Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-14 / 164. szám
t!W7. július 14. pániéit NÖ8BÄO Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az L oldalról) harmadában viszont nine* stabil minőség, gyakori és nagyfokú' ez ingadozás. Változatlanul problémák vannak a cipők egy részével, bizonyos bútorfajtákkal, és joggal elégedetlenek a fogyasztók a szervizek működésével is, tehát helyes. bogy a kormány nagyobb figyelmet fordít a minősei biztosítékokra, fokozza az állami ellenőrzést. A beruházásokról szólva Nyers Rezső rámutatott: A beruházások fontossága persze nem lehet vita tárgya, hiszen mindenki tudja, hogy ez holnapunkat, gazdasági fejlődésünket szolgálja. Annál nagyobb a vita arról, begy mennyi beruházásra biztosítsunk lehetőséget, és milyen célokra. tönzője termelésünknek és gazdagodásunknak. Külön kiemelendő a hatalmas saovjet piac fontossága iparunk fejlődés e szempontjából. ® az a körülmény, hogy exportunkat mindig előnyös importtal tudjuk ellensúlyozni. Külkereskedelmünk a tőkés országokkal ugyancsak bővül, de nehejr ebben és lassabban. Ahhoz, hogy a jövőben is növelhessük külkereskedelmünket, feltétlenül növelnünk kell külföldi versenyképességünket a tőkés piacokon, műszakilag is, jó és üzembiztos konstrukcióikkal. de gazdaságilag is. hogy birjufk az élesedő versenyt a tőkés piacokon. Kedves elvtársak! Kormányunkra nagy feladatok várnak a következő hónapokban és években. Különösen fontos és a jó munkának szinte feltétele, hogy a kormány építsem az országgyűlésre, mi képviselők pedig bizalommal legyünk a kormány iránt, támogassuk, hogy a közérdeket jól érvényesíthesse. A kormányexpozét feltétlenül olyannak tekintem, mint ami az együttes bizalmat megérdemli, ezért azt megszavazom és támogatásira aj á frfom. A tanácskozás csütörtök napján szólalt fel dr. Korom Mihály igazságügyminiszter is. Gomba a szenescs illé ben Di*. Moroni Mihály felszólalása Ésszerűen beruházni Beruházási igényeink lényegesen nagyobbak anyagi lehetőségeinknél. Ha a jelenlegi helyzetet változatlanul hagynánk bele kellene nyugodni abba, ami ebből következik, a gyakori tervszerű tlenscgbe, a kivitelezés lassúságába. Ezekkel a jelenségekkel viszont nem békélhetünk még, ezért cselekednünk kell. Az egyik oldalról tovább kell növelni a népgazdaság egész építési kapacitását, a másik oldalról pedig a beruházási igényeket — a feltételek szigorításával — a tényleges lehetőségek szintjére kell csökkenteni. Az új gazdálkodási rendszer mindebben nagy segítséget jelent, hiszen alaposabb meggondolásra készteti majd a vállalatokat is, kedvezőtlenné teszi a gazdaságtalan beruházásokat, jobban ösztönöz viszont a gazdaságos beruházásra. Nem hunyhatunk szemet affölött, hogy — hosszabb távon gondolkodva — fejlődési céljainkhoz képest viszonylag szűkös az ország mai felhalmozási alapja, kívánatos ennek bővítése, az viszont kétségtelen: a beruházások nem bővíthetők, ha nem biztosítjuk a fogyasztásnak a termeléssel arányos növekedését. Mi következik ebből? Az. hogy csak egy módon, a gazdaság intenzív fejlesztésével bővülhetnek jobban a beruházások, ha nagyobb lesz a jövedelmezőség, s a nemzeti jövedelemből több juthat a felhalmozás és a fogyasztás arányos növelésére. Külkereskedelmünk fejlesztése Közismert, hogy gazdasági fejlődésünk milyen nagy mértékben függ a nemzetközi kereskedelemben és munkamegosztásban játszott szerepünktől. Ha a külkereskedelem csak lassan bővül, akkor gazdasági fejlődésünk szükségképpen lelassul, ha viszont a külkereskedelem erőteljesen növekszik, akkor fejlődésünk feltétlenül meggyorsul. Helytelen lenne, ha féknek tekintenénk mai külkereskedelmünket. Motor az ma is, de kissé alacsony hatásfokú, az évi export értéke hazánkban szüntelenül növekvő tendenciájú, és már eléri a nemzeti jövedelem 39 százalékát, de kétségtelen, hogy jelenleg nem képes olymértékben ösztönözni a gazdasági növekedést, ahogyan szeretnénk, hogy a népgazdaság növekedési üteme is gyom és egyensúlyi helyzete is szilárd legyen. A megoldás kulcsa termelésünk export-képességének növelése. A magyar népgazdaság fejlődésének feltétele, hogy egyszerre két piacon is kereskedjünk, a szocialista országok piacán és a tőkés piacon. Ez a kettősség szükségszerű ma és az lesz a jövőben is. A szocialista viszonylaté külkereskedelem az egésznek 70 százalékát reprezentálja. Ezt az arányt továbbra is fenn kell tartanunk. A szocialista országok piaca nagy ösz— Minthogy a kormány munkájának homlokterében most az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatos teendők állanak, ezzel összefüggésben a jogi szabályozás néhány kérdéséről kívánok beszélni — kezdte. — A párt IX. kongresszusa és a Központi Bizottságnak az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos határozatai világosan megadják a reform koncepcióját. Részletes kidolgozása, bevezetése és gyakorlati megvalósítása valamennyi társadalmi és állami szerv összehangolt, céltudatos munkáját követeli meg. Ebben fontos helyet foglal el a jogi szabályozás rendszere, hiszen az új gazdasági irányítás számos eleme jogszabályok révén, jogi keretek között valósul meg és érvényesül, •• Összhangban távolabbi céljainkkal — A gazdasági élete« vonatkozó ma még hatályos jogszabályaink természetesen a mostani gazdaságirányítási rendszert, és annak módszereit tükrözi. Ezeknek alapvető megváltoztatása egyes jogterületek átfogó átalakítását is megkívánja, részben most. különösen pedig a későbbi években. Ez — a közgazdászokkal szorosan együttműködő elméleti és gyakorlati jogászoktól azt követeli meg, hogy a jogi rendezést kívánó kérdéseket gondosan tanulmányozzák, megfelelő jogi megoldásokat keressenek, hogy az illetékes szervek elé jó javaslatokat tudjunk terjeszteni. A munkálatok két irányban folynak: egyrészt kialakítottuk azokat a jogi koncepciókat, elveket, amelyeket ez évben és a későbbiek során is érvényesítünk a jogszabály-tervezetek kidolgozásában. Másrészt foglalkozunk azokkal a kérdésekkel, amelyeket jogi vonatkozásban — majd több gyakorlati tapasztalat alapján is — a későbbiekben meg kell oldani. Az idén megoldandó feladatokat, és a későbbi évek teendőit szerves egésznek, egységesnek kell tekintenünk. A mai szabályozást is úgy kell megoldanunk, hogy az időtálló legyen. Arra törekszünk, hogy a reform bevezetését szolgáló megoldások összhangban legyenek távolabbi céljainkkal. Éj jogszabályok készülnek A reform bevezetésével ösz- szefüggésben a kormánynak számos rendeletet és határozatot kell kibocsátania. A Minisztertanács e jogszabályok megalkotásánál biztosítja a gazdasági élet szerteágazó területeinek megfelelő koordinációját. Gondoskodunk arról, hogy a szükséges jogszabályok idejében elkészüljenek. E munkában — miiként általában is — körültekintően ügyelünk arra, hogy egyes új, vagy újjáalakított jogintézmények szervesen illeszkedjenek szocialista jogrendszerünkbe. Ahol az új mechanizmus bevezetése törvények vagy törvényerejű rendeletek alkotását vagy módosítását teszi szükségessé, a kormány idejében az illetékes szervek elé terjeszti javaslatait. A mechanizmussal összefüggő jogszabályok felülvizsgálatánál, rendezésénél nagy figyelmet fordítunk az alsóbt 6zintű szabályokra, ideértve a miniszteri rendeleteket és utasításokat is. A kormány álláspontja szerint január 1- ig ezeket folyamatosan felül kell vizsgálni, és el kell dönteni, hogy melyek maradnak érvényben. Az új helyzetben a gazdasági élettel kapcsolatos jogszabályok szerepe minőségileg változik. Az új mechanizmusban feladatuk az lesz, hogy határozottan megszabják a gazdasági tevékenység külső kereteit, ugyanakkor e határok között olyan rugalmas formáikat teremtsenek, amelyeket a gazdasági munka tölt meg tartalommal. A reform újfajta munkamódszert és magatartást is követel minden vezetőtől. Tisztába kell jönniük azzal, hogy mit jelent a gazdasági vezetőknek biztosított nagyobb önállóság kezdeményezés, és hogyan kell helyesen élniük a jogadta lehetőségekkel, figyelembe véve az egyén, az egyes kollektívák és az egész társadalom érdekeit, illetve ezek összhangját Elsődleges a közgazdasági eszköz A gazdálkodó egységek egymással való kapcsolatában, de általában is hangsúlyozzuk a gazdasági élet közgazdasági eszközökkel való irányításának elsődlegességét. A jog, mint adminisztratív eszköz, másodlagos szerepet tölt be. A két tényező persze szoros kölcsönhatásban érvényesülhet csupán, egyik a másikat kiegészíti. Lesznek azonban olyan esetek is, amikor a közgazdasági eszközök nem elégségesek, ilyenkor a jogszabályoknak lehetővé kell tenniök, hogy az irányító szervek közvetlenül érvényesíthessék a központi akarat megvalósítását. Ilyenek lehetnek például a honvédelem érdekei, a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez fűződő államérdekek stb. A párt következetesen hangsúlyozza és politikájában rnesz- szemen ően érvényesíti a dolgozó ember javát, boldogulását. Nem feledkezhetünk meg ezután sem arról, hogy a munkát az új mechanizmus körülményei között is az emoer végzi, aki a szocialista társadalom és a vállalati kollektíva egyenjogú tagja, akinek a munka nemcsak megélhetését biztosítja, de mindinkább életének belső tartalmává válik. A szocialista tör vény esség szellemében A jogi szabályozásnál e tényezőket messzemenően figyelembe kell venni. A jog eszközeivel biztosítani kell a jövőben is a demokratizmus fejlesztését, az egyén és a kollektívák fokozott aktivizálódásának feltételeit, lehetőségeit. Egész társadalmi életünkre, rendszerünkre jellemző a szocialista törvényesség, s ezt következetesen érvényesítenünk kell a jövőben is minden területen. A szocialista törvényesség megkívánja, hogy követeljük meg és biztosítsuk i® az érvényben levő jogszabályok maradéktalan betartását és betartatását. Befejezésül jelentem, hogy a reform jogi munkálatait is meghatározó kormányhatározatban foglalt feladatok megoldása összehangoltan. megfelelő ütemben halad. Az előttünk álló feladatok nagyok, de minden feltételünk megvan ahhoz, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetését es alkalmazását a jog eszközeivel is jól szolgáljuk és összefogott erővel sikerre vigyük. * A tanácskozás csütörtöki napján még több felszólalás hangzott el. Az országgyűlés ma délelőtt 10 árakor folytatja munkáját Már az utolsó csille szén is kigördült. A fiatal vájárok, akik itt tanulták a mesterséget más bányákhoz kerültek. Tanbánya volt, most a Nógrádi Szénbánya Vállalat melléküzeme. Gombateanyésztés folyik itt hónapok óta. — Mennyit értékesítettek | eddig? — Már több mint tizenegy - ezer kilót — válaszol Medve István az üzem vezetője. — Mindig éjszaka szedjük. Ami hajnal négy órakor meg Itt van a telepen, az már reggel kilenckor Budapesten, a fazékban lehet. Gépkocsival szállítjuk. Szerződésünk van a GOSZK-al. Természetes Salgótarjánt és a környéket ts ellátjuk. — Mennyi a tenyészterület? — Pillanatnyilag 3600 négyzetméter. de év végére tervünk szerint ennek csaknem négyszerese, tizennégyezer négyzetméter lesz. Most, hogy már végleg megszűnt a Tanbánya, nagyobb terület szabadult fel. A kiszerelés folyik és párhuzamosan a gomba telepítése is. A jövő hónapban újabb kétezer négyzetmétert telepítünk — magyarázza. A bánya vágatokba indulunk azután. Meglepő, hogy bányászok milyen gyorsan válnak gonba termelő szakemberekké. A* alacsony ágyakon csokorban fehéredő gombákról magyaráz Medve István. Már van spóra, amiből csokrosan fejlődik a gomba. Ezt nem igen kedvelik. jobban szeretik a fehérszínű és több első osztályút adó spóráikat. — Kifizetődő-e az új melléküzem? — kockáztatom meg a kérdést, mert sokan úgy mondják gazdaságtalan. — Feltétlen megéri. Az igaz,hogy befektetésre itt is szükség van, de anélkül nincs semmi. A gomba pe- d:g hét—nyolc hullámban terem, és eddig átlagosan hatás félkilót termeltünk négyzetméterenként Volt persze olyan terület is, ahol nyolc és fél kilót. Egy területet évente kétszer lehet betelepíteni. A trágya amit betelepítünk utána még felhasználható a mezőgazdaságban, tetet ez sem vfeszik kárba. A beszerzése okoz egy kis gondot. A bányáktól, állami gazdaságtól és termelőszövetkezetektől vesszük. Fontos, hogy minden nap kapjunk belőle. Kell azután tőzeg, homos, sőt hypó is a fertőtlenítéshez. — Mennyi embert foglalkoztat ez az új „gazdasaga? — Összesen harmincketten vagyunk. Ev végére talán öt- venen leszünk. Többségében természetes nőket foglalkoztatunk. A nehezebb munka a férfiaké. Fenntartás is keil. Erre elég naponta hat műszak. Az ágyások között sétálunk. Valósaggal világítanak a fehérkalapü gombák. A* üzemvezető elégedetten nézegeti őket, majd megáll. Volt már nem is egyszer olyan nap. hogy háromszáz- hetvenöt kilót szedtünk. Mi úgy vagyunk ezzel, mintha hízót adnánk az állam konyhájára. Ahogy növelni tudjuk a területei, úgy adunk mindig többet. Most megpróbálkozunk egy újabb módszerrel a ládás telepítéssel is. Ez azt jelenti, hogy több szintesen termelünk, persze csak ott, ahol elegendő oxigént tudunk biztosítani, mert az ts fontos. Ahogy hallgatom a telep vezetőjét — elgondolkozom. Néhány hónappal ezelőtt Medve István talán csak hírét hallotta a gombatermesztésnek, most meg lassacskán már szakelőadást is tarthat róla. Ügy látszik minden újat meg lehet tanulni. Kint teherautó érkezett anyaggal, a telepítéshez. A bőrkobakos és önmentő készülékkel is ellátott emberek munkához látnak. Nem a szénért fblyik már ittv a munka, hanem fontos élelmezési anyagért, ami jelentős haszonnal jár. B. J. Reggeltől talpon ••• Az év elején, amikor Salgótarjánban a pártiskolán termelőszövetkezetiek tanultak, a hallgatók között feltűnt egy fiatalember. Érdeklődött, vitatkozott mindaddig, amíg nem győződött meg arról, ami őt érdekelte. Kerek arca tele volt nyugtalansággal. Nyíltan megmondta: — Engem a falumból azzal küldtek el, hogy mindent pontosan jegyezzek meg. Egy alkalommal Pestről érkezett előadó, aki a tsz-tagok jövedelemforrásairól tartott előadást A foglalkozás után még egy órát vele töltött el, annyi kérdezni valója volt. Bujnyik Pál, a terényi tsz gépcsoport-vezetője és a község párttitkára ez a fiatal. Az iskolában töltött idő óta eltelt néhány hónap. Azóta beletemetkezett a munkába. Fejszán Jenő. tanácselnök tudja legjobban. aki hűséges segítőtársa a pártmunkában, milyen lelkiismeretesen dolgozik. — Kora reggeltől késő estig talpon van — mondja az elnök. Nem tudja a major melyik részében található, mert a gépcsoportvezetői beosztásából felmentették. A magtárt bízták rá, mellette a raktárosi teendőket, és az anyagbeszerzést, de még a műhely vezetést is, hogy „maradjon'’ idő a mozgalmi munkára is. Azt mondja Fejszán: — Majd itt keressük valahol. Célba veszi a magtárt, amely előtt vontató, telt zsákokat rakodnak róla. A padlásfeljárón kövér lakat. A földszinten ráncos öreg, két bakból készített állványról nyújtódzik a plafon felé. Meszel. Dörgöli a szemébe fröccsent mészcseppet. Félvállra billenti fejét. — Itt van valahol — és meszel tovább. Bujnyik sehol. A raktár is zárva. Távolabb egy kopott Skoda, idegenek vannak a majorban A tanácselnök tekintete azokat keresi. Az építkezésnél méregetnek. Nézi őket, felvillan a szeme. — Ott van Pali — kapja fel a fe.iét. Indul egy élre fektetett betonoszlop felé. leül és vár. Csapódik a Skoda ajtó. mennek a vendégek. Bujnyik az elnök mellé ül. Egv másik traktor cipekedik telt zsákokkal megrakott vontatóval a magtár elé. ők is Bujnyikot várják. Távolabb elevátor zakatol, viszi a szénát a kazalra. A titkár szidja az építőket. — Az istállónak már tető alatt kéne lenni és anyaghiányra panaszkodnak. Mit csináljak velük?.. . Az elnök, hogy megnyugtassa, a vezetőségi ülésre tereli a szót. De a kazlazók kiabálnak. — Pali... Pali... — és mondják. Fejszán nem érti. Bujnyikra néz, aki mérgesen legjrint a kezével. Az arcán, hogy érti, mit kiabálnak és mondja az elnöknek: — Ponyvát kérnek a raktárból. Mire befejezik. megkapják ... A tanácselnök a Cserhát felől kavargó felhőt nézi. Valahol a hegyek fölött már mordul az ég. Megtörüli izzadó homlokát, és inge alatt dörzsöli a mellét. Az elevátor felgyorsul. — Alighanem megjön az eső. — Nézi a titkárt, de azt már a vezetőségi ülés foglalkoztatja. Sem a gépek zúgása. sem a tornyosodó felhők nem érdeklik. — Mikor Jenő, mikor? Vasárnap is reggeltől késő délutánig a számlákat rendeztem. Elhallgat, rácolja homlokát, számol az idejével. Beosztással kell gazdálkodni. — Majd este . . . Megegyeznek. Két emberről kell tárgyalni, amit nem lehet halasztani. Vezetők. Az egyik le akarja magáról rázni a fegyelem kötelékét. Tele a falu rá panasszal. A múltkor a tanácstitkár csapott vele össze. Nem készítette el a költségvetést. Elment utána a lakására, és akkor még ő sértődött meg. A másik pedig nagyvonalúskodik. Nem hallgatja meg a jó szót. Nem mondják meg kikről van szó. Bujnyik a kérdésre is csak annyit mond: — Ah. ez belső ügyünk. Majd magunk között elintézzük. Felébresztjük őket. Mi hibánk, hogy megfeledkeznek magukról. Keveset foglalkozunk velük. Dehát kevés az idő .. . Néhány kövér esőcsepp huppan a porba. Előhírnök, jön az eső. A kazl azoknak keil a ponyva. Pedig Bujnyik még mondani akart valamit Fejszán is neki. De már csak annyira tellett, hogy utána kiáltott: — Akkor este nyolckor. Jó lesz .. ? Futtából visszafordulva fejével intett igent. Az elnök arcáról leolvasható volt. tárgyalni fog Molnárral a tsz-elnök- kel, mentesíteni kel! Bujnvi- kot, mert sok amit a vállára raktak. Bobál Gyula
