Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-02 / 154. szám
10 1967, július 2. vasárnap ■ ■ Otven dicsőséges esztendő Az első szovjet vízierőmű A szovjet villamosítás A Szovjetunió első vízierő- művóneík építkezését 1918 nyarán kezdték a Volhov folyón. Egyszersmind ez volt a híres GOELRO terv megvalósításának nyitánya is. A 64 ezer kilowatt kapacitású volhovi erőművet a szó szoros értelmében csaknem kézi erővel építették: közönséges ásók. talicskáik, fejszék voltak a legfontosabb munkaeszközök. Az erőmű először 1926 decemberében adott áramot. Akkor nem gondolták volna az építők, hogy tizenöt év múlva azt a feladatot kaipjálk: bontsák le az erőművet. Pedig erre is sor került. A Nagy Honvédő Háború kezdetén, amikor a német fa- siszta csapatok Lenin grádhoz értek, a Szovjetunió Állami Honvédelmi Bizottsága úgy döntött, hogy a volhovi erőmű berendezéseit le kell szerelni. S valóban, a leszerelést rövid idő alatt végrehajtották és a szétszedett berendezéseket elszállították a hátországba. Csupán két segédgenerátor maradt eredeti helyén: ezek adták az áramot, a közeli lakóházakba. a kórházakba és a kaszárnyákba. De — nagy- feszültségű vezetékeken — jutott az áramból azokba a szö- gesdrótakadályokba is, amelyekkel Volhov város könnyéA három fivér titka A keresi történelmi és régészeti múzeum tudományos kutatói nagy figyelmet érdemlő felfedezést tettek. Az egykori Bizánc határvidéken megvizsgálták a Három Fivér elnevezésű kurgánokat. Ezek a 4, 7 és 9 méter magas kurgánok, vagyis a magyar kunhalmoknak megfelelő földhányások, legalább 2000 évesnek tűntek. A monda szerint három fivér élt hajdanán a Trobi- csek-tó környékén, s mindhárman raboltak, gyilkolták. Emiatt az anyjuk elátkozta őket s kurgánokká változtak. A múlt század végén kincskeresők hatoltak a földhányások belsejébe, s ezt köve-, tőén híre kelt, hogy a földhányások belseje üres. Nos, a keresi kutatók ismét szerencsét próbáltak — teljes sikerrel. Az egyik kurgán belsejében sírboltot találtak, s abban egy kőravatalon két csontvázat. Fejük kelet felé nézett. Az egyiken nem volt semmiféle dísz, csak fejénél egy aranykorsó. Alkalmasint egy szolgálólány csontváza. Tőle balra, díszes öltözékben, arany diadémmal a fején egy szkitha asszony feküdt, az úrnő. Nyakéke aranyba fogkét a védők elbarikádozták. 1942-ben azután, amikor er ről a vidékről kiűzték a német fasiszta csapatokat, az erőművet helyreállították, s az ismét áramot adott Lenin- grádnak, amely pedig akkor még blokád alatt volt. Az ostromzár alá fogott városba az áram vízalatti kábelen át jutott: a kábel a Volhov folyó medrében és a Ladoga tó fenekén haladt. A Szovjetunióban ma olyan erőművek épülnek, amelyekben egyetlen generátor több áramot ad, mint az egész volhovi erőmű. Ám a volhovi erőmű mégis kedves a szovjet embereknek, mert ez volt az ország iparosításának elsőszülötte, a szovjet energetikusok nagy iskolája. Üj rangsor alakult ki az utóbbi békés évtized folyamán a villanyáram termelés nemzetközi „erőviszonyaiban”. A szovjet áramtermelés minden európai országot elhagyott, és csak 1965-ben 48 milliárd kilowattórával gyarapodott. Mit jelent csupán ez az egyévi növekedés? Négyszerese az egész évi magyar áram- termelésnek! A Szovjetunió 1965-ben 506,7 milliárd kilowattóra elektromos energiát termelt. A forradalomelőtti években Oroszország áramtermelése 2 milliárd kilowattóra volt. 1967- ben meghaladja a 600 milliárd kilowattórát. „2” és „600”! — ez a szocialista forradalom ötven esztendejének két határköve, amely a villamosítás fejlődésének országútján áll. Iáit gyöngyökből készült. Ritkaságszámba mennek fülbevalói. Ezek nőfejű, oroszlántestű szfinkszeket ábrázolnak. Az úrnő fejénél találtak egy intarziás fadobozt is. Ebben női toalett tárgyakat helyeztek, továbbá, púder- és festéktartó szelencéket. Mindkét kőravatal lábazatánál vörösre festett kőpadkák vol- tok, s rajtuk pompás, mintás görög vázák, továbbá az Egei- tenger Tházosz szigetéről származó amforák. A kőravatal fölé trapéz alakú, aranyozott lemezekkel szegélyezett baldachint húztak. Ez a szkitha temetkezési sátor utánzata. A temetkezés időpontja az időszámításunk előtti 375—340 évre tehető. Tehát a sírbolt több mint 2300 éves. Egy helybeli előkelő család emeltethette. Némelyik ott talált ékszer hasonlít a Keres környékén, a kul-obi kurgánok- ban talált leletekre, amelyek időszámításunk előtt a TV. századból valók. De egészen más jellegű tárgyak is előkerültek a Trobicsek-tó környéki kurgánokból. A feltárt sírbolt igen ritka lelet. A harkovi elektromechanikai gyár a legnagyobb szovjet gyárak egyike. Robbanásbiztos motorokat gyárt a bánya-, a gáz-, az olaj- és más iparágak, hatalmas villamosgépeket a fémforgácsoló szerszámgépek számára, valamint generátorokat. Villamosfúrókat is készít ez a gyár: a fúrók segítségével öt kilométer mély olajkutak fúrhatok; a gyár más, szinte egyedülálló berendezéseket is előállít. Ez a hatalmas üzem nemrég ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. A szovjet villamos-gépgyártás fejlesztésében szerzett érdemeiért Lenin-rendet kapott. Ezekután érthető az is, hogy a magyar alumínium- ipar a legtöbb áramot fogyasztó műveletet, a bauxit nyersalumíniummá történő feldolgozását, a Szovjetunióban bérmunkában végezteti el. A Szovjetunió ugyanis nemcsak gazdag áramforrásokban, de rendkívül olcsón, a mienknél sokszorta kevesebb ráfordítással termeli hatalmas erőműveiben az elektromos energiáit. A villamos energia több mint 80 százalékát kolosszális méretű hőerőművek szolgáltatják. A Dnyeper melletti hőerőmű például 2400 megawatt teljesítményű, legkisebb gőzturbinája 100 megawattos, de négy darab egyébként 300 megawattos teljesítményű is üzemel benne. A Szovjetunióban gyártottak 500 megawatt teljesítményű turbinát, és készülnek az egymillió kilo- wattos gőzturbina tervei. Ezeket a hatalmas erőműveket főként a nagy ország távoli területein építik a gazdag és olcsón kitermelhető gázkőolajforrások és szénlelőhelyek körzetében. A szenet például a szibériai Naza- rovszkban és a kazahsztáni Ekibasztuz-ban a teljesen gépesített külfejtésen ekszkavá- torok bányásszák. A szovjet áramtermelés másik nagy forrása a folyók és hegyipatakok tízezreinek ingyenes energiája. A nagy folyókon gátakkal vízilépcsőket emelnek, amelyek néha a Balatonnál is nagyobb mesterséges víztárolókat alkotnak. A Volgán például eddig hat hatalmas vízierőművet építettek — most épül Szara- tov város mellett a hetedik. — Ezek mindegyike valóságos óriás. A volgográdi vízierőmű például két és félmillió kilowatt kapacitásával ki tudná elégíteni Magyarország egész áramszükségletét. A szibériai Angara folyón építették fel a világ legnagyobb, a 4500 megawattos bratszkj vízierőművet. Ezen a folyón hat vízierőmű építését tervezik, összesen 15 millió kilowatt kapacitással. Az idén helyezik üzembe a bratszkinál is nagyobbra tervezett krasznojarszki vízierőmű két első 500 megawattos turbináját. A harmadik és legnagyobb jövőjű forrása az elektromos energiának — az atomerőmű. Az első ipari áramot szolgáltató atomerőművet — 13 évvel ezelőtt — a Szovjetunióban építették. Azóta több új szovjet atomerőmű készült eL Köztük a legismertebbek, a novoronezsszki és a belojarszki — már évek óta termelnek áramot. Lenin mondotta a forradalom első éveiben: kommunizmus = szovjethatalom + villamosítás. Sokan gondolták, hogy e* afféle gazdaságpolitikai jelszó. Nem, ez a jövő matematikai megfogalmazása volt. Ez a formula akkor válik élő képpé, ha elgondoljuk, hogy a Moszkva—Budapest vonalon hamarosan végig villanymozdony közlekedik. E kétezerkilométeres vonal utolsó szakaszait most villamosítják a Szovjetunióban Kijev és Brjanszk, Magyarországon Nyíregyháza és Záhony között. Villamosított vasútvonal szeli át Szibériát, és az európai—ázsiai sztyeppét Le- ningrádtól Közép-Ázsiáig. A szovjet villamosított vasútvonalak összhossza mintegy 25 ezer kilométer, több mint Franciaország, Nyugat-Német- ország, Anglia és az USA villamosított vasútvonalainak összege. Nemcsak a vasutat, de a szovjeté falvakat és háztartásokat is gyors ütemben villamosítják. A nálunk is kedvelt szovjet hűtőszekrények termelését például 1970-ben öt és fél millió darabra emelik. így is fogalmazhatjuk; „Szovjethatalom -f- villamosság — vagyis a kommunizmus — számokkal is mérhetően viharosan terjed az első szocialista országban. Hegyvidéki őslakók VASÁRNAPI FEJTÖRŐ N MÁR Verő. 61. Névelővel — kettős (-t). 62. Lásd: vízszintes 35. 63. Vívásban „a” harmadvágás. 65. Norvég település. 66. Végnélkül! sár. 68. Az algériai nemzeti felszabadítás! front rövidített francia neve. 69. Kötszer. \ FÜGGŐLEGES: 2. Település Martinique szigetén. 3 Német — szobalány, komor- na. 4. Áthajít. 5. Hegység az gánhangzó és egy mássalhangzó — kimondva. 7. D. Z. 8. Névelő. 9. Anyagi gondok esetén ide is fordulhatunk pénzért, ha tagjai vagyunk. 10. Gyermekem. 11. Aki vigyáz, és akire vigyáznak (két szó). 12. Eddig a norvég településig. 13. Hajítanád-e? (o=a). 17. Edény. 20. Rejtjeles abc kulcsa (+’). 21. Japán város. 24. Könnyen becsapható emberek. 25. Egy japán és egy szovjet folyó.- A kirgiziai hegyekben gyak- Kirgiziában körülbelül egy- I ran találkozunk az egyébként millió hektár legelő van 2—4 ritka állatokkal, a jakokkal, és fél ezer méter magasság- Ezek a zömök állatok, ame- ban. Csak a jak legeltethető lyeknek hatalmas, csaknem ilyen magasságban. Ezeket az fél méteres szarvuk és hosszú állatokat most több mint 80 gyapjúk van, itt a magas he- gazdaság tenyészti. Közülük A költő, akinek nevét a vízszintes 28. sorban rejtettük el, így ír függőleges 47. sorban közölt versében a nyárról: »Düh csikarja fenn a felhőt, fintorog. Nedves hajjal futkároznak meztélábas záporok. . .** (folytatás a vízszintes 1., függőleges 16 és vízszintes 41. számú sorokban). VÍZSZINTES: 14. Francia kiváros. 15. Hízó kisütött* szalonnája-e? 16. Kínai település (+’). 18. Kopaszabb. 19. Levélben tudassa velem. 20. Duplázva, Becsuna- föld-i település. 22. Folyó Szardínia szigetén. 23. ...ris, francia település. 24. Kicsomagoló, göngyöleget eltávolító (+’). 25. Ebben a Pest megyei községben lakik. 27. Z.I.A. 28. Az idézett vers írójának ivezetékneve. 30. ...nsk lengyel kikötőváros. 11. Hangnélküli tengeri hal: 32. Zenei G-hang. 33. Észak-afrikai település (Csád). 35. E, e. e, e, 36. Ilyen látogató, aki este megy vendégségbe. 38. „A” becézett női név. 39. Személyes névmás. 43. Híres hódító névjegye. 44. Meggyőződés. 46. Lejegyeztető. 47. Neki is marad. 48. Törzskar, vezérkar. 50. Település Prága közelében. 51. Halkan fülébe mond-e? 52. Szabad területek. 54. Becézett férfi név. 55. Lel. 56. Hangosan kiáltó. 57. Csordultig tölt-e? 58. Fuldokolva szedi a levegőt 59. NSZK-ban (—’). 6. Egy ma28. A sakkban sáncol. 29. Vályú. 32. Konyhafőnök. 34. E helyen. 37. Ilyen, kort, meghatározó csapatba jár. 38. „A” kis Lajos. 40. Gyümölcsöt dunsztoló. 42. Keletkezése. 43. Csokoládéfajta-e? 45. Megerősített épületre vigyázó-e? 47. Az idézett vers címe. 49. Betaszít. 51. Olasz — egyenleg). 53. K. T. G. 55. Kellemes ízű ital. 59. Verné. 60. Tiszti rang rövidítése. 63. Település az NSZK-ban. 64. Egy kimondott mássalhangzó és egy magánhangzó. 67. A fa része. 68. Növény. 70. Kettősbetű. 71. Sport Club. BEKÜLDEDÖ: A versidézet: vízszintes 1., függőleges 16., vízszintes 41. számú sorok megfej tése. A Vasárnapi keresztrejtvény helyes megfejtése: Humorban nem ismer tréfát. Én vagyok, ki beszél? Még leütsz valakit! Könyvjutalmat nyertek: Gőz Béla Salgótarján, Gerley Andor Salgótarján és Blaskovits Erzsébet Starján. A könyveket postán küldjük el! gyek lejtőin legelésznek, ahol csupán a vadkecskék érzik mavaly itt több mint húsz állatot vágtak, ezek közül némelyik 500, vagy ennél is több kilogrammot nyomott. A húshoz a kodhoz úgy jutott, hogy egyetlen, métermázsa takarmányt sem kellett felhasználnia hozzá. Azonban nemcsak a hús teszi ezeket az állatokat nagyon kifizetővé. Az anyaállatok hat —hét hónap folyamán 250—400 kilogramm tejet adnak, amelyben 6—10 százalék zsír, sok fehérje és cukor van. A gyapjúból kitűnő szövet készül. több is 2—3000 állatot tenyészt. ,A jaktenyésztő kolhoz jelentős jövedelemre,. 20—80 000 Négy esztendővel ezelőtt a kirgiziai gazdaságokban 14 000 jak volt. Most kétszer annyi van. A köztársaság mezőgazdasági szakemberei úgy gondolják, hogy Kirgizia magas hegyi legelőin 50—60 000 jak tenyészthető, és a tenyésztő kolhozok így évente 30—35 000 mázsa olcsó húshoz jutnak, amelynek minősége nem marad el a marhahúsé mögött gukat jól. Néhány száz jak tartozik rubelre tesznek szert évente, például a kocskorszkoji Ten- És ez nem is meglepő: a jak- gvik kolhoz tulajdonába. Ta- hús önköltsége csupán harmad—negyedrésze a marhahúsénak.
