Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-18 / 142. szám
1967. június 18. vasárnap WÖGRÄD II clz étkezés kiittiieá ja Az ember nem abból él, amit megeszik, hanem abból, amit megemészt. A táplálékszükséglet azt jelenti, hogy a szervezetnek mennyi fűtőanyagra (kalóriára), építőanyagra (fehérjére), vitaminra és ásványi anyagra van szüksége. Mi azonban nem kalóriát, fehérjét, vagy ásványokat eszünk, hanem különböző ízű, halmazállapotú és hőmérsékletű ételeket. Éppen ezért a táplálkozásnál nem szabad csak a szükségleteket szem előtt tartani, hiszen az emésztés nem csupán vegyi, hanem egyben ideg- rendszeri folyamat is. A jó étvággyal elfogyasztott étel „vérré válik”, de a kelletlenül „legyűrt” élelem rosszul emésztődik és kihasználatlanul távozik a szervezetből. Az ételek megemésztését a szájüreg és a gyomor- bél-rendszer emésztőnedvei készítik elő, ezek termelődése pedig idegrendszeri hatásokra indul meg. Az étel meglátása és illata az emésztőnedvtermelés ingere, természetes tehát, hogy az étvágy- gerjesztő tálalás és ízléses terítés a jó emésztés fontos feltétele. Ezért cselekszik helytelenül az, aki étkezés közben olvas, hiszen az olvasás eltereli a figyelmét az étkezésről, éS ezáltal csökken az emésztőnedv-termelés. Helytelen szokás az étkezés közbeni televíziónézés is. Sok családban az utóbbi időben a tv megzavarja a kialakult étkezési rendet. Minél érdekesebb a műsor, annál inkább eltereli a figyelmet a táplálkozásról. Ennek károsságát állatkísérlettel bizonyíthatjuk: ha húst mutatnak a kutyának, akkor csöpögni kezd a nyála, ha viszont a kutyának macskát mutatnak, akkor dühös lesz — figyelme elterelődik — és hiába van előtte a hús, megáll az emésztéshez szükséges nyáltermelése. De nemcsak a tv-nézés csökkenti vagy rontja az étvágyat, az emésztést, hanem az asztalnál kialakuló vita is. Helyesebb tehát a fehér asztalnál az étkezésre figyelni, vagy közömbös témákról folytatni kedélyes csevegést. Vannak az étkezésnek olyan illemszabályai is, melyeket még az üzemi étkezdében is mindenkinek be kell tartani. Még tréfa kedvéért sem szabad gusztustalan dolgok említésével próbára tenni valakinek az étvágyát. A sótartóba soha ne nyúljunk újjal, csak késsel vegyünk ki belőle sót! A fogpiszkáló minden rendesen megterített asztalon ott található. Napközben házon kívül nincs mindig lehetőség fogmosásra az étkezések után. A fogak közé beszorult ételdarabok rothadási vagy erjedési folyamatokat indítanak meg a szájban. Szükséges tehát étkezés után a fogak megtisztítása. A táplálkozástudomány eredményeinek felhasználása a konyhában nem jelenti azt, hogy az ízlést, mint az étvágy egyik fontos meghatározó tényezőjét szem elől téveszthetjük. Sem gyermeket, sem beteg, vagy egészséges felnőttet nem szabad rákényszeríteni arra, hogy olyan ételt egyék, amit nem szeret, csupán azért, mert az „egészséges”! Ugyanazt a tápanyagot egyébként ugyanaz a beteg más formában esetleg szívesen elfogyasztja. A sárgarépát például a főzelék formában sokán nem szeretik, de ugyanazt a_ sárgarépát húslevesben kifőzve már szívesebben megeszik. Az étvágy irányítja szervezetünket abban is, hogy édes, vagy sós ételt fogyasszunk, hogy a zsíros ételhez savanyúságot együnk stb. Étvágyunk csak olyan ételre gerjed, amellyel kapcsolatban már bizonyos tapasztalataink vannak. Ezért is van a hazai ételnek „más íze”... De nemcsak az ételek színe, alakja, illata lehet étvágy- gerjesztő ! Megfigyelték, hogy jóétvágyú társaságban a rossz étvágyú gyermek, vagy a beteg felnőtt étvágya is megjavul. Ezt a megfigyelést nemcsak a rosszul evő gyermekek étkeztetésénél lehet hasznosítani, hanem fordított értelemben, a fogyókúrázó vagy diétázó betegek étkezésénél is. Nehéz a diétát megtartani, ha az asztalinál a család többi tagja jó étvágy- gyal falatozza azt, ami a diétázó számára tilos! Akinek étrendje tehát egészségügyi szempontból korlátozás alá esik, lehetőleg vonjuk el a „kísértéstől”. Nem illik tehát a fogyókúrázót bécsiszelettel, cukorbajost tortával, gyomorbajost nehéz, fűszeres, zsíros étellel, vagy alkohollal kínálni. Dr. S. R. ' — Megállj! vakkant Fi ft kutya. — te nyafogó Cirmos! Megtépázom fényes szőröd, estig várlak itt most! — Miau! — nyávog szegény cica. — Jaj, hová szaladjak? A szobába nem futhatok, s nem véd meg az ablak! T iszán innen, Dunán túl, nem messze a Kékhegy aljától, volt egyszer egy igen kicsi falu. Ennek a kis falunak sok egyéb híressége mellett az a nevezetessége is megvolt, hogy otthont nyújtott egy igen okos suszternek. Műhelye ott szerénykedett a Kis utca és a Nagy út sarkán. Bejárt oda boldog-boldogtalan, még akkor is, ha semmi dolga sem akadt a parányi suszterájban. Mert a cipők és csizmák derék mestere sosem fogyott ki a szóból. Gyorsan járt a kalapácsa, fürgén öltögetett a tűvel meg az árral, s szaporán pergett a nyelve is. Ha kellett tanácsot adott, ha úgy hozta a sor, biztatást, ha meg másként, akkor sem esett kétségbe. Mondták is róla a falubeliek: olyan kinccsel rendekezik a mi suszterünk, amilyennel kevesen bírnak. Gazdagsága mérhetetlen, kincse számolhatatlan. Ugyanebben az időben a Kékhegy túlsó felén is élt egy csizmadia. Ö pontosan az ellentéte volt a másiknak. Messzire el is kerülték a műhelyét, mert ott semmi jót nem tapasztalhattak a. betérők. Nem kopogott a kalapács, nem mozgott az ár és c tű, s nem beszélt a mester Fényes, fehér babakocsi... kis Pindurka tolja: — Gyere Cirmos, segítek én, lépj a takaróra! Piros paplan melegít majd, puha pihe-párna, gyorsan-gyorsan ugorj Cirmos, ne várjak hiába! sem. Ha valaki mégis betért hozzá, úgy rámordult, hogy szegény halandó azonnal azt nézte, merre találja az ajtót. Ott volt hát a suszter egyedül, mogorván, mérgesen, s tele irigységgel, mert folyton azt hallotta, hogy a hegy túlsó oldalán élő cipésznek mennyi temérdek a kincse. Azokat a kincseket bizony én megszerzem — sütötte ki egy este magában az irigy csizmadia. S másnap már dologhoz is látott, ösz- szegyűjtötte a környékből az aljaembereket, s hosszan beszélt nekik a másiknál található drágaságokról, csillogó aranytallérokról,meg egyéb értékekről. Szakállas, a hegyvidék egyik legvadabb haramiája elunva a sok beszédet, ráripakodott az összegyűlt díszes társaságra: — Na, elég a fecsegésből. Szedjétek a sátorfátokat, s amikor lemegy a Hold, mindenki legyen ott a hegy túlsó oldalán, ahol háromfelé ágazik a patak. Csúnya éjszaka volt. Az erdőben még a fákat sem lePindurka szép kocsijával lassan tovább lépdel, Fifi kutya csodálkozva tekint szerteszéjjel. — Hová lett a Cirmos cica? Ejnye, most már látom! Pindurka a legügyesebb kislány a világon! hetett egymástól megkülönböztetni, annyira sűrű volt a sötétség. Jól takarva lopakodhattak hát a haramiák a suszter házához. — Kelj fel, hé — zörgette meg az ablakot gorombán a másik falu mogorva csizmadiája — beszédünk van veled. — Várhattatok volna reggelig — felel ki amaz — hiszen olyan sűrű most az éjszaka sötétje, hogy még a szó is megakad benne. — Ne lamentálj — csapott az ablakra Szakállas — hanem ugorj. Nem pletykálkod- ni akarunk, nagyobb annál a mi dolgunk. — Ha nektek annyira fontos, akkor gyertek — gyújtotta meg a mécsest a suszter, s közben azon gondolkozott, ugyan mivel kínálhatná meg a sürgős ügyben hozzáforduló embereket. Nagyot csalódott azonban, amikor a belépők köszönés helyett a torkának estek. Alaposan megszorongatták, levegőt is alig kapott. — Hova rejtetted a kincseA suszter kincse 10 —14 évesek a szünidőben A tanítás befejezése után minden szülőnek gondot okoz gyermekének nyári elfoglaltsága. Nem mindegy ugyanis, hogy a tíz hét mivel telik el. Sokan a nagyszülőkhöz kerülnek egy—két hétre. Mások úttörőtáborban, vagy üdülőkben pihennek, szórakoznak. Ám a többi idő eltöltéséről is a szülőnek kell gondoskodnia. Legtöbben lehetőséget, keresnek és találnak arra, hogy gyermekük valahol valamilyen munkát végezzen. Szerencsés megoldás az, ha a szülő gyermekével együtt lehet egy munkahelyen. Különösen termelőszövetkezetben, kertészetben, állami gazdaságban lehetséges ez... Itt közelről nézheti, irányíthatja gyermeke tevékenységét, munkáját. Volt például egy ismerős kislány, aki nyaranta édesanyja mellett dolgozott a kertészetben, s a végén any- nyira megkedvelte, hogy szakmájául választotta. Így a nyári munka elősegítheti a pályaválasztást is! A nyári munkadíj pedig — különösen a nagyobbaknál — már szép kis összeget jelent. .. Ez növelj a gyermek önbizalmát, munkaszeretetét. A gyermek nagyon büszke arra, ha már a saját erejéből pénzt keresett. Az ilyen összeget vagy takarékbetétbe helyezi, vagy valamit vásárol rajta: esetleg iskolai, vagy sportfelszerelést. Tavaly szeptemberben az utcán egyik hetedikes tanítványommal találkoztam. — Hová igyekszel? — érdeklődtem tőle. — Pecázni — felelte boldogan. .., majd büszkén hozzátette: a horgászfelszerelést a saját keresetemből vettem! Gratuláltam neki, sőt a legközelebbi osztályfőnöki órán tanulótársai előtt példaként megemlítettem. .. Gyermekeink nyári munkája tehát elősegíti a munka megszerettetését, s a jól végzett munka örömének megismerését. Foglalkozzunk tehát körültekintően ezzel a kérdéssel... Ne erőszakoljuk gyermekeinket arra, hogy ne kedvére való munkát végezzen. Az ilyesmi csak kiábrándulást eredményezne. Az sem egészséges dolog, ha az egész nyarat végigdolgozza 1... Két— három hét untig elég a gyermeknek Törekedjünk arra, hogy a gyermekek kellemes, kedves emlékekkel távozzanak a nyári munkából. A szép élményeket szíves-örömest elbeszélik osztálytársaiknak a tanítás megkezdése után. Volt eset: egyik tanulóm oly színes, „kalandos” élményeket mondott el a gyümölcsszedésről, hogy a következő nyáron több társa is kedvet kapott hozzá, s valóságos kis brigádot alakítva, együtt mentek el dolgozni. Ez még a jó közösségi szellem kialakítását is elősegítette Balogfa Béni pedagógus i Nyári táska — fonálból Bármilyen fonálból készíthetjük a kívánt méret szerint Körülbelül 5 cm-es darabot horgolunk és annak alapján számítjuk ki a szükséges szemmennyiséget, A munkát körbe dolgozzuk, és ha készen vagyunk, akkor az alsó pánt alatt ripsz anyagot, a karton és a táska bélés anyagával összedolgozzuk kerék, ovál formára. Elkészítjük a megfelelő hosszúságú láncszemsort, behorgoljuk rövidpálcával, ezután kezdjük a mintás sorokat. f. sor: 2 rövidpálca, 3 láncszem, 2 pálca kimarad, 2 rövidpálca, 3 láncszem, ismétlés. 2—6 sorok: az első sor ismétlés, de a 2 rövidpálcát mindig a 3 láncszemes ívbe öltjük, és a rövidpálca fölött 3 láncszemes ívet horgolunk. 7. sor: 5 láncszem az ívbe 4 kótráhajtásos-pálca, egy ív kimarad a következőbe 5 kétráhajtásos-pálca, egy ív kimarad, 5 kétráhajtásos-pálca, ismétlés. 8. sor: 5 láncszem, az előző sor utolsó pálcájába 3 két? — vallatta szúrósra húzott szemöldökkel Szakállas, miközben a társai teljesen felfordították a suszter házát. — Nem tudom miféle kincsre gondoltok — szabadkozott a suszter. — Ha esetleg azt akarjátok elvinni, amit a munkával kerestem, ám legyen. Van a padláson egy oldal szalonna, két sonka, meg három, szál kolbász. — Add a kutyáknak! Nekünk az arany meg a tallérok kellenek. — Na, az egészen más — csillant fel a suszter szeme. — Miért nem mindjárt ezen kezdtétek. Azokat ugyanis alaposan elrejtettem. Van nekem, tudjátok, egy nagy vermem, Ha abba lementek, a legbelső sarkában minden kincsemet megtalálhatjátok. T ódultak a haramiák kifelé, majd elverték egymást lábról. A suszter meg szép lassan ballagott utánuk. Türelmesen kivárta, amíg az utolsó is lement a rablók közül, aztán gyorsan becsapta rájuk a veremajtót. Rákattintotta a lakatot a kincskeresőkre. Azok meg csak odalent jöttek rá, hogy a suszter tulajdonképpeni kincse az esze, amivel annyira túljárt az övéken. Szolnoki István kétráhajtásos-pálca az első pálcájába 5 kétráhajtasos-pól- ca jön. 5 kétráhajlásos-pál- cát öltünk a következő csoport utolsó pálcájába, ötöt a következőbe és ezt ismétel-: jük. A következő soroknál ismét a csoport első, illetve utolsó pálcájába öltjük az 5 kétrá- hajtásos-pálcát. Ha a kívánt magasság megvan, akkor — befejezésnek — kezdő rövidpálcás mintával horgolunk pár sort. A táska füleit kb 2 cm széles rövidpálcás pánttal készítjük el. GYERMEKEKNEK VÍZSZINTES: 1. Nyári élmény. (A függ. 9. folytatásában írandó). 10. Vajgyártás mellékterméke. 11. Vívó-műszó. 12. Rendfokozat-jelző. 14. Elő ellentéte. 15. Mesefilm címe. 16. Tenger angolul. 18. A Turandot hősnője. 19. Jegyzé. 20. Amerika őslakója. 22. Előkelő. 23. Nem használ. 24. Tóni. 25. Köbcentiméter. 26. Gyerekverés. 28. Érc latinul. 29. És. 30. Hangszer. 32. R.L. 33. Ruhadarab. 35. Állat. 36. A vízsz. 40. rendfokozata a szabadságharcban. 40. A magyar mezőgazdasági oktatás úttörője. FÜGGŐLEGES: 1. Rendelkezik. 2. Te meg ő. 3. Nyakravaló. 4. Fedd. 5. Páncélos állat. 6. Kerti szerszám. 7. B.S. 8. Bánság az első világháború előtt. 13. Ipari növény. 14. Bed.., arab törzs. 17. Község. 18. 36 a szeme. 19. Erdőben található. 21. A-val végén női név. 22. És németül. 24. A.Á.G. 25. Szükséges. 26. Mágnesség. 27. Gondoz, gyógykezel. 28. Gazda teszi nyáron. 29. Férfinév. 31. Negyvenkilenc római számmal. 33. Textilt készít. 34. Élesít. 37. E.R. 38. A vízsz. 26. fele. 39. Nátriumklo- rid. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1., 36., 40. A vasárnapi gyermekrejtvény helyes megfejtése: Got- hard Jenő, Csillag fényképezés. Könyvjutalmait nyertek: Szarvas Ágnes Érsek vadkert, Kukely Mihály Sám- sonháza és Mező Marika Salgótarján. A könyveket postán küldjüta eí.
