Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-15 / 139. szám

1967. június IS. csütörtök N38S ( D a Milyen „u/ssulott onus/“ — Előre látható, hogy a negyedik ötéves terv ben meg­venezer-ötszázhetvenhét teher, gépkocsi egész évi növekednek a magyar gép- nak. Hóenergia-igénye hetven- ipar öntvényigényei. Hogy hatmillió kalória óránként, ezerk’lencszázhetven és villamo,energia hetvenöt között ez ötven, vagy kilenc venmHlió nyolcvanezer tonna lesz éven­te, azt előre persze nem le­het tudni. De a jelenlegi ka­pacitásainkkal nem tudnánk kielégíteni — az bizonyos. Importból beszerezni ilyen mennyiségű, s azon belül na­gyon sokféle gépöntvényt, nemcsak drága, de szinte le­hetetlen ... A létesítményi iroda pro- fesszoros külsejű vezetője, Farkas Zoltán dr. minap meg­nagy műszaki apparátus, forgalma- amelynek feladata előkészíte­ni a gyártmány- és gyártás- technológiát. Nagy sereg szak­fogyasztása munkásra lesz szükség, akikkel kilowattóra az első időkben bérmunkát évente. Munkájához naponta nyolcezer köbméter ipari- és kétezer köbméter ivóvíz kell. A mintegy ötvenkét hektá­ron elterülő üzem tereprende­zéséhez előreláthatólag hat­vanmillió köbméter földet kell megmozgatni. Mintegy három­kilométeres szakaszon a Zagy­vát új mederbe kell terelni. Az üzemi épületek aiapterü- lete körülbelül száznegyven­ezer négyzetméter, köbtartal- tartott tájékoztatójának ez az ma egymillió-hatszázezer köb­egyik sarkpontja. Indokolja a kisterenyei központi vasöntö­de megépítését. Egymást érik az érdekes közlések: — Magyarországon az utóbbi negyven évben nem gyártottak a nagyipar tevékenységének megfelelő arányban gömbgra­fitos, valamint ötvözött, vas­öntvényeket. Ez a centralizált vasöntöde megoldja a problé­mát: a nagyszilárdságú és öt­vözött vasöntvények mennyi­ségével utolérjük a külföldet. A tanácsteremben most nem méter. (Ebben a légtérben el­férne nyolcezer lakás), öt- és fél kilométernyi vasútja, tíz kilométernyi kocsiútja lesz a gyárnak ... A mérnökök aztán az üze­mekről beszélnek. Emeletes öntödék, a legkorszerűbb for­ma- és magkészítő technoló­giák. Férni nin la készí tés úgy­szólván forgácsolás nélkül, és úgy. hogy az öntvények raé- retpontasan köszörülés! ráha­gyással készülnek. Es minden vállalhat a gyár. s ezzel a be­ruházás tervezési, kivitelezé­si. valamint technológiai elő­készítő és Igazgatási jellegű költségei — legalább is rész­ben — megtérülnek. Mégis, hogy mikor kezdődik a nagy mű megvalósítása? Re­mény van arra, hogy jövő ilyenkorra megkezdődhet a tereprendezés. De a gyár mű­szaki és munkásgárdájának ..toborzását” már az idén el kell kezdeni. A létesítményi iroda őszre Salgótarjánba köl­tözik. Mérnökökre már an­nak is szüksége lesz. De a tervek szerint 1970-re rendel­kezésre kell állnia kétszáz fa- és fémminta készítő szakmun­kásnak, hatszáz öntőszakmun­kásnak és betanított formázó- nak, nyolcvan öntödei üzem­mérnöknek és technikusnak, húsz faipari mérnöknek és technikusnak. A karbantartó üzemnek 1970-re hatszázötven szakmunkásra — lakatosra, .... . . mok, forma és SS S Ä y)s a technológia ál­tál előirt munkahelynek. Né­met és angol félautomata for- , .... ,, _ ,, . mázógépek, NDK és nyugat­gépesítve, automatizálva. Ho- csőszerelőre, műszerészre. vl- magszállítás. lanyszerelőre, forgácsoló szak­elnökhelyettes, osztályvezetők, akiket nem a kíváncsiság ve­zérelt ide, hanem a megye munkásra — lesz szüksége. Ugyanide kilencven mérnö­köt és technikust várnak ... Hatalmas tehetőség ez a megye számára, de nem lesz Ki: :rrrű íe!adat eiérni>hogy lesen gépesített vaskihordás, öntés. Gépesített ürítés, víz­. ... . . . -- sugaras öntvényt'sztítás. És nak főmérnöké, majd főener- j„., . , * . . , getikusa és főépítésze folytat- szalagon/mehmek utol^ a^te­mása — legalább is a gyá­ron belül — a raktár. Évente száztizenhatezer ton­na öntvény születik, utazik majd így. Fél kilóstól akár tennivalók. A tájékoztatást az Öntödei Vállalat létesítményi irodájának vezetője után árt­ják. A figyelmes hallgatóság jegyzi, hogy a beruházás elő­készítése során összegyűlt a beruházási program mintegy _ ^ három—négyezer oldalra való tízezer kilósig, adatanyaga és letették a var­sói tervezők asztalára. Ez ami a „kerítésen belüli” létesítmé­nyekre vonatkozik. A telek­határon kívüleső létesítmények anyagát a magyarországi fő­tervező vállalat, a MELYÉP- TERV „gyűjtötte” össze, s ad­ta át Varsónak. „Ha minden jól megy, a beruházási prog­ram szeptemberben a kor­mány elé kerül. De a kiviteli tervek elkészítése addig ts megkezdődik.” Mindenkit érdekel: mikor kezdődik a kivitelezés? A tájékoztatóban korábban már elhangzott, hogy a kivi­telezés „szakaszolásai” kissé szokatlan a mi korábbi beru­házásaink ismeretében. Először az úgynevezett t’zenbármas objektumot építik fel, a hi­degüzemet, amelyben a köz­ponti öntvényraktár, a szer­számkészítő üzem. a fém- és fsformakészítő üzem. az elő- nagvoló. a árén- és villamos karbantartó üzem Wz. Az eiső reteire vonatkozó számok, ada- szakaszban merer»in két öntö­tök. Évente több. mint négy- de is. De mindenekelőtt: eb­százezer tonna anyagot nyel bpn bz időszakban el ke'! ke­el a gyár kapuja, csaknem há- szülnie minden see<Vj. és ki- romszázötvennyolcezret bocsát szolgáló létesítménynek E'ő- k» magából. Ez megfelel hu- szőr azért, mert e tt*ő* énü- szonnyolcezer vagon, vagy hét- lő gyárban munkához lát az a az értő, fegyelmezett munkás, gárda, a műszakiak serege a kellő időre készen álljon. Or­szágos szervek segítőkészsé­güknek már tanújelét adták. De a szakmunkás, szakember képzésben az alapvető tenni­valók a megyére várnak. A többi között Salgótarján nagy­üzemeire, amelyeknek vezetői, munkásai már nem egyszer bizonyították: együtt élnek, téleg zenek a megye minden gondiával. Hozzájárulásuk a natív mű megvalósításához bizonyára ezúttal sem marad el. Csizmadia Géza Új helyzet, kedvezőbb lehetőségek Rendkívül nehéz — az országos állagnál jóval kedvezőtlenebb körülmények között —, végzik munkájukat azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek itt húzódnak meg az északi hegyek között. A szövetkezeti vezetők, a szö­vetkezeti tagok erőfeszítése gyakran kevés­nek bizonyul az igazán eredményes gazdál­kodáshoz. Az állam segítségére van szükség, hogy előbbre jussanak. A dotáció eddigi for­mája helyett, kísérletképpen a salgótarjáni járás valamennyi szövetkezetére kiterjesztet­ték az idén az ártámogatásos rendszert. Sikeres kezdet A járási tanács mezőgazdasági osztálya, valamint a Nemzeti Bank májusban több szö­vetkezetben is megvizsgálta —, legutóbbi ülé­sén a járási tanács is megvitatta —, a gazdál­kodás során mennyiben veszik figyelembe az új helyzetet. A tapasztalatok kedvezőek. Ugyanis a közös gazdaságok többségében — Cereden, Karancslapujtőn, Mátrainindszen- ten —, helyesen élnek azokkal a lehetőségek­kel, amelyeket az új. ártámogatásos rendszer nyújt. A szövetkezetek veztői, a helyi adott­ságoknak megfelelően több intézkedést foga­natosítottak, amelyek a termelés bővítését, a szövetkezeti tagok jövedelmének növelését szolgálják. Az új rendszer óriási előnye: a járás jel­legének megfelelően arra ösztönzi a közös gazdaságokat, hogy tovább fejlesszék az ál­lattenyésztést. elsősorban a szarvasmarha- és a juhtenyésztést. Az állattenyésztésből szár­mazó ártámogatás — az előzetes számítások szerint —, megközelíti a tízimillió forintot, a növénytermesztés nem egészen hétmilliója mellett. Az ártámogatásos rendszer alkalma­zásának tapasztalatai közé tartozik az is, hogy fejlődésnek indult a háztáji árutermelés. A Legtöbb helyen a háztáji termékeket a kö­zössel együtt értékesítik. A közös gazdaságok csaknem félmillió forint támogatást élveznek ily módon. A növénytermesztés szerkezetét a legtöbb üzemben úgy alakították — néhány árunö­vényt kivéve —, az állatállomány takarmány- szükségletét elégítse ki. Jelentősen nőtt pél­dául már az idén a takarmánygabona termő­területe. A hozamok növelésével várható, hogy az eddig évente jelentkező 300 vagon abrakhiány, mintegy 100 vagonra csökken. Nem egyformán Az eredmények mellett egy sor gond is je­lentkezik a járás közös gazdaságaiban az ár­támogatásos rendszer bevezetésével. Hatása ugyanis nem egyformán jelentkezik a szövetke­zetekben. Az erősebb, jobb gazdaságokat to­vább „erősíti”, a gyengébbeket viszont sok esetben nem szilárdítja. A járásban a gyen­gén gazdálkodó termelőszövetkezetek több mint kétmillió forinttal kevesebb állami do­tációt kapnak mint eddig. Olyan szövetkeze­tekről van szó, mint a kishartyáni, ahol mint­egy félmillióval, vagy mint a nagybárkányi, ahol több mint hétszázezer forinttal jut ke­vesebb támogatás,, mint korábban. így aztán tovább növekszik a különbség az erősebb és a gyenge termelőszövetkezetek között. Gondok jelentkeznek most azokban a ter­melőszövetkezetekben is, amelyek ugyan nem gyengék, de valami oknál fogva nem rendel­keznek elegendő takarmánnyal, hizóalap- anyaggal, az előrehaladáshoz szükséges ala­pokkal. Emiatt aztán a dotáció csökken. A termelési tervek alapján a járásban csaknem tizenhétmillió forint állami támogatás fel- használása várható. Ebből azonban mintegy hárommillió forint „elmegy” abrakra és hi- zóanyagra. A segítség nem késik Az új rendszer, a termelőszövetkezetek megnövekedeit önállósága áz intézkedések egész sorát követeli a járásban. Szükség van arra, hogy a közös gazdaságokat —, elsősor­ban a gyengéket —, információkkal lássák el, segítsenek nekik a helyes gazdálkodási ágak kiválasztásában. A közeli években a járás termelőszövetkezeteiben elkészítik a távlati üzemfejlesztési tervet. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet néhány gazdaságnál már el­készült ezzel a munkával. Jelenleg a homok- terenyei, a karancskeszi, valamint a lucfal- vi termelőszövetkezeteit üzemfejlesztési prog­ramja készül. Az előzetes tervek szerint 1970- ig mindenütt végeznek ezzel a munkával. A termelés szerkezetét valamennyi gazda­ságban úgy módosítják, hogy a kenyérgabona és a pillangós takarmányok képezzék a fő üzemágat. „Pénzes” növényként a burgonyát és a cukorrépát szorgalmazzák a szövetkeze­tek. Természetesen a járás mezőgazdaságának legfőbb feladata továbbra is az állattenyész­tés fejlesztése marad. A juh- és a szarvas­marha-állomány növekedésének üteme aránylag lassú volt az elmúlt években. Most meggyorsítják ezt a folyamatot. A járási tanács már eddig is egy sereg hasznos javaslatot tett a szövetkezeti önálló­ság, a szövetkezeti gazdálkodás további erő­sítésére, szilárdítására. A korábbi évek ta­pasztalatai alapján, az idén már tovább bő­vült azon gazdaságok köre, ahol a garantált murrkadíjazást alkalmazzák. Az új munkadí­jazási forma igen jó hatással van a közös munkára. Általában sikerült időben végezni a tennivalókkal olyan szövetkezetekben is, ahol eddig — a bizonytalan jövedelem miatt — többnyire késtek a munkákkal. Az állami támogatás új rendszere, az eddigi tapasztala­tok szerint sokat segít a közös gazdaságok erősítésében. De természetesen csak ott, ahol okosan élnek a lehetőségekkel. Vinezc Istvánná Lenyűgözőéit az üzem mé­Karancssúg községgé épül A helybeliek szójátéka, hogy Karancsság községgé épül, — hiszen államigazgatási lag régóta az. A település lakói sze­rint olyan utak, mint Kurancsságon: csak faluhelyt találha­tók. .. Az Alkotmány, a Petőfi, a Rákóczi, a Hunyadi és a Szabadság úton akkorák a kátyúk, hogy traktorral is csak nagy-óvatosan lehet haladni, jóllehet igen sok a motorke­rékpár a községben. A főutca, a Kossuth út sincs sokkal kü­lönb állapotban. Ez rövidesen tanácsi kezelésbe kerül, de előbb az Egri Közúti Útfenntartó Vállalatnak kell használ­ható állapotba helyeznie. Leghamarabb a Petőfi és a Rákóczi utat újítják fel. A termelőszövetkezet új majorja felé már épül az út. — Utaink rossz állapotának egyik oka, hogy mellettük rég eltömődött az árok, az áteresz. Kilenc kilométer hosz- szúságban körülbelül ötezer köbméter földet kellene meg­mozgatni ahhoz, hogy rendeltetésüknek megfelelhessenek —, így Kékvölgyi Mihály, a községi tanács vb titkára. — A he­lyi adottságok miatt ezt a munkát csak kézi erővel lehetne elvégezni. Kubikos munkával mintegy nyolcvanezer forintba kerülne. Mivel a termelőszövetkezet kész fuvarral segíteni a községi tanácsot, s mivel a Hazafias Népfront aktivistái siker, rel szervezik a társadalmi munkát, úgy ígérkezik, hogy e nyolcvanezer forintot teljes egészében megtakaríthatjuk. Karancsságnak van holnapja; meglátszik ez abból its, hogy többen kérnek házhelyet, mint amennyit jelenleg a községi tanács adni tud. A megyei tervező irodán már dol­goznak az új házhelyek kialakításán. A Móréláp-dűlő déli fekvésű, napos oldalát szemelték ki az új házak helyéül. Méltányos kívánság, hogy a kétszáz telkesre tervezett telep jelentőségéhez méltó nevet kapjon: megyénk munkásmozgal­mi nagyjainak egyikét. Jllenniji a papit', mennyi a túró- ? O csóbb a baromfi és a zöldség — NE8-vizsgádat az élelmiszerárak alakításáról Ez év elején alakult meg a Nógrad megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság kereskedelmi szakcsoportján belül az ár­csoport. Ez — számos társa­dalmi akt'vista bevonásával — széles körű tájékozódást vég­zett. az élelmiszerárak alaku­lásáról. Csökkent a baromfi és a zöldség ára a salgótarjáni, va­lamint a balassagyarmati pia­con — jelentették örömmel a népi ellenőrök. A baromfi- árak esését az eredményezte, hogy a nagyüzemi szoc’alista mezőgazdaság mind vágásra, mind piaci értékesítésre sok­kal többet termelt, mint ko­rábban. Az említett piacokon a baromfiíelhozatal megkettő­ződött az előző évihez viszo­nyítva, így érvényesült a szoc’alista szektor árszabályé- rek ára azonban szembetűnő­zó szerepe. A burgonya jó tér- en magasabb, mint a kimérte- mése és felvásárlási árának ké. A kannából, kilogrammon- rendezése egyaránt hozzájárult ként tizenegy forntért árult ahhoz, hogy e fontos köz- túró hónapokra eltűnt. Csorná­éi elmezési cikk bőségben, ala- golva került elő ismét, ekkor csony áron legyen kapható. azonban már tizennégy fo­Sajnos. sem Nagybátony, rtatot kért*k érte' lemetlen meglepetést okozott: kevésnek bizonyult, noha a MÉK gondoskodott a szoká­sos mennyiségről. Sertéshúsból még mindig nem tudja kereskedelmünk kielégíteni az igényeket. A hús pótlására a kiskereskede­lem ebben az évben a ko­rábbinál jóval nagyobb meny- nyiségben kínál gombát. A szállítók között szép szám­mal szerepelnek olyan Nógrád megyei termelőszövetkezetek, amelyek a közelmúltban kezd­tek a gombatermesztés jöve­delmező üzemágával foglal­kozni. Több a higiénikusan, ele­gánsan csomagolt élelmiszer; ez kétségtelen jele a kereske­delem kultiurálódásának. A szebben csomagolt élelmisze­A vendéglátó iparban az ételeket vagy napi beszerzési ár, vagy átlagár alapján kal­kulálják. Mindkét módszer­nek megvannak a maga elő­nyei, hátrányai. Ennek isme­retében sem helyeselhető azon­ban, hogy a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat egyik ven­déglőjében így. a más’kban úgy kalkulálnak. Központi utasítás hiányában fennáll az a veszély, hogy a kalkulációs rendszerek esetleges önkényes rendezetlen a tejfélvásárlás, ... ,. . _,. ,. ... a kadozik a tejellátós. Hasonló váltogatására a vendeg f.ze* megállapításra jutott a népi ellenőrzés is — de nem csu­pán a rétsági járás vonatko­zásában. A NEB helyeselné, ha a tsz-ek nemcsak a lej­sen ra. A népi ellenőrzés nem egye­dül azt vizsgálta, mennyibe kerülnek az élelmiszerek, de — előrelátó módon — azt is, ipari vállalatnak átadott tej- wnnnyit kel! majd fizetni az mennyiség után részesülnének új tűzhelyért. Korábban a állami dotációban, hanem az Budapesti Gázkészülékek Gyá után is, amelyet közvetlenül juttatnak el a fogyasztókhoz. Arra vonatkozóan, miként le­hetne a tejszállitás költségeit csökkenteni, rövidesen újabb vizsgálatot indít a népi ellen­őrzés. Ehhez hasonlóan v!zs­ra által készített kétlapos gáztűzhely hatszáztizenegy fo­rintba került. Hasonló gáztűz­helyet gyárt majd a Zománc- ipari Művek Salgótarjáni Gyáregysége — a fejlődés tör­vényeinek megfelelően termé­gálja meg: mennyire indokolt szetesen modernebbet, csino­sa bhat. A népi ellenőrök véle­ménye az. hogy e vitathatat­lan előnyökkel nem áll arány­ban az újfajta tűzhely magas — elődjéhez képest több mint kétszeres — ára. A NEB er­re vonatkozó észrevételét már elíuttatta a ZIM-hez. A megyei NEB kereskedel­a csomagolt keksz, linzer, bur­gonyacukor árának nagysá­ga. Szintén részletesebb elem­zést kíván az a kérdés, mi­ként lehetne összhangba hoz­ni a fogyasztók közegészség- ügyi érdekét a vállalat anya­gi érdekeltségével. Esztendő-' vei ezelőtt a kiskereskedelem sem sem Szécsény, sem több bá­nyásztelepülés piacát nem ér­te el az olcsóbbodási hullám: mivel azokra — csekély kivé­teltől eltekintve — csak a háztájiból került áru. A sárga­répa valamennyi piacon kel­lanul drágának találták a népi ellenőrök a csomagolt linzert, burgonyacukrot, ház­tartási kekszet is. Korábbi írásaink egyiké­ben megemlékeztünk arról, hogy a rétsági járás falvaiban a palackozott tej forgalmá- mi szakcsoportja árcsoportjá­nak növekedését premizálta; nak legutóbbi ülésén részt vett az utóbbi hónapokban viszont dr. lakos Klára és dr. Már- a kimért tej árusítását szór- ton Károly, a Központi Né- galmazza. Igen hasznos volna pi Ellenőrzési Bizottság két az új tanév megindulása előtt szakértője. Elismeréssel szól- végérvényesen tisztázni eze- tak az árcsoport közérdekű te­két a problémákat; annál is inkább, mert alig akad is­kola. ahol a tanulóifjúság — és a nevelő’ kar — tejet, ka­kaót vásárolhatna. vékenységéről. majd — orszá­gos tapasztalataik alapján — hasznos — tanácsokat adtak a” új csoport további munkájá­hoz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom