Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-01 / 153. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* A l MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS. LAPIA XXIII. ÉVF. 153. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1967. JÚLIUS 1. SZOMBAT Folytatta munkáját a KISZ VII. kong resszusa Pénteken folytatta munká­ját a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség VII. Kong­resszusa. Részt vett a tanács­kozáson és az elnökségben foglalt helyeit Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Biszku Bé­la, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, továbbá Czinege Lajos honvédelmi mi­niszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja. Az elnöklő Molnár György, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára bejelentette, hogy a gyárak, üzemek, iskolák intézmények, termelőszövetke­zetek fiataljai eddig csaknem 300 táviratban köszöntötték a tanácskozást. A kongresisza« délutáni ta­nácskozásán részt vett, és az elnökségben foglalt helyet Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára. flz Hiúság feladatai, a falusi fiatalok helyzete A pénteki felszólalók több­nyire az iparban dolgozó fia­talok munkasikereiről, a diá­kok tanulmányi eredményei­ről, az oktató-nevelő munka tennivalóiról, valamint a fa­lusi fiatalok helyzetéről szá­moltak be a kongresszus előtt. Kovács Sándor, a KISZ Borsod megyei Bizottságának első titkára hangsúlyozta: az ifjúsági szövetség kommunista vonásainak erősítésével egy­idejűleg meg kell őriznünk a KISZ tömegszervezeti jel­legét is. Fodor Margit, füzes­abonyi KISZ-titkár a falusi fiatalok társadalmi helyzetét elemezte. Acs Mihály vájár, a bányászfiatalok életéről szólt Rácz Lívia, Szolnok megyei küldött az iskolákban műkö­dő ifjúsági alapszervezetek és tanári testületek közötti sok­oldalú kapcsolat fontossá­gát hangsúlyozta. Szarka Rudolf, a Dunai Vasmű KISZ-szervezetének csúcstitkára az ifjúmunkások brigádmozgaln.énak, termelési akcióinak eredményeiről szólt. Scheidl Lajos, Tolna megyei küldött arról beszélt, hogy megyéjében ma már kevesebb problémát okoz a fiatalok elvándorlása, tavaly október óta mintegy 2 ezer fiatal kérte felvételét Tolna megye termelőszövetkezetei­be. Vass János, Veszprém megyei küldött elmondotta, hogy a fiatal diplomások, mű­szakiak többsége szívesen kér és vállal részt a KISZ moz­galmi feladataiból. Kurt (ÍKristensen, a Dán Kommunista Ifjúsági Szö­vetség vezetőségi tagja el­mondotta, hogy Dánia ifjú­kommunistái elhatározták: ki­szélesítik és szorosabbra fű­zik kapcsolataikat a nemzet­közi ifjúsági mozgalommal. Yrjö Paaianen, a Finn De­mokratikus Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottságának tagja, a július 18—25 között megrendezésre kerülő finn— magyar barátsági hét jelen­tőségéről szólt. Francois Hil- sum, a Francia Kommunista Ifjúsági Szövetség főtitkára hangsúlyozta a vietnami nép iránti egyre szélesebben gyű­rűző nemzetközi szolidaritás jelentőségét. Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők Országos Elnökségé­nek titkára felszólalásában méltatta az úttörők és kis­dobosok eredményeit, s kü­lönösen azokat a sikereket, amelyeket a „Vörös zászló hőseinek útján” mozgalom keretében elértek. A tanácskozás emlékezetes percei következtek ezután: az úttörők követei köszöntöt­ték a KISZ-t A színpompás üdvözlést fergeteges taps köszönte meg, majd szünet következett. Szünet után, az elnöklő Perger Lajos, a Győr me­gyei KISZ-bizottság első tit­kára bejelentette, hogy a következő felszólaló Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára. Kádár János, aki hosszan tartó nagy taps közben lépett a mikrofonhoz, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának üdvözle­tét tolmácsolta a KISZ VII. kongresszusának. A csütörtök délutáni vitából Csütörtökön, a késő délu­táni órákban rövid szünet után, Bodnár Lászlóné Fejér megyei küldött elnökletével folytatódott a kongresszus ta­nácskozása. Felszólalt Molnár György, a KISZ KB titkára, aki a honvédelmi nevelő munkával foglalkozott. Márta Katalin, a Lajtahansági Állami Gazda­ság KISZ-szervezetének titká­ra a fiatal falusi agrárértelmi­ség élet- és munkakörülmé­nyeit elemezte. Baranyi Fe­renc író, napjaink sajátos romantikájáról szólt. Behof- sits Lajos budapesti küldött azt tette szóvá, hogy néha hasznos vállalkozások is zá­tonyra futnak közöny, vagy presztízs okok miatt. Franz Mikulasch a Szabad Osztrák Ifjúság Központi Bizottságá­nak titkára a kapcsolatok gozdagodásáröl szólt, Roger Dorsimond, a Belga Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának főtit­kára a magyar ifjúság sike­reit méltatta. Todor Tonyev, Bulgária ifjúságának követe a IX. Világifjúsági Találkozó előkészületeiről szólt. Kypros Kyprianides, a ciprusi fiata­lok üdvözletét tolmácsolta. * A kongresszus további munkájának ismertetésére még visszatérünk. Javul a gazdasági munka, de szaporodnak a közúti balesetek a 2. számú AKÖV-nél ötven brigád vesz részt a 2. számú AKÖV-nél az októbe­ri forradalom 50. évforduló­jának tiszteletére indított munkaversenyben: felajánlá­sokat tett a vállalat salgótar­jáni, balassagyarmati és nagybátonyi főnöksége. A tel­jesítmények értékelése során kitűnt, hogy a közlekedési vállalat a gazdaságos tevé­kenység szempontjából orszá­gosan is a legjobb eredmé­nyeket produkálta. Az egyik legfontosabb mutató például a száz forint bérre jutó válla­lati eredménye, száztizenhét forint fölé emelkedett. A tervezettnél több a műhely­ből a reggel hét órára üzem­képesen kibocsájtott gépko­csik száma. A javítóműhe­lyek kiemelkedő munkájáról tanúskodik a javítószázalék csökkenése is: nem éri el az átlagos tizennégy százalékot. Erre aligha volt példa a vál­lalat történetében. Ennek ellenére néhány je­lenség nyugtalanságot okoz. Csökkent például a száz fo­rint értékű állóeszközre ve­tített nyereség, amely mögött a MÁVAUT átmeneti „válsá­ga” húzódik meg. Eddig . nis több, mint egymillió forintos bevételtől fosztotta meg a személyforgalmat több bányászjárait leállítása, illet­ve az, hogy ezt a kiesést nem sikerült más módon pó­tolni. További kiesésekre is számítanak a júliustól au­gusztus közepéig tartó bá­nyász-szabadságolások követ­kezményeként. A vállalat ve­zetői különböző intézkedések kidolgozásán és bevezetésén fáradoznak, hogy e vesztesé­geket az elkövetkező hónapok folyamán kiegyenlítsék. Mindenekelőtt azonban a közúti balesetek veszedelmes elharapódzása ellen veszik fel a harcot a gazdasági és társadalmi szervek. A statisz­tika szerint öt hónap alatt a tavalyi azonos időszakhoz ké­pest mintegy ötven százalék­kal emelkedett a százezer ki­lométerre jutó közúti balese­tek száma. A vezérigazgató­ság emiatt a 2. számú AKÖV egyéb teljesítményeit sem vette figyelembe a vállalatok közti munkaverseny eredmé­nyeinek értékelésénél. Ugyan­akkor szigorú rendszabályt léptetett életbe, mely szerint, ha a személyforgalom közúti ellenőrzése során megállapít­ják: a gépkocsivezető szeszes­italt fogyasztott, első eset­ben öt évre, második esetben örökre kitiltják a személyfor­galomból. Megvitatják a köz­úti balesetek emelkedésének problémáit a folyamatban le­vő szakszervezeti taggyűlések is. A vállalat vezetői széles körű vizsgálatot tartanak a baleseteket előidéző okok fel­tárására, és a dolgozókhoz fordulnak azok leküzdése ér­dekében. Minden bizonnyal meleg hangulatú ünnepségségsorozai- ra kerül sor július 5-én dél­után öt és hat órakor Salgó­tarjánban, a megyei József Attila Művelődési Ház ragyogó üvegcsarrnokában. Hogyne, hiszen ez alkalom­mal hatos névadó ünnepséget tartanak, amelyre Salgótar­jánban és Nógrádban ritkán kerül sor. Miután vége lesz a névadó ünnepségnek, megszű­nik a csarnokban a kicsi gyer­mekek gögicsélése, esetleg meglepett sírása, nemsokára Nógrád legízletesebb gyümölcse a szamóca. Az Ipoly vidéki termelőszövetkezetek a. Mén is gazdag termést takarítottak be ebből a külföldön is keresett csemegebői. A ha­zai piac mellett jelentős mennyiség jutott belőle az országhatáron túlra is Készülődés az aratásra Elosztották” a gépállomási kombájnokat A Szécsényi Gépjavító Állo­más, de a járás termelőszö­vetkezetei is kevesebb kom­bájnnal rendelkeznek, mint más járásban. A törekvés azonban itt is az, hogy a ga­bona nagy részét kombájnnal takarítsák be, a lehető legjob­ban kihasználják az arató- cséplőgépek munkáját. A ter­melőszövetkezetek többségében ezért a gépjavító állomás kombájnjaira is termelőszö­vetkezeti tagokat, kombájnve­zetőket ültetnek. A héten a gépjavító állo­máson tanácskoztak a terme­lőszövetkezeti kombájnosok. A megbeszéléseken a gabona­betakarítás legfontosabb ten­nivalóit, a gépek üzemelteté­sét, a termés felmérését vi­tatták meg. Szó került arról is, melyik szövetkezetbe küld a gépjavító állomás kombájnt, s hány kombájnvezetőt bizto­sítanak a közös gazdaságok. A gépjavító állomás 11 arató­cséplőgéppel rendelkezik, amelyből Szécsényben, Var­Grat ulál link felhangzik a nászinduló, eskü­vő kezdődik. A ZIM salgótarjáni gyár­egysége, a megyei művelődési ház, a városi és az üzemi KISZ-bizottság ezúttal valóban kitesz magáért. A gyermekek ugyanis a gyáregység „kicsinyei”, az ifjú párt ugyancsak „magáénak” vallja az üzem. Az ünnepség költségeit a gyár fedezi, a rendezés, a remélhetőleg zök­kenőmentes ünnepség elsö­sányban, Ludányhalásziban, Mihálygergén és Egyházasger- gén dolgozik majd egy-két gép. A termelőszövetkezetek mindenütt maguk biztosítják a gépekhez szükséges vezető­ket, segédvezetőket. A bé­rezés a gépjavító állo­máson meghonosodott nor­mák szerint történik. Egy-egy gép teljesítményét 250 hold gabona betakarításában „jelöl­ték meg.” Ez a mennyiség jelentősen meghaladja a gé­pek tavalyi teljesítményét. A gépek elosztását a ko­rábban elkészült menetirány­terv szerint végezték el a gépjavító állomás vezetői. Azt az elvet követték, hogy a kombájnok munkája ne apró- zódjék el, s egy-egy termelő- szövetkezetben állandó jelleg­gel dolgozzon 2—3 gép. Ta­valy ugyanis az volt a gya­korlat, hogy a gépeket foly­tonosan mozgatták, s a gya­kori átcsoportosítás megnövel­te a gépek üres-járatát, költ­ségeit. S. E. sorban a művelődési ház ér­deme lesz. Nemcsak a szülők, rokonok, ismerősök ünnepe lesz ez a névadó és ez a házasságkö­tés. Kicsit az egész varos, az egész megye öröme is. Hiszen az ünnepség melegét nem a július forrósága adja, az magából sugárzik. S ez őszinte, igaz. „emberi” meleg lesz. Gratulálunk a csöppségek­nek, az ifjú párnak, az üzem­nek, s — talán nem korai — minden rendezőnek! (te) Szezonális szünet a szénbányákban Nyári hónapokban a szén értékesítése sokkal nehezebb, mint a fűtési idényben. A bányák termelésének már most és a jövőben mindinkább iga­zodnia kell a fogyasztáshoz. Ezért vált szükségessé a tröszt intézkedése, hogy fo­kozatosan, egy-egy hétig szü­netelteti a termelést vala­mennyi bányaüzemnél. Elkészült a szüneteltetés menetrendje is, mely szerint a Zagyvái Bányaüzemnél jú­lius 3—9-ig, Mizserfán, július 10—16-ig. Mátranovákon jú­lius 24—30-ig, Nagybátonyban pedig augusztus 7—11-ig tart. Utóbbinál azért lesz rövidebb, mert itt már rövidített mun­kaidőben dolgoznak, és így egy szombati munkaszüneti nap egybeesik a csoportos sza­badságolás idejével. A tröszt intézkedésével kap­csolatban valamennyi aknánál műszaki intézkedési terv ké­szült. Ezzel párhuzamosan gazdaságossági számításokat is végeztek. Cél, hogy megtaka­rítást érjenek el energia- és anyagfelhasználásban, a mun­kásszállítási költségekből és a többi mutatóknál. A csoportos szabadságolás idején végzik el majd mind­azt a munkát —, külszíni pá­lyák, osztályozok karbantartá­sát, —, amit edig csak szaka­szosan. illetve vasárnapi mi­szakokkal tudtak megoldani,' Az üzemek szervezését úgy kell irányítani, hogy az egy­hetes pihenő után a munka­helyek termelőképesek legye­nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom