Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-17 / 220. szám

10 (íőSüA D t'967. szeptember 17., vasárnap Harc a korai öregedés ellen A romén szakemberek az utóbbi időben profilaktikus intézkedésekkel kísérleteznek a korai öregedés olyan tünetei megelőzésére, mint a fáradt­ság, a memória romlása, a betegségekkel szembeni gyen­ge ellenállóképesség stb. Az első profilaktikus vizsgá­latot és kezelést a ploesti olaj­ipari berendezések gyárában szervezték meg, ahol 45—60 év közötti dolgozók egy csoport­ját a „Gerovital—33” elneve­zésű román gyógyszerrel ke­zelték. A kúra jó eredmények­kel járt, csökkent a betegsza­badságok időtartama, ugyan­akkor emelkedett a munka termelékenysége. Ezt követően különböző iparvállalatoknál, a mezőgaz­daságban és az ország egész­ségügyi intézményeiben léte­sített 115 központban folytat­ták tovább a vizsgálatokat. Ezekben a központokban min­den 45 évnél idősebb embert igen alapos kivizsgálásban és profilaktikus kezelésben része­sítettek. Behatóan tanulmá­nyozták különböző klinikai, biológiai és társadalmi jellem­zőiket, összehasonlítva olyan emberekével, akik nem része­sültek ilyen kezelésben. Két évi kezelés után a vizsgált személyek egészségi állapota lényegesen javult, munkájuk termelékenysége emelkedett, s csökkent a megbetegedési arány. A legdrágább iesv Meg akarta akadályozni férjét abban, hogy elmenjen megszokott labdarúgó-mérkő­zésére, és ezért rázárta az aj­tót a római Giulio Pedensonra a felesége, s elment hazulról. Giulio telefonon riasztotta a tűzoltóságot és az mentő­ponyvával felszerelve meg is érkezett; Giulio kiugrott az ablakon, és még idejében megérkezett a labdarúgó­mérkőzésre. A szigorú feleség most fog­hatja a fejét: megkapta a tűz­oltóság számláját, Giulio, a szenvedélyes labdarúgó-druk­ker bizony borsos áron nézte végig a vasárnapi mérkőzést. M it mond a tudós? Előbb-utóbb módosíthatjuk az életfeltételüket a Marson és a Vénuszon Megváltoztathatjuk a földi klímát — Szédítő perspektívákat nyit meg az űrkutatás Mit fogyasztunk hetven év alatt? Egy nemzetközi táplálkozási statisztika szerint 70 év alatt a kultúr országok lakosa a kö­vetkező élelmiszer mennyisé­geket fogyasztja el: 10 ezer kg gyümölcsöt, 15 ezer kg fő­zeléket, 30 ezer kg burgonyát, 5 ezer kg halat, 18 ezer kg húst és 25 ezer kilogramm kenyeret. A hetven év alatt elfogyasztot folyadékmennyi­ség 25 ezer liter. Ái altató szemüveg Az egyik nyugat-berlini vál­lalat elektronikus készülékek­hez kapcsolt alvás-szemüvege­ket készített. Ezek persze nem azt a célt szolgálják, hogy a rövidlátók jobban lássák ál­maikat, és nem is igazi sze­müvegek, hanem elektródá­kat helyeznek a szemhéjra és ti fülek mögé, és elektromos behatással altatnak. A készülék több mint 3000 személyen végzett kísérletek­nél jó „altatószemek’’ bizo­nyult. A növekedés problémái 1970-ben már körülbelül kétmillió svéd állampolgár fog kényelmetlenül feküdni a magasságához képest rövid ágyakban. Legalább egymillió 700 ezer férfi és néhány száz­ezer nő fogja kinőni a svéd bútoripar által gyártott ágya­kat. Jelenleg ugyanis csak a 195 centiméter hosszú szab­vány-fekvőhelyek vannak for­galomban. Az orvosok azt te­kintik ideálisnak, ha a fekvő­hely hosszúsága legalább 20 centiméterrel meghaladja az alvó ember testmagasságát. Ebben az esetben a fejnél és a lábnál elegendő szabad tér marad, és az alvás nyugodtabb és kényelmesebb. A svédek átlagos testmagas­sága azonban állandóan nö­vekszik. A szabványosítási bi­zottság előtt is felmerült a feladat, hogy mielőbb kiutat kell találni ebből a helyzet­ből. A bizottság egyebek kö­zött azt javasolta, hogy új mé­ret-szabványokat kell bevezet­ni; ezek a szabványok: 195, 200 és 210 centiméter. De ho­vá helyezzék el az ilyen szabványok szerint készült fekvőhelyeket? Ugyanis a la­kásoknak is megvannak a szabvány-méretei, s az ú,i szabvány szerint készült fek­vőhelyek egyszerűen nem fér­nének el a szobákban ... szépségápolás a fürdőszobában .; Xkezdődik finom pipereszappanok köz „A szovjet tudomány és technika 50 éve” kiállítás al­kalmából hazánkba érkezett szovjet tudósok közül G. 1. Petrov akadémikus ,*,Az em­ber és a kozmosz” címmel Bé­késcsabán tartott előadásában összefoglalta az űrkutatás ed­digi eredményeit és vázolta a jövő kilátásait. Rámutatott többek között azokra az óriási nehézségek­re, amelyeknek leküzdéséhez már az első sikerek óta el­telt néhány év alatt is a kor­szerű tudomány és technika megszámlálhatatlan eszközét és igen nagy anyagi erőket kellett mozgósítani, majd szembeszállt azzal a véle­ménnyel hogy az űrkutatásra fordított nagy erőfeszítések­nek nincs megfelelő ellenér­tékűk. Felsorolva a már ed­dig elért eredményeket meg­említette, hogy ma az eddigi­nél jóval pontosabban ismer­jük a Föld alakját, a légkör felső rétegeit, a légkör sűrű­ségét, összetételét, valamint a naptevékenység által okozott változásait. Így megnyílt a lehetőség az aszályos, illetve fokozottan csapadékos évek hosszútávú prognózisára is, márpedig egyetlen aszályos év bekövetkeztének előrejelzése akkora megtakarítást eredmé­nyezne, ami önmagában lé­nyegesen meghaladja az egész űrkutatásra fordított összege­ket. Az elmúlt hat év alatt — egyetlen meteorológiai mes­terséges hold tizennyolc ke­letkező hurrikánt, tájfunt és vihart fedezett fel, s ezzel ugyanennyi súlyos katasztrófa megelőzését tette lehetővé. Szovjet és amerikai kísérletek folynak jelenleg is, hogy lehe­tővé tegyék az időjárás né- hánynapos pontos előrejelzé­sét. Megismerjük a Napot Ez a legfiatalabb tudomány azonban a legtöbbet éppen a legősibbnek, a csillagászatnak adta. Így például a Nap és a Föld közti távolság —■ az úgy­nevezett csillagászati egység — meghatározásának korábbi, körülbelül tízezer kilométeres pontatlansága néhány száz ki­lométerre zsugorodott. Ez pe­dig azért nagyon lényeges, VASÁRNAPI FEJTÖRŐ Őszi táj „Tar dgak-bogak rácsai között kaparásznak az őszi ködök, e vaskorláton hunyorog a dér”. Nagy költőnk idézett ver­sének egy másik szakaszát rejtettük el a vízszintes 1., függőleges 22., vízszintes 40., függőleges 12. és vízszintes 70. számú sorokban. VÍZSZINTES: 1. Az ídezet kezdete. 12. Ebben a délnyu­gat-afrikai városba való. 13. Halom, egymásra dobált fa­hasábok. 14. Délszláv nem­zeti körtánc (—’)• 15- Hang­talan lakos. 16. Somogy me­gyei község. 17. Víziállat. 19. Osztrák határfolyó. 20. Y. T. 21. Lágy hangsor — hiányo­san. 23. Téli nápok „kísérő­je”. 25. A fa része. 26. Kibír­hatatlanul fénylik. 28. B. P. E. 30. Használhatatlan ruha­nemű. 32. Valamit teljesen át­fog (két szó). 33. Magábaszivó. 35. Varázsa, szépsége. 36. Né­met — piros, vörös. 37. Üveges szekrénye. 39. Tele­pülés a Cavalla folyó part­ján. 40. A függőleges 22. foly­tatása. 41. Lap a francia kár­tyába (—ff) 43. Titokban visz ki a helyiségből valamit. 44. Indítéka. 46. ... ve, francia település. 48. Öreg, régi síug­ró hely (a=i), 49. Varsó egyik kerületének neve. 56. Névelős szín (+’). 52. E. T. S 53. Hangutánzó szó, elesést követhet. 54. Nátrium vegy- jele. 55. Versenyen a befutó­hely. 57. Nem kevés. 58. E. A. 59. Törökországi település. 61. Fogaival morzsol. 63. Egyik minisztériumunk rövidítése, kimondva. 64. Érzékszerv. 65. Település a Maas partján. 67. Előállít, készít. 69. Becézett női név. 70. Az idézet befeje­ző része. FÜGGŐLEGES: 1. Lassan sétáló. 2. Végnélküli dél­francia folyó. 3. Személyes névmás. 4. Hegység a Szov­jetunióban. 5. Növény. 6. Fé­lig alak (!) 7. Esőzés követ­kezménye. 8. Göngyöleg. 9. Nemzetközi teniszverseny ne­ve — rövidítve. 10. Város Ja­pánban. 11. Elrabolja (n=v). 12. A vízszintes 40. folytatá­sa. 16. Tokió elővárosa — végnélkül. 18. önmagába visszatérő egyenes. 21. Orosz — béke. 22. A vízszintes 1. folytatása. 24. Hangszer. 27. Szavait kétségbevonó. 28. Be­tűk sorrendjének megváltoz­tatása (—re). 29. Magától ér­tetődő. 31. Sziksót, marószó­dát. 33. Svájci település. 34. ... ock, település az USA Vir­ginia államában. 37. Népének hősi helytállásáról naponta olvashatunk. 38. . .ke, ritka női név. 42. Női név (—’). 45. Összehajtogatott lapot kibont. 47. Tréfa. 49. A. O. K. 51. Megfagyott harmat. 53. Ide­gen férfinév. 56. Puha. 57. Suta ikerszava. 60. Belga vá­ros. 62. Kimondott kettősbe­tű. 63. Menetrendben hasz­nált rövidítés. 64. Azon a helyen. 66. Csapadék (—’). 68. Az érték kifejezője. 69 Távi­rati ő betű. Beküldendő a versidézet: a vízszintes 1., függőleges 22., vízszintes 40., függőleges 12. és vízszintes 70. számú sorok megfejtése. A vasárnapi keresztrejt­vény helyes megfejtése' do­hány. Plovdiv, Petrov, Mari- ca, Vapracov, Rusze, Arany­homok, Rózsaolaj, Dimitrov, Botev. Könyvjutalmat nyertek: Szeberényi D István Kistere- nye, Ivony Istvánná Salgó­tarján és Deák Ferenc dr. Salgótarján. A könyveket postán küld­jük el mert a csillagvilágbeli távol­ságokat éppen úgy ehhez a csillagászati egységhez viszo­nyítják, mint a földieket a méterrúdhoz. A Hold-térképek — a túlsó oldalra vonatkozó­lag is — megközelítik ma már a földi térképek pontosságát. Sok új ismeretet szereztek a mesterséges égitestek a Vé­nuszról és a Marsról, sőt a távoli világok felépítéséről, és az egész világegyetem fejlő­désének törvényszerűségeiről is. Az űrkísérletek a Földön egyáltalán nem, vagy csak na­gyon drágán reprodukálható körülmények közé juttatták fel az embert, illetve a mű­szereket, s ezzel eddig meg- valósíthatatlannak vélt fizi­kai vizsgálatokat tettek lehe­tővé. A kozmikus kutatások, kö­zelebb visznek olyan alapvető kérdések megoldásához is, mint amilyen a világegyetem és a naprendszer fejlődésének iránya, az élet más formái­nak esetleges létezése a Föl­dön kívül. A Nap jobb meg­ismerése révén at ember úrrá lehet a szabályozható termo­nukleáris reakció felett. A hír­adástechnikai holdak lehetővé teszik az egész földgömbre ki­terjedő rádiótelefon- és rádió­távíró-összeköttetést, valamint a tv-műsorok közvetítését, mégpedig aránylag nem is drágán. Mindenesetre sokkal olcsóbban, mint amennyibe például az az ötven újabb ká­belvezeték kerülne, amelyet különben az Atlanti-óceán két partja között 1980-ban feltét­lenül ki kellene építeni. Si­keresen folynak a Molnyija- holdak segítségével a szovjet— francia színes tv-közvetítési kísérletek is. Ha pedig egy, a Földdel együtt mozgó, tehát látszólag mozdulatlan mester­séges holdat 30—35 méteres antennával látnak el — ami­nek semmi akadálya sincs —, vele óriási területre lehet su­gározni a tv-műsort. Űrhaj ózás menetrend szerint — Ma már — folytatta a szovjet akadémikus — néhány feltételezést is elmondhatunk a kozmikus technika további fejlődéséről, s az ennek foly­tán megnyíló új lehetőségek­ről. Nagyjából már kialakul­tak az elképzelések arról, ho­gyan lehet az űrhajózást a menetrendszerű közlekedés szolgálatába állítani. Elképzelhető például egy hatalmas, függőlegesen fel­szálló, gázturbinás sugárhajtó­művekkel felszerelt „indító ál­lomás”, amely a rakétát kellő magasságba emeli, úgy, hogy az onnan startoló rakéta haj* tóműveinek forró gázsugarai már nem hatnak károsan 3 Földre. Az utasokat helikop­terekkel, vagy függőlegesen emelkedő repülőgépekkel szál­lítják majd az űrhajóra. így egy óra sem kell ahhoz, hogy a földgömb másik oldalára, 15—16 ezer kilométernyi tá­volságra jussunk el. Leszállás­kor pedig a járművet még az egészen ritka légkörben fé­keznék le hangsebességre, s onnan ? siklórepüléssel, vagy helikopterszerűen szállna le a Földre. A jelek szerint bolygónk kö­zeli környezetét előbb-utóbb hosszú ideig keringő űrállo­mások népesítik be. Bár alap­vető rendeltetésük a Föld é* a világűr vizsgálata lesz, táv­közlési és navigációs felada­tokat is elláthatnak, sőt köz­reműködésükkel még ipari cé­lokra is fel lehetne használni az ottani nagy vákuumot, amelynek párját a Földön csak igen nehezen lehetne előállí­tani. Az ember új szeme A továbbiakban megtelepül­nek majd a Holdon a hosszú ideig üzemképes obszervató­riumok, amelyekben már em­berek is dolgoznak. Sőt már ma sem tartozik pusztán a képzelet birodalmába az, hogy az ember számára más boly­gókhoz is megnyíljék az út. Elképzelhetők olyan mester­séges bolygóűrhajók, amelyek kizárólag a Naptól kapják energiájukat, élettartamuk te­hát csaknem korlátlan lehet.’ Elképzelhetünk olyan eszkö­zöket, amelyekkel módosítani tudjuk az élet feltételeit a Marson és a Vénuszon. Ha például megismerjük a Vé­nusz légkörének összetételét és szerkezetét, módunk nyílhat arra, hogy csökkentsük a bolygó hőmérsékletét és át­alakítsuk légkörét. Ma már elképzelhetők, azok a módsze­rek is, amelyekkel lényegesen meg lehet változtatni a Föld, vagy a Mars klímáját. Így például a bolygó körül por­gyűrűt hozhatunk létre, amelynek szemcséi a bolygó felületére terelnék az egyéb­ként. mellette elsuhanó napsu­garak bizonyos hányadát. — Hét éve sincs — fejezte be előadását G. I. Petrov — hogy az ember első ízben re­pült a világűrben. De ez alatt az idő alatt az emberiség a saját bölcsőjétől sok millió ki­lométerre elérő kézre- tett szert, új szeme támadt, amely- lyel megláthatja azt is, ami évmilliókon át rejtve volt előtte, s olyan úi gondolatok születtek, amelyekben egyet­érthet az egész Föld minden embere. Termelő­szövetkezetek 1 Állami * f Kormányintézkedés lehetővé teszi, hogy a mezőgaz­dasági nagyüzemek kisegítő tevékenységként kő, ka­vics, homok, anyag stb. kitermelésével foglalkozzanak. Az ilyen irányú tevékenységet a Bányatörvény bizo­nyos alapfeltételekhez köti. Ezeknek az előfeltételek­nek a megteremtése kutató, tervező munkát igenjei. Ilyen feladatok elvégzésére Irányuló megbízásokat az ÉTI 1968-ra el tnd vállalni. Cím: ÉM. F'öldmérő es Ta­lajvizsgáló Vállalat, Budapest, vm„ Reviczky n. 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom