Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-25 / 148. szám

2 NOCBÄD 1967 ii'nius 25. vasárnap Ma ismét: Kosziéin — Johnson találkozó EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN Koszigin — Johnson találkozó — Podgornij Kairóban — Brit mesterkedések Aden körül — A francia „nem" — Vietnamban minden változatlan LOS ANGELES (MTI) Johnson amerikai elnök pénteken. Koszigin miniszter- elnökkel tartott tanácskozását követően repülőgépen Los Angelesbe utazott, hogy beszé­det mondjon a demokrata párt vezetőinek vacsoráján. Ütjára elkísérte McNamara hadügyminiszter, és McGecxrge Bundy, a közel-keleti kérdé­sek szakértője. Los Angelesben, már egy­két órával az elnök megérke­zése előtt tüntetők jelentek meg az utcákon, követelték a viet­nami háború befejezését. A vacsorán Johnson elnök ezer közéleti személyiség előtt mondott pohárköszöntőt. Rö­viden méltatta Koszigin mi­niszterelnökkel folytatott meg­beszéléseit, megállapította, hogy tanácskozásai előmozdí­tották a „jobb egyetértést”, de nem küszöbölik ki szükségsze­rűen a szovjet—amerikai né­zeteltéréseket. Elmondotta, örömére szol­gált, hogy találkozhatott a szovjet kormányfővel, és „nyugodtan, világosan” érte­kezhetett vele. „Megállapodás nem szü­letett, ez egyetlen megbe­széléstől nem is várható.” Ügy gondolom azonban, hogy jobban megértjük egymást. Egy találkozó nem teremt bé­két, korábban is voltak már találkozók, és ezek sem szün­tették meg a bajokat vagy a veszélyeket. Az egymás szem­pontjainak megértése viszont rendkívül súlyosan esik a lat­ba, hiszen a világbéke a két nagyhatalom, az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió böl­csességétől, mérlegelő készsé­gétől és egyetértésétől függ. Mindkét hatalomra nagy fele­lősség hárul — mondotta. (REUTER, AP, AFP, UPI). NEW YORK Az ötórás megbeszélés után a csúcsértekezlet résztvevői és kíséretük felkészülnek a tár­gyalások újabb vasárnapi for­dulójára. Koszigin miniszterelnök és munkatársai gépkocsin hagy­ták el Glassborot, és magyar idő szerint öt perccel éjfél előtt érkeztek vissza a szovjet ENSZ-képviselet manhattani székházéba. Johnson és kísé­rete helikopteren utazott el. Johnsonnal együtt tartott McNamara hadügyminiszter és McGeorge Bundy, a Ford alapítvány elnöke, akit most az elnök különtanácsadóként, ismét visszahívott. Thompson moszkvai amerikai nagykövet, aki szintén részt vett a tár­gyalásokon, Eisenhower volt elnök Gettieburg-i farmjára repült. Johnson a Los Ange- les-i villámlátogatás után a szombati napot texasi farmján tölti, majd vasárnap délelőtt utazik vissza Glassboroba, ahol délután, magyar idő sze­rint 18.30 órakor folytatódik az 1961 óta első szovjet— amerikai állam-, illetve kor­mányfői találkozó dr. Thomas Robinson egyetemi rektornál. A protokoll által meghatá­rozott „semleges” színhelyről pénteken az amerikaiak mil­liói a televízió-társaságok jó­voltából láthatták a lelkes üdvös­lést, amelyben — az AP hírügynökség tudósítója Befejeződött a Podgornij Nasszer tárgyalás KAIRÓ (MTI) Podgornij szovjet és Nasz- szer egyiptomi államelnök pénteken este megtartotta utolsó, öt óra hosszat tartó megbeszélését. Az A1 Ahram című kairói lap úgy értesült, hogy Pod­gornij üzenetet kapott Koszi­gin miniszterelnöktől New York-ból, és ennek az üzenet­nek az alapján folytatott esz­mecserét Nasszer elnökkel. A lap az üzenet tartalmát nem részletezte. A szovjet államfő szombaton reggel repülőgépen hazaindult Moszkvába. KAIRÓ Rudnyánszky István, az MTI tudósítója jelenti: Nyikolaj Podgornij szovjet államfőt a kairói repülőtéren Nasszer elnök, a miniszterel- nök-heiyettesek, a kormány tagjai, a hadsereg és az Arab Szocialista Unió képviselői bú­csúztatták. A repülőtéren ha­talmas tömeg éltette a két el­nököt, a szovjet—egyiptomi barátságot. A Kubbeh-palo- tától a nemzetközi repülőtérig vezető úton is százezrek élje­nezték a Szovjetunió és az EAK államfőit és a két nép szolidaritását. A Podgornij—Nasszer talál­kozó sarán négy hivatalos és több magánjellegű megbeszé lést tartottak. A szombat reggeli kairói la­pok méltatják a szovjet ál­lamfő látogatásának jelentősé­gét. Az Ahram rámutat arra, hogy a közel-keleti válság kö­vetkezményeit és esetleges to­vábbi bonyodalmait is megvi­tatták. A Progres Egyiptien vezércikke hangsúlyozza: Kosziginnek az ENSZ-be, Pod- gomdjnak Kairóban tett uta­zása megmutatja, mennyire komolyan veszi Moszkva az izraeli agresszió által kialakí­tott súlyos helyzetet, s mily erőfeszítést tesz az agresszió következményeinek felszámo­lására. A Szovjetunió követeli a megszállók kivonását az arab területekről, sürgeti az Izrael által okozott károk meg­térítését, mert nem lehet el­tűrni, hogy az agresszió kifi­zetődjék. Mind Kairóban, mind Moszkvában közleményt adtak ki a tanácskozásokról. (REUTER, AFP) Magyar tiltakozás a svájci szövetségi kormánynál 1967. június 23-ra virradó éjjel ismeretlen tettesek erő­szakkal behatoltak a berni magyar nagykövetség keres­kedelmi osztályának irodájá­ba. Azt feldúlták, az ott ta­lálható készpénzt elvitték, és a hivatalos iratokat is elra­bolták. A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma utasítot­ta június 23-án a berni nagy­követet, hogy fenti eset mi­att tiltakozzék, majd június 24-én a Svájci Államszövet­ség budapesti nagykövetének is erélyes tiltakozását jelen­tette be a történtek miatt. Ha­tározottan felhívta a svájci szövetségi kormány figyelmét arra, hogy elvárja a bűncse­lekmény elkövetőinek felku­tatását és felelősségrevonását, valamint a szükséges intézke­dések megtételét, hasonló cselekmények megakadályozá­sára. (MTI) szerint meglepő módon — a glassboroiak részesítet­ték a szovjet kormányfőt. A hírügynökségek az éjsza­kai órákban ismertették an­nak a pohárköszöntőnek a szövegét, amelyet Johnson mondott a Koszigin tiszteleté­re adott vacsorán. Johnson többek között kijelentette, hogy éppen erejük és a ren­delkezésükre álló erőforrások miatt, a két országra külön­leges felelősség hárul, ami megköveteli, hogy az amerikai —szovjet viszony legyen oly ésszerű és épitő jellegű, ami­lyen csak lehet. „Az is a fel­adatunk” — mondotta John­son, hogy lehetővé tegyük a többi ország számára: éljenek békében egymással, ha ez megoldható. Ezért tárgyal­tunk meg néhány olyan kér­dést, amely a hárommilliárdos emberi közösség békéjét érin­ti”. — Johnson hozzáfűzte, hogy ezzel kapcsolatban olyan témák kerültek szóba, mint az atomsorompó-egyezmény és a „közel-keleti helyzetből faka­dó néhány kérdés”. Johnson reményének adott hangot, hogy a pénteki találkozás hoz­zájárult a nézőpontok jobb megismeréséhez, a kölcsönös közeledéshez. Johnson méltatta az újabb lehetőséget olyan témák kiér­tékelésére, mint a rakétaelhá- rító-remdszerek további kiépí­tésének kölcsönös csökkenté­se, a délkelet-ázsiai helyzet, s az európai és a nyugati fél­tekére vonatkozó kölcsönös érdekek. A glassboroi megbeszélések után Christian, a Fehér Ház sajtótikára újságírók előtt el­mondta, hogy Rusk amerikai és Gromiko szovjet külügy­miniszter eszmecserét folyta­tott a közel-keleti helyzet­ről, amelynek során megvizs­gálták a Johnson által felve­tett ötpontos javaslatot. Számos kérdésben to­vábbra is nézeteltérés áll fenn a két kormány kö­zött, Johnson és Rusk reméli azonban, hogy a lényegesebb pontokon va­lamilyen egyetértésre le­het jutni. A tárgyalófelek mindenesetre egyetértettek egy kérdés-ben, nevezetesen, hogy Izrael ál­lam, mint közel-keleti nemzet létezik. Christian szerint Rusk derűlátó az atomsorompó- egyezmény jövőjével kapcso­latban, és reméli, hogy a Szovjetunió- és az Egyesült- Államok között jelenleg is tár­gyalás alatt levő közös egyez­mény tervezett mielőbb a genfi értekezlet elé kerül. Napjainkban a diplomácia nemzetközi gépezete a közel- keleti problémacsoport kö­rül forog. Az Egyesült Nem­zetek Biztonsági Tanácsa — miután kétségtelen szolgála­tot tett a világnak azzal, hogy ha a negyedik határo­zatával is, de végül mégis csak elérte a tűzszünetet — a továbbiakban már képte­lennek bizonyult a közel-ke­leti rendezés módjainak meg­találására. A Szovjetunió kezdeménye­zése az ENSZ rendkívüli közgyűlésének sürgős össze­hívására azért is talált oly nagy és kedvező visszhangra, — hiába ellenezte ezt az Egyesült Államok és Izrael kormánya — mert nyilvánvaló volt, hogy a világszervezet legfőbb fóruma lehetőséget nyújt a problémacsoport ala­pos és részletes megvitatásá­ra, alkalmat ad a világ or­szágainak, hogy valamennyien kifejtsék véleményüket. Mind­emellett pedig kézenfekvő­nek tűnt, hogy az ENSZ-köz- gyűlésre New Yorkba érke­zett államférfiak két- és többoldalú külön tanácskozá­sokon is kereshetik a kive­zető utat. A hét fegfontosabb nem­zetközi eseményére is így ke­rült sor: szinte félúton New York és Washington között, egy amerikai kisvárosban pénteken találkozott Koszi­gin szovjet kormányfő és Johnson, az Egyesült Álla­mok elnöke. Éppen hat esz­tendő telt el azóta, hogy szovjet kormányfő és ameri­kai elnök személyes találko­zón fejthette ki a maga ál­láspontját. A világ mai meg­oldatlan és súlyos nemzetközi problémái: a közel-keleti vál­ságtól az amerikaiak vietna­mi agressziójóig, az atom­fegyverek elterjedésének meg­akadályozását célzó nemzet­közi szerződés létrejötte kö­rüli huzavonától az európai problémákig mindennek a megvitatására alkalom adó­dott ezzel. Érdemes felhívni a figyel­met arra, hogy míg a közel- keleti kérdések látszanak első­sorban gyors megoldásra váróknak, a nyugati orszá­gokban is sokhelyütt (Fran­ciaországtól Dániáig) a veze­tő államférfiak összekapcsol­ják a közel-keleti rendezést a többi nagy nemzetközi probléma megoldási kísérle­tével, így elsősorban a viet­nami háború befejezésével. Az ENSZ közgyűlésén nagy figyelemmel fogadták a tag­Vietnami jelentés A szabadságharcosok sikeres akciói SAIGON (MTI) Az amerikai légierő kalóz­gépei pénteken kétnapon be­lül másodszor ismét a Nam Dinh-i hőerőművét vették célba. A vadászbombázók több raja vett részt a támadásban. Az amerikai légierő ezenkívül Hanoitól északra, Kép és Pác Le térségében — mindkettő hatvan—nyolcvan kilométerre fekszik Hanoitól északra, vas­úti berendezéseket, összekötő útvonalakat bombázott. Haiphongtól mintegy hatvan kilométerrel északkeletre tá­madás történt egy rakétakilö­vő állás ellen is. Dél-Vietnamban a B—52-es óriásbombázók péntek este, Da Nangtól délnyugatra, a sza­badságharcosok egyik vélt csapatösszevonási övezete ellen intéztek támadást. A B—52- esek ezenkívül Kontum térségét bombázták. Dél-vietnami szabadsághar­cosok megtizedeltek egy ame­rikai gyalogsági századot. Két szakaszt elvágtak egységétől. hetvenhat amerikai katonát megöltek, huszonöt megsebe­sült — jelzik gyorshírekben a nyugati hírügynökségek a saigoni amerikai parancsnok­ság közleménye alapján. A véres harc a dél-vietna­mi közép-fennsíkon alakult ki, ahol a B—52-es bombázók szombat hajnalban már kétíz- ben támadtak, hogy kimozdít­sák a holtpontról a vasárnap óta minden eredmény nélkül folyó szárazföldi tisztogató és átfésülő akciót. A keresett el­lenféllel ezideig nem volt érintkezés. A szabadságharco­sok támadása tehát kétszeresen váratlanul érte a térségbe beve­tett egységeket. A harcban elesett amerikai­ak a 173-as ejtőernyős dan­dár egyik zászlóaljához tartoz­tak. A kambodzsai határtól har­minc—harmincöt kilométerre folyó harcba az amerikai tak­tikai légierő is beavatkozott, és erősítéseket irányítottak a helyszínre. (REUTER, AP) államok küldöttségei a Ko- szigin miniszterelnök előter­jesztette szovjet javaslatot, amely azt tartalmazza, hogy az ENSZ ítélje el az izraeli agressziót, s akadályozza meg, hogy a támadó hódítás­ra használhassa ki katonai sikereit El kell érni, hogy ha­ladéktalanul, minden felté­tel nélkül vonják vissza a fegyverszüneti vonal mögé az izraeli csapatokat, Izrael ál­lam pedig térítse meg az Egyesült Arab Köztársaságnak, Szíriának és Jordániának az okozott károkat. A szovjet határozati javaslattal szemben az amerikai küldöttség javas­lata — ha elvileg nem is ajánlotta az izraeli területi követelések elfogadását — jogászi csűrés-csavarással le­hetőséget kívánt teremteni arra, hogy a későbbi tárgya­lásokon kielégítsék az izraeli igényeket. A megfigyelőik véleménye szerint hosszú diplomáciai küzdelemre van kilátás, mind az ENSZ-ben, mind a világ- szervezeten kívül. Eközben a Szovjetunió és a haladó arab országok kapcsolatai szoro­sabbra fonódnak. Ezt jelzi Podgornij szovjet államelnök kairói útja és rendkívül rész­letes, hosszantartó megbeszé­lés sorozata Nasszer elnök­kel és más egyiptomi vezetők­kel. (Itt említjük meg, hogy Nasszer átalakította kormá­nyát a héten, ő maga pedig átvette az Arab Szocialista Umó főtitkári tisztségét is). Az arab országok sajtója nagyra értékeli a Szovjetunió segítségét, és méltatja azt a világméretű diplomáciai ak­ciót, amelyben a szocialista országok erőfeszítéseket tesz­nek az agresszió következmé­nyeinek elhárítására. A közel-keleti válsággal függ össze, hogy A den ben, a brit gyarmatosítók egyik utol­só fellegvárában a nemzeti felszabadító mozgalom harco­sai fokozták tevékenységü­ket, s nőtt az angol meg­szállók nyomása is. Nagy-Bri- tannia egyidejűleg újabb gya­nús menő vérekbe kezdett az Adentól északra levő Jemen jelenlegi rendszerének meg­döntése céljából. Köztudomá­Az ÉM Országos Szak­ipari Vállalat azonnali be­lépéssel alkalmas festő-mázoló, lágyszigetelő, ács-álványozó, bádogos szak- és segédmunkásokat. Szállást, étkezést térítés el­lenében biztosítunk. A tel­jesítménybéren kívül a vál­tozó munkahelyeken kü­lönélés! pótlékot is fize­tünk. Felvétel csak szemé­lyes jelentkezés esetén: Bp. V. Báthory n. 12. n. em. Munkaerőgazdálkodás. sú. hogy a jemeni nép Adent az országához tartozónak te­kinti. A Gibraltártól Szinga­púrig terjedő brit „straté­giai lánc” fontos láncszeme a támaszpont-város, amelyet a londoni kormány a jelek sze­rint úgy akar megőrizni, hogy Jemenben vissza akarja fordítani a történelem me­netét. . Jemen kormánya U Thanthoz, az ENSZ főtit­kárához fordult, és felhívta a világszervezet figyelmét aa angol aknamunkára. Természetesen a Közel-Ke­let ügye is napirenden szere­pelt azokon a megbeszélé­seken, amelyeket Wilson brit miniszterelnök és De Gaulle francia köztársasági elnök a hét elején Verseillesban, a trianoni palotában folytatott. A francia álláspont hatása érződhetett később az ENSZ- ben, Brown angol külügymi­niszter felszólalásában ia, amikor London képviselője az izraeli területi követelések elfogadhatatlanságáról be­szélt. De Gaulle tábornok ugyanis — a szerdai francia minisztertanácsi ülésen — új­ból határozottan leszögezte, hogy az erőszakot nem ju­talmazhatja a világ területek odaitélésével... A közel-keleti válság sem feledtetheti a világgal, hogy az elsőszámú nemzetközi probléma az Egyesült Álla­mok kegyetlen vietnami ag­ressziója. A vietnami háború változatlan hevességgel folyik. A hét nagy kérdése éppen az, hogy a Koszi gin—Johnson találkozó hoz-e változást az USA vietnami politikájábanT Pálfy József Férfi, női segédmunkásokat rövid határidő alatt házgyári szakmákra átképezünk Házgyári épületek szerelé­séhez felveszünk kőműves, ács, vb. szerelő, vízszere­lő, villanyszerelő, gépkeze­lő, lakatos, festő, bádogos, hegesztő szakmunkásokat, e szakmákra betanítunk, és szakmunkás vizsgára előkészítünk. Vidékiek részére szállást biztosítunk. Jelentkezés személyesen ÉM. 43. sz. ÁÉV. Bp. XI., Dombóvári ut 19. (4-es, 47-es villa­mossal). Gyár és Gépszerelő Válla­lat keres vidéki szerelési területeire (Pét, Almásfü­zitő, Balatonfűzfő, Kapos­vár, Székesfehérvár) he­gesztő, lakatos, csőszerelő, kovács szakmunkásokat és segédmunkásokat. Külszol­gálatra vonatkozó összes juttatásokat biztosítjuk. Jelentkezés személyesen vagy írásban Gyár és Gép­szerelő Vállalat, Budapest, VI., Paulay Ede u. 52. Sze­mélyzeti Osztály. A Megyei Kórház Célgazdasága Salgótarján, Sebaj- telep azonnali belépéssel éjjeliőrt vesz Szállás, étkezés térítés mellett biztosítva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom