Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-04 / 130. szám
4 WOGBÄO WOT. Juntas 4, vasárnap Mint kenyérnek, ízes sónak ••• Üveggyári kulturális tervek — évfordulók jegyében A hetvenöt éves Salgótarjáni Öblösüveggyár minden tekintetben méltó formák között ünnepli megalapításának. fennállásának évfordulóját. Az eseménysorozat előkészítésében és lebonyolításában az üzem művelődési otthonára hárulnak elsősorban a feladatok, s a kultúr- munkások most minden igyekezetükkel azt szolgálják, hogy emlékezetessé tegyék a jubileumot. Néhány hete már az évforduló jegyében bonyolította le a művelődési otthon az általános iskolások saavaló- versenyét, rendez még szavalóversenyt középiskolás és üzemi fiataloknak, s a közeljövőben sorrakerülő programok szintén a háromnegyed százados üzem reprezentatív kulturális megnyilatkozásai lesznek. — Milyen érdekesebb eseményekre számíthatunk az év során? — erről beszélgettünk Vratni Józseffel, a művelődési otthon igazgatójával. — Tulajdonképpen a június 4-i, megyei építők napját is az évforduló ünnepeibe sorakoztattuk — mondotta. — Hat salgótarjáni zenekart hívtunk vendégül, ezekkel rendezünk zenés találkozót a művelődési otthon ujjá- rendezett. s most megnyíló kerthelyiségében. Ez azonban csak bevezetője a további zenei programnak. Augusztus végén ugyanis, a hetvenötödik évforduló jegyében nálunk kerül sor az országos üvegipari tánczenei Hasznos a családtervezéshez Évtizedes tapasztalatok alapján — Csak orvosi rendeletre Jobb, mint a penicillin Román kutatók áj gyógyszert állítottak elő a tehenek heveny tüdőgyulladásának kezelésére. A Mastitolnaik nevezett igen hatásos gyógyszert kenőcs formájában alkalmazzák, s szakemberek véleménye szerint hatásosabb, mint az antibiotikumok. Kolozsvári kutatók a Mastitol kísérleti alkalmazása során a kezelés alá vett beteg tehenek 93,3 százalékát meggyógyították, ami kiemelkedő sikernek számít az állatorvosi gyakorlatban. Bölöni György írta: „A jó könyv mindig valami újat ad az embernek, akkor is, ha régi és akkor is, ha olvastuk már egyszer.” Valóban, az 1967. évi könyvheti kiadványok is újat jelentenek számunkra. Olyan ajándékot, amelynek eddig nem voltunk birtokában. Az ünnepi hét ajándékai a könyveken kívül a találkozások írókkal, költőkkel, kritikusokkal, irodalomtörténészekkel. És főleg az ilyen alkalmakkor zajló beszélgetések. Többnyire legalább any- nyira szükségét érzi ennek a szellem embere, mint éhség esetén a kenyérnek, ízes sónak. Éppen ezért talán egy kicsit jelképesnek is hihetnők azt a beszélgetést, amelyet Salgótarjánban, a Karancs Szálló egyik fehér asztala mellett folytattunk Ágh István, Bella István költőkkel, Bata Imre kritikussal. Ezúttal nem a kenyérről, ízes sóról esett szó. Miről? — Leginkább versekről, emberi, költői tartalmakról. Ágh István és Bella István embernek, költőnek is fiatal még, mindkettő a legifjabb nemzedék, a most jelentkezők népes csoportjának képviselője. Előbbinek 1965-ben Szabad-e énekelni?, utóbbinak 1966-ban Szaggatott világ címmel jelent meg első verseskötete. Ágh István, Bella István: „Most készül a második kötet.” „Müyen versekkel?" Ágh István: „Problémakörük más, mint az első könyvemben olvasható verseké. Talán nem annyira nosztal- gikusak. Konkrétabbak.” „Ezt hogyan értsük?” „A költőre is jellemző, miből, hogyan, milyen összefüggésekben építkezik. Nos, ösz- szef'üggésben szeretnék lenni, maradni a korral és nemzedékemmel. Az ember egy meghatározott társadalmi helyzetben indul el pályáján, egyfajta utat jár meg annak jó és rossz oldalával együtt. Látása a világ dolgainak megítélésében nyilvánul meg.” „Hogyan ítéli meg a világ dolgait V „A költészet szövetéből, elsősorban költői képekből bontom ki a dolgokat, és a hagyományokhoz is ragaszkoB Kedden váratlanul felkeresett Desö Kálmán, egy ismeretlen tiszttel. Gallai, mondta hangosan a köpcös hadnagy, kínálás nélkül a székre toty- tyant, és neveletlenül köpködni kezdett maga elé. Desőnek nagyon megörültem. Fél éve, vagy több is, hogy utoljára láttam. 1942 októbere óta egyvégtében kint van a fronton, csak kétszer vagy háromszor engedtek haza, kurta szabadságra. — Hát élsz, öreg fiú? Nem vettem észre mindjárt, mi olyan idegen benne. Szótlanul járkált, köpenyét gombolta, minden fordulóban elidőzött szeme az íróasztalom sarkán álló szobrocskánál. Végre kezébe is vette a zsír- kőből faragott esetlen, üres arcú Buddhát, de nem jutott róla eszébe semmi. Vagy talán nem is látta, csak nézte. — Ócskásnál akadtam rá, mindenféle kacat között. Hülyeség. Nemhogy Keletet nem látta, Soroksárt se. Valami suszter kínlódta össze ráérő órájában. Dehát izgága fráter vagyok, hiszen tudod: aféle pengős szuggesztiónak vettem meg, hátha eltunyulok tőle, dóm, Juhász Ferenc, Nagy László, József Attila, Vörösmarty, Arany, Csokonay életművére gondolok. És mindig egy alapról, a szegények, pontosabban, a kisemberek oldaláról ítélem meg a világ dolgait.” „Mit tehet ehhez Bella István T" „Tulajdonképpen nem sokat. Más verseket írok, azt hiszem, mint Ágh, amit azonban lényegükről „prózában” lehet elmondani, az sok mindenben azonos. Mindenekelőtt abban, hogy költői programom számomra szintén a társadalmi programot is jelenti.” „És Bata Imre véleménye?” „Nehezebb a kirikus dolga, amikor róluk kell egy-két dolgot mondani. A törekvés, hogy ők együtt legyenek egymással, természetes, egymás hangját erősítik, amíg külön- külön nem lesznek erősek. Ez minden induló nemzedéknél nagyjából így történik, így van velük is,’ akik egy kicsit késve indultak és lassan.” „S ami szándékukat illeti?” „Az előttük járó nemzedék, Juhász Ferencék például, egyetemes világképet alkottak, világérzésük egyetemes. Ök a konkrétabb költészetre, világérzésre törekszenek. Természetesen költők, tehát a költészet világából indulnak ki, annak eszközeivel, kifejezési rendszereivel, annak törvényeit figyelemmel kísérve járnak-kelnek, de nemcsak általában a földön és a kozmoszban, hanem itt, ebben a társadalomban, ennek a kornak emberei között. Ez tehát valóban társadalmi program, nem közvetlen, közvetett. Mit mondhatnék még róluk? Talán azt, ők is a tapasztalati világban fogalmazzák meg költői világképüket, a létezést azonban nem egyetemes kivetítettségben, hanem az adott világon, a gyakorlati életen belül igyekeznek vizsgálni. Itt kapcsolódnak a marxista világnézethez: a belső-külső világ korszerű egységének hívei. Úgy tűnik, az előttük járók keresés előtt állanak. Előfordulhat, hogy egy idő múlva az idősebbek több dologban rájuk figyelnek. Aki most figyel rájuk, ilyesmit mondhat róluk. Nem sok ez, de nem is kevés. És persze, több minden rajtuk múlik.” Tóth Elemér de csak bosszant, ahányszor ránézek. Vártam, most majd elmosolyodik. Tulajdonképpen erre vártam kezdettől fogva, éppen ez hiányzott belőle: fukar, száraz, magabiztos mosolya, mellyel egyszeriben átlendülhettünk volna létünk kényszerű hézagain, ott folytatva mindent, ahol legutóbb abbahagytuk. Lehet, hogy az embereket, végső soron, tulajdonságaik szerint raktározzuk el magunkban. De amitől bármikor és elevenen idéződnek fel bennünk, az sósán tulajdonság. Csak vonás. Nézés, kézmozdulat, epitheton mosoly, vagy csak egy indulatszó, amely azonban annyira sajátos és utánozhatatlan, hogy csak egyvalakié lehet. A gimnáziumban közülünk senki se tudta olyan biztosan, hogy mire készül, mint Deső. Minden év végén, az önképzőkör záróülésén, ilyen dolgozatokkal állt elő: Gáld a magyar államalapítás korában, Gáld a tatárjárás után, Gáld a török hódoltság idején, Gáld hozzájárulása a Rá- kóczi-szabadságharchoz. Nyolc év alatt keresztül-kasul túrta városkánk történetét, meglepően okos, koravén, lehiggasz- tott logikájú dolgozataival, s bár mi néhány an épp azt keA debreceni színház — Salgótarjánban A megyei József Attila Művelődési Ház a Szolnoki Szigligeti Színházzal történt kedvező megállapodása után a napokban eredményes tárgyalásokat folytatott a Debreceni Csokonai Színház vezetőivel is. A tárgyalások eredményeként a debreceni színház vállalkozott, hogy operarészlegével az új színházi évadban négy alkalommal Salgótarjánba látogat, s a négy műsordarabbal nyolc előadást tart. A debreceni operisták . és zenészek saját vasúti kocsijaikkal utaznak, s szállásukat is a szerelvény adja. Folyóirat a Palócföld A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának engedélye alapján ez évtől három havon, ként jelenik meg Salgótarjánban a Palócföld, amely eddig évente csupán egy, vagy két alkalommal látott napvilágot a Nógrád megyében élő írók, költők, művészek, irodalom- történészek és kutatók antológiájaként. Az új művészeti és művelődési folyóirat rendszeres megjelenésének egyik alap- feltétele az előfizetői rendszer kiépítése. Ennek érdekében a megyei művelődésügyi apparátus, pedagógusok, népművelők, a különböző párt- állami és társadalmi szervek kulturális munkatársai, megkezdték a megyében az előfizetők gyűjtését Tervek szerint járásonként legalább 150—200 előfizetőre számítanak. • Képzőművészeti alkotások betegeknek Otthonosabbá teszik a Nógrád megyei tanács csitár— nógrádgárdomyi TBC gyógyintézetet. A park felújítása 1965- től tervszerűen folyik, erre összesen körülbelül kétmillió forintot fordítanak majd. Ez év második felében megkezdődik az új, korszerű konyha és beteg-étterem építése is kétmillió 600 ezer forint beruházással. Mindezen kívül az intézetben szeretnék a betegek környezetét képzőművészeti alkotásokkal is kellemesebbé tenni. A parkban szobor felállítását tervezik. veseltük bennük, ami nélkül a történelem nehezen emészthető adathalmaz, az újrateremtő képzelőerőt, Deső a nyolc dolgozatával városi közüggyé tudta tenni, hogy neki történelemtanári diplomát kell szereznie. Megszavazták neki a stippendiumot, félárva lévén, kisebb-nagyobb segélyekkel dugták mindvégig: ördög tudja, talán a legbutább városatya is azt remélte, hogy Deső révén belépőt válthat a gáldi halhatatlanságba. Jelzem — Deső minden harmadik-negyedik mondatát ezzel a tanárosan nagyképű szóval kezdte —, jelzem, más feltevésekkel is találkoztam, bizonyítani azonban csak azt lehet, amit bátor voltam előadni. És elmosolyodott, zsugori vígsággal, okosan, szinte kihívóan, na gyerünk, ki mer vitatkozni. Nékem ez az eg- zisztencia-csináló kívülről öntelt, belül azonban — gondolom — mindig aggódó, izgatottan védekező mosoly volt maga Deső. Szidtam, irigyeltem, csúfoltam a mosolyát, de szerettem. Mégse lett történelemtanár. Vagyis az lett, megszerezte oklevelét, de nem tanított egy napig sem, azonnal kivitték a frontra. — Adj egy pohár vizet — mondta. Gallai fészkelődött, száját nyalta. — Mas nincs? Konyakkal kínáltam őket. Deső levetette köpenyét, meleg volt az irodában. Űj zubbony volt rajta, szalagzsinórján valamennyi kitüntetése: arany és ezüst vitézségi érem, Signum Laudis a kardokkal, elsőosztályú vaskereszt, sebesülési érem, és még valami. — Kicsípted magad. Házasodni indulsz? Nem igaz, hogy nincs fantáziája. Mindig volt. Alikor is, amikor pedáns dolgozatait gyártotta. Tavaly tavasszal, húsvét vasárnap, első szabadságán volt itthon, az Ájban sétáltunk, a parkká szelídített gáldi kiserdőben (nyolcvan éve még betyárok ijesztgették itt, álljt kiabálva, a Budára tartó vásárosokat, onnan kapta a nevét) egyszercsak nyersen félbeszakította a háború alakulását variáló, tudálékos elmefuttatásomat. „Hagyd abba, majd a Polgári Körben, ott kedvedre fecseghetsz. Hát nem érted? Bennem is erős volt a kisértés, lengjek csak, mint az inga, tőlem független törvény szerint. Nem az enyém a felelősség. Azé, aki elindított. Végig kell csinálni, parancs szerint, aztán jöhet, ha elkerülhetetlen, a szembenéző eszmélés. Akár a frontregények ismerős és elmaradhatatlan figurájánál, a gyanútlan katonánál, aki csak a végén érti meg, miféle disznóságokba vitték bele. Ak kor aztán felnyílik a szeme, és eltökéli, hogy soha többé. Ez a fickó rendszerint megnyeri a tisztelt közönség tetfesztiválra. melynek csehszlovák vendégei is lesznek, a Lednicke-rovnei üveggyár zenészei. — Készül a jubileumra a művelődési ház fotoszakköre is. A nemrég rendezett .nagysikerű kiállításukat az év során újabb követi, kötöttebb tematikával, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. és a gyár alapításának 75. évfordulójához kapcsolódva. Méreteire jellemző, hogy „Az üveg szépsége” címmel országos pályázatot hirdetünk fekete—fehér. színes és szí- nes-diapozit£v kategóriákban, s a legjobb fotókat csiszolt serlegekkel, vázákkal és oklevelekkel jutalmazzuk. A pályázatra a műveket július 15-ig fogadja el a művelődési otthon, s a kiállítás augusztus 20-án nyílik meg. — Másik népes szakkörünk, a bélyeggyűjtőké sem marad távol az ünnepségektől. Júliusban rendez kiállítást, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közeledő évfordulójára való figyelemmel, most elsősorban szovjet sorozatokat állít ki. — Milyen feladatot kapott az öntevékeny színjátszó- együttes? — Színjátszóink zenés, énekes, táncos revűműsorral részben a nyárra és csehszlovákiai vendégszereplésre készülnek. részben már a szeptember—október hónapokban nálunk rendezendő, országos üvegipari színjátszó fesztiválra. A rendezvény-sorozatnak mintegy nyolc—tíz szeMegyénkben tavaly három és félezer gyermek született; ugyanakkor a terhesség művi megszakítására négy és félezernél többször került sor. Nagyon kedvezőtlen arány! — A művi megszakítás számos veszéllyel jár, — figyelmeztetett dr. Merényi Sándor főorvos. Hazánkban a nő törvényadta joga, hogy eldöntse : óhajt-e gyermeket vagy sem; hogy mikor kíván szését. Jámbor tudatlansága felmenti a cinkosság gyanúja és a tagadás kötelezettsége alól. Kései lázadása is, a már megvert erőszakkal szemben, oly megindító, hogy ünnepron- tóvá teszi az aggodalmas kérdést: mit cselekszik majd, ha az erőszak újból jelentkezik? De én nem, ezt én így. nem... — A kísértéssel lépést tart a szégyen. Semmi sincs, amitől ennyire félnék: tudod, apámmal a szégyen végzett. Ha nem hiszek az eredendő bűnben, még kevésbé hihetek az eredendő tudatlanságban. Ne érts félre, ebben a zűrzavarba nem könnyű belelátni! Végre is Trója pta sok minden történt. Hogy mást ne mondjak, Heléna szép kezét felváltotta az igazság. Legalább annyiféle, ahány a küzdő felek száma. A korrekt töprengésnek nincs könnyű dolga, ha tetten akarja érni a kendőzés művészetét. De a háború nemcsak zűrzavar. Tűz. Leégeti a legtarkább madár tollazatát is. Gyereho- vóban vagoníroztak ki minket. Még jól körül se néztünk, a menetbe készülődő zászlóaj tüzet kapott a falu széléről. Gyér tűz volt, néhány puskából, egy-két géppisztolyból, éppen csak meglegyintett bennünket. Ijedt kiabálás: partizánok! Azok voltak, de lehet, csak közölni akarták velünk, hogy tudnak rólunk. Nem se besült meg senki. Vazulav őrnagy zászlóajparancsnok azonban lelket akart verni a megszeppent társaságba, megtorló támadást rendelt el a falu ellen. (Folytatjuk) replő együttese lesz, s gyárunk színjátszói november 4- én. a jubileum záróaktusán egész estet betöltő, alkalomhoz illő darabot mutatnak be. — Nagy munkát vállalt az évfordulók szellemi előkészítésében üzemi könyvtárunk vezetője, Bolyós Lászlóné és munkatársi gárdája. Többek között bibliográfiát készít a magyar és a szovjet irodalomból szocialista brigádjainknak, közreműködik a művelődési otthon és a szakszervezeti bizottság „Az öblösüveggyári szocialista brigádok” című, a brigádmozgalomnak az eltelt időben elért, eredményeit összegező mű szerkesztésében, könyvkiálli- tást szervez szovjet és magyar szerzőknek a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal, valamint az 1945 utáni évtizedekkel foglalkozó műveiből. — Korlátos lehetőségeink között igyekszünk művelődési otthonunk arculatát is méltóvá tenni az ünnepekhez. Otthonunkon külső és belső átalakításokat. korszerűsítő munkálatokat végeztünk. S ha nagyobbítani nem is sikerült. mindenesetre barátságosabbá, még otthonosabbá tettük légkörét. Lelkes kultúrmunkásaink fáradozásával újjávarázsoltuk a művelődési ház kerthelyiségét 's. ahol június elejétől hetenként. hat napon kellemes zene mellett szórakozhatnak vendégeink. <b. t.) gyermeket a világra hozni, A születésszabályozás hasznos szere a Magyarországon gyártott Infecundin. Licencét külföldről vásároltunk; feltalálóinak évtizedes tapasztalata a szer százszázalékos biztonsága mellett szól. — Hogyan alkalmazzák az Infecundin-t? — A tablettákból havonta huszonegyet kell elfogyasztani; minden nap egyet-egyet. Hatása csak rendszeres használat mellett érvényesül. Ebből logikusan következik az is, hogy alkalomszerűen egy tablettát bevenni: nem ér semmit — Ki és hogyan kaphat Infecundin-t? — Minden, tizennyolcadik életévét betöltött nő, akinek részére az előírt vizsgálatok után az orvos felírja. Az SZTK a vizsgálatot díjtalanul végzi; egy tubus Infecundin ára ötvenöt forint; ezt a készítményt igénylőjének kell fizetnie. A gyógyszert másnak átadni veszélyes, tilos. Attól, aki megszegi ezt a fontos előírást, a későbbiekben meg kell tagadni az Infecundin felírását. Ismételt felírásához félévenként kötelező az orvosi vizsgálat. — Hogyan fejti ki hatását az Infecundin a szervezetben? — A közti-agyban, a sexu- ális centrumban gátolja a petesejt érését elősegítő hormon elválasztását. Amint tehát egészséges nő abbahagyj^ a készítmény szedését, ismét fogamzóképessé válik. Sőt, vannak olyan tapasztalatok, amelyek szerint az Infecundin megfelelő adagolásával növelni lehet a fogam zó-képességet. Az Infecundin , valóban hasznosnak ígérkezik. Mit tehet teljes sikere érdekében a társadalom, az egészségügyi apparátus? — Minél szélesebb körben ismertessük meg a nőkkel; szóljunk arról is, hogy bár egyeseknek anyagi megterhelést jelent a havi ötvenöt forintos kiadás, súlyosan vétenek önmaguk ellen, ha ezt a nem túl nagy összeget művi vetélés kockázata árán kívánják megtakarítani. — b. z. — a———IIIWII III ■MIMII Újra lehet kezdeni Dobovy Imre regénye
