Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-04 / 130. szám
1967. június 4. vasárnap NÖ6BAD 5 Az úi mechanizmus előestéjén Mit várunk9 mit kapunk az fmsz-ektől? Az új gazdaságirányítási rendszer országos bevezetésének előestéjén három szerv: a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, a megyei főügyészség és az állami kereskedelmi felügyelőség közös vizsgálatot tartott a földművesszövetkezeti vagyonvédelemről. Nem egyszerűen arra irányult az érdeklődés, hogy az fmsz-ek vigyáznak-e a társadalmi tulajdonra, hanem arra is, nem tapasztalhatók-e olyan jelenségek, amelyek a fogyasztók érdekeit sértik. A népi ellenőrzés bevált gyakorlatához híven: a feltárt hibákat gyors észrevételezéssel lehetőleg azonnal megszüntették; illetve — az ÁKF intézkedése folytán megismétlődésüket bírságolással igyekeztek megelőzni. A bolthálózatban tartott vizsgálat során az egységek negyvenöt százalékában kellett jegyzőkönyvet felvenni különféle szabálytalanságok miatt; negyvenhét közül huszonegy boltban összesen háromezerötszáz forint bírság kiszabására került sör, négy esetben pedig fegyelmi eljárás indult a mulasztók ellen. A próbavásárlások során a népi ellenőrnek és az AK.F- elienőröknek a helyes összegnél kilencven fillértől két forintig terjedő összeggel számoltak fel többet; kirívóan sokat az érsekvadkerti 1. számú önkiszolgáló boltban: 5,18 forintot. Joggal helyteleníti az effélét a vásárló, ha — észreveszi... Ilyen „tévedés” könyen adódik, ha hiányoznak az árjelző cédulák, mint — például — az Ipoiyvecei, kétbodonyl, tolmácsa, ceredi, szendehelyi, szalmaterési, szi- rákl élelmiszerboltban, a pásztói háztartási üzletben. Nagylóc, Litke, Nádújfalu ruházati és vegyesiparcikk boltjaiból hiányzott a hibajel megadására utaló figyelmeztetés. A feltüntetettnél kisebb súlyúnak bizonyult a kiszerelt áru Litkén, Ipoly tarnócon, Szirákon, Rétságon, Érsekvad- kerten. A felelősség kérdését nehéz felvetni: az előre csomagolt árukon nem tüntetik fel, melyik bolti dolgozó szerelte ki azokat. Bőven akadt hiányosság a társadalmi tulajdon védelmében is. A rétsági Börzsöny Kisvendéglőben majdnem tíz kilogramm csemegepaprika szavatossági ideje járt le; a zabari vegyesboltban hatszáz forint értékű készételé, a szi- ráki önkiszolgáló boltban nyolcszáz forint értékű pörköl tkávéé és édességé; két és félszer ennyit érő üveges készételé és más Cikké a ceredi vegyesboltban. Ha a bolti dolgozók az érkezés sorrendjében értékesítenék az árut, aligha lehetne ez így. Felnőtt csak ritkán tolvaj- kodik önkiszolgáló boltban; gyerek inkább. Mint a népi ellenőrök súlyosan helytelenítik: a lopáson ért gyereket többnyire egy-két pofonnal „intézik el”, mint például Szirákon. Ismeretes, hogy raktár dolgában nem állnak jól a földművesszövetkezetek. E tény azonban aligha menti azt a gondatlanságot, ami a pincében, padláson, udvaron tárolt áruk „őrzése” körül lépten-nyomon tapasztalható. Pásztón hordószám tárolják az udvaron a petróleumot, ballonjával a sósavat, tömegével a Dikonirtot és bécsi fehéret —, a kaput azonban nem zárják be, mivel az udvarban négyen laknak. Az őrhalmi iparcikkbolt külső raktárát egyszerű álkulccsal is ki lehet nyitni. A vizsgálat idején különös előzékenységet tanúsított a tolvajok iránt a tolmácsi vegyesbolt és a ceredi italbolt: a padlásfeljárónál nem volt lakatzár felszerelve, viszont létra volt a falhoz támasztva. Az őrhalmi italbolt külső pinceajtajának zárja gyatra —, jóllehet a pincében negyvenezer forint értékű árut tároltak. A földművesszövetkezetek jelentős hányada felhagyott a korábbi években tapasztalható elvtelen elnézéssel, s a felelős személyekkel megfizettette a törvényes kártérítést; érvényes ez a rétsági járás valamennyi fmsz-ére. Szirákon — az érthetetlenséggel határos módon — nem alkalmaztak felelősségrevonóst, noha az ipari üzemógnál huszonhétezer, a vendéglátó üzemágnál ötvennyocezer forint értékű leírás történt. Nem került felelösségrevonásra sor amiatt sem, hogy az fmsz fűrésztelepén a tavaly októberi leltár százharminchatezer forintos többletet mutatott ki. Helyes gyakorlat, hogy az fmsz-ek egyes üzleteket, italboltokat olykor meglepetésszerűen is leltároznak. Dré- gelypalár.kon a 3. számú italboltban és a TÜZÉP-telepen adminisztrációs hiányosságok észlelése adott okot erre; a mátraverebélyi fmsz-nél a boltvezetők gyakorlatlansága miatt majdnem féltucat esetben tartottak meglepetésszerű leltárt. Hasonló intézkedésre ösztönzött a nádújfalui 2. számú italboltban elkövetett. a társadalmi tulajdont nyolcvanezer forinttal károsító bűncselekmény. Nem vitás, hogy a társadalmi és a hivatalos ellenőrzés ért el eredményeket mind a fogyasztók érdekeinek, mind a társadalmi tulajdon védelmében. A népi ellenőrzés ennek ellenére számos — nem is nehezen végrehajtható! — intézkedést javasolt a hiányosságok megszüntetésére; s ez most, az új gazdaságirányítási rendszer országos bevezetésének előestéjén különösen időszerű. A megyei NEB — sok egyéb között — javasolta a MESZÖV-nek: vizsgáltassa ki, mi okozott egyes fmsz-eknél szokatlanul nagy arányú selejtezést. A MESZÖV-nek kívánatos következetesebben ellenőriznie, helyes-e a bolthálózat mérlegeinek beállítása, helyükön vannak-e az árjelző cédulák, a kor követelményeinek megfelelő-e az áruk csomagolása. A népi ellenőrök szükségesnek tartják, hogy a pásztói háztartási bolt padlásáról mielőbb távolítsák el az ott tárolt, körülbelül harmincezer forint értékű, igen tűzveszélyes fonott árut; annak a bútorboltban a helye. B. Z. Tamás Aladárral Az Ünnepi Könyvhét rendezvénysorozatában érdekes irodalmi ankétet szerveztek Salgótarján értelmisége számára. A TIT klubjában megrendezett találkozón Tamás Aladár költő, író, műfordító, szerkesztő volt a vendég. A szépszámú közönséget Tamás Aladár gazdag életműve, színes életútja mellett az vonzotta, hogy az ankét vitaindító előadása a magyar szocialista irodalom múltjának, jelenének problematikájához kapcsolódott. Az írói munka sajátos természetéről beszélt. A szocialista magyar irodalomról szólva, többek között méltatta azokat a törekvéseket, amelyek a két világháború közötti időszakban az irodalom, a kultúra szférájában keletkeztek, s amelyek célja volt; kimozdítani a holtpontról a hárommillió koldus Magyarországát. Toldozás-foldozás helyett a gyökeres változás feltételeit igyekeztek megteremteni ebben az időben a kommunista írók. Küzdelmük emberfeletti erőfeszítéseket kívánt a féktelen terror idején. A harc ugyanis nyilvánvaló célokért folyt: megdönteni a fennálló társadalmat. A kommunista szándékú irodalom mai céljairól szólva, Tamás Aladár kiemelte a szocialista közösség emberének szolgálatát. El kell igazítani az embereket a bonyolult, modem világ problémáinak felismerési folyamatában, segíteni kell az egyént a tovább vezető helyes út kiválasztáséban, megtalálásában. Az előadás után a résztvevők elsősorban a felszabadulást megelőző időszak kommunista irodalmának szervezéséről, a „100 százalékról”, a külföldön szerkesztett, emigráció* folyóiratokról kérdezték az írót E. I. Pártépités A tagfelvételek néhány tapasztalata 4mihor tavaly a vezetőségválasztó taggyűlések előtt megjelent a párt módosított szervezeti szabályzatának tervezete, sok elvtársunkban felmerült egy bizonyos aggály. Elsősorban a tagjelöltségi idő megszüntetése okozta ezt. Nem véletlenül támadtak ezek az aggályok. Régi, tradicionális formákat kellett újjal felcserélni. A helyzetet jóllehet elsősorban a párt cselekvési egységének, eszmei szilárdságának a féltése szülte. De ez csak az egyik ok, az alapvetőbb, mégis az volt, hogy többen nem vették figyelembe a huszonkét esztendő társadalmi hatásait, az emberekben végbemenő erkölcsi és gondolkodásbeli változásokat. Pedig ezeknek a nagy megmozdulásoknak a szocializmus mind nagyobb mértékű kiteljesedése a rugója. Ki tudja kétségbevonni azt. hogy megváltoztak a megítélés normái, hogy a meglévő gondjainkkal, bajainkkal együtt is egyértelműbb az emberek törekvése? S ez kifejeződik a munkában, a kollektív, társadalmi magatartásban. Tulajdonképpen ezek a változások alapvető tényezői. A IX. kongresszus óta érvényben van az új szervezeti szabályzat Néhány tapasztalat azt mutatja, hogy a korábban táplált aggályokra nincsen ok. A módosítás után sem nyíltak szélesre a kapuk, azon nem sétálhat át az, aki akar. Ezért Nógrádban sem kell attól tartani, hgy felhígul a párttagság, ügyeskedők, he- lyezkedők hajthatják a maguk malmára a vizet 4 pártba való belépés önikéntes. De a pártszervezetek egyáltalán nem a hivatal módján fogják fel valakinek a jelentkezését, mondván: aki kopogtat az ajtón, azzal majd szóba állunk. A pártépítés spsem volt spontán tevékenység — még ha időnként lazábbak is voltak a feltételek. Egyáltalán nem az ma. Nagyon sok munkás, ifjú és nő dolgozik helytállóan, nyújt többet—belső igényből. Ez az igény pedig az, hogy sokan, és mind többen úgy fogják fel a társadalom érdekeit. mint a magukét. Sajátjuknak vallják azt. Ezeknek az embereknek a természete alapvetően szerény, s ezért önmagukért — azon túl, ami őket megilleti — ritkán tesznek lépéseket. A pártszervezetek azonban hozzájuk jutnak el elsősorban. S ez helyes is. Ha erről megfeledkeznének, nem tudnánk megfelelő arányokat biztosítani, a spontaneitásra bíznánk a pártépítést. A munkásosztály pártja politikájával, az egész dolgozó társadalom érdekeit fejezi ki, s ezért élcsapat, ezért tud vezetni. így a pártba csak a legjobbak kerülhetnek. A felvételnél ezért körültekintően kell eljárnia minden kommunistánál?:. Ezt az Igényt végső fokon a felsőbb pártszervek Is állandóan figyelemmel kísérik. Már említettük az ajánlók felelősségét. Néhány p>élda arra int, hogy ezt még- inkább aláhúzzuk. Általában helyesen érvényesülnek a szervezeti szabályzat elvei, ezek szerint több évi ismeret alapján ajánlják a pártba a felvételüket kérőket. A munkahelyeken megnyilvánuló magatartás, a termelésben való helytállás nyújthat csak megfelelő eligazítást az egyénnel kapcsolatban. Néhány felvételt azonban el kellett utasítani. Az egyik intézménynél büntetett előéletű dolgozó felvételét javasolták a pártba. Ilyen engedményeket tenni, nyilvánvalóan nem lehet. Alapvető igény az erkölcsi feddhetetlenség. Az egyik vállalatnál több mint tíz párttagnak a felvételére gondoltak azonos időben. A Salgótarjáni Városi Pártbizottság erre felfigyelt. Tette ezt annál is inkább, mert a vállalatnál évek óta szinte egyhelyben topogott a pártépítés A tagfelvétel nem kampánymunka, nem lehet rövid idő alatt éveket átlépve pótolni az esetleges mulasztásokat Helyes volt tehát a pártbizottság intelme, hogy alapos, elbírálás után terjesszék egy- egy párttagnak a felvételét taggyűlés elé. A párt politikájának, a javuló társadalmi körülményeknek a pozitív hatása az, hogy mind többen foglalkoznak a pártba való belépés gondolatával. A nagyobb arányú jelentkezés azonban magában rejt veszélyeket is. Kiben-ki- ben él bizonyos érvényesülési, előbbrejutási szorongás. Ezt közvetve táplálja a gazdaság- irányítási rgndszer reformjának bevezetéséből következő néhány helytelen konzekvencia is. Ezért néhányan úgy gondolják, hogy pozíciójuk megtartásához, a rangbeli emelkedéshez jól jön a párttagság. Tarthatatlamok az ilyen nézetek, hiszen aki ismeri a párt plitikáját, jól tudja, hogy az előbbrejutásnak egyáltalán nem feltétele a párttagság. Ezért természetes az, hogy a pártbizottságok józan kritikával fogadják és ítélik meg a felvételi kérelmeket. 4lapvetően jó politikai érzékkel és megfelelő tudatossággal törekszenek pártszervezeteink a pártépítésre. Helyesen gondoskodnak az új párttagok politikai és eszmei továbbképzéséről, előnyös emberi tulajdonságaik gyarapításáról. A párttagság ugyanis, mint minden időben, úgy most is, nagyobb társadalmi kötelezettséget, felelősségtelje* emberi, politikai küldetést jelent. A sok viharban rneged- zett kommunisták jól tudják ezt. Ok vpltak mindig a társadalmi haladás élenjárói. * csak hozzájuk lehet igazítani lépteinket Gulyás Ernő 4 jelölő gyűléseken elhangzott javaslatok nyomán Községrendezést a pásztói járásban A Pásztói Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága foglalkozott a harmadik ötéves tervben végrehajtandó községrendezési feladatokkal. Azért vált ez szül?ségessé, mert a járásban többek között elavult a közlekedési úthálózat, a községekben csupán Pásztón, Jobbágyiban, Szirákon, Kálión és Bujákon található gondozott park. A többi községekben — ha rendelkeznek is „zöldövezettel”, azokat elhanyagolják. Nem az igényeknek megfelő az ivóvíz ellátás. Vízvezeték Jobbágyiban, Mát- raszöllősöm, Kisbányonban, Szirákon található, de ezek sem látják el teljes egészében az említett községeket, csupán egyes körzeteket. A lakosság a vizet nagyobbrészt ásott kutakból kapja. A villanyhálózatot is bővíteni kell, a régit pedig felújítani. A községi tanácsok egy korábbi időben kidolgozták a községrendezési Irányelveket. A munkák végrehajtásának ezek képezik alapjait Számba vették az általános feladatokat, a mezőgazdasági, bányászati és ipari fejlesztésre vonatkozó tennivalókat. Számoltak a községek népességének várható alakulásával. Ezek szerint alakították a közintézmények fejlesztését, a közellátási és a szolgáltatást. A végrehajtó bizottság most döntött, hogy a tervek végrehajtását kezdjék meg. A községek korszerűsítési munkáját — szerepkörének megfelelően — fejlesztik. Számba veszik rendelkezik-e igazgatási jellegű egészségügyi, gyermekgondozási és oktatási, valamint kulturális és sport intézményekkel. Ennek megfelelően a Járási székhely, a közös tanácsú és önálló tanácsú községek rendezését kezdik el. A járási székhely fejlesztését a részletes rendezési terv szerint megkezdték. Részben befejezték, részben megkezdték a közintézmények építését. Kijelölték, hol építik fel a 2—3 szintes lakóépületekből álló telepet. Azokat a régi épületeket, amelyek a rendezési munkát gátolják, lebontják. Megkezdték a törpevízmű, a szennyvízcsatorna belterületi rendezését. Hasonlóan a villanyhálózat rekonstrukcióját, a közvilágítás korszerűsítését. Foglalkoznak az ipartelepítéssel is. A közös tanácsú községek esetében a közintézmények megépítését tekintik elsőrendűnek. A közintézmények kialakítását, a közművesítést, a közlekedési hálózat fejlesztését tartják elsőrendűnek, hogy vonzó hatással legyen a csatolt településekre. A terveket 1970-ig elkészítik. Az idén Tar, jövőre Jobbágyi és Buják, ezt követően Szirák, Kálló, Palotás, Ecseg rendezési tervét készítik el. De addig is a beruházások és felújításoknál figyelembe veszik a fejlesztési célkitűzéseket. A járás községeinek rendezési terve szorosan kapcsolódik azokhoz a javaslatokhoz, amelyek a tanácsválasztásokra készülés során a jelölő gyűléseken elhangzott A televízió műsorában nagy népszerűségre tettek .szert a többrészes alkotások. Legközelebb, június 6-án, 8-án és 10- én újabb háromrészes televíziós film kerül nézőközönség elé „A százegyedik szenátor” címmel. A film írói: Geszti Pál és Gimes György, rendezője Keleti Márton, a szereplőgárdában pedig Bánki Zsuzsa, Dőry V»- rág, Pécsi Ildikó, Szegedi Erika, Básti Lajos, Benkő Gyula, Bitskey Tibor, Mécs Károly, Páger Antal, Ruttkai Ottó, So- mogyvári Rudolf, Várkonyi Zoltán és Zách János neve sorakozik. A történet a krimik izgalmát idézi, gengsztereket üldöző nyomozók, rejtélyes helyekre robogó autók jelennek meg a képernyőn, a történet mégsem a bűnügyi filmekben megszokottan végződik. Képünkön: Szegedi Erika és Básti Lajos az egyik izgalmas jelenetben.
