Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-24 / 226. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK’ HÓGRÁD AZ MSZMP NQGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI TANÁCS 1 APIA ,.. XXIII. ÉVF. 226. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1967. SZEPTEMBER 24„ VASÁRNAP Á parlament ülésszaka elé SAl. A jók közt Is a legjobb brigádok egyike Fodor Balázs öntödei gépformáző ezüstjeivé* nyes szocialista brigádja a Tűzhelygyárban. Az októberi forradalom 50. évfordulójának tiszteletére, egyebek között, a selejt csökkentését vállalták, amely az év nyolc hónapja« ban alig haladja meg az összes termékek fél százalékát. Selejt-kártérítésük minimális. Fodorék szívesen végeznek társadalmi munkát is. A brigád öt tagja rendelkezik Kiváló dolgozó oklevéllel, öt pedig jelvénnyel (Koppány György felvétele) Közös terv A szövetkezetek és a KISZ kapcsolatának erősítéséről Az ifjúsági szövetség és az Sfem került még törvényja­vaslat az ország legfőbb ta­nácskozó és törvényt hozó testületé elé, amelyen ennyi ember „dolgozott” volna, amelyről az érdekelteknek ilyen sokaságát kérdezték vol­na meg. Két hónapon át csak­nem félmillió ember vitatta meg az új Munka Törvény- könyv tervezetét. Gyárakban, hivatalokban, kereskedelmi vállalatoknál, állami gazdasá­gokban mintegy 20 ezer hoz­zászólás került a jegyzőköny­vekbe. Valamennyi bővítette, finomította a tervezetet. Hoz­zászólásokból bővült a terve­zet, például azzal a javaslat­tal is, mely szerint a három, vagy ennél több gyermeket nevelő anyának járjon pótsza­badság. Továbbá: az egyedül­álló apákat is olyan jogok il­lessék meg, mint az egyedül­álló dolgozó anyákat. Kapjon az egyedül álló apa is fize­tés nélküli szabadságot gyerme­kei ápolására, kapjon táp­pénzt, ha beteg gyermeke még nem töltötte be első életévét és így tovább. A törvénytervezetnek ez az országos, szép eredménnyel zá­rult vitája arra utal, hogy az emberek egyre szélesebb kör­ben ismerik fel közéleti sze­repüket, fontosságukat, s egy­re jobban megtanulnak bánni a szocialista demokrácia lehe­tőségeivel. Megyénk üzemeiben is le­zajlott ez a vita. A Szakszer­vezetek Országos Tanácsa ja­vaslatára az Állami Építőipa­ri Vállalatot jelölték ki, és központi előadót biztosítottak a tervezet vitájának lebonyo­lításához. Ezen kívül az SZMT-hez tartozó több szak­mai megyebizottság is rende­zett vállalati, üzemi szintű aktíva-értekezletet a tervezel megvitatására. Legutóbb pe­dig, éppen az elmúlt héten ke­rült ismét napirendre a Mun­ka Törvénykönyve megyénk országgyűlési képviselőinek ta­nácskozásán. És hogy így tör­tént, az biztosítéka annak, hogy az elfogadásra kerülő tör­vény megegyezik majd az abszolút többség érdekeivel. Ez a végeredmény, a szocialista demokrácia mérhetetlen lehe­tőségeire hívja fel újból a fi­gyelmet. S amilyen követke­zetesen s nagy haszonnal al­kalmazzuk már egy évtize­de a szocialista demokrácia szabályait országos ügyekben — olyan következetességgel kellene azt tenni a kisebb cso­portokon, vállalatokon belül is. Ennek felismerése pedig épp napjainkban a legidőszerűbb, vagy — úgy is fogalmazhat­nánk: ahol eddig ennek a ja­vaslatkérő, építő, vitázni kész szellemnek felismerésével adó­sak még, ott a pótlására mosl igazán eljött a kedvező pilla­nat. Az önálló vállalati gaz­dálkodásnak az eredményes­sége mindenütt azon is múlik, mennyire irányítanak demok­ratikusan a vezetők; hogy egy- egy lényeges döntés előtt mennyire, s mekkora körben vitatják majd meg elképzelé­seiket. Az új Munka Törvénykönyv megalkotását is a gazdálkodás önállósítása tette halaszthatat­lanná. A régi Munka Tör­vénykönyv 1951-ben látott napvilágot, s előírásai már nem tükrözték megfelelően a társadalmi-gazdasági életünk­ben bekövetkezett és bekö­vetkező változásokat. Igaz, 1951 éta több mint ötvenszer mó­dosították paragrafusait, ám a sok kiigazítás, kiegészítés az előírásokat áttekinthetetlenné, sőt némely kérdésben ellent­mondásossá tette csak, s alig korszerűsítette. A régi Mun­ka Törvénykönyv mindenre pontos és részletes előírást adott, a helyi adottságokra, szükségletekre nem volt te­kintettel, megkötötte a mun­kavállalók s a munkaadók kezét is, jogokban, kötelessé­gekben egyaránt. Jó és rossz, régi és új munkás között pél­dául alig tett különbséget, és így tovább. Az új Munka Törvénykönyv az elvi szabá­lyokat adja csak meg, kerete­ket ad, amelyeken belül min­denütt szabadon mozoghatnak a vállalatok. Például az álta­lános elvi szabály a próbaidőt 30 napban jelöli meg, ám et­től a „kerettől” a vállalat az új munkavállaló beleegyezésé­vel eltérhet. Több-kevesebb próbaidőt is megállapíthat. A felmondási határidőt vagy a munkaidőt ugyanígy csak keretekben szabja meg az új Munka Törvénykönyv —, a kereteken belül szabad a mozgás. Sőt, kívánatos is. Mind­ezeket — a jutalomszabad­ság, a, jövedelemszabályozás, a tanulmányi szerződések stb. kérdéseivel együtt — a válla­latok a kollektív szerződések keretében dolgozzák ki rész­letesen. A vállalati kollektív szerző­dések rendszere is új vonása az önállósuló vállalati gaz­dálkodásnak. Az új kollektív szerződéseket minden vállalat saját maga fogalmazza meg, s ahol megfogalmazzák, csak abban a gyárban lesz érvé­nyes. Éppen ezért a vállala­toknak maguknak kell ügyel­niük arra, hogy a szabályok kidolgozásánál elsősorban sa­ját valódi vállalati igényeiket vegyék figyelembe. S ebben a munkában a szocialista üzemi demokráciának újból nagy szerepet kell kapnia. Az új Munka Törvénykönyv lehetőseget ad majd a dolgo­zók fokozottabb és konkrétabb védelmére is, ennek mértékét a kollektív szerződések meg­kötésekor lehet meghatározni. Például áthelyezni valakit, csak az érintett dolgozó bele­egyezésével lehet; megszűn­nek a felmondáshoz kötődő hátrányos következmények, viszont felmondás ellen védet­tebbek lesznek a dolgozók; megszűnnek a folyamatos mun­kaviszony elbírálásának eddi­gi bonyolult szabályai, s ezen­túl minden munkaviszonyban eltöltött idő beszámítható lesz. A dolgozók konkrétabb védel­mét szolgálja majd az is, hogy ezután valamennyi munkaügyi szabály megalkotása és alkal­mazása csak a szakszervezet­tel együtt, vagy azzal egyet­értésben lehetséges. Vétójogot kapnak az üzemi szakszerve­zeti bizottságok, és bővül el­lenőrzési jogkörük is. Az új Munka Törvénykönyv tervezet országos vitájának azonkívül, hogy a törvényja­vaslatot finomította, árnyal­tabbá tette, még az is nagy előnye, hogy az 1968. január 1-én életbe lépő jogszabályt máris mintegy félmillió ember ismeri. Szeptember 27-én összeül az országgyűlés —, napirendjén szerepel az új Munka Tör­vénykönyv megvitatása és el­fogadása is. A képviselők sza­vazataival új törvény születik majd, amely meghatározza jo­gainkat és kötelességeinket Zár és kul cs (3. oldal) Az Aranyvonat (5. oldali Irodalmi melléklet (8—9. oldal) Szerdára összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. paragrafusának (2) bekezdé­se alapján az országgyűlést 1967. szeptember 27-én, szer­dán délelőtt 11 órára össze­hívta. Elismerő oklevél Az acélárugyári huzalok sikere Űjabb sikereket hozott a Salgótarjáni Acélárugyár­nak a mezőgazdasági kiál­lítás és vásár. Mint isme­retes, a gyár a kovácsoló üzem és a huzalmű termé­keivel szerepelt az orszá­gos seregszemlén. A két gyárrészleg mintegy 100 termékféleséget mutatott be. A kiállítást szervező ■ és rendező bizottság, vala­mint a látogatók tetszését egyaránt megnyerte a mű­anyaggal bevont huzalok sora. Ezeket a szőlősker­tekben, a kertészetben és a konzerviparban hasznosít­hatják elsősorban a terme­lők. A vásár befejezése után kellemes meglepetés érte a gyáriakat. A rendező bizott­ság elismerő oklevelet ado­mányozott az Acélárugyár­nak a műanyaggal bevont huzalokért. A KISZ Központi Bizottsá­gánál megvonták az egyete­misták és főiskoláit társadal­mi munkaakcióinak egyévi mérlegét. A statisztikák ta­núsága szerint a felsőoktatási intézmények húszezer hallga­tója vett részt szabad idejé­ben különböző feladatok meg­oldásában. A fiatalok több mint 400 ezer órát dolgoztak a földeken és a vietnami mű­szakok sorozatában, s összesen csaknem hatmillió forint érté­kű munkával segítették a fal­vak népét, valamint a szabad­ságukért. függetlenségükért harcoló vietnami hazafiakat. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem diákjai például egyenként száz forint értékű teljesítménnyel bizonyították, hogy már most is számíthat rájuk az ország. A felsőokta­tási intézmények növendékei kétezer liter vért adtak az imperialista agresszorok viet­országban működő szövetke-, zetek kapcsolatának erősítésé­ről hozott határozatot az év elején, a KISZ KB Intéző Bi­zottsága és az OKISZ. A ha­tározat nyomán a KISZ me­gyei bizottsága és a Nógrád megyei KISZÖV vezetői kö­zös tervet dolgoztak ki, ame­lyet együttes ülésen vitattak meg. nami áldozatainak gyógyításá­hoz. Jól kamatozott a felsőokta­tási intézmények hallgatóinak szakmai jellegű társadalmi munkája is. Ennek program­jában 130 640 órát dolgoztak a fiatalok és — mint kiszámí­tották — egy hatvan tagú tu­dományos kutató intézet egy­évi teljesítményének megfele­lő feladatot oldottak meg. A sok jó eredmény közül is ki­emelkedik a felsőfokú mező- gazdasági technikum teljesít­ménye; minden hallgatójuk háromnapi munkával járult hozzá az akció sikeréhez. Az orvostudományi egyete­mek hallgatói közegészségügyi és iskolaegészségügyi vizsgá­latokban vettek részt, vala­mint a rendelőintézetek mun­káját segítették. A Budapesti Orvostudományi Egyetem nö­vendékei hetven közegészség- ügyi vizsgálatot bonyolítottak le a Pest-környéki falvakban. A végleges terv kidolgozása előtt széles körű felmérést vé­geztek a megyei KISZÖV irá­nyítása alá tartozó 19 szövet­kezetben, valamint a Buda­pesti Irószerkészítö Ktsz sal­gótarjáni üzemében. A vizs­gálat kimutatta: az említett ktsz-ekben összesen 776 KISZ- karosztályú fiatal dolgozik, ugyanakkor mindössze 10 ktsz-ben működik ifjúsági alapszervezet, a KISZ-tagok száma 213. amely mintegy 27 százalékos szervezettségnek felel meg. Ezt figyelembe véve az együttes ülésen a legfon­tosabb feladatként jelölték meg az új alapszervezetek létrehozását, a meglevők erő­sítését — mivel ez az együtt­működés alapfeltételei közé tartozik. A KISZ-alapszervezetek lét­rehozásában. segítésében szük­ség van a szövetkezeti veze­tőkre, akik ösztönözhetik, bátoríthatják a fiatalokat az eredményes szervezeti élet kialakítására. Jó példa a gazdasági és mozgalmi munka egybehangoltságára az Irószerkészítö, a Nógrád- megyeri Vastömegcikk, a Faipari és a Szolgáltató Ktsz-eknél működő' KISZ- szervezetek munkája. A tanácskozáson viszont szó­ba került a szécsényi Szolgál­tató Ktsz, ahol 4—5 éve nincs KISZ-alapszervezet. bár a szövetkezetben sok fiatal dolgozik. A megyei szövetkezetek és a KISZ vezetőinek első közös tanácskozásán említés történt azokról a nehézségekről is, amelyek ma még nagymérték­ben hátráltatják, akadályoz­zák a ktsz-ekben működő alapszervezetek munkáját. A legtöbb helyen gondot okoz a helyiség hiánya, a fia­talok nem tudnak közös prog­ramot lebonyolítani. A salgó­tarjáni Lakáskarbantartó Ktsz KISZ-szervezete például csak , úgy tud taggyűlésre, vagy po­litikai oktatásra összegyűlni, ha az iroda már felszabadul. Az együttes ülésen elfogad­ták azt az általános érvényű javaslatcsoportot, amely alap­ja lesz a rövidesen elkészülő és részletes feladatokat tar­talmazó. közös intézkedési tervnek. Eszerint a szövetke­zetek területén tovább növe­lik az ifjúsági brigádok szá­mát. A KISZÖV és a KISZ megyei bizottsága közös mun- kaverseny-felhívást tesz köz­zé, és a verseny ösztönzésére vándorzászlát alapít. Anyag­mentő brigádok, ifjúsági őr­járatok alakulnak, szélesíteni aikarják a KISZ takarékossági mozgalmát, a helyi védnök- ségváilalások körét. A közös elképzelés foglalkozik a fia­tal házasokat leginkább ér­deklő, KlSZ-dakásépítési ak­ciók segítésével, az építő ktsz-. ek és a KISZ-szervezetek, az építkezések felett vállalt véd­nökségének lehetőségeivel is. A javaslatok számos pont­ban rögzítették a szövetkezeti ifjúság eszmei-politikai neve­lését segítő feladatokat, es szóltak a pályaválasztás, a szakmunkás-tanulók nevelésé­nek kérdéseiről is. A terv szerint, a KISZÖV és a KISZ megyei bizottsága közös prog­ramot készít a fiatalok pálya­választásának megkönnyítése érdekében. Miután a szövetkezeti ipar a szocialista szektorba tartozik, és a lakosságnak nyújtott szolgáltatásaival fontos gazda­sági tényező — az üié ?n hangsúlyozottan szóltak a s :ö- vetkezeti ifjúság között vég­zett politikai munka fontos­ságáról. a gazdasági vezetők és a helyi pártalapszervezeték kötelességéről, a párt ifjúsági szervezetének az eddigieknél hatékonyabb segítéséről, erősí­téséről. Az egyetemisták Vietnamért Jelentős társadalmi munka a hazafiak megsegítésére

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom