Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-14 / 164. szám

2 *66« fff» 1967. júfius 14. peníeí A cionistáit csupán esxköxök ax amerikaiak kexében Jelentések az arab kis-csficsértekezletrdl KAIRÓ (MTI) egységes stratégiáját fogják ki­Csütörtökön reggel — ma­Fodorenko Izrael kihívó arcátlan viselkedéséről Az EINSZ-közgyűlés folytatja tanácskozását NEW YORK (TASZSZ) Az ENSZ-közgyűlés rendkí­megek részvételével — győ­zelemig kell folytaim. Aref, iraki elnök az Ah- ramnak adott nyilatkozatá­ban kifejtette, hogy az igazi veszélyt nem Izrael, hanem az Egyesült Államok jelenti, hiszen „Izrael az Egyesült Államok füttyszavára indul és áll meg, mint egy va3ász- kutya”. Az arabok természeti kincsekben gazdag területét az Egyesült Államok akarja ellenőrizni. A cionisták csu­pán eszközök az amerikaiak kezében e cél érdekében. Aref elmondta, hogy az ame­rikai vezetők becsapják az arabokat, amikor nyugalomra intették őket, mert eközben előkészítették az izraeli ag­ressziót. Aref elnök egyébként meg­látogatta az EAK-ban állo­másozó iraki csapatokat. Hongkongi jelentés HONGKONG (MTI) Csütörtökre virradó éjjel, a kijárási tilalom idején, újabb tüntetésekre került sor Hong­kongban, ezúttal Kowloon fél­szigetén. Az egyik rendőrsé­gi épületre bombát dobtak, s ennek következtében az épü­let, továbbá négy személy- gépkocsi. és egy motorkerék­pár megrongálódott. A tün­tetők kőzáporral fogadták a rendőre gységeket, amelyek könnygázbombákat használ­tak. A Reuter értesülése sze­rint ketten meghaltak és 18- an megsebesültek. Hetvenöt személyt tartóztattak he. Csütörtökön a pekingi an­gol diplomáciai misszió épü­lete előtt néhány csendesebb nap után újból tüntettek a vörösgárdisták. Magas szintű katonai értekezlet Moszkvában gyár idő szerint 9 órakor — a kairói Kubbeh Palotában megnyílt az arab kis-csúcsér­tekezlet.Atasszi szíriai állam­fő megérkezése után 6 és a fogadására megjelent három másik elnök — Nasszer, Bu- medien és Aref — nyomban megkezdte tárgyalásait. Nasszer, az EAK és Bume- dien, Algéria elnöke még Atasszi érkezése előtt csü­törtökön reggel újabb meg­beszélést tartott. Bumedien tanácskozott Aref iraki el­nökkel is. A négy leghaladóbb arab or­szág vezetőinek megbeszélé­sein az AP amerikai hírügynök­ség tudomása szerint ezen or­szágoknak a tervbe vett arab csúcsértekezleten követendő vüli ülésszakának szerdai ülésén, a pakisztáni megbí­zott és a jordániai külügymi­niszter felszólalása után Fe- derenko szovjet küldött mon­dott beszédet. Rámutatott arra, hogy a közgyűlésnek a Jeruzsálem kérdésében hozott határozatá­ra adott izraeli választ csak az ENSZ arcátlan és kihí­vó semmibe vevéseként lehet értékelni. Az izraeli kormány lúlteszi magát az ENSZ alapokmányának elvein, a nemzetközi jog általánosan elismert sza­bályain. Az ami a napjainkban Jeru­zsálemben történik, még erő­teljesebben vett fel a fő és legégetőbb kérdést: az izraeli megszálló csapatok haladékta­lan kivonását az általuk el­foglalt egyiptomi, szíriai és jordániai teuületekről. A Szovjetunió figyelmezte­tett arra — mondotta Fedo­renko — hogy abban az eset­ben, ha Izrael továbbra is semmibe veszi a Biztonsági Tanács határozatait, folytatja terjeszkedő politikáját, akkor az ENSZ alapokmánya értel­mében megfelelő szankciókat kell alkalmazni Izraellel, mint dolgozni. Péntekre Kairóba várják Maihgub szudáni mi­niszterelnököt is. Kairói megfigyelők a ha­ladó arab rendszerek magas szintű megbeszéléseiből arra következtetnek, hogy össze­hangolják politikájukat az iz­raeli agresszió következmé­nyeinek felszámolása érdeké­ben. A nyilatkozatból kitű­nik, hogy Algéria és Szíria egyetért a harc folytatásának szükségességével. Eszerint „erélyes forradal­mi szellemben” tanulmányoz­ták azokat az intézkedéseket, amelyek az izraeli agresszió nyomainak eltüntetéséhez és az arab nemzet jogainak megvédelmezéséhez szüksége­sek. Az algériai és a szíriai államfő egyetértett abban, hogy a harcot — a néptö­agresszorral szemben. Ha a Biztonsági Tanács ilyen határozatot hoz, a Szov­jetunió kész részt venni e szankciók végrehajtásá­ban. Az ülés végén Eban, izraeli külügyminiszter mondott ter­jedelmes beszédet. Azt állítot­ta. hogy Izrael „ferenköiH, val­lási érdekek” fölött őrködik, és nézete szerint a közgyű­lésnek örömmel kellene fogadnia Jeruzsálem „egy­ségének helyreállítását, és vallási szempontból törté­nő megújhodását”. Az ENSZ - közgyűlés tegna­pi ülésén elsőnek Zdenek Cemiik, csehszlovák küldött szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a közgyűlés azzal, hogy nem volt képes az izraeli csa­patok azonnali visszavonását követelő határozatot elfogad­ni, lényegéiben bátorította az agresszort. A csehszlovák delegátus tá­mogatta a pakisztáni határo­zattervezetet, amely javasol­ja, hogy a Biztonsági Tanács tegye meg a szükséges intéz­kedéseket a Jeruzsálem stá­tusára vonatkozó közgyűlési határozat érvényesítésére. Az ülés lapzártakor tart. Jarosz AZ ATHÉNI KATONAI JUNTA beismerte, hogy az égei-tengeri Jarosz (Jura) szi­getre száműzte a rezsim több ezer politikai ellenfelét. Az életkörülmények ott úgy­mond „normálisak” és a fog­lyok „viszonylagos kényel­met” élvezhetnek. Az egyetlen külföldi, aki meglátogathatta a szigetet, Bé­ládon, a Nemzetközi Vöröske­reszt képviselője volt. A görög kormány őt is csak azzal a feltétellel engedte be a szi­getre, ha utána nem nyilatko­zik a látottakról. így is tör­tént. Béládon néma maradt. ★ JAROSZ SZIGETÉT nem most emlegetik először. íme, mit ír róla az Elefterodakisz- féle görög enciklopédia: „Ja­rosz (Jura) szigete az Androsz, Szirosz, Keasz és Kindosz szi­getek között terül el. A ró­mai császárok politikai ellen­feleik kínzási helyéül használ­ták a szigetet. Igazi pokol ez ...” Más görög forrás szerint i. e. 80-ban, Sulla római császár 80 ezer politikai ellenfelét szám­űzte Jarosz szigetére. Ott is pusztultak el valamennyien. A Bizánci Birodalom idején és később is gyakran használ­ták a szigetet emberirtásra. 1922-ben egy görög katonai kormány 50, megbízhatalannak minősített katonát deportált Jarosz szigetére. A szerencsét­lenek közül hárman már 20 pap után meghaltak. Metaxasz fasiszta diktátor 1937-ben azt tervezte, hogy koncentrációs tábort létesít a szigeten. Egészségügyi minisz­tériuma azonban nem javasol­ta ezt a megoldást. A minisz­De Gaulle hqzautazott BONN (MTI) Csütörtök délben, a francia elnök által adott ebéddel be­fejeződött a De Gaulle-vezet- te francia, és a Kiesinger-ve- zette nyugatnémet küldött­ség kétnapos bonni tárgyalása. Mint a francia és a nyugat­német kormány szóvivője el­mondotta. Kiesinger kancellár, mint házigazda, csütörtökön a két küldöttség plenáris ülésén összefoglalta a tárgyalások eredményét. Különösen kie­melte, hogy mindkét fél alá­húzta a francia—nyugatné­met együttműködés fontossá­gát. A tárgyalásokon három konkrét egyezményt kötöttek: 1. Megegyeztek abban, hogy közös bizottságot létesítenek a francia—nyugatnémet gazdasá­gi és technológiai együttműkö­dés fokozására. 2. Ä francia— nyugatnémet együttműködés minden területével kapcsolat­ban a két kormány egy-egy felelős személyt nevez meg. 3. A két kormány együttes ta­nulmányt készít az 1970-es évekre várható európai politi­kai és stratégiai helyzetről, be­leértve az európai biztonság és az európai békerendezés kérdését. Kiesinger összefoglalójában egyébként hangoztatta, a ne­héz és veszélyes világproblé­mákról folytatott vélemény- csere megmutatta, hogy hol van egyetértés, és hol van vé­leménykülönbség a két kor­mány között. Nagy-Britannia Közös Piaci belépése ügyében az ellentétek változatlanul na­gyok. Kiesinger összefoglalójához De Gaulle is hozzászólt. Kije­lentette, az Egyesült Államok, európai befolyásával kapcso­latban a nyugat-európai orszá­gok előtt két lehetőség áll, vagy beleegyeznek ebbe az állapotba, vagy erősítik nem­zeti függetlenségüket. De Gaulle francia elnök csü­törtökön a késő délutáni órák­ban Pompidou miniszterelnök, Couve de Murville külügymi­niszter és Messmer hadügymi­niszter kíséretében Bonnból visszaérkezett Párizsba. tórium akkori jelentésében ez áll: „A szagét alkalmatlan börtönnek, mert hiányzik rajta az élet minden feltétele”. Tíz évvel később a görög katonai vezérkar erre a sziget­re deportált egy, ,,a nemzet­hez hűtlen” zászlóaljat. Ugyan­abban az évben, 1947 júliusá­ban, Jaroszra száműzték a po­litikai foglyok első csoportját. Az évek során a deportáltak átlagos száma 10—15 ezer, 3—6 évet töltenek a szigeten. Az itt elpusztult hazafiak szá­ma elég nagy: némely görög forrás 600—700 halottról be­szél, más forrásokban pedig ennél sokkal nagyobb szám­mal találkozunk. ★ JELLEMZŐ A GÖRÖG EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉ­RIUM 1953-ban kiadott jelen­tése. amely csak néhány évvel később vált ismertté. A mi­nisztérium akkor bizottságot küldött Jaroszra, hogy állapít­sa meg:, alkalmas-e a sziget állandó börtönhelynek. A kérdésre a bizottság kategóri- kusan nemmel válaszolt: „Ja­rosz szigete csak kínzóhelynek alkalmas, nem pedig modern értelembe vett javító-nevelő intézménynek .. „A sziget járhatatlan és lak­hatatlan, sziklás és vad, nincs ivóvize, hiányzik rajta a nö­vényzet — hangzik a bizott­ság jelentése. — Egyetlen olyan része sincs, amelyen felépíthetnék a jövendő tábor épületeit. Jarosz az év min­den évszakában erős széljárá­soknak van kitéve. A hullám­verés rendkívül erős. a szi­gettel való érintkezés még nyáron is problematikus ...” A bizottság megállapította, hogy 1947 óta, amióta a szige­MOSZKVA (MTI) A katonai körzetek pa­rancsnokai, a haditanácsok tagjai, a katonai körzetek, hadsereg-csoportok és flották politikai csoportfőnökei, a Szovjet Honvédelmi Minisz­térium és a Politikai Főcso­port-Főnökség magas rangú tisztjei vettek részt azon az értekezleten, amely Moszkvá­ban a napokban zajlott le. Az értekezlet napirendjén az SZKP Központi Bizottsága júniusi ülésén hozott határo­zatok, illetve az ezekből adó­dó feladatok szerepeltek. Mobutu elnök szerdán is­mét felszólította a zsoldosok vezetőjét, Jean Shramm nevű belga őrnagyot, hogy adják meg magukat, vagy engedjék el az ártatlan túszokat. Mo­butu egyelőre elrendelte a kisangani tűzszünet meghosz- szabbítását, figyelmeztetvén a lázadókat, hogy türelme vé­ges, előbb-utóbb támadási pa­rancsot ad. A kinshasai kormány-rádió csütörtökön délelőtt bejelen­tette, hogy a zsoldosok fel­adták Kisangandt, a túszaik­kal együtt tehergépkocsikon az Alibert-tó közelében levő észak-keleti Bunia város fe­lé vonulnak. Az Al’bert-tó Ugandával határos. Mint a rádió közölte, a kormány min­tet intemálótáborrá alakítot­ták át, az „előirányzott épít­kezésekre óriási összegeket költöttek el. A kiutalásokról nem vezettek semmiféle szám­lát. és a börtönigazgató a vál­lalkozóval együttműködve 403 millió drachmát sikkasztott el.” A bizottság jelentésében természetesen szó sem esett a foglyok sorsáról. Megbízatása nem is erre szólt * 1964-BEN ATHÉNBAN JE­LENT MEG egy 421 oldalas könyv, amelynek címe: „Tilos! Napló Jaroszból”. A szerző, Andreasz Nenedakisz, szűk­szavú bevezetőt írt könyvé­hez: „Ezt a könyvet a politi­kai száműzöttek saját vé­rükkel írták. Én csak lemá­solom”. A könyvben, amelyet erede­ti jaroszi fényképekkel illuszt­ráltak, a névtelen száműzött hazafi napról napra elmeséli, mi történt a jaroszi gyűjtő­táborban. ahol több mint 1100 napot töltött — 1947. július 11-től 1950. augusztus 30-ig. íme mit ír az első napról — 1947. július 11-ről: „.. .A hajó kis szigetecske előtt horgonyzott le, mi pe­dig előkészítettük csomagja­inkat. 551-en voltunk, mind politikai foglyok Kalamata vá­ros börtöneiből. Reggel 5-kor érkeztünk a szárazföldre. Fe­kete szikla állt előttünk, a tengerből magasodik ki. Ez volt Jarosz. .. .Néhány katona és a ka­tonai rendőrség emberei fo­gadtak bennünket. Egy alez­redes „csendet” parancsolt: — Vegyétek tudomásul, hogy Jarosz szigetén vagytok. Min­dent, amit tudtok, el kell fe­Grecsfko marsall, honvédel­mi miniszter az értekezleten tartott beszédében a „júniusi plénum” határozataiból a pa­rancsnokokra, a törzsekre és a politikai szervekre háruló gyakorlati feladatokkal fog­lalkozott. Mint ismeretes, az SZKP Központi Bizottsága júniusi ülésén első napirendi pont­ként az izraeli agresszió kö­vetkeztében előállt helyzetet vitatta meg, második napi­rendi pontként pedig jóvá­hagyta az Októberi Forrada­lom 50. évfordulójával kap­csolatos téziseket. dent megtesz a gépkocsiosz­lop feltartóztatására. A brüsszeli rádió azt je­lentette, hogy a zsoldosok körülbelül 150 túszt, közöttük 20 amerikai nőt hurcoltak magukkal. A Vöröskereszt genfi köz­pontjához befutott jelentés szerint Kisangani, a késő dél­előtti órákban már mara­déktalanul a kormánycsapa­tok kezében volt. Ezzel egyidőben Brüsszel­be érkezett az a kongód kü- löngép, amely az első európai menekülteket szállította visz- sza Bukavu városból. Buka- vut, — mint ismeretes — a kormányhadsereg nemrég fog­lalta vissza a zendülő zsol­dosoktól. lejtenetek. Bármiféle ettmál­lást letörünk. A rendbontók életükkel fizetnek. Parancsot adtam az őrségnek, hogy fel­szólítás nélkül tüzeljen, ha gyanús mozgást észlel. A csendőrök ránk támadtak. Szidalmaztak, ütöttek, vertek, azután egy kis tengerbe nyúló, két négyszögölnél nem na­gyobb félszigetre tereltek bennünket. Rövid idő múlva a nap ki­bújt a tengerből. Olyan erősen sütött, hogy kiszipolyozta utolsó erőnket is. Az őrök váltogatták egymást, ittak, szükségüket végezték, nekünk mindezt megtiltották. A táj kietlen és kopár. Só­val belepett apró kövek. A szél elfújja róluk a sót, amely apró szemcsékben hull ránk. Két méterre van tőlünk a tenger. S milyen nagy a vá­gyunk, hogy megmártsuk a habzó vízben kimerült testün­ket, megmossuk lábunkat es kezünket lehűtsük kiszáradt ajkunkat. Egy altiszt embereivel együtt tántorgó soraink előtt járkál fel-alá, és ok nélkül bántal­maz bennünket. — Nős vagy? — Kérdezi az altiszt. Ha a kiszemelt áldozat igenlően válaszol, akkor: — Hol hagytad a felesége­det? Kinek adtad el? Ha az altiszt más feleletet kan, akkor még rosszabb. És ez így folytatódik nap­nyugtáig .. . Valamelyikünk beleszédül a vízbe. Ez alkal­mat ad az elállatiasodott csendőröknek. hogy megint ránk támadjanak. Otnek-ver- nek, míg bele nem fáradnak. Beáll az éji csend, amelyet csak tompa ütések és a meg­kínzott foglyok jajgatása tör meg. Ez volt az első éjszakánk Jarosz szigetén.” Szimon Vaszil görög újságíró II rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RADIO: 8.22: így írunk mi! — 9.12: Kama­razene. — 10.10: Árok szélen búzaszál nőtt... — 10.30: Édes anyanyelvűnk. — 10.35: Mezei csokor. — 10.59: Lottó- eredmények. 11.00: Zenekari muzsika. — 11.57: Hallgatóink figyelmébe. — 12.15: Tánczenei koktél. — 13.00: A bu­dapesti színházak műsora. — 13.02; Beszéljük meg! — 13.07: Mozart: A varázsfuvola — II. — 13.40: Nyári illet­lenségek. — 14.04: IV. Dunakanyar-Dalostalálkozó III. 14.35: A toll. — 15.15: Üzenetek. — 15.55: Válaszolunk hallgatóinknak. — 16.09: Az Olasz Rádió felvételeiből. — 16.48: Kovács István táncdalaiból. — 17.15: László Mar­sit és Simándy József operarészleteket énekel. — 17.45: Tanácsok fóruma. — 18.00: Üj Zenei Üjság. — 18.30: Hoz­zon egy dalt Budapestre! — 18.35: Lakatos Antal népi zenekara játszik, Madarász Katalin énekel. — 19.30: Pó­dium 67. Rejtvény. — 22.20: Sporthírek. — 22.25: Vladimir Horovitz zongorázik. — 22.57: Albert István népi zenekara játszik. Szénássy István énekel. — 23.30: Pelléas és Mé- lisande. PETŐFI RADIO: 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — 12.29: Liszl-zongoramíívek. — 12.59: Hónapról hónapra. — n.15: A szép Heléna. — 13.47: Vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől — hatig ... — 18.05: Zágráb — női szemmel. — 19.00: Monica Zetteriund svéd népdalokat énekel. — 5 9.08: Közvetítés Moszkvából a Konzervatórium nagyter­méből. — 21.24: láttuk, hallottuk. — 21.44: A soproni Tendl- család muzsikál. — 22.02: Wolfgang Windgassen énekel. — 22.20: A históriák forrásánál. — 22.35: A nászéjszaka. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 9.40: Műsorismertetés. — 9.41: Ének az esőben (amerikai film, ism.) — 11.20: Telesport (ism.) BESZTERCEBÁNYA: 18.25: A Hindukus-expedició (cseh­'i'váh riímrlpv-t». — i°.00: TV-Híradó. — 19.30: Ostraval s«odpe»-^ek. — Francia dalok és népi táncok. — 2 *.5; á zsaroló 'lengyel film). — 21.05: A kóristalány ' elbeszélése dramatizálva.) I ________ A merikai repülők Kína légiterében Az Oj Kína hírügynökség tárőrállomásra. Négy katona jelentése szerint szerdán négy megsebesült, és egy ház meg- F—105 típusú harci bombázó rongálódott, amikor a kínai Kína légiterébe hatolt, a gépek felszálltak — folytat- vietnami határ közelében. A ja az Üj Kína —, hogy visz- négy amerikai gépről két ra- szaverjék a behatolókat — az kétát lőttek ki egy kínai ha- amerikai gépek elmenekültek. — a pokolsziget Kisangani ismét a kormánycsapatok kezében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom