a pénzt kicserélni, kivinni sem engedélyezik. A francia dühbegurult és széttépte a valutát Közölték vele, hogy ez büntetendő cselekedet. Akkor döbbent rá, és vallotta be: — Nálunk, Franciaországban is büntetendő cselekmény. A mérge elszállt, megijedt. Az illetékes ügyészség válaszát meg kellett várnia, amely így szólt: a pénzt kobozzák el, és vonják meg tőle örökre az országba lépés jogát. Szégyenkezve ment útjára. az ismeretterjesztés helyi szervei között szorosabb kapcsolat alakul ki, A három országos intézmény éppen e cél érdekében együttműködve kívánja a jövőben segíteni a csoportokat. feladataik teljesítésében. A színházművészeti anyagokból a legmegfelelőbbnek ítélt és szükségesnek tartott kiadványok e művészeti csoportok számára a TIT megyei szerveinél is megrendelhetők, de a művelődési otthonok segítségét is igénybe lehet venni az irodalom megszerzésében. Az ajánlatok között szerepelnek többi között a Szinháztörténeti könyvtár, a Színházi tanulmányok, a Színháztörténeti füzetek, a Cikk- gyűjtemény, a Színpad és közönség című sorozatok könyvei és egyéb kiadványok a 175 éves magyar színjátszás történetéről. Bohál Gyula Napirenden: a színházművészeti ismeretterjesztés
