Nógrád, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-03 / 181. szám

2 NÖGRÄD 1967. augusztus 3. csütörtök Munkában az arab külüg-jt miniszterek Buteflika megérkezett — Vita a határozatról Az arab külügyminiszteri khartoumi értekezlet serken- nőké kiadta a szervezet egyik értekezíet szerdán folytatja tőleg hat majd a problémák határozatának szövegét, mié- munkáját A M ülés míg- rendire. volní’’1''“' mwar 1« •*«„, a Wdl A kérdé_ a2 megnyitó ülésén az EAK kül- Egyesült Államok, Nagy-Bri- ügytninisztere memorandumot tannia és Nyugat-Németor- terj esztett a miniszterek elé száS teljes bojkottálására, az a jemeni kérdés békés rende- *“b okokban levő javaik Buteflika mielőtt elindult zéséről. államosítására szólít fel. Khartoumba, nyilatkozott a A megnyitó m&en ^ Sukeiri válaszul kijelentet- repulőtéren. Algeria - mon- letkezett Monzsi Szlim tuné_ te, hogy a palasztinai kérdést dotta, nem kíván lehetetlent. ziai igáz2iágügylniniszteri & nem lehet megvitatni az ő je- Nyílt agresszió történt az arab tii órára tűzték ki, amikorra már Buteflika algériai külügy­miniszter megérkezésére is számítani lehetett. Sukeiri, a palasztinai felszaba­lenléte nélkül. A vitát Mahmud Riad. az EAK külügyminiszte­nemzet ellen. Minden regioné- dításl szervezet vezetője között. lis és nemzetközi szervezet el- Tlin(i . kifnoásnita re simította el. Rámutatott, ítélte az agressziót és elvként Sukeiri jelenlétét M értekez- hogy vannak fontosabb dolgok maguk elé tűzték az agre66zió létén, s azzal érvelt, hogy az is a merő formalitásoknál, következményeinek felszámo- utóbbi nem felelős miniszter. Az értekezlet továbbra is lósát. Ügy hiszem, hogy a Kifogásolta, hogy a PFSZ el- zárt ajtók mögött ülésezik. Tűzharc izraeli és j or dániai erők között TEL AVIV mondotta, „Libanon közvetle- Abba Eban külügyminisz- nül nem vett részt a háború- ter a szavazás előtt kijelentet- Jordánia után az izraeli ban, s így a békés rendezés tg. A kormány még nem hadsereg szóvivője is bejelen- lehetőségeinek nincs akadá- , ' határ070ttan á]lá-t l7_ tette, hogy kedd délután lö- lya”. logiait natarozottan állast íz völdözés volt izraeli és jordá- rael uj határai kérdésében, niai erők között. A szóvivő Az izraeli parlament kedd amelyet a béketárgyalások so­Jordániát vádolta a tüzelés este jóváhagyta a kormány- rán kell majd rendezni”. A megindításával. nak a közel-keleti háború fo- külügyminiszter megismételte Ágion munkaügyi miniszter lyományaként kidolgozott po- Izrael ismert álláspontját, az izraeli kormány egyik leg- litikáját. E politika érteimé- amely szerint csak az arab befolyásosabb tagja, kedden ben Izrael fenntartja agresszív államok és Izrael közötti köz­felhívta Libanont, kössön bé- álláspontját az arab államok- vetlen tárgyalás vezethet a keszerződést Izraellel. Mint kai szemben. probléma rendezésére. Nincs összeesküvés a zavargások mögött Újabb tüntetések az USA-ban NEW YORK ger gettójában is. A rendőrség felgyújtani egy üzletet. Negy­« és a nemzeti gárda egységei vennyolc személyt letartóztat­Szerdán reggel a Rhode Is- próbálják kifüstölni a négere- tak. land-beli Providence városka két tüzelőállásaikból. -_ ........ negernegyedében tüntetés ve- chicago négernegyedében a rendkivün intézkedéseket. A rekedes^^ szórványos lovol- egy feher ember szerdan ha]- vár06t kedden este elhagyták dozes ez nalban agyonlőtt egy .színes a szövetségi csapatok első egy­Folytatódott a lövöldözés DŐrut. Rögtön néger tüntetők szerdán reggel Milwaukee né- verődtek össze, megkíséreltek r fl rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RADIO: 4.32: Hajnaltól — reggelig... — 8.22: Az ellopott Hold. Regény, n. rész. — 8.32: Heró- diás. Operarészletek. — 9.00: Családi körben. A legboldo­gabb ember. Dokumentumjáték. — 10.10! Népek zenéjé­ből. — 10.32: Időszerű nemzetközi kérdések. — 10.42: Of­fenbach: Orfeusz az alvilágban. Operett 2 részben. —> 13.00: A budapesti színházak műsora. — 13.02: Törvény- könyv. A Rádió jogi műsora. — 13.17! Kamarazene. -> 13.50: Sanzonok. — 14.04: Uttörö-négytusa. — 14.44: Ma­gyarországon először. Rááts: Concerto kamarazenekarra. — 15.15: Zengjen, dalunk! A Magyar Rádió énekkari hír­adója. — 15.45: Bundschuh István citerázlk. — 15.57: A Krímtől a Kaukázusig. Üti jegyzet. — 18.37: Társtalanul. — 16.58: Hallgatóink figyelmébe. — 17.15: Gitármuzsika. — 17.40: Operabarátoknak. — 18.20: Ami a matrikulák­ból olvasható. Riport. — 18.35: A Magyar Rádió és Te­levízió népi zenekara játszik. — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: Witold Maiczuzynski zongorázik. — 20.17: Vajda János két verse. — 20.20: Táncdalfesztivál 87. A Ma­gyar Rádió és Televízió táncdalversenye. — Kb. 22.25: Nagy énekesek életregénye, t.eonie Rysanek. — Kb. 23.15: Magyarnóták. PETŐFI RADIO: 4.30—7.57: Azonos a Kossuth Rádió műsorával. — 10.00—12.30: Zenés műsor üdülőknek. — 12.30: Zenekari muzsika. — 13.15: Amerika, Amerika. Könyvis­mertetés. — 13.30: Népdalok. — 14.00: Kettőtől — hatig. A Petőfi Rádió zenés délutánja. — 18.10: Üj lemezeink­ből. — 18.36: A Thália Színház műhelyében. — 19.02: Kamarazene. — 19.32: Százéves a „Századok”. Pamlényl Ervin írása. — 20.00: Esti Krónika n. — 20.30: Közvetítés a Veszprémi Petőfi Színházból. Papucshős. — 22.40: Ver­bunkosok, katonadalok. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 9.30: Műsorismertetés. — 9.31: Fehér szoba. Magyarul beszélő román film. (ism.) — 10.45—11.15: A képzőművészet története. Barokk és rokokó művészet Itáliában. (Ism.) — 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: A Magyar Hirdető műsora. “ 18.15: Interpelláció. — 18.45: A világ térképe , előtt. — 18.55: Kapcsoljuk.. . Közvetítés a balassagyarmati Pa­lóc Múzeumból. — 19.25: Telesport. — 19.45: Esti mese. — 20.00: TV-Híradó. — 20.20: TANCDALFESZTIVAL 67. A Magyar Rádió és Televízió táncdalversenye. — 22.00: TV-Híradó. — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 18.10: Filmhíradó. — 18.20: Film­riportok. — 19.00: TV-Híradó. — 19.35: Európa legkisebb államai: Liechtenstein, Monaco. — 20.05: A revizor. Film- vigjálék. — 21.25: Tizenhárom egy ellen. A II. világháború utáni idők krónikája. (A Magyar Rádió és Televízió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.) ■ — — A Detroiti News szerdai szá ma egy röpirat másolatát kö- zölte. A röpirat felszólítja az Egyesült Államok néger la­kosságát, hogy tömörüljön a fehérek ellen, szervezze meg saját rendszerét. A polgárjogi tüntetéseikkel foglalkozó elnöki tanácsadó bizottság kedden bejelentette: Hoover, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója a tes­tülethez jelentést juttatott el Eszerint semmilyen értesülés nem támasztja alá azt a felté­telezést. hogy 37, amerikai vá­rosokban lezajlott tüntetés­hullám mögött összeesküvés állna. Könnyen visaxájára fordulhat? Kanada „francia viharban1' A kanadai világkiállításra látogató De Ga- nlle elnök drámai kiáltása, amelyben a „francia Kanadát” és „Quebec szabadságát” éltette — új és váratlan feszültség! gócot te­remtett a nyugati szövetségen belül. Közis­mert, hogy a kanadai kormány miniszterel­nöke, Pearson „elfogadhatatlannak” minősí­tette a francia elnök kijelentéseit, mire De Gaulle idő előtt hazatért anélkül, hogy láto­gatást tett volna Ottawában, a kanadai kormány székhelyén. A francia államfőt bí­rálatok és kételkedés özöne fogadta — ám Kanadából oldaltámogatás érkezett: Daniel Johnson, Quebec tartomány miniszterelnöke egyetértéséről biztosította a francia kormány­főt és a kanadai szövetségi kormány ellen fordult. S hétfőn a francia minisztertanács erősítette meg De Gaulle kanadai cselekede­teit, visszautasítva a támadásokat, ám egy­úttal magyarázva is némely degaulle-i sza­vak igazi értelmét. Tény, hogy De Gaulle útjával, — ha lehet, — még nyíltabbá vált Kanadának, az ame­rikai földrész második és a világ ötödik ipa­ri államának gyötrő belpolitikai-nemzetiségi problémája. Kanada szövetségi állam, amely tíz tartományból és két területből áll. A ha­talmas ország összesen mintegy 20 millió la­kosából 44 százalék brit, 30 százalék pedig francia származású. E 30 százalék legnagyobb része, több mint hatmillió ember Quebec tar­tományban tömörül, ahol a lakosság 81 szá­zaléka francia. A Quebectől közvetlenül ke­letre levő kis New Brunswick tartomány­ban 36, a tőle nyugatra fekvő és az ország ipari-gazdasági szívét jelentő Ontario tarto­mányban 15 százalék a francia lakosság ará­nya. Ez a francia tömörülés történelmileg annak a gyarmatosító akciónak a maradvá­nya, amelynek során az 1600-as években a franciák kiépítették a maguk kanadai gyar­matbirodalmát. Ezt voltaképpen csak a hét­éves háború után, a XVIII. század utolsó harmadában veszítették el, amikor egész Ka­nada az angolok birtokába került, s meg­kezdődött a nagyarányú angol benépesítés. Quebec tartomány francia lakossága — no­ha a kanadai alkotmány kifejezetten bizto­sítja a tartomány egyenjogúságát és különle­ges jogait — úgy érzi, hogy a központi kor­mány és a brit származású többség politiká­ja felelős a tartomány viszonylagos gazdasá­gi elmaradottságáért elsősorban Ontariohoz képest. A második világháború utáni években ez az elégedetlenség mindig ott lappangott a kanadai belpolitikai élet felszíne alatt. Az utóbbi időben, amióta csekély többséggel az úgynevezett „nemzeti egységpárt” vezetőjét, Dániel Johnsont választották a québeci tar­tományi kormány elnökévé, a feszültség ha­tározottabb politikai formákat öltött. Dániel Johnson kormánya „különleges elbánást” kö­vetel Quebec tartomány számára, s azt, hogy a tartomány e különleges státusát a kanadai alkotmányban is rögzítsék. Ezen túlmenően azonban Quebec tartományban egy kicsiny, de politikailag rendkívül aktív csoport egye­nesen szeparatista politikát hirdet — tehát azt, hogy Quebec szakadjon el Kanadától és kezdjen külön, önálló állami életet. Noha Dániel Johnson kormánya sohasem helyezkedett nyíltan szeparatista álláspont­ra — igen gyakran olyan akciókba kezdett, amelyekből következtetni lehetett a szepara- tistákhoz való kapcsolataira, s azok követe­léseinek figyelembevételére. Így például Ka­nada állami életében páratlan módon 1965 folyamán Párizsban és Quebecben a Johnson- kormány kétoldalú francia—québeci együtt­működési szerződések egész sorát írta alá. Kanada központi kormányára ily módon éppen a nyílt gyarmati státus megszűnésének százesztendős évfordulóján rendkívül erőtel­jes francia szeparatista nyomás nehezedett De Gaulle kanadai látogatása, s az ott el­hangzott, a kanadai francia szeparatizmust alig burkolt módon támogató- nyilatkozatok ily módon legfájóbb és legérzékenyebb pont­ján érintették a kanadai kormányt. A De Gaulle-utazást kísérő kommentárok szinte egybehangzóan azzal magyarázzák a québeci szeparatizmus e hivatalos francia támogatását, hogy az része a tőkés világ fe­letti amerikai hegemónia ellen küzdő De Gaulle-koncepciónak. Ha ezt az elképzelést a maga egészében helyesnek és pozitívnak kell is ítélni — annyi bizonyos, hogy Kanada esetében a québeci szeparatizmus támogatá­sa rendkívül kockázatos és veszélyes manő­ver, amely könnyen visszájára fordulhat. Tagadhatatlan tény ugyanis, hogy a kanadai ipar, s általában a kanadai gazdaság volta­képpen minden dicséretreméltó politikai füg­getlenségi törekvéstől eltekintve az ameri­kai gazdasági élet hatása alatt áll. (Az autó­ipar 95, az elektromos ipar 64, a vegyipar 50, a bányászat 52 százaléka van amerikai kéz­ben.) Kanadai szakértők szerint Quebec tar­tomány tényleges elszakadása esetén számol­ni kellene a megmaradt angol nyelvű cson- ka-Kanada még fokozottabb amerikai orien­tációjával. Sőt, esetleg azzal is, hogy az- an­gol nyelvű tartományok csatlakoznak az Egyesült Államokhoz. Ilyen körülmények kö­zött egy hatmilliós québeci, francia nyelvű és orientációjú állam önállósága pusztán fikció lenne. Ez az államalakulat óhatatlanul tel­jes gazdasági függésbe kerülne a kialakuló amerikai—kanadai konglomerátummal szem­ben. Ebben a különleges esetben tehát a québeci szeparatista tendenciák végletes kiélezése ép­pen Kanada széthullásához és az Egyesült Ál­lamok befolyásának további erősödéséhez ve­zetne. A realitások kedvéért meg kell jegyezni, hogy e végső következtetések levonása alig­ha következik majd be. De Gaulle tájékozta­tási minisztere ezért is fejtegette újságírók­nak, hogy a „szabad Quebec” nem szükség­képpen jelent függetlent. Az új francia—ka­nadai vihar legfeljebb olyan eredményeket hozhat, hogy az ottawai központi kormány esetleg megadja a „francia tartománynak” a helyi kormány által követelt különleges jo­gokat — ie — Észak-Vietnam a támadó gépek temetője Több mint kétezer-száz repülőt lelőttek — Amerikában tűzszünetet követelnek SAIGON felett megsemmisített ameri- egyezés jött létre egy hatá­a imir • • ,. , , kai gépek száma elérte a rozat szövegéről, amely fel­ől 2141-et. szólítja az Egyesült Áüamo­során a VDK légelhárító egy- A régitámadások alkalmá- kat. h°gy kölcsönös tűzszü- séuei telőttek két eéoet ^ val bombatámadás érte a Ha- »lapon szüntesse be a VNA hírügynökség további noitó1 északkeletre fekvő Bac katonai tevékenységet Viet- harom gép Idövésfről is hír G.iang erőműveket és a VDK namban. A határozat az fővárosától nyugatra fekvő e§ész Vietnamban folyó szá­razföldi és légi hadműveletek beszüntetését Latin-amerikai Szolidaritási Konferencia Szövetséget az imperializmus ellen ad juhus 30-án és 31-én. „ _ . , ílv módon az Eszak-Vietnam Son Tuy-l kaszárnyát. ily moaon az EszaK Vietnam beszüntetését követeli és ]a­Az észak-carolínai Greens- vasolja, hogy újabb genfi ér- boroban 35 ország 900 kül- tekezletet tartsanak, amelyen döttének részvételével folyó a DNFF-nek is biztosítsák Kvéker-kongresszuson meg- a részvétel jogát. Stokely Carmichael néger vezető, aki meghívott ven­dégként vesz részt a Latin­amerikai Szolidaritási Szer­vezet hétfőn megnyílt konfe­renciáján, kedden sajtóérte­kezletet tartott Havannában. Carmichael a néger polgár­jogi harcok jelenlegi szaka­száról számolt be és felszó­lította a latin-amerikai or­szágokat: teremtsék meg az összhangot a latin-amerikai népek és a négerek imperia­lizmus-ellenes harca között. Nincs más választásuk, mint a fegyveres harc — han­goztatta a Carmichael. Az amerikai négerek elegendő mennyiségű és minőségű fegyverrel rendelkeznek a szabadságukért vívott harc folytatásához. A Vietnamban harcoló négerek megfelelő tapasztalatokat szereztek —, fűzte hozzá. Nguyen Van Tien, a viet­nami szabadságharcosok kép­viselője felszólította a latin­amerikai forradalmárokat, hogy mérjenek csapást az Egyesült Államokra. Nyugatnémet fen ycgetöz és Nyugat-Németország azzal fenyegetőzik, hogy a szövet­ségi köztársaság beszünteti az arab államoknak nyújtott gazdasági segély folyósítását, amennyiben ezek elismerik az NDK-t. , A nyugatnémet fenyegetéseket diplomáciai úton juttatták el a kharto­umi arab külügyminiszteri értekezlet résztvevőihez. 1965- ben az NSZK felvette a diplomáciai kapcsolatokat Iz­raellel, ezután kilenc arab állam, köztük az EAK és Szudán megszakította diplo­máciai kapcsolatait vele. Felvételre budapesti munkahelyre szerkezetlakatos. hegesz­tő. marós, esztergályos mintakészítő szakmun­kást. férfi segédmunká­sokat. portásokat, vala­mint vidéki munkára lakatosokat, hegesztőket, csőszerelőket és festő szakmunkásokat Orszá­gos Bányagépgyárló Vál­lalat Budapest IV.. Ba ross u. 91—95.

Next

/
Oldalképek
Tartalom