Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-03 / 129. szám
1967. június 3. szombat nős m b 3 Szécsényben és Útkén szilárdult a szövetkezeti vagyonvédelem Segíthet a társadalom A „csillaggarázstól” — máig Látogatás a mentőknél A Népi Ellenőrzési Bizottság, a járási ügyészség és az Állami Kereskedelmi Felügyelőség közös vagyonvédelmi vizsgálatot tartott a Szécsényi Egyesült Fmsz-ben ég a Lítkei Körzeti Fmsz- ben. A vizsgálat leglényegesebb megállapítása. hogy javult ugyan a vagyonvédelem. — de az annak érdekében kiadott 63/1959. számú SZÜVOSZ elnöki utasítás nem hozta meg azt az eredményt, amely elvárható volt. Tavaly s ez év első negyedében — objektív okok miatt — a lítkei szövetkezednél késedelmesen tartották meg a leltárakat; ebből azonban anyagi hátrány nem származott. A szécsényi fmsz-nél a kereskedelmi főosztályvezető személyesen ellenőrzi az ütemterv megtartását. Lükén majdnem negyvenezer forint értékű állóeszközt selejteztek ki, a továbbiakban azonban nem jártak el helyesen. Mivel hetvennyolc különféle állóeszközt — székeit, asztalt stb. — ma is használnak, azok anyagi értékét is meg kellett volna állapítani. A szarvasmarha-állomány hasznossága közül előkelő helyet foglal el a tejtermelés. Az emberi táplálkozásban betöltött szerepén kívül jelentős a fölözött tej. savó. író felhasználása. mindezek együttesen adnak megfelelő rangot a tejtermelésnek. A pásztói iárás élre tört Á szarvasmarha-tenyésztésen belül a hizl'alásí eredményekkel elégedettek lehetünk. A fejlődés töretlenül felfelé Ívelő, eredményeik ezen a területen számottevőek és figyelemre méltóak. Tagadhatatlan, hogy a tejtermelésben a helyzet nem ilyen egyértelműen jó. A tejtermelés évek óta megrekedt, s csalk 1966-ban emelkedett. A tejtermelés termelőszövetkezeteink zömében nem kapta meg az őt megillető helyet. Az egy tehén évi átlagos tej- bozama 1966-ban megyei szinten meghaladta a kétezer litert. de nem ér,te el még a 2100 litert sem. Tehát az átlagos tejhozam jóval alatta van annak a 2500—2600 literes szintnek, amelyet a harmadik ötéves terv végére előirányoztak. és ami mellett már a tejtermelés jövedelmezőségéről is beszélni lehet. A tejtermelésben igen sok a kiaknázatlan tartalék. Nagyon eltérőek a járások közötti eredmények. Míg a pásztói járásban az egy tehén év-- átlagos tejhozama már csaknem 2500. addig a balassagyarmati járásban csak 1862 a szécsényi járásban 1867 liter, és a saleétariáni járásban sem éri el a 2000 litert. A tejhozam alakulására rányomja bélyegét az erősen ingadozó szálas- és pillangós takarmány ellátás, és az évanA szécsényi fensz következetesen intézkedik a normát meghaladó hiány befizettetéséről. Sz. János szé- csónyi felvásárlónak — például tízezei- forint hiányt kell megfizetnie. Kedvezően alakult a forgási mutató; hatvanhét napról hatvanháromra csökkent. A forgási idő az élelmiszer szakmában változatlannak bizonyult; a vegyes cikkeknél azonban 92-ről 89 napra, ruházati cikkeknél 117 napról 104 napra esett. A lítkei fmsz-nél saját, valamint idegen szervektől kapott kockázati alap fel- használásával 184 000 for int értékű elfekvő árut hasznosítottak. Sikerült végét vetni az elvtelen „megbocsátásnak” — vagyis annak a helytelen gyakorlatnak, hogy h ányért felelős személyeket mentesítettek volna a kártérítési kötelezettség alól. A szécsényi fensz tavaly, s ez év első negyedében négy személy ellen tett büntető feljelentést. Ezt követően a bíróság V. Gyulát, a zsúnypusztai 23. számú italbolt vezetőjét hanyag kezelés miatt tíz- hónapi javító-nevelő műnként ismétlődő gyenge abrakhelyzet. Előnyös bevételek Általános tapasztalat az is, hogy a tejtermelésre sok tsz-ben a szükségesnél kevesebb gondot fordítanak, ami kifejezésre jut a gyenge gondozói munkában, az egyedenkénti takarmányozás elmulasztásában, a tehenek nem kielégítő előkészítésében stb. Többet kellene foglalkozni a tejtermelés minőségi javításával, a megtermelt tej kezelésével is. A három járásunkban kísérletképpen alkalmazott ártámogatás remélhetőleg „helyére teszi” ezt a fontos termelési ágat, mert az elérhető bevétel már nem megvetendő. ha a jelenleginél 300—400 literrel magasabb tejhozamot érnek el. A tejhozam lassú emelkedése ellenére is javult az állami és szövetkezeti szervek felé értékesített tej aránya, ami megyei átlagban 73,7 százalék. Az értékesítés növelését a mesterséges borjúnevelés fejlődése Is lehetővé tette. A múlt évben az összes borjú szaporulatnak már több mint felét mesterségesen nevelték. Az itatásos borjúnevelés a pásztói járásban a legerőteljesebb, miután itt összpontosul a mesterséges borjúnevelés 32 százaléka. „Megkímélt" gépek A gépi fejésre való áttérés 1966-ban meggyorsult, de még mindig nagyon alacsony szinten áll A KSH adatai szerint az éves tehénállománynak 17.2 százalékát fejték géppel, ami elég alacsony arány. Az idei első negyedévi adatok azt bizonyítják, hogy a múlt évben megkezdődött tejhozam-emelkára ítélte tízszázalékos bércsökkentés mellett. S. Jánosáét, a 24. számú zöldségbolt vezetőjét a bíróság sikkasztás miatt nyolcszáz forint pénzbüntetéssel sújtotta, M. Mihálynét és T. Ferencnél a szécsényi könyvesbolt vezetőit hanyag kezelés és okirathamisítás miatt nyolc- nyolch ónapi — három évi próbaidőre feltételesen felfüggesztett — szabadság- vesztésre ítélték. Sajnos, az áruk kezelése, tárolása körül még sok a hiányosság. A benczúrfalvai 33. számú élelmiszerboltban — például — az áruk ötven százalékáról hiányzott az árjelző cédula. A szalmater- csi 4. számú élelmiszerboltban a leárazott sertés- és marhapörkölt konzerv árcéduláit nem javították ki. Hiányos volt az árjelzés a lítkei 2. számú élelmiszer önkiszolgáló boltban, a lit- kei 7. számú önkiszolgáló boltban is. A három szerv közös vizsgálata után a járási NEB határozatban javasolta a leltározási fegyelem megszilárdítását; az üzemanyagelszámolás módosítását, valamint a fogyóeszközök jelenlegi nyilvántartási rendszerének egyszerűsítését. kedés az idén tovább folytatódik, és ha valami közbe nem jön, minden bizonnyal elérjük megyei átlagban a 2200 —2250 literes átlagot. Az út, amelyen a tsz-ek haladnak jó. és ha az eddigieknél többet foglalkoznak a tej tenné és fokozásával, az eredmények sem maradnak el. Lécz László —■ Ö csinál épületen belül, és kívül mindent, ami műkőből készül. Erkélyek, övpárkányok, lábazati lemezek, oszlopok, ajtó felső díszítések. műkő ajtó, ablak keretek. lépcsők előgyártása. elhelyezése, helyszíni megmunkálása ... — Most több-e, vagy kevesebb a műköves dolga, mint azelőtt? — Amióta én a vállalatnál dolgozom, s annak van már tizenöt éve. minden időmet ez a munka vesz; el. Hogy most több-e? Korábban csak egy műköves brigád volt. A miénk. Most kettő van, s nem győzzük... — Ennek mi az oka? — Én úgy gondolom, az emberek olyat akarnak alkotni, am; örökös. Mert a műkőhöz akár száz évig hozzá sem kell nyúlni. Például a salgótarjáni iskola homlokzata. Az úgy be van vasalva, hogy csak a falakkal együtt omolhat le. És szép is a műkő. Az emberek szeretik, ami örökös és szép. — Hogyan lesz az ember műköves? Nem valami különleges eset vitt az Országos Mentőszolgálat Nógrád megyei Szervezetéhez. Dt. Nagy Gyula főorvos invitált egy kis beszélgetésre. Nyolcvanéves az Országos Mentőszolgálat. Az emberi élet megmentéséből, a gyors gyógyulás elősegítéséből jelentős részt vállal a Nógrád megyei szervezet is. Egy kis visszapillantás 1950-ben egy ütött-kopott mentőautót láthattak a salgótarjániak a nagyállomás környékén. Abból az időből származik a kifejezés: „csillaggarázs'’. Ugyanis az autónak nem jutott máshol hely, csaik a szabad ég alatt. A második világháború alatt elpusztult a mentőszolgálat minden felszerelése, gépkocsija. Ügyszólván elölről kellett kezdeni mindent, s különösen itt Nógrádban. Csak a legszükségesebb hívásra tudtak elindulni. A nap úgyszólván minden percében szolgálatot teljesítették. Most jól kiépült mentőszolgálat áll a megye rendelkezésére. Salg /tarján mellett Balassagyarmaton, Nagybátony- ban, Bercelen. Pásztón létesült mentőállomás. A tizenhárom gépkocsi mellett van két, tartalék is. Ahol a tanácsok fontosnak látták a mentőállomás életrehívását, ott; előbb valósult meg ez az ember érdekét szolgáló fontos törekvés. Az odaadásnak különösen szép példáját nyújtotta Bércéi, ahol a szülőotthon főorvosa, a tanács, a környező községek fogtak össze, s ma itt található — ha kicsiben is — az ország egyik legkorszerűbben felszerelt mentőállomása. Pásztón, a bővülő kórház, az új rendelőintézet indítja most arra a tanácsot, hogy megfelelő épületet biztosítson. Ami az érdemjegyek mögött van A sérült, bajbajutott emberekhez, a betegek hetven százalékához a mentő jut el legelőször, kivétel az olyan hely ahol értesíteni tudják a körzeti. az üzemi orvost. Legtöbbször már a helyszínen segíteni kell. Ez indította a Nóg— Én úgy lettem, hogy az apám is az volt. s mert nekem is tetszett, amit ő csinált. ö pedig azt szokta, ha a segéd valamint elrontott, leverette. Én is azt szeretem, ha megcsinálok valamit, s visszafordulok mégegyszer megnézni: nekem is tessen. Ehhez pedig nemcsak szakértelem kell. — A műköves kicsit kőműves. kicsit szobrász. — Valóban. Olyan átmenet féle. A kettő között. Valamikor én is szerettem úgy faragni követ, hogy abból emberi fej, figura alakuljon. Meg virágok. És ehhez hasonló... — Mi hiányzott ahhoz, hogy szobrász legyen? Vagy erre nem is gondolt? — De, fiatalabb koromban gondoltam. Iskola kellett volna. Meg az a rengeteg tudás, amit csak szobrász mellett lehet. elsajátítani. A képesség talán meglett volna . .. — És? — Valahogy mindig úrv álltunk odahaza, hogy szükség volt a keresőre. — Most nedia? — Késő. Azelőtt még faragtam síremlékeket Most már évek óta azt sem. Fáradt vagyok. Nem mondom itt megkeresem a pénzemet. Kétezerrád megyei szervezetet arra, hogy tanítsák, neveljék, szak- képesítést nyújtsanak a mentőszolgálat dolgozóinak. Az eredményekről szívesen beszél dr. Nagy Gyula igazgató, ötvenkettőn tettek vizsgát, s mondhatni kiváló eredménynyel, amit a 4,4-es átlag fémjelez. A gépkocsivezetőknek 's részt kell venniök a szak- tanfolyamokon. Egészségügyi szakvizsga nélkül nem dolgozhat a mentőszolgálatnál kocsivezető. így most már egyetlen mentősre sem lehet azt mondani: csupán hordágyhördozó, betegszállító. A helyszínen segítenek. ha szükséges: törött végtagok merevítésében, gyógyszerellátásban. Én is, te is segíthetsz Minden ember tudatában él egy telefonszám: 04. Ezt kell hívni, hogy a mentő gyorsan megérkezzen a sérülthöz, a baleset színhelyére. Látszólag minden egyszerű. De csak a városban. A falvakban négy óra után csak bizonyos helyekről (rendőrőrs, üzem. körzeti orvos) lehet telefonálni. Ezt sajnos igen kevesen tudják, ezért olykor az értesítés későn jut el a mentőkhöz, s nem ritkán egy—másfél óra után tudnak csak a helyszínre érkezni. Gyakran előfordul az is. hogy gyermekek, vagy telefonhoz kevésbé értők veszik kezükbe a kagylót, s így a legelemibb információk híján indulnak el a mentők. Nem ismerik hány beteghez kell menni, milyen mantőfel- szerelések szükségesek: oxigénkészülék stb. A mentő nem tudja értesíteni a fogadó kórházat. Különösen veszélyes ez éjszaka, illetve ünnepi) apók on, nagyobb számú baleset alkalmával. Ha a mentőket jól tájékoztatják, a kórházban már várakoznak az orvosok, felké- SBÜlmek a vérátömlesztésre, műtétre. Olyan eset is előfordult, amikor országúti karambolhoz hívták a mentőt. s csak a helyszínen derült ki, hogy öt sérültet kell kórházba szállítani. A nógrádköves- di kőbányában omlás alá került egy munkás. Több mint egy óra múlva tudtak kimenni, mert nem a közeli Bércéit, hanem Balassagyarmatot hívták. Ebben az esetben Gyarmat szólt Bérceinek, nyolcszáz. háromezer. Mikor, hogy. De az ember kényes a munkájára, a normával meg állandó birkózásban vagyunk. Mert hát a vezetőink úgy szeretnék, hogy gyorsan is, meg szépen is. S hát ez a kettő nem mindig fér bele a munkaidőbe... — És kielégíti így ez az élet? Nem sajnálja, hogy nem faraghat? — Ez. amit itt csinálunk, ipari munka. Azt mondják róla, szépen, s jól csináljuk. Meg is becsülnek. A brigádom másodszor nyeri el a szocialista címet. Ha minden jól megy, megkapjuk a zöldko szorús jelvényt. Ha nvnden jól megy. De hazudnék, ha azt mondanám, kielégít. — Mivel kárpótolja masát.? — A családom. Nagyon szeretem a ■ családomat. — Azon kívül? — A zene. Talán négy éve, ötszázvalahány forintért vettem egy ócska, kiselejtezett harmóniumot. Belekerült háromezer forintomba, mire kijavíttattam. Egy nótát tudtam, azt keresgéltem a billentyűkön. A kottát sem ismertem. — Hogy jutott eszébe, hogy éppen hannóniurnot vegyen? s a hosszas telefonálgatás késleltette az indulást. A körzeti orvosok gyakran tartanak egészségügyi előadásokat. Üdvös lenne, ha felvilágosítanák a környezetükben élőket: hogyan tudják segíteni a mentőket, mi az ésszerű magatartás. Amikor a segítés árt Az ember alaptermészetéhez tartozik a segltőszándétc. Kellő ismeretek híján azonban a jószándék visszaüthet. A laikus csak azt látja: segíteni kell a bajbajutotton. Előfordult már, hogy plató« kocsin, teherautón, traktoron, trabanton szállítottak sérültet a kórházba. Sokszor a rá- zódás következtében a törés nyílt töréssé vált. A fűrészfog élességű csontvégek a végtagban elvágták a va.ipuha- ságú ereket, idegeket. A következmény sokszor életreszó- ló, mert azt a végtagot, amelyet átszűr a csont, gyakran amputálni kell. A mentő minden esetiben gyorsan a helyszínre ér. ha időben és helvesen tájékoztatják. A mentőorvos intelme: kerültük az.alkalmi szállító eszközöket. a jőszándékú. de hozzá nem értő beavatkozást! Oktatni kellene Gyakran keletkeznek tragikusnak tűnő esetek. Valaki maghal, már nem lehet érzékelni a pulzust, leesik a vérnyomás. A gyors beavatkozás sokszor segíthet. Az orvosi szakirodalom, a nemzetközi tapasztalatok mutatják ezt. S ennék a véleménynek adott hangot a tudományos irodalombain dr. Bencze Béla, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója is. Az élesztési módokat tanítják, oktatják az üzemek elsősegély-nyújtóinak. Az újraélesztés könnyen elsajátítható ismereteit közép- iskolás korú fiatalokkal is lehetne oktatni. Pontosan szólva? feltétlenül tanítani kellene. • A „csillaggarázsnál” kezdték a nógrádi mentők. Azóta több mint 16 év télt el. Sok, nagyon sok emberen tudtak segíteni. S még gyümölcsözőbb lesz küldetésük, ha támogatja ókel: a társadalom is. Gulyás Ernő — Amikor leültem játszani, tudtam, hogy mindig ezt szerettem volna... A bátyáin aztán megtanított a kottára is. Ö tanult zenész, sok hangszeren játszik. Azóta nékem az a mindenem, ha odahaza vagyok. Vágok egy kis fát a konyhára, aztán leülök, fogom az akkordokat. Cisz-moll, a'sz- moll. gisz-moll. Keresgélek. És akkor vagyok boldog, ha megint találtam valami szép hangzást, valami újat... — Kitől örökölte ezt a hajlamot? — Nem tudom. A családban mindenkinek jó hallása van. És ha én leülök az orgonához. a lányom énekelni kezd, odafigyel a templom. — Csak nem ..? — De igen. Azért ezt nem kell megírni. — Miért? Kellemetlen lenne a vállalatnál? — Ugyan! Űgyis tudja azt mindenki, hogy miért csinálom. Bolondja vágyóik én az orgonának... Ezért az egyért. — Hát akkor..? — Van odahaza rendes kántor. Meg ne bántódjon, hogy én erről beszélek más előtt... Csak erre az egy ujjamra haragszom. Ez meggörbült, amikor a vásártéri házaknál a kőlépcsőket emelgettük. Néha előbb ér a billentyűre. Vigyázni kell rá nagyon. Dr mit csináljak, ez most mái így marad örökre ... Csizmadia Géza A nyereség tartaléka Emelkedik a tejtermelés a tsz-ekben cAtlti LZÍftŐSÖk... Mi az, hogy műköves?
