Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-24 / 226. szám
Nd«H 4 D 1967. szeptember 24., vasárnap •9 •z. Ai. EMSZ közgyűléséről jelentjük Hétfőn folytatják az általános vitát Az ENSZ közgyűlésének ál- ülésszakának napirendjére vo- ról, hogy elfogadja-e az általános ügyrendi bizottsága, natkozólag. A javaslat értei- talános ügyrendi bizottság rn^yar idő szerint «ombatan mében moetani ,-,1^^^ javaslatát a napirendről. 0,35 orakor elnapolta ülését, , „ . „ry. “ . miután elkészítette végleges^ a koz«>'ules 96 kerdést vitat- A közgyűlés hétfőn folytat- javaslatát a közgyűlés 22. na meg. A közgyűlés dönt ar- ja az általános vitát. EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN ENSZ-közgyűlés Vietnam árnyékában — Washingtoni provokációs tervek — A Stoph-levél Bonnban Képünkön: Tanácskozik az ENSZ 22. ülésszaka (MTI foto) Tüzérségi blokád alatt az amerikai támaszpont Megtizedelt tengerészgyalogosok — Csúcsértekezletet készítenek elő Pénteken a dél-vietnami partizánok ismét két tüzérségi támadást hajtottak végre a Con Thien-i amerikai tenge- részgyalogas támaszpont ellen. Az ágyútűz hat tengerészgyalogost megölt, ötvenhatot megsebesített. A támaszpontot pótlólagos értesülések szerint csütörtökön nem három, hanem kilenc tüzérségi támadás érte. Csütörtökön a vidék átfésülésére indult tengerész- gyalogosokon a partizánok rajtaütöttek. A heves harc folyamán 16 tengerészgyalogos meghalt, 33 pedig megsebesült. Az amerikaiak 13 partizánt öltek meg ebben a harcban. parancsnokság sürgősein újabb élelmet, gyógyszert és ivóvizet kért. Amerikai felderítő jelentések szerint a támaszpontot egy 35 ezer főnyi partizánalakulat fogta gyűrűbe. Saigontól 370 kilométernyire északkeletre, heves ütközet zajlott le egy amerikai felde- rítő-egység és a dél-vietnami partizánok között. A B—52-es amerikai nehézbombázók pénteken és szombaton több bevetésben támad- ’ták a demilitarizált övezetet. Légitámadást hajtottak végre a Da Namg-i amerikai légitámaszpont körül is, az ott feltételezett partizán táborok elSzovjetunió, India és Lengyel- ország szintén pozitívan foglal állást. Mint ismeretes, az ENSZ-Társaságok Szövetsége felkérte ezt az öt országot, hogy csúcsértekezleten vitassa meg a vietnami helyzetet, és próbáljon megoldást találni. A kanadai miniszterelnök bejelentése pénteken egy sajtóértekezleten hangzott el. Igenlő válaszához Pearson azt is hozzátette, hogy véleménye szerint a genfi mechanizmus megfelelő keretet biztosítana a vietnami háború esetleges megoldása számára. Az elmúlt hét legjelentősebb eseménye az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlése 22. ülésszakának megnyitása volt, amelyen elsőként U Thant főtitkár terjesztette elő beszámolóját, rámutatva, hogy a tavalyi ülésszak óta rosszabbodott a nemzetközi helyzet —, s ennek okai közé a Vietnam elleni agresszió kiterjesztését és a közel-keleti háborút sorolta. S ezzel máris rátértünk arra a fő kérdésre, amely ugyan nem szerepel az ENSZ-közgyűlés napirendjén, és kívül esik a világszervezet illetékességén, de amely máris rányomja bélyegét a mostani közgyűlésre: véget kell vetni a vietnami agressziónak! Bár Goldberg amerikai delegátus szinte elsőként szólt erről a kérdésről, a megszokott amerikai álláspontot ismételve, az eddigi felszólalók közül azonban máris többen olyanok is nyíltan elítélték a washingtoni eszkalációs politikát, mint a NATO-hoz tartozó Dánia külügyminisztere, aki békés tárgyalásokat javasolt. A világban kialakult és az amerikai eszkalációt mind határozottabban elítélő közhangulatot figyelembe véve, az Egyesült Államoknak nem lesz könnyű az ENSZ-ben elhárítani a vietnami agressziója miatt feléje irányuló bírálatokat. Az idén — elsőként a világszervezet történetében — egy szocialista ország, Románia külügyminiszterét választották a közgyűlés elnökévé. Ez mindenképpen, a világban és az ENSZ-ben az elmúlt évtizedben végbement változásokat tükrözi. Az -amerikai hatóságok azonban éppen a közgyűlésre érkező kubai küldöttség feltartóztatásával, diplomáciai csomagjaik átkutatásával próbáltak zavart kelteni, de a kísérlet visszafelé sült el. Az ENSZ-titkár végül is vizsgálatot rendelt el az ügyben, s Ismét felelevenedtek azok a javaslatok. hogy a világszervezetnek New York nem a legmegfelelőbb székhely... A kubai ENSZ-küldöttség elleni provokáció nem elszigetelt jelenség, hanem szerves része annak a hadjáratnak, amely napjainkban újult erővel foSzeptember 1-e óta Con Thienben állomásozó tengerészgyalogosok közül hétszá- zan sebesültek, illetve haltak meg a partizánok állandó tüzérségi támadásai következtében. A Con Thien-i amerikai len. Pester Pearson kanadai miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy hajlandó részt venni egy, a vietnami helyzetről tartandó csúcsértekezleten, ha Nagy-Britannia, %a Újabb vizsgálat az Aszpida-ügyben Az athéni katonai bíróság közölte, hogy újabb vizsgálatot rendelt el az Aszpida perrel kapcsolatban. A hivatalos indoklás szerint az új vizsgálat kiterjed a hadsereg mindhárom fegyvernemére annak érdekében, hogy „több katonatisztet leleplezzen”, aki ebben a szervezetben részt vett. Mint ismeretes, a jelenleg előkészítésben levő Aszpida- per egyik polgári fővádlottja Andreasz Papandreu, más vádlottársaival együtt a börtönben várja, hogy a görög katonai diktatúra bírósága elé állítsák összesküvés és hazaárulás vádjával. Évkönyv a Szovjetunióról Moszkvában „A szovjet országa ötvenéves” címmel statisztikai évkönyvet adtak ki. amely adatokat ismertet a szovjet társadalom struktúrájának változásáról. A Szovjetunió lakossága ma 235 500 000 fő. Az ország lakosságából 83 millió a munkás és alkalmazott, s mintegy húszmillió a termelőszövetkezeti tagok száma. Mivel az ipari termelés 1913 óta a 71-szeresóre növekedett, a parasztság nagy része természetszerűleg a városokba települt. A forradalom előtt a lakosság négyötöde írástudatlan volt. Ma minden száz lakos közül 36 közép- és főiskolai végzettséggel rendelkezik. Johnson Kuba ellen uszít Johnson amerikai elnök pénteken vendégül látta az Amerikai Államok Szervezetének értekezletén részt vevő külügyminisztereket és kijelentette, hogy a latin-amerikai országoknak szükség esetén határozottan kell alkail- mazniok a fegyveres erőt »a felforgatás” (azaz a forradalmi mozgalmak) ellen. Johnson azt állította, hogy a latin- amerikai országokban kibontakozó nyugtalanság és fegyveres ellenállás „Havannából irányított terrorizmus”. Az Amerikai Államok Szervezetének pénteki ülése ugyancsak a szocialista Kuba elleni vádaskodások és kirohanások jegyében zajlott le. G. Arze bolíviai külügyminiszter többi között azt állította, hogy a Bolíviában kibontakozott gerillaharcot Ernesto Che Guevara, az argentin * származású forradalmár szervezte meg, aki jelentős szerepet játszott a kubai forradalom győzelmében. A Reuter értesülései szerint az AÁSZ-értekezleten benyújtandó amerikai javaslat, fel fogja szólítani a szervezet tagállamait: kérjék fel a velük baráti viszonyban álló országokat, korlátozzák kereskedelmi' és közlekedési kapcsolataikat Kubával, ne vegyék igénybe a kormány által finanszírozott szállításokra azokat a hajókat, amelyek árukat szállítanak Kubába vagy Kubából, továbbá szólítsák fel a többi országokat, hogy ne támogassál: a tri- kontinentális szervezetet és annak Kairóba januárra ösz- szehívott második értekezletét. Raul Roa kubai külügyminiszter pénteken a havannai rádióban kommentálta az AÁSZ-értekezletet. Rámutatott, hogy annak célja újabb összeesküvést szőni a kubai forradalom ellen. E tervekre azonban kudarc vár — fűzte hozzá. Egész Latin- Amerikában fokozódni fog a gerillaháború, amelyben eltűnnek majd a Washington által támogatott oligarchiák A Pravda szombati számában Vitalij Levin rámutat hogy az AÁSZ-értekezJetén az amerikai vezető körök mozgósítani próbálják latin-amerikai partnereiket egy újabb Kuba-ellenes provokációra. A haladó világközvéleménnyel együtt a szovjet emberek határozottan elítélik a Kuba elleni újabb imperialista mesterkedéseket — mutat rá a kommentátor. lyik a szabad Kuba ellen. Washingtonban éppen az ENSZközgyűlés ideje alatt tanácskoznak az Amerikai Államok Szervezetének külügyminiszterei, hogy kiterjesszék a Kuba- ellenes embargót, egyes amerikai szenátorok pedig nyíltan újabb blokádot követelnek a forradalmi Kuba ellen. Az Egyesült Államok, a nemzetközi légkör további mérgezése érdekében, kierőszakolta az ENSZ-ben az úgynevezett „koreai kérdés” napirendre tűzését., A világ- szervezet jogtalanul avatkozik be a koreai népre tartozó kérdésekbe, ahogyan tizenhét esztendővel ezelőtt jogtalanul küldték az úgynevezett ENSZ-csapatokat, köztük az amerikai intervenciós sereget harcba a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen. A közgyűlés napirendjére felvették a júniusban összehívott rendkívüli ENSZ-közgyűlésen szerepelt közel-keleti konfliktus, az izraeli agresszió kérdését is, amelynek megoldásában a megfigyelők előrehaladást remélnek, noha a Szue- zi-csatornánál ismételten tűzharcra került sor. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó, hogy a szerdai kairói lapok vezető helyen ismertették U Thantnak azt a hat elvét, amelyben a megszállt területek kiürítésének követelése mellett a körzet államainak létezéséhez való joga és minden állam számára a nemzetközi vizeken való szabad hajózás is szerepel. Ez az első eset, hogy az Egyesült Arab Köztársaság újságjai olyan indítványokat közöltek, amelyek Izrael közvetett elismerését javasolják. A közgyűlés vitájában felszólalt Gromiko szovjet külügyminiszter, aki részletesen kifejtette a szovjet kormány álláspontját a különböző nemzetközi problémákról. Kormánya nevében két dokumentumtervezetet terjesztett be megvitatásra. Az egyik a nukleáris fegyverek alkalmazásának betiltásáról szóló konvenció, a másik az agresszió fogalmának meghatározásáról kidolgozott határozattervezet. Javasolta, hogy a közgyűlés 22. ülésszaka fontos és sürgős kérdésként vitassa meg a nukleáris fegyverek eltiltásáról szóló egyezmény megkötésének kérdését, az agresszió fogalmának meghatározását pedig a jövő évi, 23. ENSZ-közgyűlés tűzze napirendjére. Európában még nem ültek el De Gaulle francia elnök lengyelországi látogatásának „hullámai”, s változatlanul visszhangzanak az Odera— Neisse határ véglegességét kinyilatkoztató beszédei. Bonnban újabb vitákat váltott ki De Gaulle állásfoglalása, s a nyugatnémet belpolitikában a kereszténydemokrata politikusok egy része most Brandt külügyminisztert és a szociáldemokrata pártot vádolja, amiért „beleestek a realitás gödrébe”. Végeredményben Bonn védekezésre szorult a határok kérdésében, s védekezésre késztette a Kiesinger-kor- mányt a Német Demokratikus Köztársaság kormányának újabb kezdeményei is. Az NDK Népi Kamarájának e heti ülésén — amelyen ratifikálták az európai biztonság érdekében az NDK és Magyar- ország, illetve az NDK és Bulgária között létrejött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéseket — Willi Stoph miniszterelnök ismertette a bonni kancellárhoz intézett levelét. Stoph tárgyalásokat javasolt Kiesingemek „a két német állam kapcsolatainak normalizálásához vezető közvetlen, gyakorlati lépésekről” és az erőszak alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról. A* ezzel kapcsolatos bonni minisztertanácsról kiszivárgott hírek szerint Kiesinger válaszolni fog Stoph indítványaira, mert Bonn ma már nem akarja vállalni az ilyen módon létrejött párbeszéd megszakításának felelősségét. Á válasz azonban kitér majd a lényeges kérdések elől... Az NDK újabb kezdeményezése ismét azt bizonyítja, hogy a demokratikus német állam s két Németország közötti kapcsolatok normalizálására törekszik — ennek azonban Bonn állja útját. Sebes Tibor Bratszk teljes üzemmel dolgozik Bratszk, 1967. szeptember A napoikban hivatalosan is lezárult a világ jelenleg legnagyobb erőművének, a bratszk! óriásnak építése. Az állami bizottság átvette az építőktől az erőművet, s az áll az átvételi elismervényen: „Elsőrendű minőség, a legkiválóbb gazdaságosság, s határidő. előtt!” A előírt határidő a végleges átadásra 1967 vége volt, amelyet az építők november 7-re, a nagy jubileumra hoztak előre. A teljesítés, — az ünnep tiszteletére — még újabb kéthónapos előreugrás! Bratszk 18 hidroaggregátora összesen 4,1 millió kilowatt teljesítményű. Ezt a teljesítményt az eredeti tervek szerint 20 egység adta volna, de a szállítók és az építők két aggregátort megtakarítottak. Az erőmű évente 22,9 milliárd kilowattóra energiát ad. 1961- ben lépett be az első egység, s hat év alatt összesen 65 milliárd kilowattóra árammal szolgált a népgazdaságnak. Akármilyen hatalmas is Bratszk (egyévi termelése jóval túlhaladja a Dániában és Ausztriában együttesen előállított áram mennyiséget!) a szibériai Ipari fejlődéssel nem tud lépést tartani. A ráépülő alumíniumgyáron kívül még kielégíti majd nagyjából annak a készülő faipari kombinátnak szükségleteit, amely évente 7 millió köbméter fát dolgoz fel. De többre már nem képes. (Érdemes megjegyezni, hogy amikor 1930-ban az Angarának vízienergiatermelésére való \ „befogása” tervként felvetődött, több erőművet szándékoztak építeni, de összteljesítményük nem érte volna el a most megvalósult bratszkiét.) Nos, a bratszki építők már megkezdték az áttelepedést 311 kilométerre lefelé a folyón, Uszt-Ilimbe. Uszt-Ilimben még csak a kezdet kezdetén vannak az erőműépítők, de a kelet-szibériai Krasznojarszkban a novemberi ünnepen 2 aggregát beindításával számolná: a szovjet energetikusok. Krasznojarszkban 6 millió kilowatt teljesítményű erőművet építenek, — mintegy 50 százalékkal nagyobbat, mint Bratszk-ban. Ezt a kapacitást 12 hidroaggregát adja majd, tehát 50 százalékkal kevesebb, mint Bratszkban. A Jenyi- szejen épülő krasznojarszki óriás újabb világrekord lesz; földgolyónk legnagyobb erőművének cimét veszi majd át Bratszktól — aggregátjai egyenként 500 ezer kilowatt teljesítőképességűek.
