Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-04 / 130. szám

1967. június 4. vasárnap NÖC9 ÄT3 Vasarnapt levél A szociális és kulturális alapról Két levelet kaptam a napokban, egyazon témáról, de más-más oldalról vizsgálva-panaszolva egy hosszá évek óta ki-kiújuló falusi, t— szorosabbra zártan: ter­melőszövetkezeti — problémát. Panaszolja az egyik, hogy ama bizonyos két százalé­kot, melyet szociális és kulturális alapként tartanak számon a szövetkezetek, sok esetben méltatlan és sza­bálytalan célra szórnak szét, holott a megszaporodott szociális irányú teendőkre és kötelezettségekre az alap már jelenleg is szűkösnek bizonyul. Az a vélemény, hogy a két százalék rendeltetése elsődlegesen szociális jellegű, felhasználását ennek szemelőtt tartásával kell intézni. A másik levél viszont éppen azért emel szót, mert a termelőszövetkezetek többségében a szociális és kul­turális alap csupán a rendeltetés első részének felel meg, de mostohán bánik a kulturális ügyek támogatá­sával, az anyagi lehetőségek nem segítik kellő mér­tékben a szövetkezeti parasztság tudatformálódását, szakmai és általános művelődését, kulturálódását. Lényegében két szélsőséges nézet ütközik meg az idézetekben. Nem mai keletű állásfoglalások a dolog­ban; egyidősek a rendelkezéssel, mely a két százalék ilyen célú tartalékolását létrehívta. A felosztás ará­nyának meghatározatlansága szülte, de a kérdésben az ellentétek a szociális feladatok növekedésével mostaná­ban élezettebben jelentkeznek, mint korábban. Az egészséges, arányos elosztás, felhasználás kérdése, illetve a szociális oldal javára mutatkozó aránytalan­ság, elsősorban annak következménye, hogy újabban az elmúlt év közepétől a kettős rendeltetésű alapból fize­tik a termelőszövetkezetek a betegségi segélyt, de be­folyásolja az arányeltolódást a termelőszövetkezeti tag­ság magas életkora, a nőtagok száma is. Ezzel szem­ben kétségtelen tény, hogy a kulturális nevelő mun­kának — a két százalékból részesen — a szocialista nagyüzemi szemlélet kialakításában rendkívüli szere­pe lehet. Segítheti az okos kezdeményezéseket, a szo­cialista közösség, erkölcsi kialakítását, erősítheti a szövetkezeti demokráciát, és önképzésre ösztönözhet. Melyik legyen mégis a kedvesebb? — ez végered­ményben a vita alapja. S a vita kimenetele az „ahány ház, annyi szokás” elve szerint alakul. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban széles területű felmérést végzett e témakörben, s na­gyon tanulságos észlelésekre jutott. Huszonhárom köz­ség termelőszövetkezetében gyűjtött tájékozódás álta­lános tapasztalata, hogy a gazdaságokban tevékenyke­dő szociális és kulturális bizottságok kevés kivételtől eltekintve hiányosan töltik be feladatukat. Nem él­nek véleményező, javaslattevő jogkörükkel, — ez első­sorban a kulturális célra fordítandó összegek felhasz­nálását, illetve helyes felhasználását érinti. A bizott­ságok szerepe kimerül a szociális segélyek, juttatások elbírálásában, s keveset törődnek anyagi ügyintézéssel kulturális vonatkozásokban. Az elosztás arányeltolódá­sa ilyen módon a természetes szükséglettől függetlenül is kínálkozik, s az alap nagyobb hányadát megemész­tik a szociális juttatások. Aránytalanságra figyelt fel a népi ellenőrzés sok helyütt. Ersekvadkerten például 261 ezer forintból mindössze 86 ezer, Romhányban 49 ezerből 17 ezer forint jutott kulturális célra, a felsőtol- di termelőszövetkezetben pedig 60 ezerből alig ezer forint. Ez utóbbiban épp csak nevet adtak a gyereknek, de lehetne hasonlókat sorolni még bőségesen. Az is igaz viszont, amire a „szociális" pártiak gyak­ran és szívesen hivatkoznak: a kulturális felhasználás a kiszemelt célokat tekintve még mindig nem a leg­megnyugtatóbb. Az összeget nagyrészt olyan társas­kirándulások, üdültetések, utaztatások nyelik el, me­lyek vajmi kevéssé nevelő, ismeretbővítő értékűek. A kishartyáni Egyesült Erő termelőszövetkezet például több, mint 27 ezer forintot kívánó balatoni utat szer­vezett, de semmi más kulturális „beruházásról” nem adhat számot. Ugyanígy Keszegen, meg Karancslapuj- tőn, holott ennél sokkal jobb és hasznosabb helye is volna a forintoknak. Egy nemrég tartott megyei értekezleten többen szóvá tették a termelőszövetkezetek és a községi művelődési otthonok kapcsolatának hevenyészettségét, alkalmiságát és lazaságát, holott éppen itt lenne már az ideje, hogy termelőszövetkezeti gazdaságaink jól felfogott érdekeik szerint, a falusi tudatformálás mecénásaivá váljanak a művelődési otthonoknak. Olyan anyagi támogatóivá, akik áldozatkészségükért igényüket is benyújtják. Az ellenszolgáltatás kölcsönössége a falu szellemi, kultu­rális haladásának ma már kikerülhetetlen feltétele, mint ahogy hovatovább az is, hogy a falu életében szerepet játszó valamennyi társadalmi és gazdasági szervezet egységes kulturális alapban szövetkezzék a közös célokra. A kibúvók keresésének időszaka lejárt, az anyagi szövetkezés viszont az eddiginél elevenebb, tartalma­sabb és hasznosabb kulturális programban tükröződhet és igazolhatja a szövetkezés helyességét. Visszakanyarodva a szociális és kulturális alap mai problémáihoz, most már lassan észre kell vennünk, hogy a megnövekedett rendeltetések teljes betöltésére mind több helyen szűkösnek látszik a rendelkezésre álló két százalék. Néhány termelőszövetkezet jól lát­ja: a gondot úgy űzheti el portájáról, ha a szociális­kulturális tartalékolást a korábbinál nagyobb mérvűre emeli. A gazdaságok általános anyagi erősödése leg­több helyütt lehetőséget ad erre, a szűkösség gondjai nélkül pedig nézetek káros villongásától mentesen te­hetünk eleget a falu szociális és kulturális szükségle­teinek, igényeinek egyaránt. Barna Tibor A politikai­én szakirodalom terjesztésének újabb akciói Amint azt lapunk korábbi számában hírül adtuk, ez év elején a MEDOSZ, a Földmű­velésügyi Minisztérium és a Hazafias Népfront együttes állásfoglalást adott közzé a mezőgazdasági dolgozók szak- irodalom ellátásának javítá­sáról. Ez kimondja: „A mezőgazdasági termelés eredményességének fokozásá­ban mind nagyobb jelentősé­ge van a dolgozók szakmai, politikai tudásának, A szak­mai ismeretek fejlesztésében fontos szerepet tölt be a a szakirodalom.” Az ellátottság megszervezé­sében, természetesen jelentős munkát vállal a Kossuth Könyvkiadó Nógrád megyei Kirendeltsége is. Erről, illet­ve a további idei tervekről kérdeztük Vígh Mihály ki­rendeltségvezetőt. — Az üzemi köyvtár ál­lományának (könyvek, szak­lapok stb.) beszerzését az ál­lami vállalatok szerintünk is elsősorban a szakkönyv jel­legének és felhasználási cél­jának megfelelően a vállalat- fejlesztési és a műszaki fej­lesztési alapból, a termelőszö­vetkezetek a szociális-kultu­rális alapból, vagy üzemviteli pénzeszközeikből biztosíthat­ják. E feladatok segítése ér­dekéből júniusban a terme­lőszövetkezeteknek is meg­küldjük azoknak az időszerű szakmai, politikai könyvek­nek ' jegyzekét, melyeknek megvételét és felhasználá­sát feltétlen hasznosnak tart­juk. A szakkönyvekből egy- egy mintapéldányt a Kossuth Könyvkiadó salgótarjáni ki- rendeltsége a napokban meg­küldi a járásoknak. Kívána­tosnak tartjuk a jól dolgozók könyvekkel történő jutalma­zását is olyan könyvekkel, amelyek elősegítik azok szak­mai, politikai művelődését. — Milyen újabb kezdemé­nyezésről számolhatunk be ezen kívül? — A pártmunkások, párt­aktívák, esti egyetemi hallga­tók, pártiskolai tanulók ré­szére jövő hónaptól Marx, Engels, Lenin-műveinek meg­vásárlását húsz százalékos ár­engedménnyel tesszük lehe­tővé. Ennek érdekében jú­niusban valamennyien utal­ványokat kapnak, amelyék ellenében megvásárolhatják a kívánt művet. Mindezen kí­vül a Marx, Engels, Lenin összes művei sorozatokat és a marxizmus—laninizmus klasszikusai kiskönyvtár so­rozat megjelent köteteit tíz havi részletfizetésre is be­szerezhetik pártmunkásaink. A népművelés munkásai kö­zött minden tavasszal új erő­re kap a nyári népművelés körüli vita. Megütköznek a megszokotthoz görcsösen ra­gaszkodók és az újat szenve­délyesen keresők. Az előbbiek sokéves tapasztalatokra hivat­kozva feleslegesnek tekintve minden erőfeszítést, a nyár beköszöntésével hét lakatra zárják a kultúrotthon, a könyvtár ajtajait, az utóbbiak figyelve az emberek változó életét, munkakörülményeit és fejlődő igényeit, igyekeznek hígítani a művelődési lehető­ségek határát. Nem nehéz észrevenni, hogy a falvakban élők jelentős ré­sze — különösen a fiatalabb korosztály — nyáron is ren­delkezik a téli hónapokban hasonló, művelődésre fordít­ható idővel. Esténként, szom­batokon, munkaszüneti napo­kon a zsúfolásig telt cukrász­da, kisvendéglő, kocsma, sza­badban kialakult helyek ele­vensége bizonyítja, hogy a fiatalok keresik a társas kap­csolatokat, a találkozás, a vé­leménycsere, a szórakozás le­hetőségeit. Nyáron többnyire otthon tartózkodnak a közép- és fel­ső iskolás diákok. Rengeteg ideje szabadul fel az általá­nos iskolásoknak is, akik kel­lő szülői felügyelet, hasznos élményt nyújtó elfoglaltság nélkül sokszor olyan „szóra­kozásban” töltik örömüket, amely fejlődésüket helytele­nül befolyásolja, esetleg tár­sadalmilag veszélyes. Közis­mert a gyermekbandák, a ga­lerik nyári elszaporodása. Valószínű, hogy a szülők és nevelők egyaránt örömmel vennék, ha az úttörőszerve­zetekkel közösen a kultűrott- honok, a könyvtárak minél több, vonzó gyermekfoglalkoz­tatást rendszeresítenének. A népművelési intézmények felszerelésének, anyagi ellá­tottságának fokozatos javulá­sa mind kedvezőbben szolgál­ja a kulturális rendezvénye­ket. Aligha tekinthetjük tel­jesen hasznosítottnak a ma már szinte minden kultúrott- honban, közös szórakozóhelyen megtalálható televíziót, vagy a széles körben elterjedt mag­netofont. Pedig ezek nagyon alkalmasak a nyári népműve­lés céljaira. A nyári népművelés szük­ségességét, lehetőségét bizo­nyító néhány tény és érv fel­sorakoztatása mellett — kö­szönettel a kiváló kultúrott­hon igazgatóknak és könyvtá­rosoknak — a programok kialakításához is egyre több tapasztalatot nyújthatunk. A nyár kiválóan alkalmas a már több helyen (Mohora, Érsekvadkert, Mátranovák) bevált összevont ismeretter­jesztő napok tartására. A ta­nítási szünettel az iskolai tantermek lehetőséget kínál­nak különböző kiállítások rendezésére. A község társa­dalmi, gazdasági problémái­tól függően sor kerülhet tör­téneti-, termék-, termelési el­járás, technikai-, egészség- ügyi-, lakberendezési, képző­művészet!-, foto, kézimunka, háztartási, vagy más jellegű anyag megismertetésére. Tart­hatnak a kiállításhoz kapcso­lódó rövid ismertetőket, be­mutathatnak, esetleg megvi­tathatnak rövid szemléltető filmeket. Ruhabemutatóval egybeköthető az öltözködési tanácsadás. A gyermekjáték, mesekönyv bemutatót követ­heti néhány hasznos, alapvető pedagógiai tanács. A rende­zéshez készségesen adnak se­gítséget a járási művelődésü­gyi szervek, intézmények, társadalmi szervezetek, bizo­nyos esetekben számítani le­het üzemek, kereskedelmi szervek közreműködésére is. A komplex rendezvények cél­tudatos tervezéssel alkalmasak a résztvevők érdeklődésének felkeltésére, ismereteinek bő­vítésére. Megyénkben sok gazdag hagyománnyal, törté­nelmi emlékkel bíró falu, te­lepülés van. (Drégelypalánk, Nógrád, Hollókő, Csesztve stb.) Ezek olyan lehetőségek, melyekre érdemes gondos ter­vezéssel egész falut, vagy kör­nyéket megmozgató kulturális programot építeni. Nemzeti értékeink megbecsülése, a múlt és a jelen helyes össze­vetése fontos elemét adhatja a hazafias érzések fejlesztésének. Több művelődési ottho­nunknak szép parkja van. Az egészséges szórakozást, a sza­badidő hasznos eltöltését jól segíthetnék a szabadtéri mű­sorok, bemutatók, vidám ve­télkedők, táncos rendezvé­nyek. Az ilyen falusi vasárna­pok vonzzák a szomszéd községek ifjúságát is. indíté­kát adhatják sok kellemes kirándulásnak. A kirándulá­sok szintén hasznos szolgálói a kulturális nevelésnek. Csak helyeselni lehet, ha kultúrott- honok a társadalmi szervek­kel csoportos utazásokat szer­veznek. Mind gazdagabb programot kínálnak például az ország különböző városaiban rende­zett kulturális napok. Üdvö­zölni lehet azokat a kultúr­otthon igazgatókat, akik he­lyes válogatással felhívják ezekre a figyelmet, s a jelen­tősebbekre — csoportos uta­zást szerveznek. Nem kerül­hetjük ki az üzemi, illetve tsz kulturális alapból fedezett ju­talom kirándulásokat sem, melyeknek értékét nagymér­tékben meghatározza a gazda­sági egységek vezetőinek és a művelődési otthon igazga­tóinak együttműködése. Szám­talan példa mutatja, hogy a termelésben kiválóan helyt­álló, jutalmazott munkásnak feltétlenül előnyére válik, ha utazása gazdagabb tartalmat kap. Szeretnék emlékeztetni azok­ra a művelődési körökre, cso­portokra — természetjárók, fotózok stb. — amelyeknek igazi lehetőségei elsősorban a nyári hónapokban adottak. A művészeti csoportok, az egyes tagok, vagy éppen a művészeti vezető üdülése, hosszabb távolléte miatt a nyári hónapokban igen gyak­ran kénytelenek szüneteltetni tevékenységüket. A televízió adásai, irodalmi, zenei, képző- művészeti műsorai, filmössze­állításai viszont pótolhatják az űrt. A közös élményszer­zés, az alkotó vita biztosíthat­ja az otthon maradók folya­matos fejlődését. Ha az ifjabb korosztályra gondolok, szinte elengedhetetlennek tartom a televízió gyermek adásainak, az ifjúsági filmek csoportos látogatásának megszervezését. A tanuló ifjúság hálás közön­sége a szellemi és mozgásos vetélkedőknek, játékoknak. Kívánatos, hogy a kultúrott- honok meghatározott időben rendszeresen nyitva álljanak a gyermek előtt, ezzel bizto­sítsák a kulturált szórakozást, a szabadidő hasznos eltöltését. Bár nyaranta általában ke­vesebbet olvasnak äz embe­rek, mégsem lehet jó szemmel nézni a több hétre bezáró fa­lusi könyvtárakat. A könyvtá­ros szabadsága, távolléte né­mi körültekintéssel, a KISZ, vagy más társadalmi szerv közreműködésével könnyen áthidalható. Ismét a tanuló if­júságra gondolok, amikor nyárra is ajánlani merem a könyvankétokat, irodalmi já­tékokat. > Néhány sorban nehéz ösz- szegezni a nyári népművelést segítő, mind gazdagabbá vá­ló tapasztalatokat, az említett gondolatok legfeljebb ösztö­nözhetik a népművelés helyi irányítóit, munkásait a lehe­tőségek gondos számbavételé­re, a járható utak keresésére. Nádházi Lajos Szombaton megnyílt a salgótarjáni vasút századik évfordulója alkalmából rendezett kiállítás a József Attila Műve­lődési Házban. Június 17-ig minden nap megtekinthető 10 órától 18 óráig (Koppány György felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom