Nógrád, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-03 / 181. szám

1067. augusztus 3. csütörtök NŐG R A O 3 A infa/munkáról Nagyobb gondosságot igényel az idei »” Megkezdődött a Nógrád megyei hét... Ma: Interpelláció és múzeumlátogatás a TY műsorában a talaj nedvességtartalma mintegy 15 százalék. Ez, ha a tarló szántatlanul marad, nyolc—tíz nap alatt egyhar- madára csökken. A helyes vízgazdálkodást segíti, ha a letakarított gabonaterületen azonnal elvégzik a közös gaz­daságokban a szántást, s a területen sima, vagy gyűrűs­henger dolgozik a szántótrak­torok után. A legtöbb gazdaság hatá­rában, többek között Dejtá- ron, Érsekvadkerten, Szur­dokpüspökiben és Nagylócon a követelményeknek megfe­lelően halad a munka. A szántótraktorok nyomában általában henger jár. Nagy­lócon például a DT—54-es traktorral dolgozó Stoff Ala­dár rétegvonalasan végzi ezt a munkát. Ismeretes, hogy alapvető követelmény ez a talajvédelemnél. A traktoros eddig mintegy 100 holdon végzett a talajmunkával. Példáját érdemes követni, hiszen a lejtős területeken különösen fontos a nyári ta­lajművelés, mert a talajok nedvességtartalma itt lénye­gesen alacsonyabb mint a sík területeken. A gyors, jóminő­ségű munka elősegíti, hogy a vízkészlet megmaradjon, a humuszban, a tápanyagokban szegényebb talajok tovább gazdagodjanak. Benczc Barna Az ötvenedik évforduló tiszteletére A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik évforduló­ja tiszteletére a KIOSZ a szov­jet állam fejlődését, a szovjet nép életét bemutató kiállítást nyi­tott Pásztón. A tanulságos lát­nivalókat ez után Balassagyar­maton mutatják be. A kisiparos­ság politikai-művészeti képzését szolgálja az „ társasutazás, ame­lyet szeptemberben rendeznek. A részvevők ekkor Budapestre látogatnak, ahol a szovjet festők műveiből rendezett kiállítást te­kintik meg. Nevezetes jubileum előtt a Salgótarjáni Acélárugyár Könyvek, híradók, kiállítások az üzem történetéről Ezekben a napokban a me­zőgazdasági üzemekben a legsürgősebb tennivalót a kalászosok termésének beta­karítása jelenti. Nem szabad azonban egyetlen gazdaság­ban sem megfeledkezni a nyári talajmunkákról. A ga­bonaféléket Nógrádban a szántóterület felén termesz­tik. A mintegy ötvenezer hold gabonatarló szántása, ápolása nem kis gondot je­lent a közös gazdaságoknak. A legtöbb gazdaságban a gabonabetakarítással együtt végzik a szalmaletakarítást, a tarlóhántást. A gazdaságok többségében két műszakban üzemeltetik a traktorokat. Akadnak azonban gazdasá­gok, ahol a lánctalpas és uni­verzális gépek nincsenek kel­lőképpen kihasználva, késle­kednek a nyári szántással. Pedig erre a munkára, külö­nösen az ' idei csapadéksze­gény nyáron rendkívül nagy szükség van. A száraz, esőnélküli nyá­ron a mi erdőségi talajaink, a nagy agyagtartalom miatt, erőien zsugorodnak, mélyen berepedeznek. A gabona le- takarítása után a tarló sza­badon marad, s a kisebb víz- igényű gyomnövények előtt nincs akadály, rohamosan fejlődésnek indulnak, s ez a folyamat tovább növeli a ta­Egy, a korábbi években Sal­gótarjánba látogató vendégtől megkérdezték a barátai: mi­lyennek találta a várost? —• Nagyon szép a környéke — hangzott a válasz. A kis sztorit Jedlicska Gyu­la, az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottságának első titká­ra mondotta el kedden este a Televízió képernyője előtt, azzal kiegészítve, hogy ma már nem csupán Salgótarján környéke látványosság az ide­érkező vendégeknek, de maga az ujjáformálódó, növekedő város is. Erről a növekedés­ről, s a velejáró gondokról, problémákról adott számot milliós hallgató- és nézőtábor előtt az első titkár és a Nógrád megyei Tanács VB elnöke, Géczi János. A Mai vendégünk című mű­sorral Nógrád megyei hét kez­dődött a Magyar Televízióban s a megyei vezetőket megszó­laltató interjút követően szí­nes. és tartalmas dokumen­tumfilmben gyönyörködhet­tünk. A klsfilm írója, szer­kesztője és operatőre: Mátéffy Zoltán, örsi Ferenc és Szilá­gyi Virgil alkotói figyelme tá­junk szépségére, történelmi tradícióinkra és alkotó jele­nünk produktumaira egyaránt kiterjedt. Az Elő múzeum ■.érzékletes képsorokban mutat­ta meg a hatalmas fejlődést, melyet hazánk talán legmos­tohább sorsú megyéje az utób­bi két évtizedben, pontosab­ban : felszabadulásunk óta megtett. Lombos Márton, a balassagyarmati városi tanács vb elnöke városa, az egykori dzsentri-fészek mai arculatát, erőteljes iparosodási folyama­tát, ennek keretében az itt élők tudati formálódását, kul­turális és gazdasági • életének változásait dokumentálta. laj kiszáradását, zsugorodá­sát. A „nyitott” tarlóterület aratás után öt—tíz nap alatt is oly nagymértékű kiszára­dásra képes, hogy a felső öt­ven centiméteres talajréteg­ből szinte minden víz eltű­nik. A visszamaradt mennyi­ség csak a talajban élő gyo­moknak elegendő. A művelé­si folyamatokat már hátrál­tatja, ilyen esetben mond­ják azt a traktorosok, szá­raz a föld, erősen igénybe veszi az ekét . A számítások szerint a tar­lóterületek egy részére, sajnos újra kalászos kerül majd. Az ilyen táblákon különösen fontos elvégezni a tarlóhán­tást, a tarlómaradványok alászántását, hogy a talaj bi­ológiai érése biztosítva le­gyen. Régi megfigyelés bizo­nyítja, hogy csak azokon a kalászos területeken hoz újra jó termést a gobona, amelyek a vetés időszakáig beérnek, sikerül kialakítani a morzsa- lékos, jó talajszerkezetet. A talíjj beérésének folya­mata július-augusztus hónap­ban a legbiztosabb. Ebben az időszakban ugyanis a talaj mikroorganizmusai a kellő hőhatásban dolgozhatnak. Mindenképpen szükséges azonban, hogy a munkához elegendő víz álljon rendelke­zésre. Az aratás időszakában Az újjászülető megyeszék­helyről, Salgótarjánról és kör­nyékéről, az üzemek, emberek életéről adott képsorok erő­teljes kontrasztját kaptuk ab­ban a visszaemlékezésben, mely a bánya- és iparváros évszázados múltját,' forradal­mi, munkásmozgalmi esemé­nyeit idézte meg a Nógrád megyei Szénbányák igazgató­ja, Pothornik József segítsé­gével. Érdekes bepillantást nyúj­tott a megye mezőgazdasági életébe a Falusi dolgokról cí­mű műsor. Ennek keretében Homokterenyére, Nádújfaluba, Ceredre, Karancslapujtőre, Nógrádmegyerre, Nagyoroszi­ba, Ipolyvecére és Felsőpe- ténybe látogattak el a televí­ziónézők, ismerkedni falvaink életével, mezőgazdaságával. A Nógrád megyei hét első napjának programja, ha szá­munkra — természetszerűen — nem is adott különösebben sok újat, hasznos, jó szol­gálatot tett abban, hogy mui- tunkat-jelenünket. eredménye­inket, és gondjainkat hazánk széleskörű nyilvánosságával megismertesse. A nógrádi hét folytatása­ként ma, csütörtökön 18.15 órakor az Interpelláció című műsorban a megye tanácsi vezetői: Géczi János vb-einök és Hankó János vb-elnök- helyéttes válaszolnak közér­dekű kérdésekre, 18.55-kor a Kapcsoljuk... című adás a balassagyarmati Palóc Múze­um értékes természettudomá­nyi és régészeti leleteivel, valamint a megye őslakossá­ga, a palóc néprajzi csoport tárgyi emlékeivel, hagyomá­nyaival. és dramatikus szoká­saival ismerteti meg nézőit a Televízió. Miről lesz szó? Adalékok a korszerű ügyeskedés-művészet tanulmányozásához egyrészt, továbbá a közönséges, azaz a szélesebb körben gyakorolt ügyeskedéshez, mint tömegje­lenséghez, másrészt. Az ügyeskedés-művészet, a művészet netovábbja — tart­ja a Nagy Korán. Korán Ká­bádnak nyolcszobás villája van Pasaréten, foglalkozása tulajdonképpen . nem is fog­lalkozás, hanem hivatás. Ko­rán művész úr, festőművész úr, s mint ilyen példája lehet minden kezdő, szarvasbőgést festő inasnak. — Művésznek lenni nem egyenlő az érvé­nyesüléssel — mondja Kábád. — Ha valaki csak művész és mellé nem ügyes, megnézheti magát — a kirakatüvegben, mert tetőtől-talpig tükörre aligha telik. Milyen az ügyes művész? Hát, kérem nem olyan mint Csontváry Tivadar, akin az ügyes festők még ma is kórus­ban nevetnek. Az ügyes mű­vész keverési aránya: 99 szá­zalék ügyeskedés, valamint további egy százalék, amely­ben bentfoglaltatik az összes ismert emberi tulajdonság (jellem és más efféle apróság). Ebben az egy százalékban he­lyezkedik el a tehetség is. Ki volt ügyes művész a Nap alatt? Ügyes volt példá­ul: Egsetfi Lanolin és Giccs- pincs Bódog, (mindkettőt havi tízezerre taksálták, plusz AR- TEX-szerzödés, közelebbit az igazságszolgáltatás Markó ut­cai hivatalánál). Ki volt ügyetlen ezen a pályán? A Salgótarjáni Acélárugyár megyénk egyik legnagyobb ipari üzeme fennállásának századik évfordulójára készül. A hazánkban végbement kapitalista fejlődés következ­tében Salgótarjánban és kör­nyékén kialakult a szénbá­nyászat. Hatására 1868-ban 1,2 millió alaptőkével létre­hozták a mai Acélárugyár elődjét, a Vasfinomító Tár­sulatot. Az ebben az időben megépült vasút az üzem fej­lődését meggyorsította. A vasfiomító 1885-ben két új üzemrésszel, a huzalművel és a szeggyárral bővült. Ek­kor egyesült a társulat a na­gyobb haszon biztostása ér­dekében a Rimamurányvöl- gyi Vasmű RT-vel. Az új ve­zetőség Salgótarjánt válasz­totta telephelyül. Röviddel később megkezdték a mező­gazdasági szeráruk és a hi­degen hengerelt szalagacél gyártását. A gőzüzemű gépe­ket alkalmazták. A villamos­energiára csak az 1910-es években tértek át. A hideg­hengerművet 1930-ban fej­lesztették tovább, három év­ivel később pedig berendez­kedtek a hegesztőpálcák gyár­tására. A második világháború idő­szakában a gyárat hadi­üzemmé , nyilvánították. A dolgozók ellenállása a há­ború döntő fordulatától fo­kozódott. A németek teljesen üzemképtelenné akarták ten­ni a gyárrészlegeket. Sokan a dolgozók közül alkatrésze­ket, gépeket rejtettek el, és lassították a gyár leszerelé­sét. A város felszabadulását kö­vetően a gyár saját generátor­telepével biztosította az áram­ellátást nemcsak az üzem, ha­nem az egész város számára. Ebben az időszakban a Vörös Hadseregnek szállították az utánpótlást. Az Acélárugyár is állami üzem lett 1946. december el- sején^ Fejlődése ekkor gyor­sult meg az élet szinte min­den területén. Termelése 1955-ben 1938-hoz viszonyít­va már háromszoros volt. ügyetlen volt pl: Michelan­gelo (lásd: Sixtus-i kápolna freskói) — Modigliani, aki egy pohár borért rajzolt, és a magyar származású, étvágyú Scheibert Hugó, akiről köztu­dott, kis-zónáért már olajat festett. — A giccs üldözését — tart­ja Korán Kábád —, az ügyet­len festők találták ki, miután az irigység okker-sárgára fes­tette a bőrüket, mert képte­lenek voltak szőrszálanként megfesteni egy macskát. Az ügyes festőt a társadalom folyton ostorozza, ennek elle­nére jól érzi magát. A leg­ügyesebb az egészben, hogy bár mindenki megveti, leköpi, lekézlegyinti — minden vász­nát eladja, méghozzá jó pén­zért, magas áron. E A protekció. A tömegügyes­kedés, tucatművészkedés tárgykörébe tartozik. Az ada­lékok briliáns sorát lehetne megemlíteni, de ahhoz, hogy erről az elterjedt formáról va­lamelyest is teljes képet raj­zoljunk — Egyenlítő-hosszán kellene írni. Néhány taneset — egészen kezdőknek. Egy alföldi tsz jó szüretet csinált barackból. Hogy túladjon a rengeteg gyümölcsön, jóval áron alul szállított éticsigát a feldolgo­zó üzem vezetőjének, aki tör­Azóta sok új gyártmányt ké­szítettek, korszerűsítették a technológiát. Ma már az össz­termelés 20 százalékát ex­portálják 65 országba. Az éves termelési érték megha­ladja a másfélmilliárd fo­rintot. Gazdag múlttal rendelkezik az Acélárugyár. Eredményes a jelene és a biztató jövő megalapozása jegyében ké­szülnek most a századik év­fordulóra. Ezt úgy kívánják megünnepelni, hogy hűen rög­zítsék az elért műszaki, poli­tikai és kulturális eredmé­nyeket. A vállalat vezetősé­ge gondos programot állított össze, s az egész év folya­mán a 100. évforduló jegyé­ben zajlanak majd az ese­mények. Mi is szerepel a jubileumi programban? Már készül a gyár történe­tét bemutató könyv, amely­ben helyet kap a műszaki fejlődés, a munkásmozgalom, és a művelődés egyaránt. A vállalat főbb termékeiről ti­zenhat oldalas gyártmányis­mertető katalógust is készí­tenek. A vállalat legjobb dol­gozóit, továbbá azokat a nyugdíjasokat, akik az üzem­ben harminc évet dolgoztak, emlékplakettel ajándékozzák meg. Ezek az emlékplakettek Budapesten, a Pénzverde Vál­lalatnál már készülnek. Az Acélárugyár kollektívá­jának az a célja, hogy az idei termelési eredmények alap­ján elnyerje a Miniszterta­nács és a SZOT vörös ván­dorzászlaját, méltóképp ün­nepelhesse a 100. évfordulót. Eredményes munkaverseny fo­lyik ennek érdekében, ame­lyet a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. év­fordulója tiszteletére kezde­ményeztek. A jubileumi program kere­tében rendezik meg az or­szágos hidegalakítási konfe­renciát, neves szakemberek, a testvérüzemek képviselői­nek részvételével. A vállalat szocialista bri­gádmozgalmának nyolcéves fejlődését is kiállítás kereté­ténetesen minden kigyót-bé- kát elfogyaszt, ami potyán ke­rül az asztalára. Egy egészen kezdő ilyenkor megkérdezi: — Miért volt szükség ebben az esetben éticsigával kombinált protekcióra, hiszen ha nem kap gyümölcsöt — bezárhat a feldolgozó?! — Ezzel az erő­vel azt is kérdezhetné, miért veszünk levegőt? A protekció fejlettebb for­mája az „összeköttetés kép­ződmény”. Ez negatív töltettel (felhasználatlan protekcióval), és bölcs előrelátással, (a jövő­ben esetleg felhasználható) összeköttetéssel rendelkezik. A tudományos és száraz magya­rázat illusztrálása: — Egy most végzett értelmiségit — míg tanult, folyton hitegették — nem alkalmazták abban a megyében, ahol született. El­ment a szomszédba, ahol mert tehetséges, kapva kaptak raj­ta. Amikor valaki ki akarta „borítani" az ügyet, a nagyon tehetséges fiatal, bölcsen elő­relátó szülei kérve-kérték: hagyja az egészet, még meg- orrolnak az illetékesek, és ak­kor mi lesz a hugicával, aki nemsokára szintén felnő .. . Az ügyeskedés abszolút for­máját, a protekció ómegáját, egyik (szavahihető) kollégám megfigyelése alapján közlöm, ö egyenesen az életből, azaz az üzletben leste el. Súgva kért citromot az elárusítótól egy hölgy. Cinkosan összenéz­tek, az eladó beóvatoskodott a raktárba, majd a köténye ben mutatják be. „Legfőbb érték a dolgozó ember" című kiállításukkal a munkásvéde­lem kétévtizedes eredményeit, a létesítményeket, és a szo­ciális jellegű beruházásokat mutatják be. Gyártörténeti előadássorozatot is szerveznek korabeli rajzok, fényképeit, és különböző illusztrációk fel- használásával. A jubileumra való készülő­dés közben bőven jut tehát mindenkinek tennivaló az Acélárugyárnál. Az eddig fel­soroltak mellett, kisebb mú­zeumot is szeretnének beren­dezni, ahol a gyár történetét képekben, termékekben, gra­fikonokon rputatják be ven­dégeiknek, látogatóiknak. A társadalmi szervezetei* jelentős segítséget nyújta­nak az előkészítéshez. A KISZ-alapszervezetek között gyárszépítési verseny lesz. Színpompás sportünnepélyt, harci bemutatót, túrákat is szerveznek majd a jövő év­ben a jubileum jegyében. Az ünnep előestéjén színponipás tűzijátékot terveznek. Emléklapok, plakettek, kár­tyanaptár, híradófilmek ké­szülnek az évfordulóra a gyár gazdag történetéről. A Tar­jám Acél hasábjain irodalmi pályázatot hirdettek. Nem feledkeztek meg a gyár vezetői arról sem, hogy a fiatalabb korosztályt, a város úttörőcsapatait foglalkoztas­sák. Az új tanévben elin­dítják a gyermekek körében a nyomolvasó mozgalmat a száz év történetével kapcso­latban. A felszínre került em­lékeket az Üttörőházban és a győztes . iskolákban mutatják be. A' legeredményesebben tevékenykedő úttörőcsapato­kat és egyéni versenyzőket jutalmazzák. Igen színesnek, változatos­nak tűnik az a program, amelyet a Salgótarjáni Acél­árugyárban a nevezetes év­fordulóra készítettek. A mun­ka már folyik. Készítik a rö­vid filmeket, szemléltető esz­közöket. alatt kihozott és rejtve átadott — egy citromot. Kettejük kö­zött, a pulton, két teli láda citrom virított. 3.1 Az új gazdasági mechaniz­must sokan sokféleképpen ér­telmezik, pedig csak végre kell hajtani — minél ügye­sebben, és gyorsabban, annál jobb. Mivel a piac a gazda­sági életben hangsúlyozottan kap szerepet, vannak nélíá- nyan, akik úgy vélekednek: az ügyeskedésnek most jött el igazán az ideje. Ugyanezek aggódva szólnak iskolai neve­lésükről, amely mint mond­ják — „elmaradt a való élet­től”. Az iskolákban ugyanis eszmékre, öntudatos munkára nevelik a jövő nemzedéket, nem szerepel a tananyagban az a szállóigévé mélyült mon­dás, amely igy szól: — Ügy állj a munkához, hogy más is hozzáférjen! E gyakorlat elvi alátámasztása az „állam fe­jőstehén” elmélet. Szarvas hi­bája, hogy megfeledkezett a tehén szarváról és patájáról, amely — pedig ez igazán köz­tudott — nem pusztán dísz. A feledékenység, ha huzamosan művelik, fájdalmas is lehet... Vannak, persze vannak, akik keményen . dolgoznak, nem is kevesen, de őkét nem tartották igazán ügyes embe­reknek. Az „ügyetlenek” vé­gül is elhatározhatnák már: felszámolják az ügyeskedés- láncolatot, bármilyen nagy zajjal jár. A lánc és a lánco­lat közös vonása ugyanis —, ha csak egyetlen szemei ra­gadunk meg, csörög az egész se-vége-se-hossza-lánc. Pataki László Vietnami műszak Mátranovákon A mátranováki bányák rozták, hogy pénzbeli segít- szakszervezetének és KISZ- séget nyújtanak a harcoló szervezetének kezdeményezé- Vietnam népének. A felaján- sére vietnami műszakot lások alapján több mint 104 szerveztek. Az üzemekben ezer forintot fizetnek be a vi- tartott röpgyüléseken elhatá- etnami szolidaritási alapra. Demény László Okoskodás a vonal alatt ja az ügyest

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom