Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-08 / 159. szám
4 NOOt» A B 1987. július 8 sznmhat Villámin ter fű: , % tanácstitkárral Az 1300 lakosú Mohora képzeletbeli „pénztárcájában” az idén 200 ezer forint van. Ezzel kell közmegelégedésre gazdálkodni. Mire költik a pénzt? — ezt kérdeztük Horváth Antaltól, a községi tanács titkárától: — A megyei művelődésügyi szervek támogatásával nevelői lakást vásárolunk. Szűcs Lászlómé, aki szülőfalujába jött vissza tanítani megérdemli, hogy jobb lakásviszonyok között éljen. — Mi épül még? — A község tanácsi kezelésben levő útjainak hosz- sza 12 kilométer. Minden évben sor kerül egy-egy utca burkolatának elkészítésére. Az idén 50 ezer forintból a Hunyadi utca 500 méteres szakaszát kövezik le. Az ugyancsak minden évben aktuális járdásítással az idén már végeztünk. A Madách utcában 200 méter hosszúságban épült járda. —És ahol majd csak két— három év múlva készül el az út, vagy járda? — Addig átmeneti megoldásként minden újonnan épült utcában salakutat és járdát készítünk. — Mire használják fel a költségvetési összeget? — Már felhasználtuk. Parkosítottunk, 150 ezer forintból. Nem kis pénz, de megérte. A kultúrotthon és pártház környéke szinte újjászületett Jó arra járni... (rozgonyí) Tizenhat év — egymillió jogosítvány Budapesten már 1912-ben működött egy állami járművezető iskola, amely a magániskolákkal párhuzamosan képezte az autóvezetőket. A statisztikai adatok szerint 1949-től 1966 év végéig több mint egymillíóan vizsgáztak járművezetésből. — Az elmúlt esztendőben 25.971-en tették le a hivatásos gépjárművezetői vizsgát. Nem hivatásos, tehát „úrvezetői” jogosítványt 32 ezren szereztek. Motor- és segédmotorvezetői engedélyt 98 ezer 775-en kaptak, 17193-an pedig vontató-traktorvezetői tető eszközök segítségével emeltük az elméleti és a gyakorlati oktatás színvonalát. — Budapesten, Szombathelyen, Debrecenben, Szegeden, Miskolcon és Kecskeméten KRESZ-táblákkal ellátott motorkerékpár-vi zsgapályákat Miért őrhalmi az „őrhalomi64? Lapunk egyik munkatársához fordultak ezzel a kérdéssel Űrhalom derék polgárai, azaz az őrhalmiak. Kérdésük arra is utal, hogy nemcsak a messze földön híres örhalmi krumpli, és a színes őrhalmi népviselet érdemel figyelmet, hanem az órhalmi palócok nyelvérzéke is. A probléma felvetése nyelvi logikát bizonyít Keressük hát közösen a választ! A tulajdonnevek egyik csoportjába tartoznak a földrajzi nevek: Balaton, Mátra, Balassagyarmat, Örhalom stb. Ezekből a tulajdonnevekből melléknevet képezhetünk: balatoni (nyaralás); mátrai (üdülők); balassagyarmati (határátkelőhely); ár- halmi (menyecske). Minden képzett melléknevet kis kezdőbetűvel írtunk (mint minden közönséges melléknevet is), a földrajzi nevek mindegyikét egyébként változatlanul irtuk le, csupán az ,,-i” melléknévképzőt kapcsoltuk hozzá a főnévhez: Balassagyarmat — balassagyarmati; Balaton — balatoni; Örhalom — örhalmi. De azért az őrhalmiaknak mégis csak igazuk van. Hiszen az ő községük neve Örhalom, s ha a kis kezdőbetűs írás rendjén való is, az Űrhalom szóhoz is — a többi példában szereplő esel szerint — változás nélkül kellene hozzákapcsolnunk az „-i” képzőt. A teljes alak így hangzana: örhalomi. De az őrhalmiakat „megrövidítették”, mégpedig egy magánhangzóval, az „o”-val: őrhal (o)mi — őrhalmi. Úgy tűnik, hogy ez a hang „kiugrott” a szóból. És valóban ez történt. A jó fülű őrhalmiak azonban rajtakapták a „megugró” „o”-t. (Persze egyébként a község lakóinak zöme őr- lialminak és nem őrhalominak vallja magát). Ezt a „megrövidítést” tehát éles szemmel és éles észszel felderítették, de saját maguk is jóváhagyják. Nem is lesznek szegényebbek ezzel a „kiugró” „o”-val sem az őrhalmiak, sem a magyar nyelv. Természetesen Szeghalom lakói is szeghalmiaknak vallják magukat Törvényszerű és közismert nyelvi jelenség ez. Sem alaki, sem jelentéstani szempontból nem lesz csúnyább, illetve homályosabb az ilyen szó. A közlés meggyorsításának szándéka szüli az ilyenfajta megrövidítéseket, amelyek valóban úgy jönnek létre, hogy a szótő egyik magánhangzója kiugrik a toldalékolt alakból. Ugyanezt közneveknél is megfigyelhetjük. Például: — A bagoly nappal alszik, ugyanis a baglyok éjjel keresik meg táplálékukat. Bagoly—baglyok (és nem bagolyok). Meg is mosolyognánk azt a beszélőt, aki nem élne a hangugrás adta megrövidülés lehetőségével, és a foglyok helyett fogolyokról beszélne. (De azért azt nem szóljuk meg, aki őrhalominak mondja magát, mintahogy a ka- rancsaljai lakosként bemutatkozót sem marasztaljuk el azért, mert nem karancsalji- nak vallja magát. Az őrhalmi, karancsalji alakok helyesebbek, de még nem tűnt el teljesen a hosszabb alak, az örhalomi és karancsaljai melléknév sem). Van azonban egy egész sor olyan helységnevünk, amelynek utótagja -falva, -földe, -háza, -telke. Ezen tulajdonnevek „i” képzős, kis kezdőbetűs származékaiból mindig elhagyjuk a szóvégi >a, e”-t: zagyvapálfalvi, gutor- földi, nyíregyházi, jánostel- ki stb. Ezekben a szavakban a felesleges magánhangzó elhagyásával nemcsak gyorsabb lesz a közlés, de szebbé lesznek az igy keletkezett szavak is. Jó nyelvérzékű őrhalmi barátainknak is azt üzenjük, hogy használják nyugodtan a helyesebb, rövidebb melléknevet, az „őrhalmi” szót. Tóth Imre Az „autóiskola” tanterme képesítést Különleges járművek vezetését 2 551-en tanulták meg. A KPM Autóközlekedési Tanintézete a budapestin kívül minden megyeszékhelyen tart fenn fiókiskolákat, ezeken kívül Keszthelyen, Mátészalkán, Nagykanizsán, Sátoraljaújhelyen, Siófokon és Sopronban még kirendeltségeket is létesített. Országszerte 65 helyen vizsgáznak a hallgatók. Évekkel ezelőtt — mondták a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban — sokan indokoltan kifogásolták, hogy hallgatóink kevés gyakorlati oktatást kaptak. Ezért ez év elejétől már új tematikával képezzük hallgatóinkat, növeltük a vizsgakövetelményeket is és korszerű szemléllétesftettönk. és ezek számát tovább akarjuk bővíteni. — Ebben az évben új vizsgáztatási módszert vezettünk be: aki ennek is meg akar felelni, annak az elméleten kívül a legfontosabb karbantartási műveleteket is el kell sajátítani. — További terveik? — Oj szolgáltatást vezetünk be, azoknak az érvényes gépjárművezetői jogosítvánnyal rendelkezőknek — akik valamilyen okból „kiestek a gyakorlatból”: — számukra vezetési lehetőségeket biztosítunk. Erre a célra új Moszkvios, Warszava, Ford- Taunus, Volkswagen, Skoda és FIAT kocsikat szereztünk be. m tanácsadó FIZETÉSES SZABADSÁG BETEGSÉG IDEJÉRE N. E. olvasónk 4 hónapi beteg, ség után kérte munkahelyétől, hogy betegsége idejére adják ki szabadságát. A munkaügyi osztályon megtagadták kérésének teljesítését, mondván, hogy a múlt évben kellett volna kivenni szabadságát. Sérelmezi a vállalat elutasítását, mivel betegségére tekintettel nem is volt módja múlt év december 31-ig a szabadságot kivenni. Olvasónkkal szemben valóban nem helyesen jártak el a vállalatnál. A betegség idejére Is megillet minden dolgozót a fizetéses szabadság, amelyet újbóli munkába állástól számított harminc napon belül kell kiadni. A betegségre tekintettel a vállalat nem hivatkozhat a szabadságolási ütemtervre, mert a dolgozó rajta kívül álló okból nem vehette kj szabadságát. Tanácsoljuk, a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz forduljon panaszának orvoslása ügyében. A NYUGDÍJAS HÁZASTÁRSI PÓTLÉKA Házastársi póuékra, azaz öregségi és rokkantsági teljes- vagy résznyugdíjban részesülő jogosult, akinek a nyugdíja a havi 1000 forintot nem éri el, mégpedig havi 100 forint, illetve, ha a nyugdíj a havi 900 forintot meghaladja, házastársi pótlék címén az az összeg jár, amely a nyugdíját havi 1000 forintra egészíti ki. A tsz-nyugdíjrendelet az ipari munkásokéhoz hasonlóan, rendezte a tsz-nyugd£jasok háztartási pótlékát is. (Nem tévesztendő össze a havi 260,— forintos járadékossal, akit 40 forint házastársi pótlék illet meg.) A tsz-nyugdíjrendelet az ipari, az öregségi és a rokkantsági nyugdíjas házastársi pótlékra akkor jogosult, ha nyugdija a havi ezer forintot nem éri el. A házastársi pótlék az öregségi, és a rokkantsági nyugdíjast házastársa (élettársa) után akkor illeti meg, ha a nyugdíjassal együtt él, és akinek havi »60 forintot meghaladó nyugellátása, keresete vagy egyéb jövedelme nincsen. Az irányadó havi 360 forint jövedelmi határösszeg számításánál figyelmen kívül kell hagyni a termelőszövetkezettől járó juttatásokból eredő jövedelem (jövedelemrészesedés, a háztáji gazdaságokból, a földjáradékból, és a haszonbérből származó jövedelem) összegét. További feltétel, hogy a házastárs az öregségi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte, (hatvanadik életév) és aki a nyugdíjas halála esetén özvegyi nyugdíjra lenne jogosult. Ez utób. binak feltételeit egy másik at. kálómmal fogjuk közölni. VASÚTI KEDVEZMÉNY HADIROKKANT AKN AK I. Gr. obasook kérdezi, bogy van-e valamilyen rendelkezés a hadirokkantak vasúti kedvezményére vonatkozóan? Az első és második járadékosztályú hadirokkantak korlátlan 50 százalékos mérséklésű utazási kedvezményre jogosultak, arcképes igazolvány ^lapján. A harmadik és negyedik járadékosztályú hadirokkantak évente ötször vehetik igénybe a féláru utazási kedvezményt. Előbbiek 60 forint, az utóbbiak 10 forint térítési díjat kötelesek fizetni a közszolgálati arcképes igazolványért. Arra a kérdésre pedig, hogy ennek a megszerzésére, mi az eljárás, közöljük: forduljon az Illetékes tanács egészségügyi osztályához, onnan kérjen orvosi igazolást, amelyet a lakóhely szerint illetékes MÁV igazgatósághoz kell benyújtani. Az arcképei? Igazolványt igénylő hadirokkantak a térítési díjon felül igazolványonként és személyenként 5 forint kiállítási díjat, 3 forint érvényesítési dijat, az évente ötször 50 százalékos kedvezményre jogosító betétfüzetért 3 forint kiállítási díjat fizetnek. MUNKA VISZONYNAK SZÁMÍT-E A HIVATÁSOS KATONAI SZOLGÁLAT IDEJE? Kérdezi L. A. leszerelt katona. Olvasónak nem Írja, hogy kérdése a felszabadulás utáni időre vagy azt megelőzően is vonatkozik. A felszabadulás előtti időben hivatásos állományban eltöltött katonai szolgálati idő, általában nem tekinthető munkaviszonyban töltött időnek. Különböző rendelkezések ez alól kivételeket tesznek, így például a felszabadulás utáni új hadseregben megszakítás nélkül továbbszolgált, és azt megelőző időket elismerték, feltéve itt is, hogy kizáró okok nem állanak fenn. A felszabadulás után hivatásos katonai szolgálatban eltöltött és igazolt időt a folyamatos munkaviszony számításánál figyelembe kell venni. Belépés csak olvasóknak A kamera bekapcsol mindenki a helyén. »0 A tv-játékokat a közönség nagy része szívesen nézi — és kedveli. Persze a néző mitsem tud arról, hogy mi minden történik addig, amíg a kéziratból tv-játék lesz. Különleges műfaj ez, a tévével együtt, vagy talán kissé utána született. A TV-játék- ra a legtöbb színpadi mű alkalmas, de igen sok eredeti tv-játék is születik. A szerző elkészülve művével, benyújtja a dramaturgnak, ahol természetesen gondosan áttanulmányozzák a kéziratot és végrehajtják a szükséges módosításokat. Ezek többnyire a lebonyolíthatóság érdekében történnek, különös figyelemmel a TV-sze- rűségre. Köztudomású ugyanis, hogy a távoli felvételek a képernyőn rosszul érvényesülnék, úgyszintén a tömegjelenetek, vagy a túl apró tárgyak „játszatása”. A dramaturg ilymódon átvizsgálva a szerző alkotását, tovább adja a művet a rendezőnek. A rendezőnek szorosan együtt kell dolgoznia egy egész sor művésszel, hogy munkája sikeres legyen. A gyártásvezető elkészíti a költségvetést; a ruhák, díszletek maszkok, színészek, zenészek díját, ö a pénzügyek legfőbb intézője. A próbák hasonlítanak a színházi próbákhoz: meghatározott rend szerint addig tartanak, amíg hibátlanul „megy” a darab. A rendezői elképzeléseknek, az író mondanivalójának és a színészi alakításoknak találkozniok kell. Ez persze az ideális állapot, amelyet nem mindig sikerül megteremteni. A tv-játékokat stúdióban veszik fel, díszletek között, és ez természetesen kissé leszűkíti a lehetőségeket. De a megmaradó lehetőségek is eléggé nagyok ahhoz, hogy jó tv-játékok szülessenek. Az alkotásban jelentős része van az operatőrnek. Vagy ahogy a bemondó közli: a vezető operatőrnek. Bármilyen hihetetlen is — ő nincs egyik kamera mögött sem. Ö valahol a magasban ül, ahonnan mindent jól lát, és onnan irányítja, figyeli a már sokszor próbált mozgásokat és a világítást. A világítás — hangulatteremtés. A különböző hangulatokat igyekszik megteremteni a vezető operatőr. A magasból irányítja a világosítókat és a kamerákat, hogy munkájuk összhangban legyen. Több hetes előkészítés után, amikor már minden készen áll, kezdődhet a felvétel. A képek a rendező előtt sorakozó monitorokra kerülnek, ö kiválasztja a legmegfelelőbb képet, és azt egy igen nagy fényerejű képcsőre irányítja. Ezzel a képcsővel szemben „foglal helyet” a 16 milliméteres filmfelvevőgép, mellette pedig a nagyteljesítményű magnetofon. A kis képernyőn már azok a képek jelennek meg, amelyeket a közönség is látni fog. Ezeket rögzítik a filmre, a magnetofonra pedig a hangokat. A munka dandárja ezzel elkészült. Hátra van még a feliratok elkészítése, a különböző zenei részletek, továbbá a zörejek bejátszása. A magnetofonszalagra ugyanis csak a színészek hangját veszik fel a játékkal együtt, minden más hangot utólag kevernek a szalagra. Ezután az egész anyag dobozokba kerül, és arra vár, hogy műsorra tűzzék. Sóik ember sok munkája várja a nyilvánosságot. A nyilvánosság — a közönség — pedig a jó tv-játékokat várja. Halasi Árpád Jóváhagyták a salgótarjáni felszabadulási emlékművet Elkészüli Somogyi József, Kossuth-dijas szobrászművész Salgótarjánba kerülő fel- szabadulási emlékművének l:l-es agyagmodellje, amelyet a napokban értékelt Budapesten, az Epresi-kerti műteremben a Magyar Képzö- és Iparművészeti Lektorátus szobrász-zsűrije A zsűrizésen, amelyen részt vett Ormos Tibor, a lektorátus vezetője és Jánossy György építészmérnök is, a salgótarjáni Karancs Szálló tervezője, s a felállítandó emlékmű posz- tamensének tervezője. megjelent Nógrád megye képviseletében Hankó János. Szálai László, Csík Pál, Nádházi Lajos és Kelemen István. A zsűri az emlékmű agyag- modelljét minimális változtatási igénnyel jóváhagyta, ezután csupán a kivitelezés, és a felállítás van hátra. Somogyi József alkotása, amely a posztamenssel együtt hét méter ötven centiméter magas lesz, két női figurát ábrázol, akik sárkányon állnak, s közülük egyik galambot bocsát szabadon. Az alkotás a zsarnokságon győzedelmeskedő embert, a felszabadulást szimbolizálja. Salgótarján városközpontjában, a Karancs Szálló épülettömbjére merőleges irányban, a kialakítandó tér egyik fókuszában állítják £eL
