Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-23 / 172. szám
1907, jtíüus 23. vasárnap. N ő (5 R A 15 3 A Nógrádi Szénbányáknál hónapok óta dolgozik az új gazdasági mechanizmus előkészítő bizottsága. Az egész szénmedencére kiterjedő felméréseket végeztek, kutatták a lehetőségeket és elkészítették a javaslatot. Az ország energiamérlegében bekövetkezett változás miatt, egyre csökkenő meny- nyiségi termelés mellett kell kielégíteni az új gazdasági mechanizmus által támasztott követelményeket. Biztosítani a termelőmunka hatékonyságát, javítani a vezetés színvonalát. Megteremteni annak a teltételeit, hogy a nógrádi bányászkodás minél előbb gazdaságossá váljék, verseny- képes legyen. Legutóbb, 1903 áprilisában történt összevonás a nógrádi bányáknál. Az akkor létrehozott szervezet már jelentős előrehaladást biztosított. Azóta csökkent az aknaüzemek száma, növekedett a koncentráció. Üj technológiák terjedtek el, elsősorban a frontfejtést alkalmazzák szélesebb körben. Elterjedt az acélbiztosító szerkezetek használata és különösen az utóbbi időben jelentős a jövesztés gépesítése. A Nógrádi Szénbányák jelenlegi funkciója három irányú. Elvi átfogó, irányító szerepet tölt be. operatív tevékenységet folytat és ellenőrzést gyakorol az üzemek felett. E hónap elején megalakult az Egyesült Magyar Szénbánya, amely a Nógrádi Szénbányák helyzetében is változást eredményez. A Nógrádi Szénbányák a jövőben tagvállalatként végzi gazdasági tevékenységét. Az új szervezet kialakításánál a fő cél, hogy a részletkérdésekkel való foglalkozástól megtisztítsák a Szénbányákat. A feladatok egy hányadát a jövőben az üzemek és aknák hatáskörébe utalják. A Szénbányák fő feladata az elvi irányítás lesz. E követelmények alapján azonban biztosítani kell a központi apparátus létszámának csökkentését is. Jayul a döntések megalapozottsága Az új szervezetben megszűnnek az átfedések, párhuzamosságok, súrlódások, amelyek abból adódtak, hogy a központ gyakran átnyúlt a bányaüzemeken és az aknaüzemeknek adott közvetlen utasítást. Növelik az üzemek önállóságát, javítják a döntések műszaki, gazdasági megalapozottságát. A meglevő szervezeti formát tehát új tartalommal kell . megtölteni. A terv szerint a Nógrádi Szénbányák irányító tevékenysége a bányaüzemekig terjed. A jövőben nem Írja elő a feladatok megvalósításának részletes módozatait. A végrehajtásról, az üzemek munkájáról, annak eredményességén keresztül győződik meg. A központban csak azokat a hatásköröket tartják, amelyek szükségesek az üzemek, a szénbányák és a népgazdaság érdekeinek ösz- szehangolásához. A bányaüzemek munkájának koordinálását továbbra is a Nógrádi Szénbányák végzik és a felmerülő vitákban dönt. Adatszolgáltatást csak annyit követel, amennyi a jelentések összeállításához szükséges. A hatáskörök közül a Nógrádi Szénbányáknál marad a szénértékesítés operatív intézése, az anyaggazdálkodás, a pénz- és állóeszköz- gazdálkodás, a mérlegkészítés és ellenőrzés, a munkás- és alkalmazotti létszámgazdálkodás, valamint a munkásszállítás. A bérgazdálkodás és bérigénybevétel elvi iiányítá&a ugyancsak központi feladat. Ezenkívül a távlati tervkoncepciók kidolgozása, a műszaki fejlesztési irányelvek meghatározása, a beruházások szükségességének megítélése ugyancsak központi feladat, csakúgy, mint a felettes hatóságokkal, szakintézetekkel való kapcsolat. A központi szervezetnél négy év óta csak kisebb változások voltak. Működésében hiányosság volt, hogy elmosódtak egyes osztályok munkaterületei. Sok esetben azonos, vagy erősen rokonfelaReform előtt a Nógrádi Szénbányáiig Elkészült a szervezeti intézkedések tervezete datokat végez több osztály. Ebből több, gyakran egymásnak ellentmondó intézkedés született. A bányaüzemek, aknák vezetői, beosztottjai a központi utasításokat nem is kezelték kellő komolysággal és a végríhajtás 6em volt egyöntetű. í j osztályszervezet Több fontos kérdés, több osztály feladatkörét érinti, így az osztályvezetők nem rendelkeznek megfelelő önállósággal, hatáskörrel. Még kisebb kérdésekben sem vállalnak felelősséget, az esetek többségében felettesük előzetes jóváhagyását kérik. A feladatok megfelelő sorolása, a hivatali, személyi kapcsolatok csökkentése szükségessé teszi az osztályok átszervezését. Cél, hogy megszűnjön a területek közötti átfedés, és a napi munkában a lehető legkevesebb osztályok közötti kooperációra legyen szükség. Az új szervezetben gyorsabb lesz az osztályvezetők informálása és szélesebb területre terjed ki. Így növelni tudják az intézkedések hatékonyságát, jobban meg tudják határozni a felelős személyeket is, A munkásügyek osztálya néhány feladatot üzemi hatáskörbe ad át. A műszaki, — az üzemgazdasági és minőség ellenőrzési csoport kivételével — megtartja jelenlegi feladatát és ellátja a távlati fejlesztést és a biztonságtechnika egyes tennivalóit is. Hozzá tartozik a jövőben a jelenleg még meglevő geológiai, illetve bányamérési osztály is. A munka- és üzemszervezési osztály hatásköre és feladata lényegesen növekszik. Az új gazdasági mechanizmus szükségessé teszi ugyanis, hogy a termelés gyorsan reagáljon a fogyasztói igényekre, s a minőségi követelményeket ha kell azonnali beavatkozással is biztosítsa. Ezért átveszi a minőségellenőrzési és üzemgazdasági csoportok irányítását, valamint a biztonsági csoporttól és a szénszállító- és értékesítési osztálytól egy sor feladatot. Itt értékelik az üzemi baleseti statisztikákat, szervezik az oktatást, a mentőállomás ellenőrzését, a biztonsági munkák irányítását is. Ok kötik a szerződéseket, irányítják a szállítást, intézkednek a jogvitás ügyekben. A gépészeti osztály feladatai közül még rendezni kell az új mellékprofilok gépészeti irány üását, a szolgáltató üzem és a külső szervek kapcsolatát. A villamosener- gia-elszámolás és gazdálkodás, valamint az idegen vállalatoknak végzendő gépi nagyjavítások ügyintézését a jövőben a Nagybátonyi Szolgáltató Üzem hatáskörébe adják át. A beruházási osztály átveszi az előkészítéssel kapcsolatos feladatokat i6. A távlati fejlesztési és előkészítési osztály megszűnik,. Feladata egyik részét a műszaki osztály, a többit pedig a beruházási osztály végzi a jövőben. A pénzügyi és számlázási osztály, eddigi feladatai mellett külön csoporttal látja majd el a szénértékesítéssel, anyageladással és a mellékprofilokkal kapcsolatos számlázásokat, valamint a forgalmi adóval összefüggő teendőket is. Az összevonással a pénzügyi és adózási kérdések egy osztály hatáskörébe kerülnek. Kevesebb vezető beosztás Az új szervezet megvalósításával a vezető beosztású személyek száma i6 csökken. Élni kívánnak azonban a Gazdasági Bizottság irányelveiben megadott lehetőségekkel, s az eddigieknél nagyobb mértékben alkalmazzák a „kiemelt mérnök”, „kiemelt közgazdász” és a „műszaki, gazdasági tanácsadó” kategóriákba való sorolást. Az új gazdasági mechanizmusban a Szénbányák részére csak a nyereségvolument határozzák meg, ugyanakkor a belső tervezési és statisztikai munka jelentősége növekszik. Az éves tervkészítés mellett jobban biztosítják a középtávú tervekkel való kapcsolatftt. A jövőben az adottságokhoz igazodó negyedéves operatív tervek jelentősége növekszik. Szükséges lesz a részletes tervek kidolgozása, azonban a jóváhagyási szintek változnak. Az aknaüzemek tervét a bányaüzemek hagyják jóvá. a bányaüzemek számára viszont a Szénbányák csak a saját feladatnak kapott nyereségvolumenből a bányaüzemre eső részt írja elő kötelezőnek. A tervek teljesítésében, túlteljesítésében az érdekeltség és anyagi ösztönzés az eddiginél nagyobb szerepet kap. Az aknaüzemek például nagyobbrészt saját eredményük és kisebb hányadban felettes szervük eredményei arányában részesülnek a nyereségből. Az új feladatoknak megfelelően javítják a statisztikai munkát, alkalmazzák annak korszerű módszereit. Megváltoztatják az árstatisztikai megfigyelések eddigi módszerét, hogy az a rugalmas árképzési rendszer mellett alkalmas legyen az ármozgások megfigyelésére, azok hatásának megállapítására. A termelés, értékesítés folyamatait is részletesebben vizsgálják, figyelik és elemzik a beruházások pénzügyi források szerinti teljesítését is. Nagyobb körültekintés a beruházásoknál Az új gazdasági mechanizmussal járó változások megkövetelik, hogy a beruházások az eddiginél megalapozot- tabbak, koncentráltabbak legyenek. Az előkészítés, lebonyolítás rendje a jövőben is rendeletileg szabályozott módon történik. Van azonban néhány kérdés, amelyekkel javítani lehetne a munkát. Ilyenek, hogy a megadott program összegén belül a létesítményjegyzék módosítása igazgatói hatáskörbe kerüljön. A tervek előkészítésére, a tervező intézetektől előzetes árajánlatokat kérnek. A kivitelezésre pedig versenytárgyalási rendszert akarnak bevezetni. Fontosnak tartják a tervezésnél, a kivitelezésnél a megegyezéses árak alkalmazását. A kutatási feladatokat két részre bontják. Az üzemi kutatási munkát, az önköltség terhére végzik, amelynek irányítása a bányaüzem főmérnökének feladata le6z. A távlati kutatásokat, amelyek beruházási keretből kerülnek megvalósításra, a Szénbányák főmérnöke irányítja. Arról is szó van hogy, a kutatásokat elsősorban a saját mélyfúró üzem végezze és csak azokra a munkákra adjanak idegen vállalatoknak megbízást, amelyekhez nem rendelkeznek felszerelésekkel. A mélyfúró üzem a jövőben a szolgáltató keretében működik, felügyeletét pedig a Szénbányák geológiai csoportja látja el. Arról is szó van, hogy a fúrási anyag feldolgozásánál ne csak a szén tulajdonságát vizsgálják, hanem a kísérő kőzeteket is, hogy azok tar- talmaznak-e egyéb hasznosítható ásványanyagot. A ta- lajtechnikai vizsgálatokhoz szükséges laboratóriumot ugyancsak a szolgáltató üzem keretében üzemeltetik majd. A távlati fejlesztés és a gazdaságosság igen fontos kérdés. Törekednek tehát további koncentrációkra, hogy az egv aknára jutó termelés mennyisége aknánként 100 vagon fölé emelkedjék. A fejlesztésre, beruházásra rendelkezésre álló eszközöket, főleg a déli területek fejlesztéséin használják majd fel. Részletes gazdaságossági elemzés A tervezet foglalkozik azzal, hogy a kisebb és kevés szénvagyonnal rendelkező aknák lefejtését gyorsítják. Számolnak azzal, hogy az erőművi szenek ára a jövőben még alacsonyabb lesz. A Tiszapalkonyai Erőművel kezdett tárgyalásokat folytatják, újabb fogyasztókkal is tárgyalni kívánnak, mert a számítás szerint kedvező ár esetén lehetőség nyílik az erőművi szenek termelésének növelésére. Ezzel ellentétes probléma a jó költségszínttel dolgozó déli bányaüzemek szenének értékesítése. A magas hamutartalom miatt ugyanis háztartási szénként való értékesítése kérdéses. Lehet, keverésre lesz szükség, ami viszont rontaná a költségszintet. Mindezek megkövetelik a részletes gazdaságossági számításokat. A jelenlegi számviteli rendszerben változtatás szükséges, hogy az egyes munkahelyek közvetlen költségeit is meghatározhassák. A műszaki fejlesztésben az eddigi célok helyesnek bizonyultak. A jövőben azonban szükséges a még következetesebb gazdaságossági számításokkal alátámasztott és a fogyasztói igényeket figyelembe vevő műszaki fejlesztési feladatok meghatározása. Helyes az a törekvés, hogy az erőművi szeneket elsősorban maróhengerrel, a többit pedig széngyaluval jövesszék. A jövőben beépítésre kerülő önjáróbiztosítást, valamint a jövesztő gépeket csak hosszú kifutású, széles homlokú munkahelyen akarják alkalmazni, hogy azok kapacitását a lehető legjobban kihasználhassák. Keresik a lehetőséget a munkahelyeken könnyen mozgatható kisgépek alkalmazására. Tovább folytatják a gépek tipizálását, s szélesebb körben elterjesztik a cseregépes javítási rendszert. így az üzemi javító- műhelyek létszámát, az ott elhelyezett anyagi eszközök mennyiségét a minimálisra csökkenthetik. Rugalmasabb módszerek az értékesítésnél A fogyasztói igények kielégítése, a szén versenyképességének biztosítása, a termelés irányítási rendszerének és ügyvitelének változtatását követeli. Az eddiginél rugalmasabb módszerek szükségesek. A szállítók és vevők kapcsolatában már 1968-ban megszűnik minden kényszer. A két fél között szerződéses viszony létesül. Lesz ugyan bizonyos központi elosztás is, ez azonban csak koordinációs feladatokat lát el. A termelési tervet tehát az értékesítési lehetőségek határozzák meg, és azok változása a termelési tervek módosítását is megköveteli. Fontos tehát, hogy a Szénbányák már előre ismerje a fogyasztók minden igényét, még tároló kapacitását is. A feladatok rugalmas elvégzése szükségessé teszi, hogy az aknaüzemeknél valamennyi harmadban felelős műszaki vezető irányítsa a termelést, az értékesítési igényeknek megfelelően. Az osztályzóknál is fel kell készülni arra, hogy gyorsan reagálhassanak az igényváltozásokra. A tervezet a létszámhelyzetre is kitér. Javasolja, hogy a legutóbbi kormány- rendelet alapján a nyugdíjazásra kerülők létszámát minél előbb állapítsák meg. Mérjék fel azt i6, kik azok, akik öt éven belül elérik a nyugdíj korhatárt. Egyes üzemeknél létszámhiány van. A nyugdíjazást mégis el kell végezni, hiszen sok. most végzett fiatal ösztöndíjas, középiskolát végzett, vagy szakmunkásvizsgát tett. illetve a honvédségtől leszerelő dolgozót kell munkába állítani. Eddig trösztigazgatói hatáskörbe tartozott a kieső műszakok engedélyezéséinek joga. A jövőben ezt az üzemvezetők gyakorolják. A felvételeket, szervezett átirányításokat a jövőben is a központ végzi. A termelést közvetlenül irányító vezető a normatételeknél a jelenleginél lényegesen nagyobb határok között dönthet. Lehetővé teszik, hogy ahol szükséges, a munkaszervezés által felmért és rögzített technológiái előírások alapján a normagyűjteménytől független műszaki normát állapítsanak meg. El akarják érni, hogy új technológia alkalmazása, új gépek beállítása csak megelőző gazdaságossági számítások alapján történhessen. Biztosítják azt is, hogy a munkahelyek normáit a termelés közvetlen irányi tói állítsák ösz- síze, és adják kJ a csapatok számára. Szükséges az is. hogy az aknászokig bezárólag mindenki elsajátítsa a normaösz- szeállítást, valamint a darabbéres keresetelszámolást, hogy a bérelszámolás számára a csapat keresetét és esetleges prémiumának mértékét megadhassák. így a keresettel kapcsolatos reklamáció Is a termelést irányító műszakiakhoz kerül. Egyszerűbb, hatékonyabb anyagi ösztönzés Megszüntetik a darabbérért dolgozók ösztönzésének jelenleg még alkalmazott sokféle módját. Ezzel megszűnik a mennyiségi szemlélet egyeduralma is. A jövőben a legfontosabb tennivalók elvégzésére kell a prémiumnak ösztönözni. A műszaki és értékesítési lehetőség alapján határozzák majd meg egy-egy termelő- egység költségszintjét, ezen belül a felhasználható bér ösz- sízegét. Az üzemegység havonta elszámolja a ténylegesen felhasznált béreket, s külön számlán kimutathatja a tervezett, éj a számfejtett bér közötti külenhséget Ez szolgál majd alapul a nyereségtömeg növeléséhez, ami a végzett munka arányában történő elosztás után negyedévenként, vagy félévenként biztosítaná a megfelelő átlagbér-alakulást is. Jobban ösztönözhetnek így a gazdaságos feladatok elvégzésére. A döntési jog. a bél-struktúrát érintő valamennyi alapvető kérdésben az üzemvezetőség jogkörébe kerül. Rendezik az alkalmazottak ösztönzését is, a premizáltak körének újfajta megállapításával, amely biztosítaná a gazdasági eredmény elérésében valóban közreműködők jövedelmének differenciálását. Az anyagi ösztönzés rendszerét a Gazdasági Bizottság Irányelveinek megfelelően alakítják ki. Az egyéni jövedelmeket a visszafejlesztés időszakában elsősorban a béralap terhére folyósítható juttatásoknál kívánják növelni, alapbéi-emelést csak kivételes esetben alkalmaznak. A különböző juttatások költségfedezetét a jövőben a részesedési alapból biztosítják. Enne, meghatározása a dolgozók véleményének előzetes meghallgatása alapján az új kollektív szerződésbe kerül. Az anyaggazdálkodás mint nyereségalap Az anyag- és készletgazdálkodás és felhasználás, az új gazdaságirányítási rendszeroen az eddiginél nagyobb mérték - ben hat a nyereség alakulási ra Eddig a Szénbányák „ anyaggazdálkodást egy hármto tagozatú szervezeten keresztül valósította meg. A felhaszn - lók az aknák voltak, ahol nt- mi készletezés Is történt. It; viszont nem volt anyaggazdálkodó. Az ilyen igényeket az egyébként más feladatú raktárosok igyekeztek kielégítem. Az üzemeknél vannak anyagelőadók. akik viszont anyaggazdálkodási feladatot nem látnak el. A tervezet szerin. az anyaggazdálkodási szerveze. középső fórumát, az üzemeke; kiiktatják, és feladatokat az aknaüzemeknél az anyageló- adó feladatává teszik. Szükségesnek tartják természetesen azt is, hogy a helyes anyag- gazdálkodásra anyagi érdekeltség ösztönözzön. Az anyagellátó vállalat a jövőben jogot kap az üzemei gazdálkodásának ellenőrzésere. Készletezési normákat dolgoz ki, figyelemmel kíséri a felhasználást és indokolt ese - ben a normán felüli kiszállítást meg is tagadhatja. Irányítja a szállításokat, erre a célra diszpécserszolgálatot szervez. Az anyagellátö — a nagybátonyi üzem kivételével — mindenütt megszünteti a fiókraktárakat. Nagyobb pa- 1 yakocsi - parkkal közvetlen központi fatelepi szállítást lehet megvalósítani, az akna- üzemek ezért csak a részükre előírt biztonsági készletet tárolják. Az új gazdaságirányítási rendszer mindinkább megköveteli, hogy a szállítás is egy kézbe kerüljön. Eddig az üzemeknél gépkocsipark volt. Ez nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Ezért javasolják, hogy a jövőbe az üzemek ne gépkocsit igényeljenek, hanem fuvarozási igényüket jelentsék be. A rakodás miatt sok az állásidő. Fnnek csökkentését, megszüntetését szolgálja, hogy minden gépkocsihoz két rakodó munkást osztanak be, akik teljesítménybérben dolgoznak. Az üzemen belüli szállítást iá rendezni akarják. A távlati fejlesztésben szerepel a rakodólapos. villás-targoncás szállítás elterjesztése. A végrehajtás következik Az új rendszerre való áttérés még rengeteg előkészítő munkát igényel a Nógrádi Szénbányáknál. Természetes létszámkihatása is lesz. A központi apparátus átszervezésénél mintegy 40—50 főnyi alkalmazotti létszámot kívánnak megtakarítani. Egyébként már eddig is törekedtek a csökkentésre. Az idén a központban 10, a négy bányaüzemnél pedig 19 műszaki és adminisztratív létszámcsökkenés következett be. A tervezet a kisegítő és a nem ipari csoport létszámcsökkentésével nem foglalkozott, pedig arra is van lehetőség. Ez is azt bizonyítja, hogy elsősorban nem az alacsony jövedelmű alkalmazottak nál keresték a megtakarítási lehetőséget. A központi átszervezéshez hasonlóan a közeljövőben a bánya- és aknaüzemeknél is foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, hiszen a központi apparátus átszervezését október 1-ig, a középüzemekét pedig november végére akarják befejezni. A jövőben a bányaüzemeknél is gyorsítani kell az előkészítő munkát, mert nagyon sok kérdésben ott kell majd dönteni. A Nógrádi Szénbányák vezetői már megtárgyalták a reform tervezetét. Foglalkozót' vele a párt-végrehajtóbizottsá: és legutóbb a pártbizottság ülés is. Most már a megváló sításon a sor.
