Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-16 / 166. szám

196T jmvs tő. vasärrtap. «flgtHO 3 A LEfJFO.VTOSilBB: a beruházók és építők együttműködése Az ÉW Nógrád megyei Építőipari Vállalat igazgatójának nyilatkozata Nincs iparág, amelynek határozat szól arról: a kivi- volna szükségünk ezerkilenc- tevókenységét nagyobb figye- telezendő munkák tervüoku- százhatvannyolcra. Mert ahhoz lem kísérne, mint az építő- mentációit az előző év — most július közepe van — ipar. E vállalat dolgozóinak augusztusáig a kivitelező vál- már tudnunk kéne, milyen új kezébe napjainkban is három lalat rendelkezésére kell bo- feladatokat kapunk jövőre, salgótarjáni nagyüzem re- csátani, de talán mondanom Mindez természetesen nem je- konstrukciója, középületek, sem kéne, hogy ilyen eset lenti, hogy a termelés stag- sokszáz lakás megépítése van csupán elvétve akad. Pedig nálásának nincsenek vállalati, letéve. Balassagyarmaton új tervszerű termelő tevékeny- úgynevezett belső okai. Évek lakótelep születik munkájuk ségről ilyen körülmények közt óta nem vagyunk képesek erőt nyomán, s a traktorfülke-gyár, még álmodni sem lehet. Kü- venni a munkaerő, elsősorban utána a kábelgyár nemcsak lönösen, hogy van olyan al- a kubikos hiány következmé- az ősi palócváros, hanem az vállalkozónk, mint például az nyein. Nem kielégítő a vál- egéez Ipoly-völgy életét befő- ÉM Fémmunkás Vállalat, lalati programozás, az egye6 lyásolja majd... De találkozni amely megrendeléseinket két építésvezetőségek tevékenysé- a vállalat munkájával a me- éves határidőre igazolja visz- gének összehangolása. Ezért és gye úgyszólván minden zugá- sza, a Felvonógyár pedig az más okok miatt nem megfe- ban, sőt Nógrád határain túl idén ezerkilencszázhetvenes lelő a gépek kapacitásának is. Érthető hát az a feszült szállításra köt megrendelése- kihasználtsága, sok a „kereszt­figyelem, amellyel egész köz- két. Az egyébként a legíur- be”-intézkedés, sokhelyütt la- véleményünk követi az építők csább, hogy el tudnék sorol- za a munkafegyelem... eredményeit, s az az érzé- ni jónéhány beruházásunkat, r kenység, amellyel reagál slke- amelyeknek előkészítése négy Van-e kiút ebből a prob- reikre, vagy kudarcaikra. —öt—hat évig is elhúzódott, téma-komplexusból? Amikor tehát az 1967-es esz- de amikor azok végre dűlőre _ p h válla­tendő első felének leteltével jutottak. tőlünk követelik ,atunk jfirri hoev szükség felkerestük dr. Bartha Róber- szinte az összes késedelem tf*m"äünk fet a vállalat Igazgatóját, behozását. Másik Problémánk XtegT kérdéseinkét azzal a tudattal a lakatos szerkezetekben mu- növelésére Ehhez rendelke- tettük fel, hogy azok ezrek tatkozó hiány. Míg az elő b) zünk műszaki és anyagi fel­es ezrek kérdései. kérdés megoldása beruházóink tételekkei is. NemCsak a ter­— Az idei első félév ered- izében Van,~aÄIl™at^ß^Alo melékenységet, a gazdaságos­ai"?.?“ "««y^ból kielégítő- vezetősége megk?: ?*** _n,övei *e a létezám­nek találom — mondta Bartha lehetőt: még üzemeknél Is hiányon is enyhít a munkahe­lyi kisgépesítés, amelyre tö­rekszünk. Valamennyi felso­Róbert, nyilatkozatának beve- ®frel. «tőjében. - Az előzetes ada- íórca" rekszür.k. Valamennyi tok bizonyítják, hogy az év kerestünk szai»d kapacitás. rolt szolgálja a központi első felére tervezett feladatot °..az aTa „uui- betontelep ezidei üzembe he­mlntegy négymillió forint ér- »nvißot Az lyes*le> ahonnan a salgótarjá­tékű munkával túlteljesítet- mi biztosítjuk az any«««.. A* ni durva szerkezetl beton-igé- tük, s ezt kizárólag a terme- . — nyék nyolcvan százalékát ki­lékenység emelésével értük szoktu* ~ * legneveseDD... e!ég{thetjük; ^ máa intézke­el. - Az említett problémák- Réseink. De mindennek alfá­— Se a jó teljesítmény kai vajon kapcsolatba hozha- ho*F Jöl elkészített beru- ezonban nem vonatkozik tó-e a vállalat termelési vo- bázásaink legyenek. Enélkül minden építkezésre... lumenének évek óta tartó lehetetlen bármilyen kapacitás-Valóban, az általános stagnálása? gazdaságos kihasznalasa. Ha tervteljesités indexe takarja, tehát azt akarjuk, hogy a me­mas az időveszteség a ZIM rekonstrukción, ahol lakatos­áruk és vasbetonszerkezetek hiánya akadályozza az építSs­— Feltétlenül. A vállalat gyében több gyár, több lakás, ™ fej** igényeket a beru- iskoK középület létesüljön, hazaktól „gyújts össze” a kő- ..._ . . __ v etkező évi terv készítésének akkor *z ePRűk es be u „zo -. Időszakában. Nos, ezekről az jobb összefogására van szűk- igényekről minden elmondha- ség. Mégpedig olyan együtt- tó, csak az nem, hogy pénz- működésre, amely nem a ba­hogy bizony néhány objek­tumon nem halad olyan ütem- __ ___„ —, b 6n J m,Un^r ahogyan mi <>Ä* *JlSt akkor szeretnénk. Különösen fajdal­ügyileg megalapozottak. Tar­ráti szólamokban nyilvánul íwa«AS a vállalat is — szeretne. Saj- napi munka tempójában es üzletháznál és a balassagyar­mati traktortülke-gyárnál. Egyébként, ami a lakatosáru hiányt Illeti, alig van objek­tum, ahol ne éreztetné ká­ros hatását.., Ezért van az, hogy bár az idei átadásoktól általában nem félünk, de ha az anyagellátás nem javul, ezt legfontosabb beruházása­nos ezeket az óhajokat Országos Tervhivatal minisztériumok pénzügyileg ötven—hatvan százalékban realizálják. Xgenám, de a me­gyében mindenkiben az első számok élnek. Volt olyan esz­tendőnk, amelyre négyszáz­húszmilliós Igény futott be. Megyei vezető testületeink az minőségében, a Csizmadia Géza Ifjúsági építőtábor Pásztón Ifjúsági építőtábort szervez a KISZ Nógrád megyei Bi­zottsága Pásztón. Az első csoport, ötven középiskolás fiatal, július 19-én foglalja el helyét a Pásztói Állami Gazdaságban. A fiatalok a kertészetben dolgoznak tíz napon át, paprikát, paradi­csomot szednek. Otthonuk ez alkalommal a kertészet melletti munkásszállás lesz, amelyet az állami gazdaság vezetői a fiatalok rendelke­zésére bocsájtottak. A KISZ Nógrád megyei Bizottságán nyert értesülé­sek szerint, a csoportok tíz naponként váltják egymást. A nyáron három középisko­lás csoport dolgozik Pásztón, s a tábor augusztus 20 -án fejezi be munkáját. Hatmillió forint terven felül »• az Otvözetgyárban A zagyvarónai ötvözet­gyár kiváló eredményekkel zárta az első félévet: 6 mil­lió 115 ezer forint értékkel termelt többet, mint ameny- nyit a terve megszabott. Ex­portra már 200 tonna 95 százalékos fémsziliciumot szállított. Ez azt jelenti, hogy éves exportjának két­harmad részét teljesítette. Termékét tőkés piacon ér­tékesítették. Május 11-én porrobbantás történt a vállalatnál. Emiatt átmenetileg a íerrotitán, bórkarbd és ferrovaná- dium gyártással átmenetileg le kellett állniuk. Ezekből a termékekből a harmadik negyedévben pótolják az elmaradást. Egyik legértékesebb ter­mékük a ferrovolfram. Eb­ből az ötvözőanyagból, mi­vel igény is volt rá 40 ton­nával többet termeltek a tervezettnél, amelynek az értéke mintegy 5 millió fo­rint. Minőségi munkájukat di­cséri, hogy termékeikre je­lentős felárat is kaptak a kohászattól. Harminc kilomótex bosszúság Két gépkocsivezető get: — Nagyon rosszat álmodtam az éjjel — így az egyik. — Csak nem meztelenül ül­dözött a Kaszás? — Rosszabb. Azt álmodtam, hogy a Salgótarján — Szilas- pogony személyjáratra helyez­tek át! A számok makacs dolgok. Az út hossza harminc kilomé­ter. az autóbusz másfél óra alatt járja meg. Kikerül köz­ben „iksz" kátyút és belemegy „ipszilon“ kátyúba. Százhat­van kanyaron kell túljutni, meredeken fel, lejtőn le. Az út állapotát, hosszát, s a ka­nyarokat, lejtőket figyelembe véve aligha van az országban még egy ilyen rossz szakasz. A gépkocsivezetők nem beszél­nek az útörökkel.., A IKARUS 31-es busz ve­zetője Varga Ferenc. Tizenhét év óta járja ezt a vonalat. Naponta háromszor oda, há­romszor vissza. — A kocsim kétéves lesz augusztusban, öregebbnek lát­szik. Hetente általában két ru­gót kell cserélni. Jobb úton egy abronccsal 20—25 ezer kilométert lehet megtenni. Ná­lunk előfordul, hogy két nap után cserélni kell, mert a kő itszúrja. Érdemes lenne egyszer mór számolni isI »1 — Az idei évre terveztük a Zagyvaróna — Cered szakasz portalanítását. Júniusban kez­dődött volna. A télen felfa­gyott a 22-es út Salgótarján — Balassagyarmat között. Hitel­átcsoportosítást kellett végre­hajtanunk, a pénz arra ment. A portalanítás eltolódott jö­vőre, vagy még későbbre, tgy kívánta a fontossági sorrend. Balassagyarmat felé hússzor nagyobb a forgalom mint Szi- laspogonyba. A makadám út karbantartását azért az idén is elvégezzük. beszél- Így mondja Fráter István, a megyei tanács építési—közle­kedési—vízügyi osztályának főelőadója. Égy alkalmi utas: — Az ember gyomra hábo- rog. Figyelembe vehetnék már egyszer az illetékesek. hogy nem mindig az vásárol drá­gán, aki drágán vásárol! Egy­szer kellene rendesen meg­csinálni ezt az utat, aztán az egész szakaszt egy ember is karbantartaná. Nem kívánom csak azt, hogy egyszer utaz­zon ilyen úton az, aki pénzt adhatna a javításra. Ha lehel­nem járok erre! Ezüstfogú állandó utas. Na­ponta megjárja az ötvözet- gyár — Cered szakaszt. Róna­bánya után szólít meg: — Megvan még minden fo­ga? Képzelje: néhány hete csehszlovák motoros turisták Bükkszék felé igyekezve erre az útra tévedtek. Nem mondom el, hogy mi volt a vélemé­nyük. ügy hallottam félfüllel, hogy káromkodtak. Az útőrök akkor minek van­nak? Mert akad itt olyan bucka, ami már tavaly is itt volt. Bezzeg az út szélén szé­naboglyákkal bajlódnak. Persze tudja mennyit keres egy útőr? — Nem én. — Ügy ezerkétszázat, hmvi átlagban. A gépkocsivezető: — Beérnénk már azzal is, hogy csak Zagyvaróna és Ce­red között csinálják meg as utat. De hiába megyünk bár­hová. Éste alig érzem a ka­romat. Nemcsak az út elha­nyagolt, a széle is. Nem ár­kainak. A meredek szerpenti­nek mellett csak itt-ott van védőkorlát, az se ér sokat. A kanyarok beláthatatlanok. Pe­dig földmunka nélkül, bokrok fák kivágásával is lehetne ezen segíteni. Persze a táj, az szép! R. I. duknkafS^k- "ííf, T g0n- már azzal a gondolattal isfog- EUeu JTTl J lalkoztak, hogy „Idegen” vál­t ’ 8LJUuUS lalatot hívnak a megyébe, rüfhSüi ko' mert mi nem leszünk egy­művin 3a Tr’ magunkban képesek a felada­ta ev<* eredményekre tok elvéBzésére. De azt már sztoithat Nos, úgy tűnik, kevesen tudják, hogy az em- hogy az éves terv tulteljesi- lített négyszázhúszmilliós tesere megvannak a lehető- igénybejelentés időközben két­SSL me^scn- százmillióra „olvadt”. Felme- ti. kevés a kubikos, s ezért rU1 tehát a Kérdés, vajon bajban leszünk az új építke­van-e ilyen körülmények kö­zések indításával. Márpedig zött megbízható fundamentu ha mondanizf)kfuk'~ ma a vállalati kapacitás nagy­^ÍWlk kLu arányú fejlesztésének. Kije- f neh^* lesz a téli lentem, hogy a jelenleg reáli6 foglalkoMatfc feltételeit meg- alapokon nyugvó feladatok teremteni. E probléma meg- végrehajtására vállalatunk ké- oldasan napjainkban a valla- ^ ahhoz> hogy a gyak­lat nem kevés műszaki veze- ”an hangoztatott növekedő tője töpreng. igényekre felkészülhessünk, — Korábban a beruházások először konkrétan ismernünk előkészítésének elhúzódása, kéne ezeket a feladatokat. annak nem kielégítő „minősé- Mondok erre egy példát. A ge” súlyos nehézségeket oka- vállalat a harmadik ötéves zott a kivitelezésnek. Jelenleg terv időszakára elkészítette melyek azok az akadályok, fejlesztési tervét, amelyet a amelyekről úgy véli, kivill beruházóktól kapott informá- esnek a vállalat hatókörén, ciókra alapoztunk. De az infor- de elhárításuk meggyorsítaná mációkban jelzett beruházá- az egyes objektumok kivitele- sok egy része máig sincs elő­zését? készítve, sőt tudomásunk sze­- Hallani olyan vélekedést, rint egyik-másik beruházás hogy az utgbbi években javult sem valósul. Mit tehe­a beruházások előkészítése, ^únk ebben a helyzetben. Sajnos a mi tapasztalataink Mindent elkövetünk a mega- nem ezt bizonyítják. Még lapozott feladatok felkutatási­5» &r* WS -?• * házó jelentkezik a kivánságá- tervet a feltait, lehetőleg val, sürgeti a megvalósítást, dokumentációkkal is alátá­De kiderül, nem rendelkezik dokumentációkkal, vagy azo­kat az előzetes megállapodá­sokkal ellentétben késve, hiá­nyosan szállítja. Jellemző, hogy állami rendelet és párt­masztott építési igények fi­gyelembevételével korrigálni. De nehéz beszélni távlati fej­lesztésről, ha még azt sem tudjuk, milyen fejlesztésre Nyugdíj előtt Kiagyivik néni ül a ke- — Hát... a pihenést úgy hánytorgatja Jakabovicsné, a menyre szikkadt földön. A fü- látszik nem nekem találták ki. csapatvezető. vés árokpartról kis ssllvafa vet rá árnyékolt. Barnárasült, Dolgozom én akkor is, már — Igaz is. a csapat. Okle- amemnyit a nyugdíjasoknak veleket, jelvényeket kaptunk. duzzadt erek futotta kezeit kö- lehet... A lányka miatt is... A szövetkezetben öt szocialis- ténye zsebében pihenteti beszél: — Itt a szövetkezetben és ti­KLagyivik Eenőné gyér- ta csapat versenyzett. Mi, a meket nevelt- Az egyik ma- kertészek nyertünk. Még meg gyamóta énekesnő. Az asszo- is nehezteltek ránk emiatt a zenhét éve dolgozom... Hogy nyok beszélik, igen szép a traktorosok. Pedig dolgoztunk a kertben vagyok hét, vagy ta- hangja. Gyakorta ellátogat ha- eleget az elsőségért. Kapálunk. van za, Pásztora. Aztán van közöt- gyomlálunk, borsót, paprikát tűk gyáó munkás, dolgozik kö- szedünk — sorolja szaporán, zülük Pesten. Pásztón. Egyszó- — Ugye. mikor, mi szükséges, val mindegyik megtalálta he- Ha meg délután jön a brigád- lyét az életben. Kivéve a leg- vezető, hogy asszonyok csoma- kisebbiket, a tizenöt észtén- golni kell, útnak indítani a dós lánykát ládákat, a tarjámi piacra, vagy — Egerben tanul, szőlésze- máshová... Hát mit csinál­junk? Itt maradunk míg be Ián nyolc esztendeje is már. Azelőtt a növénytermesz­tésben voltam, meg a tehené­szetben. Akkor bizony, három­száz meg háromszázötvem egy­ségem is összejött egy évben... Most a negyvenforintos nor­máért több munkát kérnek. Meg aztán... az Idő is halad, tét... — magyarázza büszkén Tudja, szeptemberben leszek az asszony. — Mi lesz ha végez? Haza jön? — Már miért ne jönne? hatvan éves... A munkacsapat — fiatal lá­nyok, idősebb asszonyok, aki­ket a pergő beszédű, kis Jaka- bovics Lászlóné vezet ötödik esztendeje, —- ott hűsöl a fü­ves árokparton. Ügy húszán— huszonötén lehetnek együtt és ^hétig. Tutalomból.' hallgatnak. Csak akkor kezde­nek. hangosan méltatlankodni, amikor Klagyivik néni azt találja mondani: — Ez az utolsó évem a kö­zösben. Jövőre már jön a nyugdíj... — Ha jön! Nem marad meg otthon úgy sem! Fogadni mer­nék, minden nap itt lesz! nem sötétedik. Pásztó járási székhely. Aránylag több munkalehető­ség kínálkozik az asszonyok­szövetkezet taníttatja, ösztön- nak is, mint a kisebb falvak­díjjal. Két éve van hátra. Jól ban. Klagyivik Emőnó meg­halad. Az elsőben 4,8 volt a?. sem próbálkozott a 17 év alatt átlaga. A Balatonnál is üdült egyetlen üzemnél, vállalatnál sem. Rámcsodálkozik, amikor Mondják az asszonyok, a ju­talom, a kitüntetés miatt Kla­gyivik néni sem panaszkodhat. Kiváló termelőszövetkezeti tag. — Nem, nem! — Ingatja te­mindezt szóba hozom. — Minek mentem volna. Nem keresnék ott sem többet, mint a szövetkezetben ... Sőt, az asszonyok kiszámít­ják azt is ,hogy Itt többet ke­így röpködnek gyorsan, ősz- forint jutalmat. jét az asszony. — Kétszer is resnek. Mennyit? kitüntettek. Most a zárszáma- Néz, töpreng. Klagyivik ná­daskor még pénzt is kaptam, ni, aztán azt mondja: sze-vissza a szavak. Klagyi­vik néni meg csendesen mo­solyogva hallgatja őket. — Amikor először fizettek — No és a csapat kitüntető- nyolészáz forintot kaptam, de se, amit itt közösen kaptunk? akkor még tél volt... Azóta Azt miért nem említi? — ezer» *w*rkétszáz. ezerhárom­száz forintot... Mikor meny­nyit dolgoztam. Pedig a termelőszövetkezet­ben a negyven forintos mun­kanormának csak a nyolcvan százalékát fizetik ki. A töb­bit majd a zárszámadáskor kapják meg a tagok. Aztán a kertészetben, akárcsak a nö­vénytermesztésben, nem tud­nak állandó munkát adni az asszonyoknak. A téli hónapok­ban éppen csak cseppen va­lami. De a háztáji föld, az sokat Dótok — Mennyi háztájit kapnak az asszonyok? Sokan kezdenek beszélni, Klagyivik Ernőné sem hallgat: — Amenyiért megdolgo­zunk ... Az asszonyokat be­csüli a vezetőség. Nekünk 160. a férfiaknak 260 munkanap után jár az egy hold... Mert ugye a férfiak többet bírnak mint az asszonyok... Azért nekem tavaly is, most is meg­adták az egy hold földet... — Az idén hány napja van már? — Nem is tudom — húzza fel keskeny vállait az asszony. — Talán 140—150 lehet... Ilyenkor nyáron már sok a munka... Nem is igen tudja számontartani az ember ... Feláll, megigazítja a fején a napszítta kendőt Amolyan fi­gyelmeztetés féle ez. hogy te­lik az idő. Fogja a kapát, s a többiekkel együtt indul viga­sza a palánták közé. Vágják ■ kiszáradt agyagot egészen es­tig. Mondják, szívósak, szorgal­masak az asszonyok errefelé. Vincze Istváené

Next

/
Oldalképek
Tartalom