Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-10 / 214. szám
10 NÖGR AO 1967. szeptember 10., vasárnap A szocialista országok életéből A „hét bolsevik csoda" egyike Tizennyolc január. A Tav- ri palota. Az alakuló közgyűlés megnyitása. A többségben levő jobboldali eszerek pökhendi módon megtöltik a terem jobboldali padsorait. Az elnöki széket a jobboldali eszer, Svecov foglalja el, hogy megnyissa a gyűlést. A következő pillanatban azonban váratlanul Szverdlov jelenik meg mellette. Egy könnyed vállmozdulattal félretolja Sve- covot, s az összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság nevében azt javasolja az alakuló gyűlésnek, hogy fogadjon el egy deklarációt, amely Oroszországot szovjet köztársasággá nyilvánítja. Zaj, fütty, dobogás, kurjon- gatás a teremben. De hiába tombolnak a jobboldali padokban: semmi sem tudja elnyomni Szverdlov hangját. Nem véletlen, hogy D. Z. Manuilszkij, amikor tréfásan felsorolta a ..világ hét bolsevik csodáját”. Jakov Szverdlov hangját is beleszámította. Valóban csoda volt ez a hatalmas hang, amely zengőn, súlyosan zúgott végig a tömeg fölött, mint egy nagy rézharang hangja. És ugyanilyen csodálatos volt tulajdonosának törhetetlen akarata is. Jakov Szverdlov állandóan dolgozott, mozgásban volt, tele volt lüktető energiával. Mikor aludt? S aludt-e egyáltalán? Az összoroszor- szági Központi Végrehajtó Bizottság első elnökének mindig annyi dolga volt, hogy meghaladta az emberi lehetőségek határát. Mennyi munkát, gondot jelentett csupán a látogatók fogadása! Hogy közelebb legyen a néphez, Jakov Szverdlov áttette a fogadás helyét a Kremlből a Szovjetek második házába (Metro- pol Szállóba). Testőrségének tagjai képtelenek voltak meggyőzni őt e döntés veszélyességéről. Szv er dl óvnak ez a döntése a Volodarszkij meggyilkolását követő napon született. De Szverdlov hajthatatlan volt. Maga választott ki egy szobát, utasítást adott, hogy dobják ki az ízléstelen bútorokat és egy egyszerű asztalt állítsanak a szobába. Amikor észrevette, hogy az asztalt úgy állították az ablak elé, hogy a fény a látogató arcába hulljon, az ő arca pedig árnyékba maradjon, nagyon mérges lett: „Hát képes a látogatóm bizalmasan elbeszélgetni, ha így ültetik?!” És azonnal áttolta az asztalt. A kérdéseket, amelyekkel hozzáfordultak, gyakran azon- nyomban elintézte. Mceolya gyors és váratlan volt. Beszéde képszerű volt: hol egy volgai hajóvontatói szó csúszott mondatai közé, hol pedig szibériai tájszólásban szólalt meg, vagy egy Nyekr as zov-verss orral illusztrálta beszédét. Szeretett éne-y kelni, főképpen forradalmi dalokat. Szerette a tréfát is. Mindent nagyon gyorsan csinált, mégis kevés volt mindig az ideje. Néha elkárom- kodta magát: „Az ördögbe! Ügy látszik, egy nap már csak hat órából áll!” Aktatáskája mindig degeszre volt tömve, s ezért „telhetetlen krokodilnak” nevezte. Hóna alatt gyakran cipelt újságpapírba csavart csomagot. Élelem volt benne valamelyik beteg ismerőse számára, amit Szverdlov a saját nagyon szűkös fejadagjából vett el. Jakov Szverdlovot mindig Lenin legközelebbi fegyvertársaként szokták emlegetni, s ez nem hangzatos frázis. Jakov Szverdlov határtalanul szerette Vlagyimir Iljicset és mélységesen hitt benne. Mindig ezt ismételgette: „Ha nehéz helyzetben vagy, gondolj arra mit tenne adott esetben Vlagyimir Iljics és te is aképpen cselekedjél.” Lenin igen nagyra becsülte Szverdlovot. Így beszélt róla: „Az illegális körökön, a földalatti forradalmi munkán, az illegális párton keresztül, amelyet senki nem testesített meg és fejezett ki oly tökéletesen, mint J. M. Szverdlov, csakis ezen a gyakorlati iskolán keresztül, csakis ilyen úton juthatott el az eted ember posztjára az első szocialista szovjet köztársaságban, a széles proletár tömegek szervezőinek első posztjára”. J. DRABKINA, az SZKP tagja 1917 április óta. A forradalom lovagja Az életben gyakran találkozunk olyan emberekkel, akiket nem tudunk elfelejteni. Ilyennek marad meg emlékezetemben Félix Edmundovics Dzerzsinszkij, a rendíthetetlen leninista, aki életét a párt és a nép szolgálatának szentelte. Eszembe jut 1921 egy rideg téli reggele; amikor Alek- szandr Pravgyinnal beléptünk Dzerzsinszkij szerény dolgozószobájában a közlekedésügyi népbiztosságon. Az asztal fölé hajolt és belemélyedt valami okirat olvasásába. Hirtelen felkapta a fejét és figyelmesen ránk nézett... Még most is magam előtt látom tiszta tekintetű szürke szemét, vékony arcát, amelyet mintha szobrász mintázott volna meg, és világos színű szakállát. — Félix, meséld csak el Borisz Barkov munkáslevelezőnknek — fordult kertelés nélkül Pravgyin Dzerzsinsz- kijhez, — mit beszéltetek 11- jiccsel közvetlenül közlekedésügyi népbiztosnak történt kinevezésed előtt. — Aztán mi célból? — kérdezte a népbiztos, kissé gunyorosan hunyorítva a szemével. — Tudod — felelte Pravgyin, — Barkós elhatározta, hogy színdarabot ír a forradalomról, Leninről. Elbeszélésed 'a segítségére lesz -a darab megírásában. — Színdarab a forradalomról? Nem rossz ötlet... Aztán megbirkózol-e vele? — fordult hozzám Dzerzsinszkij. — Megpróbálok — vágtam ki, s éreztem, hogy elvörösö- dök. Dzerzsinszkij felállt az asztal mellől, rágyújtott és elgondolkozva nézegetett ki a jégvirágos ablakon ... Csend volt, csupán egy óra ketyegett valahol. Dzerzsinszkij eloltotta cigarettáját, végigsétált a szobán, s mesélni kezdett találkozásairól Vlagyimir Iljics Leninnel. Dzerzsinszkij az emlékezéstől felélénkült és jóízűen felnevetett. Az idő gyorsan telt, s mi rádöbbentünk, hogy máris túl sok idejét vettük el a népbiztosnak. Búcsúzóul így szólt hozzám: okos darabot írjon, de ne legyen unalmas, mert a nép elveri magán a port... Aztán többször is találkoztam Dzerzsinszkijjel, s ő mindig sok figyelmet szentelt nekem, s nemcsak Leninről beszélt, hanem a többi forradalmárról is. A Dzerzsinszkijjel való találkozásaim során rájöttem, hogy a „vaskezű Félix’’, a „forradalom rettegett lovagja” — ahogy annakidején nevezték öt, — igen tapintatos. kristálytiszta lelkű, lángoló szívű ember. S micsoda csodálatos munkaképességű ember volt! Mint közlekedésügyi népbiztosnak és egyúttal az állambiztonsági szervek irányítójának még arra is volt ideje, hogy nagy társadalmi tevékenységet fejtsen ki az összoroszországi Központi Bizottság Gyermekbizottsága elnökének posztján. Hány kis egykori csavargó — ma tisztességes ember — emlegeti még ma is Félix Dzerzsinsz- kijt, aki oly nagy szeretettel gondoskodott róluk. S a szovjet közlekedés hány dolgozóját védte meg az érdemtelen támadásoktól. Dzerzsinszkij mindig hitt a forradalmi munkásosztályban és bátran emelte ki az egyszerű embereket vezető állásba. Alekszandr Prav- gyint, a kommunista munkást ő nevezte ki a közlekedésügyi népbiztos első helyettesévé. Egy másik munkást, Sz. Ko- vilkint nemcsak megvédett a bíróság igaztalan vád alá helyezésétől, hanem még felelősségteljesebb munkával bízta meg. Félix Edmundovics Dzerzsinszkij a nép nagy barátja volt. Alakja az igaz kommunistának, az új világ emberének, főképpen az ifjú nemzedéknek a példaképe. Róla szüntelenül kell beszélni és írni. BORISZ BARKOV drámaíró Egyre közelebb az a nap, amikor a szovjet távolkelet északi fővárosában, Magadánban, a televízió stúdiójának bemondója így szólhat: — Jóestét kívánok kedves hallgatóink. Megkezdjük a Moszkva—Kozmosz— Magadán közvetítésünket. Képünkön Az „Orbit” televíziós állomás szerelése Pihenőhely hatszázheivenezer embernek A Szovjetunióban jelenleg négyezer-ötszáz szanatórium és üdülő működik, amelyekben egyidejűleg 670 ezer ember pihenhet és gyógyíttathat- ja magát. A munkások, parasztok és alkalmazottak gyógyintézeteinek e széles rendszerét 1921-ben kezdték kialakítani. miután Lenin aláírta az üdülőkről szóló dekrétumot. Az egészségügyi intézmények 1966—70-es időszakra szóló fejlesztési tervében különös figyelmet fordítottak azoknak a már meglevő üdülőknek és fürdőknek a továbbfejlesztésére, amelyekben a legértékesebb természetes gyógyító tényezők adva vannak, de ugyanakkor nem feledkeznek meg az ipari góc- Dontok közelében felállítandó üdülők építéséről sem. Hatalmas üdülő :is épül például Krasznojarszk közelében, ahol nemrégen szénsavas forrásra leltek. A Szovjetunió új olajvidékén Tjumeny mellett 1400 személyes gyógyfürdő épül. Emellett természetesen tovább bővül a fekete- tengeri, krími és a kaukázusi, valamint a Balti- és Kaspi- tengeri üdülőhálózat is. A szanatóriumok és üdülők átlagos férőhelyszáma korábban 100—150 között volt. Ez az átlag 8—10-szeresére növekedett, s így lehetővé vált a speciálisan képzett orvosok és gyógyító személyzet egy helyen való összpontosítása, az intézmények modern diagnosztikai és gyógyászati eszközökkel történő felszerelése. (APN) A bolgár nép nagy nemzeti ünnepe alkalmából a testvérországra emlékezünk rejtvényünk vízszintes 1„ 40., 80„ 84., valamint függőleges 6., 9„ 12, 47„ 52 és 65. számú soraiban. VÍZSZINTES: 1. Ipari növény, termesztésében Bulgária az elsők között van Európában. 6. Szabó igéje. 10. Női név. 13. Nagy költőnk vezetékneve. 14. A rómaiak is építettek ilyet 16. Patakocska. 17. A lett főváros. 19. Gyepszőnyeg. 21. Már elektronikus is van. 22. Mulatság. 24. Oldalfegyver. 26. Old. 28. Statisztika alapja. 30. „Hír” betűi. 31. Jelenlegi — fordítva. 32. Rádióaktív anyag. 34. összetételekben: mezőgazdasági. 35. Szelén vegyjele. 38. Kikötő Algériában. 40. Nemzetközi vásárairól híres város. 44. Foszfor és ezüst. 46. Molibdén. 47. Színpadra viszi a darabot. 48. A Volga és a Káma közti területen élnek. 50. Vés — fordítva. 51. Vannak, angolul. 52. Rendszerint jókedv bizonyítéka. 54. Annuska. 56. Kettőzve: város. 58. Egyik műve a „Szent Johanna”. 60. Női név. 62. Jelez. 64. Angol levegő. 66. Tv- készülékekben is akad. 68. Egyenletes. 70. Rendszerint régi épületekből áll (—’). 73. Siker jele. 74. VÓL. 75. Hullócsillag. 77. Száradt növény. 78. Indulatszó. 80. Bolgár festő (Ilija). 81. Madárlak (hiányosan). 82. Megfelelően. 83. Hév, tűz, lendület — rrancia eredetű szóval. 84. A lila-hegységben eredő folyó, -vét a Balkán legnagyobb í -őműve is viseli. VASÁRNAPI FEJTÖRŐ Bulgária FÜGGŐLEGES: L Gyümölcsíz jelzője is. 2. A koordinátarendszer kezdőpontja. 3. Engedi. 4. AN A. 5. Kettősbetű. 6. Forradalmi költő (Nikola). 7. Adta vala. 8. Növény. 9. A legnagyobb Duna-p>arti bolgár város. II. Betű, fon. 12. Űj tengeri fürdőhely, szépsége vetekszik a francia Riviéráéval. 15. Titán és urán vegyjele. 18. Angol légi- társaság neve. 20. Ókori római hármasfogat. 23. A nyugatnémet kormánykoalíció egyik pártja, röv. 25. Arcrész. 27. Iskola — régiesen. 29. Tölténytartó. 33. Gyújtó- bombák magas hőfokon égő töltőanyaga. 36. Gyümölcs. 37. Versenyre gyakorolni. 39. Északatlanti Szövetség. 41. L. N. 42. Női név. 43. Azonos római számok. 45. Rendkívül előzékeny. 46. Bécsi must! 47. Termelésében és exportjában Bulgária első a világon. 48. Lásd 56. sz. 49. Reá. 52. A bolgár nép nagy vezetője volt, nevét két város is viseli. 53. Elkerített hely a legelőn. 55. Nitrogén és rádium vegyjele. 57. A budai várnegyed legnagyobb épülete, névelővel. 59. Szólít. 61. Község Fejér megyében. 63. Olasz város. 65. Bulgária legnagyobb költője: 28 éves korában hősi halált halt. 67. Vagv fia van, vagy lánya. 69. Férfinév. 71. Vissza — veszekedés. 72. Suta a társa! 76. Lásd függőleges 25. sz. 77. Testrész. 79. Ilyenkor nem esik. 81. Kicsinyítőképző. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., 40., 80., 84.. valamint a függőleges 6., 9., 12., 47., 52. és 65. számú sorok meg- feitése. Szeptember 3-1 keresztrejtvény helyes megfejtése: Modern dalok — Mozi — Arcok és álarcok — A Jaguár — A néma levente — A tündérlaki lányok — Lom — A királynő apródja — Álmokháza. Könyvjutalmat nyertek: Fájd Anna, Salgótarján, Jászberényi Ernő, Salgótarján és Sinkó László, Nógrádkövesd. A könyveket postán küldjük el! Levegő fertőtlenítésére kiválóan alkalmas a TUNGSRAM GERMICID LÁMPA, Főbb alkalmazási területek: Színhazai;, mozik, orvosi rendelők és várószobák, tornatermek, általában mindenütt ahol nagyobb tömegek fordulnak meg, továbbá kórházak, gyógyszer- és élelmiszer gyárakban Mezőuazda$á<»baD nélkülözhetetlen. Felvilágosítással készséggel szolgál az Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT Értékesítési osztálya. Szépségápolás a fürdőszobában Xkezdödik finom pipereszappanok
