Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-23 / 172. szám
NÓGRÁD 1»«7 fúRus 23. vasárnap Meghatározatlan időre elnapolták az ENSZ közgyűlését fi Szovjetunió minden támogatást megad az arab népeknek NEW YORK (MTI) Az ENSZ-közgyűlés péntek esti ülésén — magyar idő szerint éjfél után egy órakor — Finnország képviselője bejelentette, hogy a Svédország, Finnország és Ausztria által közösen beterjesztett határozati javaslatból az ülésen elhangzott ellenvetések alapján kihagyták azt a bekezdést, amely azt javasolta a Biztonsági Tanácsnak, hogy sürgős kérdésként foglalkozzék a közel-keleti helyzet vizsgálatával. A szavazásra bocsátott módosított semleges határozati javaslatot 63 szavazattal 26 ellenében és 27 tartózkodás mellett elfogadták. Ezzel az ENSZ-közgyűlés sürgős rendkívüli ülését meghatározatlan időre elnapolták azzal, hogy azt a közgyűlés elnöke bármikor összehívhatja, amikor annak szükségét látja. A szavazást követően felszólalt a péntek éjszakai ülésen Gromiko szovjet külügyminiszter, valamint az Egyesült Államok, Izrael, az EAK és Franciaország küldötte. Gromiko beszéde Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter kijelentette, hogy megelégedéssel lehet szólni az ENSZ-közgyűlésben lezajlott vitáról. A küldöttségek többsége valamilyen formában elítélte az agresszort és területi hódításait, elmarasztalta az erőszak alkalmazását a nemzetközi kapcsolatokban, sikraszállt azért, hogy Izrael haladéktalanul vonuljon visz- sza a megszállt arab területekről. A Jeruzsálemre vonatkozó közgyűlési határozatok elfogadása nemcsak Izraelnek ebben a városban tanúsított magatartását ítéli el, hanem visz- szautasít minden izraeli kísérletet is árra, hogy megszilárdítsa pozícióit az elfoglalt arab területeken. A szovjet külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a közgyűlés nem tudott határozatot hozni a legfontosabb kérdésről, az izraeli csapatok haladéktalan kivonásáról. Ezt az Izrael mögött álló imperialista erők, mindenekelőtt az Egyesült Államok makacs ellenakciója akadályozta meg. Az Egyesült Államok kormányára hárul a fő felelősség az arab államokkal szembeni ellenségeskedés szellemével átitatott minden akcióért, A Szovjetunió a jövőben is — a népek biztonságáért és békéjéért harcoló más államokkal együtt — támogatni fogja az arab országok igazságos ügyét, sokoldalú segítséget és támogatást ad az agressziótól szenvedő arab országoknak politikai és gazdasági téren, valamint védelmi képességük erősítésében — mondotta befejezésül Gromiko. Goldberg amerikai födelegá- tus továbbra is különböző feltételekhez kötötte az izraeli csapatok visszavonását az elfoglalt arab területekről. Hasonló hangnemben nyilatkozott Eban izraeli külügyminiszter. Paesacsi iraki ENSZ-delegátus visszautasította az amerikai és izraeli küldött érvelését és kijelentette, hogy az arab országok nem fogadják el azokat a feltételeket, amelyeket ' Izrael diktálni próbál. Mahmud Fav- zi, Nasszer elnök külpolitikai tanácsadója felszólalásában elismeréssel szólt a Szovjetuniónak a vitában elfoglalt álláspontjáról. A MEN A KAIRÓ (MTI) A MENA közel-keleti hírügynökség cáfolta, hogy Nasz- szer elnök interjút adott volna a szudáni hírügynökségnek. A szudáni lapok és valamennyinyugati hírügynökség pénteken ismertette ezt az állítólagos nyilatkozatot. A szudáni hírszolgálati iroda szerint Nasszer a közel-keleti harcokról nyilatkozott, s többek között olyan kijelentést tett, hogy az EAK soha sem ismeri el Izraelt. A MENA hangsúlyozza, hogy Nasszer elnök semmilyen nyilatkozatot nem adott a szudáni hírügynökségnek. Az A1 Ahram szombati számában arról ír, hogy Odd Bull tábornok megegyezett az egyiptomi hatóságokkal az ENSZ-megfigyelők működésére vonatkozóan. A kairói lap hangsúlyozza, hogy a megegyezés azon az alapelven nyugszik, amely szerint a tűzszünet nem más, mint átmeneti intézkedés mindaddig, amíg az izraeli csapatokat vissza nem vonják az elfoglalt területekről. Angol tiltakozás Az angol külügyminisztérium tiltakozott a Reuter- hírügynökség pekingi tudósítójának házi őrizetben tartása ellen. A tiltakozást Rodgers külügyi államtitkár közölte pénteken a londoni kínai ügyvivővel, és követelte, hogy az angol újságírót azonnal bocsássák szabadon. A Renmin Ribao szombati számának kommentárja megállapítja, hogy ez az elleninMobutu: „számunkra Csőmbe már halott!” KINSHASA (MTI) A kiadatási okmányokról már csak Bumedien elnök aláírása hiányzik és Csom- bét, a Kinshasában távollétében halálra ítélt volt miniszterelnököt repülőgépen Kongóba szállítják — jelentette szombaton reggel a Reuter iroda Algirból. Alig fél órával azután, hogy az Algériai Legfelső Bíróság pénteken Csőmbe kiadása mellett döntött, a kinsha- saí rádió így tudatta hallgatóságával a hírt: „az áruló Csőmbe hamarosan itt lesz, Afrika ügye meghallgattatott. Az igazságos ítélet bebizonyította. hogy az afrikai szolidaritás nem szavakból áll csupán. hanem a valóságban gyö' erezik.” Az újságírók Mobutuval még péntek este találkoztak. A tábornok-elnök kijelentette: . .Csombét a mi bíróságunk halálra ítélte, számunkat Csőmbe már halott”. tézkedés az Uj-Kína hongkongi tudósítójának kétévi börtönre történt elítélése miatt szolgáljon komoly figyelmeztetésül a britek számára. „Tisztogatás" Indonéziában DJAKARTA (MTI) A Reuter-iroda jelentése szerint Suharto tábornok djakartai háza környékén pánoélgépkocsik járják az utcákat és légelhárító ütegeket helyeztek készenlétbe. A hir közvetlen előzménye az, hogy Suharto ügyvezető államelnök nagyszabású tisztogatást rendelt el a hadseregen belül azok ellen, akiket Sukarno támogatóinak ismernek. Az Antara-hírügynökség szombaton jelentette, hogy Suharto előző este megbeszélést folytatott Kemal Idris vezérőrnaggyal, a stratégiai erők főparancsnokával és hivatalos formában utasította a tisztogatások megkezdésére. Az Antara szerint „minél előbb vágják ki a fekélyt a hadsereg testéből, annál jobb”. EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN Közel-keleti holtpont az ENSZ-ben — Arab csúcsmegbeszélések Kairóban — Költségvetési krízis Bonnban — Szovjet figyelmeztetés — „Fehér Könyv" a brit katonapolitika változásairól Mint ama bizonyos júniusi nap óla állandóan — ezen a héten is a közel-keleti válság állott a nemzetközi figyelem középpontjában. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének ■ színhelyén lázas munka folyt — ám elsősorban a kulisszák mögött, a külvilág kizárásával. Hétfőn elnapolták a világszervezet rendkívüli közgyűlését, amely csak pénteken folytatta munkáját. Az elnapolás célja az volt, hogy időt adjanak olyan kompromisszumos határozati javaslat kidolgozásához, amely megkaphatja a szükséges kétharmados többséget. A jelek szerint erre — legalább is a legközelebbi jövőben — nem sok kilátás van : az ENSZ adós olyan határozattal, amely megfelelő formában és gyakorlatilag is keresztülvihető módon követelné az izraeli megszálló csapatok kivonását az elfoglalt arab területekről. Az izraeli kormány magatartása nehezíti akcióival ilyen ENSZ-határozat létrejöttét. Hiszen a Jeruzsálem óvárosának kiürítésére hozott, majd ismételten megerősített, elfogadott határozatot sem hajtotta végre. Erre a magatartásra hívta fel a figyelmet Gromiko szovjet külügyminiszter levele, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnökéhez intézett, s amely arra int, hogy az utóbbi napokban sorozatosan kirobbant konfliktusok, amelyek a Biztonsági Tanács tűzszüneti határozatának izraeli megsértését jelentik — „rendkívül veszélyesek és nagyobb arányú katonai konfliktussá fajulhatnak”. Az izraeli kormány a Gromiko-levéllel kapcsolatban válaszlevelet intézett az ENSZ-közgyűlés elnökéhez, amelyben a maga részéről az arab államokat vádolta agresszióval. Az ENSZ-ben belkövetkezett „közel-keleti holtpont” háttere előtt zajlottak le az „arab csúcs” tárgyalásai Kairóban. Ezeket a tanácskozásokat váltakozó számú résztvevővel folytatták. Jellegzetességük azonban az volt, hogy Husszein jordá- niai király csak a tanácskozások legelső fázisában vett részt, Szaúd—Arábia, Líbia, Marokkó és Libanon képviselői pedig távolmaradtak a megbeszélésektől. Ily módon e tanácskozásokon a vendéglátó Nasszer elnökön kívül az algériai, a Szíriái, az iraki és a szudáni államfő vett részt. A megbeszélések csúcs- pontján Bumedien, algériai és Aref, iraki államfő a hét elején Moszkvába utazott, ahol tárgyalásokat folytatott Brezs- nyewel és Kosziginnel. A moszkvai látogatás után visz- szautaztak Kairóba, ahol beszámoltak a Szovjetunióban folytatott eszmecsere eredményeiről. Az arab csúcstalálkozóról hivatalos közleményt nem adtak ki. de Bumedien, Aref és Azhari szudáni elnök sajtó- nyilatkozatot tett. Bumedien a sajtónyilatkozatban azt mondotta, hogy „teljes megegyezés jött létre az izraeli agresszió következményeinek felszámolása érdekében hozandó intézkedésekről”. Ez kétségkívül haladást jelent, miután a csúcstalálkozó korábbi periódusában úgy tűnt, hogy az aktivitását erőteljesen növelő Algéria és Szíria a fegyveres harc valamilyen formában történő folytatása mellett emelt szót, míg Egyiptom hosszabb lejáratú, összehangolt politikai-gazdasági akciókkal kívánja elérni a közös politikai célokat. A hét utolsó napján kairót sajtóinformációk nyilvánosságra hozták, hogy augusztus 7- én Szudán fővárosában külügyminiszteri szinten tartanának konferenciát. Ezen azonban— a jelek szerint — csak a határozottan állást foglaló arab államok megbizottai vehetnek részt. így valószínűnek látszik, hogy az EAK, Szíria, Irak. Algéria és Szudán külügyminiszterei lesznek a tárgyalások biztos résztvevői. A hét figyelemre méltó és mélyebb összefüggéseket Is felvető eseményei közé tartozik, hogy Nyugat—Európa két vezető országában, Nagy—Britanniában és Nyugat—Németországban kiéleződött a belpolitikai helyzet. Ez az éleződés sok azonos vonást mutat, bár a két ország nemzetközi és katonai helyzete különböző. Ami Nyugat—Németországot Élmények, emlékek Angliából Birodalmi gondolat — európaiság Utazásunk egybeesett a közel-keleti válsággal, a harci cselekmények kirobbanásával. A kiélezett nemzetközi események érzékenyen jelzik a közvélemény politikai érdeklődését, reagálásainak hőfokát. Hol mérhető ez le? Az utcaképen, a lapok címoldalain, a hivatalos állásfoglalásokban. Kiváltképpen, ha a földkerekségnek olyan szférájáról van szó, mint a Közel-Kelet, ahol a brit érdekek alakulása egész történelmi fejezetet foglal magában. Igen figyelemre méltónak bizonyult az, amit az öt és félmillió példányszámban megjelenő Daily Mirromál fejtegetett Mr. Lee Howard felelős szerkesztő, hogy a birodalmi gondolatot az európaiság gondolatának kell elfoglalnia az angol polgárok gondolkodásában. Emögött az igény mögött, persze, megváltoztathatatlan történelmi tények állnak, amelyeket tudomásul kell venni, tudomásul kell vétetni: az angol világbirodalom szétesése egyfelől, és a gazdasági gondokkal, s a fonsterling helyzetével összefüggő közöspiaci felvétel sürgető igénye másfelől. Ez utóbbit a közel-keleti események se szorították háttérbe. A kilátásokról Mr. William Rodgers, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára. tiki a nagy eseményeket látó és formáló Foreign Office egyik termében fogadott bennünket, igen derűlátóan nyilatkozott: „Belépésünket az Európai Gazdasági Közösségbe valószínűnek tartjuk. Belépési kérelmünket népünk befolyásos közvéleményének nagy többsége támogatja. A kormánynak a felvételi kérelemre vonatkozó határozatát a parlament túlnyomó többséggel szavazta meg. Nagyon hálásak vagyunk a tagállamok kormányainak támogató nyilatkozataikért. A miniszterelnökünk, külügyminiszterünk és a tagállamok kormányai között folytatott megbeszélések eredményeképpen meg vagyunk győződve róla, hogy a felmerült akadályok nem lesznek áthághatatlanok”. A kilátásokat és a derűlátást azóta ú.i fejlemények és hullámverések motiválták, így Wilson miniszterelnök legutóbbi június 19-i párizsi látogatása. és nem keltik azt a benyomást, mintha a kérdés közelebb került volna a gyors, közvetlen megoldáshoz. Ott-tartózkodásunkkor egy hazai esemény hangolta egységes kórusba az angol sajtót: az un. „D-Notice”-ügy. A Daily Express leleplezéséből kitűnt, hogy a külföldre feladott táviratokat előzetesen az angol titkosszolgálat ellenőrzi. A kormány állásfoglalása szerint ez az újságközlemény megsértette a „Defence Noti- ce”-t. a nemzetvédelmi és nemzetbiztonsági érdekek védelméről szóló megállapodást, amelynek értelmében, szükség szerint, figyelmeztetik a sajtót egy-egy tervezett közlés titkosságára. és ilyenkor a sajtó eláll a publikálástól. A Daily Express-t a Wilson kinevezte bizottság ártatlannak találta, ezek után a miniszterelnök saját bizottságát is negligálta, s Fehér Könyvben kötötte az ebet a karóhoz, hogy a lap igenis fittyet hányt a D-Noticenak, és közleményével ártott a nemzetbiztonsági érdekeknek. A Radcliffe-bi- zottság jelentésében az a meghökkentő megállapítás is szerepel, hogy Leslie Lohan ezredes, aki a titkos anyagokat illetően felelős volt a lapok eligazításáért, maga se volt beavatva a szükséges ismeretekbe. így hát joggal vetődik fel a kérdés, hogyan ítélhette meg bizonyos adatok és anyagok közölhetőségét. A kormány magatartása miatt a lapok élesen támadták a miniszterelnököt, s kapkodással, következetlenséggel vádolták. Ha a D-Notice ügy le is került napirendről, az egyéb problémák miatt újra megindítható kritikák pergőtüzéhez ezt a puskaport is szárazon tartják a miniszterelnök politikájának és manőverezésének ellenfelei. Az angol alsóház üléstermében szokatlan, szegényes látvány fogadott bennünket. A jelző nem az ülésteremre vonatkozik. hiszen a káprázatosán gazdag gótikus ház valamennyi terme, folyosója, soksók történelmi emléket őriz. és művészi élményt nyújt, hanem az érdektelenségre, mivel a padsorokban egy miniszter, az alsóház 630 tagja közül pedig mindössze 6—7 képviselő ült Roy Roebuck munkáspárti képviselő, akinek szívélyes kalauzolásában ismerkedhettünk meg a gyönyörű palota szépségeivel, közölte, hogy a hétfő délelőtti üléseken általában kisebb jelentőségű ügyekkel foglalkoznak, és ezek nem vonzzák a képviselők népes táborát. Kezünkbe adták a délutáni ülés programját. Eszerint a képviselők csaknem száz kérdést intéztek, szóban és írásban a külügyminiszterhez. (Folytatjuk) Sárközi Andor illeti, a kiindulópont az, hogy a gazdasági stagnálás, sőt visz- szaesés veszélye pénzügyi lépésekre kényszerítette a kormányt, s ennek során hozzányúltak az eddigi ,,tabu”-nak tekintett katonai költségvetéshez is. Egyrészt Schröder hadügyminiszter a nyugatnémet tábornoki kar nyomását kifejezve ültakozott, sőt állítólag lemondással fenyegetőzött. Másrészt az Egyesült Államok nyíltan kifejezte elégedetlenségét. Schröder fellépése magában hordja egy esetleges kormányválság csíráit, az újabb amerikai—nyugatnémet nézeteltéréseket pedig Kiesinger kancellár és Brandt külügyminiszter augusztus 15-i washingtoni utazása során kellene rendezni. A nyugatnémet krízis napvilágra hozott olyan belső feszültségeket. amelyek különösen időszerűvé teszik a bonni alkotmányjogi tervekkel kapcsolatos, e héten nyilvánosságra hozott szovjet állásfoglalást. A TASZSZ-nyilatkozat arra hívja fel a figyelmet, hogy a kivételes törvények rendszere, amelynek kidolgozását a jelenlegi bonni kormány is folytatja, súlyos fenyegetést jelent Európa biztonsága szempontjából. Ugyancsak a hadügyi költségvetés körül bontakozom ki e héten az angol politikai válság. A kiindul ópojt tot az úgynevezett „védelmi Fehér Könyv” nyilvánosságra hozatala jelentette. Ez előirányozza a katonai kiadások fokozat« és lassú csökkentését és a hírhedt „Szueztől keletre” politika fokozatos felszámolását. A Fehér Könyv világossá teszi, hogy nem elvi vagy erkölcsi meggondolások alapján hozták ezt a határozatot, hanem egyszerűen azért, mert Nagy—Britannia gazdasági helyzete nem bírja elviselni a „Szueztől keletre” politika tehertételeit, s így a 70-es évek közepéig bezárólag Londonnak katonailag vissza kell vonulnia Délkelet—Ázsiából. Ez a dolog lényegét tekintve az Aden, Malaysia és Singapore területén lévő katonai bázisok felszámolását jelentené. Feltűnést keltett, hogy Wilson a Fehér Könyv nyilvánosságra hozatala után (amely szerint még mintegy 7—8 évig fenntartanák a jelenlegi állapotot) arra célzott: a változásokat esetleg már korábban végre kell hajtani. Ebből Londonban azt a következtetést vonták le, hogy a kormányon belül nézeteltérések merültek fel a brit katonai politika megváltoztatásával kapcsolatban, * hogy esetleg Wilson kénytelen lesz átalakítani kormányát. E kombinációk szerint a kormányátalakítás középpontjában Healey hadügyminiszter személye áll majd. aki más megbízást kapna. A „helycserés átalakítás” esetleg érintheti Callaghan pénzügy- miniszter és Brown külügyminiszter pozícióját is. Gömöri Endre Felvételre keresünk budapesti munkahelyre szerkezctlakatos, hegesztő, marós, esztergályos, mintakészítő szakmunkást, férfi segédmunkásokat. portásokat, valamint vidéki munkára lakatosokat, hegesztőket, csőszerelőket és festő szakmunkásokat. Országos Bányagépgyártó Vállalat Budapest IV., Baross u. 91—95.
