Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-02 / 154. szám

1967. július 2. vareámap NOORAD 11 Az orvos ffI hosszú méla lesben •ttiiiiiiiiin<iiiiHiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiimiiiHiiiiniiiiiiimniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiniiiiiiiiiiiiiiinniiiiiiiiHiiininiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiniii<iiiMiiiiiiiiiiiii A világhírű matyó hímzés­nél a fejlődés különböző sza­kaszaiban más-más díszítő­stílus volt az uralkodó. A me­zőkövesdiek egyik legrégibb hímző-stílusa a mellékelt raj­zokon látható úgynevezett „cipés”. Az 1800-as években eredetileg a lepedők széleit matyá lú, és mindössze a kék és a piros színt alkalmazza. Nevét a „csibé”-ről, s a fejjel lefelé szárral lefelé fordított cipők­ről kapta. A „cipő” azután matyó akcentusban „cipé”-vé változott. Ennek a hímzés-fajtának a többi motívuma is jellegzete­hímzés rű száröltéssel és laposöltéssel kihímezték. A „cipés” hímzés hagyomá­nyos szerkesztési módja a „bokor”. A színezésnél a ró­zsák szirmait és a „cipókét”, valamint a kerek bimbókat és a leveleket mindig pirossal és laposhímzéssel, a madarak körvonalait mindig piros száröltéssel varrták ki. A ró­zsák belsejében levő vonala­kat, a szárakat, a „macskafar- kokat”, valamint a madár fe­jén, s farkán levő vonalakat, a madár szemét és lábait vi­szont kék fonallal, az egysze­rűség kedvéért száröltés­sel varrták ki. A rózsák bel­sejében levő vonalakat, a szá­rakat, a „macskafarkokat”, valamint a madár fején, s farkán levő vonalakat, a ma­dár szemét és lábait viszont kék fonallal, az egyszerűség kedvéért száröltéssel hímez­hetjük. A mellékelt rajzokon lát­ható, hogy „cipés”, motívu­mok nemcsak bokrosán, ha­nem szegélydíszítésül „koszo­rúban” is elhelyezhetők. Ezek azonban csak példái azoknak A „lappangási idő” kifeje­zést az orvosi nyelvben első­sorban a fertőző betegségek­kel kapcsolatban használják. Azt az időt értik alatta, amely a fertőzést előidéző kórokozók­nak a szervezetbe jutása, és az első tünet között telik el. Két- három órától akár egy hóna­pig is tarthat ez a „lappangá­si idő”. Azonban a betegségek kezdete és az első tünet je­lentkezése között nem csupán a fertőző betegségek esetében telik el hosszabb-rövidebb idő. Akad olyan betegség, amely alattomosan fejlődik a szer­vezetben. s lassú kialakulása, vagy elhelyezkedése miatt csak akkor okoz tüneteket, amikor már elhatalmasodott. Például: ha a gyomorban, amely egy viszonylag nagy, öreges szer­vünk, daganat keletkezik, az akár ökölnyire is megnőhet, addig, amíg elzárja az üreget, és az étel emésztése és tovább­haladása útjában akadályt ké­pez. Ugyanakkor, természetes és kézenfekvő az is, hogy mi­nél korábban fedeznek fel egy betegséget, annál nagyobb a valószínűség a teljes gyógyu­lásra. Ez a tétel nem csupán arra vonatkozik, hogy már az első tünet jelentkezésekor orvoshoz kell fordulni, hanem arra is, hogy jó lenne, ha a betegség már akkor felismerésre ke­rülne. amikor még az első tü­net sem jelentkezett. varrták ki ilyen mintával. A díszlepedők széle alul kilógott és a magasra rakott vánkosok és dunnák alól, és takarta az ágydeszka-oldalát, s ezáltal szépen díszítette a bevetett ágyat. A mezőkövesdi matyó hím­zések közül általában a tarka, zsúfolt mintájú, dús színezé­sű a közismert. Ezzel szem­ben a „cipés” laza kompozí­cióid, szerény és finom voná­sén ehhez a stílushoz kapcso­lódik. A kerek alakú, hat szirmú rózsa, a „macskafark”- nak nevezett, kunkorodó vo­nalak és hajlított ágacskák levelekkel, a végükön kerek bimbókkal, mind ehhez a hímzés-stílushoz kapcsolódó qíszí tőelemek. A mintát házivászonra raj­zolták, majd rajzolás után színes pamutfonallal, egysze­a változatoknak, amelyekben az ügyes hímzők a cipés mo­tívumokat összeállíthatják té­rítők, szettek, alátétek, pár­nahajak széleinek hímzéséhez. Dr. Pintér Imre Ezt a célt szolgálja minden­fajta szűrővizsgálat. Mint ahogy a teát átszűrve fenn­akadnak a szűrőn a tealeve­lek, úgy akadnak fenn a vizs­gálat során azok akik panasz- mentesek, de már a betegség korai stádiumába értek. Virág-illemtan Egy Angliában a csaknem millió dolgozó nőnek mind­össze 10 százaléka kap a fér­fiakkal egyenlő bért * Japánban 1961—1966 kö­zött 33 százalékkal emelked­tek a közszükségleti cikkek árai. Olaszországban ugyan­ezen idő alatt a létfenntartá­si költségek 26,3 százalékkal, a lakbérek pedig 39,2 száza­lékkal emelkedtek, ★ 16,6 millió lakást — az Bgyesült Államok egész la­kásállományának több mint 25 százalékát — hivatalosan is a normáknak meg nem fe­lelőnek nyilvánították. Ezek közé tartozik 3 millió viskó és sátorlakás és 8,3 millió el­avult omladozó ház. ★ Az NSZK-ban 1965-ben 11 663 millomos összesen 37,7 milliárd márka értékű ingat­lannal és megtakarított pénz­zel rendelkezett, ugyanakkor 20 millió munkásra és alkal­mazottra összesen 4,5 mil­liárd márka jutott Évente 130—150 millió forintot költenek a budapestiek virágra. Hogy pénzüket illendően költsék, a VIRÁGÉRT virág-illemtant ál­lít össze, amelyet nyáron kis füzet formájában kapnak meg a vásárlók. A készülő illemtanból kitűnik, hogy a virágnyelv Igen gazdag. Azt sokan tudják, hogy a piros virág a szerelem szimbóluma — külön a vörös szegfű a mun­kásmozgalom, a munka Jelképe. A fehér szín elsősorban az el­jegyzésé, az esküvőé, a sárga pedig — bármennyire is Idegen­kednek nálunk tőle — a kedves­ség, a vidámság jelképe. A mennyiséget tekintve az illem szerint 1—1 szál virággal egyéb ajándékot, könyvet, édességet, sőt babakelengyét meg lehet tetézni. Vacsorameghívásra legalább há­rom szál nemes virágot ir elő az illem, tíz szálnál többet azonban nem szokás vinni. Szigorú előírás, hogy a lányok, asszonyok születés­napjára 35 éves korban abba kell hagyni az „ahányadik születésnap, annyi száll virág” szokást. A 100 szál virág divatja elmúlt, régi „úri virtus", semmi értelme, nem jelent semmit, hacsak nem, a pazarlást. A férjeiket külön figyelmezteti az Illemtan. A feleségnek illik rendszeresen virágot vinni, szü­letésnapra, névnapra, házassági évfordulóra, nőnapra pedig egye­nesen kötelező, s ha lehet, ezek­re az eseményekre mindig a fe­leség kedvenceit. Az Ismeretség elején szerény, kedves, olcsó, kis csokor, később, az „igazi” szerelemnél vörös ró­zsa, szegfű és egyéb nemes pi­ros virág a vallomás. Lányos házhoz a mamának Is illik vi­rágot vinni, de a mennyiség, a fajta, sohase egyezzék a lá­nyéval, s a piros szín Itt Is kerü­lendő. A fiús házhoz — ma már ez Is gyakori — a lánynak sem Illik virág nélkül beállítani, de csak szerény csokorral, nehogy a mamát elrettentsük, s azt higy- gye, hogy „sürgős.’’ Sok minden illik, s nem illik még a virágillemtan szerint, amely bizonyára hasznos tanácsadó lesz — különösen a férfiak részére. kis statisztika 9 Benne jártak már a nyár­ban, s szinte minden játékot kimerítettek. A Robinson- örs tagjai azon törték a fe­jüket, mivel töltsék a hátra­levő időt, amikor kissé kés­ve Makrai Jancsi toppant kö­zéjük. — Pajtások — kezdte nagy hévvel a mondókáját — azt mondom nektek, szeptembe­rig mindenki legalább egy hőstettet hajíson végre... Izgatott moraj futott végig a Robinson-őrsön. Tetszett az ötlet, ám azonnal felmerült mindenkiben: mit lehet azért tenni, hogy valaki hős le­gyen. Kuti Feri döntött elsőnek: — Én megmentem valaki­nek az életét — kiáltotta. Baka Matyi így vélekedett: — Ha netalán kigyullad a környékükön egy asztag, én leszek az első, aki hozzákezd az oltáshoz. Graguly Gabi tűzbejött: — Mifelénk kevés a víz, ezért mindennap száz liter­rel hordok a házakhoz. Áz őrsvezető. Pataki Feri hallgatott csupán. Magába mélyedt, látszott az arcán, hogy erősen gondolkozik. Ga­raguly Gabi egy ideig figyel­te, aztán kifakadt: — Ügy hallgatsz, mintha nem is tartoznál közénk, vagy valami kifogásod lenne. — Eltaláltad, — így Feri — nem tetszik nekem, hogy ilyen nagy hősök akartok lenni... Be sem tudta fejezni, utolsó szavait teljesen elnyomta az őrs zúgolódása. Makrai Jan­csi egyenesen kiabált: — Mit tehetnénk szerinted, hogy a felnőttek felfigyelje­nek ránk. Nem vagyunk már dedósok, hogy sírással terel­jük magunkra a figyelmet. Szeptembertől nyolcadikosok leszünk — Éppen ezért nem tetszik nekem a ti hősködésetek. El­lenben... — Ellenben, ellenben — vi­tatkoztak egyszerre hárman is. — Te mindig csak okos­kodsz, de nincs egyetlen va­lamirevaló ötleted sem. — Ha nem kiabálnátok, már elmondtam volna, mi az, amit én leginkább hozzánk méltó tettnek tartok. Egy pillanatra csend lett s Pataki Feri kihasználta. Röviden, de érthetően mondta el a tervét. A többiek fe­szülten figyeltek, s aztán már csak a szavazás hiányzott. Másnap igen-igen meglepő­dött a helybeli erdészet veze­tője. Tizenegy gyerek állt elé­je, s addig nem hagyták bé­kében, amíg fel nem vette őket a csemetekertbe, gyom­lálni. Az első napokban el­nézegette szorgalmukat, tet­szett neki, mennyire igyekez­nek. Később elfeledkezett ró­luk, s csak a fizetésnél tűnt fel, hogy a gyerekek minden pénzt Pataki Feri kezébe számolnak le. Az erdész foggatóra fogta őket, de a fiúk nem akarták elmondani a titkukat. Végül, mert nem boldogult velük, az egész társaságot meghívta a nagy tölgyesbe gombázni. S ott külön-külön kérdezgette az őrs minden tagját. S a sokféle gyerekbeszédből de­rítette ki a titkot. A Robinson-őrs nem vélet­lenül járt a csemetekertbe. Volt egy tizenkettedik tár­suk, aki sok testvére miatt nem mehetett volna velük a Balatonhoz. S azon az őrsi találkozón azt határozták el: összegyűjtenek annyi pénzt, hogy ne hiányozzék közülük senki, együtt lehessenek a Balaton-parti táborban. — Már csak nyolcvan fo­rintunk hiányzik — mondta elgondolkozva Makrai Jancsi. — Azt még összehozzuk a jö­vő héten. Az erdész sugárzó szemmel gyönyörködött a Robinson- őrsben. Kicsit megcsuklott a hangja, amikor megszólalt: — Hogy az a pénz se hiá­nyozzék, kipótolom nektek. Az őrs hatalmas ováció­val éljenezte meg az erdészt. Talán még most is éljenez­nének, ha meg nem mondja nekik, hogy cselekedetük va­lóban hőstettnek minősíthe­tő. Szolnoki István Mondhatnánk költőiesen azt is, hogy... az orvos ül, hosz- szú, méla lesben (hogy a „Szép Ilonka” poétájától, Vörösmarty Miháilytól vegyünk szavakat) és halászik. A dolog természe­ténél fogva általában semmi nincs a hálóban, néha azon­ban egy kis növendékhal fenn­akad. A szűrővizsgálat törvé­nyei mások, mint a halászaté! A halász visszadobja a mére­ten aluli halat a vízbe, hadd növekedjék! A szűrővizsgála­tot végző orvos viszont éppen ezt „emeli ki”. Ez a jó fogás, a méreten aluli betegség, mert ezt meg lehet gyógyítani még­pedig százszázalékos sikerrel, mielőtt nagyra nőne. A XX. század orvostudományának egyik nagy vívmánya a szűrő- vizsgálat. Napjainkban vi­lágszerte számgs betegséget cé­loznak meg szűrővizsgálatok­kal. A tüdőtuberkulózis elleni küzdelemben e módszer je­lentősége közismert. Annak, hogy népünk egészségügyi helyzete javult, — a nagyha­tású modem gyógyszerek mel­lett a tüdőszűrő mozgalomnak is fontos szerepe van. Már kevesebben tudják, hogy a tüdőszűrő vizsgálatot nagy sikerrel alkalmazzák a szilikózis nevű betegség elleni küzdelemben is olyan egyé­neknél, akiknek foglalkozása ezzel a betegséggel járhat. Ha­sonlóképpen: próbálkozások vannak arra Is, hogy a tüdő­szűrés során a korai szívbe­tegségek „kiszűrésével” is foglalkozzanak az orvosok. A Szovjetunióban sikerrel próbálkoztak a zöldhályognak (glaukomának) nevezett be­tegségre irányuló szűrővizsgá­latokkal. Nagy sorozatban vég­zett vizsgálatokkal olyan kez­deti kis elváltozásokat fedez­tek fel, amelyekből később, megfelelő kezelés nélkül ki­fejlődött volna az „igazi” zöld­hályog. Hazánkban például sikerűit a trachomát nagyjából felszá­molni, és ennek oka nem utol­sósorban az, hogy rendszere« szűrővizsgálatot szerveztünk. A rákszűrő-vizsgálatoknak a betegség természetéből követ­kezően különösen nagy jelen­tőségük van, hiszen ha vala­hol, akkor a rákbetegségek­nél különösen igaz az, hogy a korai felismerés a teljes gyó­gyulás záloga. Elsősorban a test felszínén, és a látható nyálkahártyákon keletkező el­változások korai felismerésére ad lehetőséget ez a fajta szű­rővizsgálat. Különösen a nőé nemi-szervi rákok szempont­jából jelentős, ha megfelelő műszerrel (kolposzkop) vég­zik, s ha minden egyes nőtől váladékot is vesznek vizsgálat­ra. A szűrővizsgálatok óriási anyagi kiadással járnak a sze­mélyi és dologi feltételek, megfelelően képzett személy­zet, gépek, eszközök, helyse® *tb. megteremtése sem köny- nyű feladat. Ezért természete­sen a szűrővizsgálatokra be­rendeltek számát lehetőleg korlátozni kell. Erre a korlá­tozásra a „veszélyeztetett élet­kor” fogalma ad lehetőséget. A statisztikai vizsgálatokból meg­állapítható, hogy mely korcso­portban legnagyobb egy-egy betegség előfordulása. Példá­ul 35 év alatt olyan ritka a rak-megbetegedés, hogy az es alatti lakosságot nem érdemes „átszűrni” — alig van esély a találatra. Természetes az is, hogy fog­lalkozási betegségekre vonat­kozó szűrés esetén a szűrésben résztvevőket foglalkozásuk már eleve meghatározza. Orvosok százai „ülnek les­ben”, a szűrővizsgálati helyi­ségekben . Minden kiszűrt eset öröm számukra, mert tudják, hogy mindegyik egy-egy győ­zelem. Dr. L. M. GYERMEKEKNEK VÍZSZINTES: 1. Értékes jótanács. (A függ. 9. folytatásában íran­dó; folytatása a vízsz 20., és 36). 10. Pusztít 11.. Helyt­álló állítása. 12. L. J. 14. Fo­hász. 15. Szovjet folyó. 16. A-val végén keleti gyógytor­na. 18. Elején A-val női név. 18. Közepén kettőzve női név. 20. A vízsz. 1. folytatása. 22. Azonos betűk. 23. Ilyen módon. 24. Hangszer. 25. Fu­tómadár. 26. • Mennyiségtana fogalom. 28. A-val végén gyü­mölcs. 29. Német névelő. 30. Megyénkhez közeli község. 32. L. T. 33. Árpáié. 35. Szin­tén. 36. A vízsz. 20. folyta­tása. 40. Idénymunka végén tartják. FÜGGŐLEGES: 1. Mostanában nem hasz­náljuk. 2. Vissza: zamat. 3. Nem használ. 4. Részvénytár­saság. 5. Dél-amerikai főváros. 6. Török méltóság. T. Gábor Andor. 8. Mélységmérő. 13. Angol férfi név. 14. Osztrák folyó. 17. — lámpa: ködfény- lámpa. 18. Napoleon marsall- ja. 19. Anekdota. 21. Vissza; a vízsz. 23. ellentéte. 22. D.B.Á. 24. Vissza: beszéd ré­sze. 25. Elvisel. 26. Frissen növő fű (ü=ú). 27. Pest me­gyei község. 28. Görög betű. 29. Óvoda régiesen. 31. 3,14. 33. Mi több. 34. Mint a függ. 14. 37. Helyhatározó rag. 38. Ü. N. 39. Kicsinyítő kép2Ő. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1. A vasárnapi gyermekrejt­vény helyes megfejtése: A KRESZ nyáron is érvényes. Biztonság. Könyvjutalmat nyertek: La­dányi Tivadar Nagybátony, Gordos József Egyházasgerge és Hajas Mihály Salgótarján. A könyveket postán küld­jük el!

Next

/
Oldalképek
Tartalom