Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-18 / 142. szám

10 WOSTfÄtJ t967. június 19. vasárnap Yost iici karrierje Slawomir Mroziek; A VENDÉG Igas mesék a *z fixere* írógépről Versenyt rendezlek 1907-ben Párizsban, amelyen a gépíró- nők mellett egy írnok is he­lyet foglalt az asztalnál, alti azt akarta bebizonyítani, hogy kézzel gyorsabban lehet írni, mint a gép segítségével. Az írnok utolsó tett a versenyen, az írógépben azonban még so­kan, és sokáig kételkedtek. Turpisságot sejtett a bonyolult billentyűzetű masinában a hí­res amerikai író Mark Twain is. Kipróbálásra hazavitt la­kására egy írógépet, s két na­pig vizsgálgatfa a szerkezetet, figyelte a gépírónő munkáját, míg kétségei elmúltak, s meg­vásárolta a masinát. Cikket is írt erről, s ez a több lapban megjelent tudósítás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az írógép széles körben elterjed­jen. Már lassú at ember A gép segítségével történő írás gondolata már régóta fog­lalkoztatta a feltalálókat. Az elsők közül való a híres ma­gyar mechanikus, Kempelen Farkas, aki 1779-ben konstru­ált ilyen gépet egy barátja vak lánya részére. Az első gépen írt levelet egy bécsi múzeum­ban Őrzik. Ezután egyidejűleg többen is feltaláltak hasonló elven működő berendezéseket, a mai írógép ősének azonban a most száz éve, 1867-ben, Amerikában szabadalmazott konstrukció tekinthető. Készí­tői: Latham Sholes nyomdász és Charles Glidden mechani­kus. Az ő szabadalmuk töké­letesítése nyomán kezdte meg a Remington fegyvergyár az írógépek sorozatgyártását. A százéves múltra visszate­kintő írógép mai teljesítőké­pességét így jellemzi Kökény Sándor, a Magyar Gyors- és Gépírók Szövetségének titká­ra: — Egy jó írógéppel percen­ként 7—800 betűt, illetve jelet lehet leütni. A legújabb típu­sú gömbbetűs géppel, melyet az idei BNV-n is bemutattak, 1200-nál is többet. Az ember azonban nem képes erre a tempóra. Egy átlagos gépíró­nő percenként 200—250 leütés­* sei ír, a világversenyek sztár­jai 500—600 leütéssel dolgoz­nak, így a kutatók ma már azt keresik, miként lehetne gyor­sabbá tenni — az embert? Kevesebb a vezérigazgató... Kezdetben inkább férfiak dolgoztak az írógéppel, mégpe­dig a kenyerüket féltő írnokok erős tiltakozása közepette. Több helyen „géprombolók” is akadtak, akik homokot szórtak a szerkezetbe, vagy másként igyekeztek bizonyítani a gép alkalmatlanságát. Magyaror­szágon Fabró Henrik érdeme az írógép elterjesztése: ő „al­kalmazta” először a parla­mentben is. A női egyenjogúsítás terén is vitathatatlan érdemeket szerzett az írógép. A gép vitte be a nőket a hivatalokba, az­előtt ugyanis el sem tudták volna képzelni, hogy nő is alkalmas irodai munkára. A gépírás hamarosan jelleg­zetesen női munka lett. Az el­ső gépírónőket a kezdetben használt Yost márkájú gépek után Yost Micinek nevezték. ,,Mici” gyorsan karriert csi­nált. Regények, filmek főhőse, s a 30-as évek táján giccses történetek százai hitegetik a gépírólányokat, hogy a gazdag vezérigazgatók csak arra vár­nak, hogy őket feleségül ve­gyék. Egy-két ilyen eset való­ban előfordult A gépirólá- nyokmak azonban ha mással nem, hát azzal csakhamar szá­molniuk kellett, hegy sokkal több a gépírónő, márvt a ve­zérigazgató ... A gépírás bármennyire is hihetetlenül hangzik — ne­héz fizikai munka. Egy betű leütése két—három apró moz­dulatot igényel: egy percig tartó gépelés már 600—800-at. Ezért igaz, hogy a folyamatos gépírás kalóriaszükséglete megegyezik a nehéz fizikai munkát végzők igényeivel. A század elején feltalált vil­lan yír ógép éppen ezt a nehéz fizikai munkát könnyíti meg. Az első villanyírógépet külföl­di szakkönyvek állítása szerint egy magyar műszerész, Jere­miás Arnold készítette, nevé­nél többet azonban hazánkban sem tudunk róla. Kosztolányi így ír a gépíró­nőről: „Gondolatom felesége, lelkem hitvese ..Magyaror­szágon jelenleg a „lelki fele­ségek” szakmai színvonala az átlag leütéseket tekintve el­marad a nemzetközi szinttől. De a versenygépírók minde­nütt jól szerepelnek. A profit közbeszól Júliusban Imz a gépíró vi­lágbajnokság, melyen magyar versenyzők is i'észt vesznek. Világversenyen a gépírás gyor­sasága már lélektani tényezők­től függ; az edző is úgy segít, hogy a technikai tanácsok mellett a versenyzőket legin­kább „pszichológiailag dresszí- rozza”. A gépek alkalmasak a nagy teljesítményre. Hogyan érhető el viszont az ember „felgyor­sítása”? A betűk csoportosítá­sa, mely csaknem egyidős az írógéppel, ma már túlhaladott. A magyar nyelv sajátosságai­nak jobban megfelelő billen­tyűzet kidolgozása a feladat, annál is inkább, hiszen Csol- lán Ferenc, a szövetség elnöke megjegyezte, hogy a magyar az egyetlen nyelv, amely nem tud helyesen írni a gépen, hi­szen a hosszú nagy „t” nem szerepel a betűk között. Van olyan elképzelés, hogy átcso­portosítják majd a betűket, s az egyik oldalra a magán­hangzók, a másik oldalra pe­dig a mássalhangzók kerülnek. Ez a kutatások szerint jól il­leszkedik nyelvünk sajátossá­gaihoz. Amerikában is kidol­gozták már az új elrendezést, melyről kimutatták, hogy al­kalmazásában mintegy 20 szá­zalékkal nőne a gépírónők tel­jesítménye. Szép századik szü­letésnapi ajándék lenne az újítás bevezetése, a nagy író­gépgyárak azonban nem haj­landók erre. Az ok érthető: ha már áru­sítanák a gyorsabban dolgozó gépet, akkor kevesebb régi tí­pusú írógépet tudnának érté­kesíteni. Benedek B. István Este, mint rendesen, a ven­déglőben üldögéltünk. A he­lyiség kellemesen meleg és barátságos vblt. Csupán egy dolgot kifogásoltunk. A pult­nál egy ismeretlen ült, bizo­nyára valami átutazó, vodkát ivott és nagyon furcsán vi­selkedett. Hol az asztalra köpött, hol a poharat törte össze, hol meg énekelt. Természetesen mi megértettük, hogy munka után mindenkinek jogában áll szó­rakozni, s ezért nem szóltunk neki, de amikor az üzletvezető zakójára köpött, szóltunk Jó- zefnek, a pincérnek, hogy tegye ki a szűrét. Józef odament a vendéghez, és udvariasan karonfogta, ám a vendég így szólt hozzá: — Mutasd a kezed! Az udvarias Józef megmu­tatta hatalmas lapáttenyerét. A vendég megnézte és fel­kiáltott: — Mi a csoda! Ilyen kéz­zel akar kidobni egy vendé­get? A körme alja fekete, az ujjai zsírosak, és egyáltalán, milyen mocskos a tenyere! Szégyen és gyalázat! Hol itt a higiénia?! Józef zavarba jött és meg­kérdezte tőlünk, mit tegyen. Megnéztük, hát a keze való­ban nem volt az o ... — Szeszélyes vendég — mondta az üzletvezető — mindjárt látni, hogy más vi­dékről érkezett. De vigyázni kell az intézmény becsületé­re. Józef, legjobb lesz, ha mégy és kezet mosol. Józef kiment a konyhába, majd visszajött, újra a ven­déghez lépett, és galléron ra­gadta. A vendég tüsszentett, jobbra balra forgatta a fejét, majd így szólt: — Maguk vagy furcsa szap­pant használnak, vagy rosz- szul mosott kezet. Józef elvörösödött és oda­jött hozzánk, hogy ellenőriz­zük a dolgot. Valóban furcsa szagot árasztott. Józef így pa­naszkodott: — Ugyan mit tehettem vol­na? Levesbe mostam kezet, mert nem volt melegvíz. Odalépett erre az üzletveze­tő: — Használhatott volna köl­nit, de most már késő. Szal­vétával kell megfogni a ven­dég gallérját, és úgy kell ki­dobni. Józef, fogj egy szalvé­tát, és cselekedj! Beszédes nyomok VASÁRNAPI FEJTÖRŐ Vakáció Véget ért a tanév, itt a va­káció! — „Olvasgassál, fiam — ta­nácsolta akkor a. mama — pihenj, napozz. Fürödni meq itt is lehet a kert alatt a pa­takban ...” A program mégse így ala­kult, miként a népszerű re­gény (függőleges 45.) idézett részéből (vízszintes 1., függő­leges 16., és 45., valamint vízszintes 79.) kiderül. VÍZSZINTES: 1. Az idézet kezdete. 13. Angol kifutó fiú. 14. Nőismerősöm tulajdona. 15. Névelős szeszesital. 16. Az, mélyedés (hibásan). 18. Dániához tartozó sziget. 19. E két darab-e? 20. Megneve­zett nőismerősöd. 22. „A” bal­kezesre mondják egyes táj­egységeken. 23. Megyek, ha­ladok (j=y). 25. .. .lábúak. 26. Fedd. 28. Kőfajta. 29. Végnél­küli sugárzás ( + ’). 30. Belga település. 31. ... Lake, helyi­ség Kanadában. 33. Italféle, modoros kifejezéssel. 35. Ez az, ami szüntelenül múlik. 36. Félsziget a Fekete ten­gernél. 38. Tetejébe jegyezd. 39. Aki fizet. 40. Kis vegyes üzletem. 42. Nem baj, ha megtesz (!). 44 Bákom iker­szava. 46. Nem ismerem ezt a személyt. 47. Bizonyos irányból. 49. Érzékszerv. 51. Névelős — ablakvédő. 53. Ragadozó állat. 54. Nem valós 'Elbeszélései. 56. Elán, len­ület. 57. Végnélküli vágó­éihoz. 58. Regényírónk veze­tékneve. 60. Angol — egy ( + ’)• 61. Énekhang. 62. Nincs rajta domborulat. - 63. Orosz három. 65. O. G. 66. A mon­dat része (—’). 67. Gyerek­nyelven napközi. 69. Bősége­sen juttat. 71. Annak a tulaj­dona. 72. „A” kártyalap. 73. Csípős rovar. 75. Hibázó írás­ban. 77. Időjelző. 78. Bősé­gesen, igényen felül. 79. Az idézet befejező sora. FÜGGŐLEGES: 2. Etióp tér lepülés (i = c). 3. ... Joker. 4. Félénk állatok (+’). 5. Római 50 és 100. 6. ... tor- bágy. 7. Zenei szó — vala­milyen előadásmódra utal. 8. Jugoszláv város. 9. Csodálko­zást kifejező szó. 10. Erősen romboló hatású és gyújtó bomba. 11. „A” táncestélyt. 12. Huru társa volt (színész). 16. A vízszintes 1. folytatása. 18. Ártalmas, 19. Kutyám-e? 21. Angliai város birtokos raggal. 22. „A” hálát adók. 24. Állat- „telephely”. 25. Add szavadat. 27. Állati lak­helyre. 30. Aki fizet. 32. Az oknyomozásnál a feltevést el­vetik. 34. A függőleges 45-ben közölt regény írója (nevének kezdőbetűi). 35. Bizonyos helyre csukó. 37. Tésztát íze­sít (!). 39. „A” becézett női név. 41. Rag (—’). 43. Női név. 45. A függőleges 16. folytatása, egyben a regény címe is. 48. Bolgár település. 49. Ismert idegen szóval: be­csületes, kifogástalan (ejtés szerint). 50. Folyadék-e? 52. ... Qucbrado, Panamai tele­pülés. 54. Kecskehang. 55. Német — vagy. 58. Ilyen ké­mia is van. 59. Szellemi fog­lalkozás (—’). 62. Gabona gyűjtőhely. 64. Övón, vigyá- zón. 66. Fontos szerv. 67. In­dítékom (+’). 68. Állam Dél- nyugat-Ázsiában. 70. Cselek­vőn (betűhiánnyal). 71. „Az” irány. 74. Ital. 75. Kimondott mássalhangzó. 76. Hibás test­rész (!). 78. Rag. BEKÜLDENDŐ: a vízszin­tes 1., függőleges 16. és 45., valamint a vízszintes 79. szá­mú sorok megfejtése. A vasárnapi keresztrejtvény helyes megfejtése; És ezt mégis tudmiok kell majd má­soknak, akik az új Magyaror­szágot építik. Könyvjutalmat nyertek: Szigetvári János Rétság, Ecker Emma Balassagyarmat és Hajas Katalin Salgótar­ján. A könyveket postán küldjük eL HIRDESSEN a Nógrádiban! ÉM. Budapesti Betonáru- gyár Budapest XXI. Rá­kóczi Ferenc u. 289. (Cse­pel) azonnali belépéssel, jó kereseti lehetőség­gel telvesz MOZAIKLAP és BETONELEMGYÄRTOI munkára férfi és női SE­GÉDMUNKÁSOKAT. A bérezés teljesítményben történik 100 %-os norma­kiteljesítése esetén 8,50 — 12 Ft/ó alapbér. Azonkí­vül nagy gyakorlattal és kiváló képességgel rendel­kező VILLANYSZERELŐ. GÉPLAKATOS, AUTÓ­SZERELŐ, LÄNG és ELEKTROMOS HEGESZ­TŐ SZAKMUNKÁSOKAT. A bérezés időbérben törté­nik a gyakorlati évtől füg­gően 6—10,50 Ft-ig. MUN­KÁSSZÁLLÁST és napi egyszeri MELEG ÉTKE­ZÉST térítés ellenében biz­tosítunk. FELVÉTELRE jelentkezés a gyár munkaügyi csoport­jánál Józef odament a vendég­hez, szalvétával megfogta a gallérját, és már emelte is felfelé, amikor a vendég egy­szerre csak mondott neki va­lamit. Józef visszahelyezte « padlóra, s megint odajött hoz­zánk. — A szalvéta sem tetszik neki. Azt mondja, nem friss. De hát hol vegyek friss szal­vétát? Nagymosás csak a jövő évre van betervezve. — Fogd meg papírral — javasolta a barátom. — Papírral? Az nem ele­gáns — húzta fel az orrát Józef. — De kérdezzük meg, beleegyezik-e; A vendég természetesen nem egyezett bele. Józef valósággal összeomlott. A nag" darab, egészséges fickó ott állt a sűrí­tés előtt és zokogott. — Józef — mondtam neki nincs mit tenni. Villával kell őt kirakni. Az higiénikus is, elegáns, is, olyan, mintha kül­földön lennénk. És lám, mi történt? A vendég magától távozott. Még a. villára sem tartott igényt. Hát ilyenek az emberek! (Ford.: Peters Magda) ÓlornfelífoH' csontvázak A rómaiaknál az i.e. 130 év körül a görög szakácsművé­szet és a görög borok jöt­tek divatba. Ezzel egyidejű­leg a nagyobb luxus is tért hódított és különböző szépítő, szerek, drága púderek is fel­tűntek. Nagyobb mértékben is használták a cserépedények helyett az ólommázas edénye, két, A különböző konyharecep. tek, a kozmetikai cikkek ősz- szeállításának tanulmányozása, az edények vizsgálata egy­értelműen azt mutatja — s a sirleletek csontanyagának vizsgálata megerősíti ezt a megállapítást —, hogy a ró­mai arisztokrácia egyéneinek szervezete tele volt ólommal. Ennek következménye volt a gyakori meddőség. A Budapesti Kőolajipari Gépgyár Budapest, XVIII. Gyömrői u. 79/83. azonnali belépésre keres MŰSZER és TECH­NOLÓGIAI SZERELÉSI munkahelyekre külszolgá- latos munkakörbe KÖZ­PONTI fütészerelö. CSŐSZERELŐ, VfZVEZE- TÉKSZERELÖ, VASSZER­KEZETI LAKATOS, HE­GESZTŐ szakmunkásokat és FÉRFI SEGÉDMUNKÁ­SOKAT. Vidéki raunkahc- lyen 5 napos munkahét van, munkásszállás, étke­zés biztosítva. Központi te­lephelyre TMK, vasszerke­zeti lemez és géplakatos, hegesztő villanyszerelő, esztergályos szakmunkáso­kat és férfi segédmunká­sokat. Vidéki dolgozók ré­szére központi telephe­lyünkön is szükség esetén munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán.. Gyár és Gépszerelő Válla­lat keres vidéki szerelési területeire LAKATOS, KOVÁCS, CSŐSZERELŐ, VILLANYHEGESZTO szakmunkásokat és segéd­munkásokat. Az órabéren kívül külszolgálati díjat és külszolgálatra vonatkozó egyéb juttatásokat biztosí­tunk. Jelentkezés személyesen vagy írásban Bp. VI., Pau- lay Ede utca 52. Személy­zeti Osztály.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom