Nógrád, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-07 / 106. szám
4 M06B AD 1967 május 7. vasárnap Egy szegény kis művelődési ház panaszaiból Fesztiváii jegyzet Közelebb a célhoz Ma osztják a diplomákat — Véget ért az amatőr könnyűzenészek találkozója — Kaphatnék egy pohár vizet? — Hogyne. De csak meleggel szolgálhatunk. Értetlen arcot vághatok, mert vendéglátóim elnevetik magukat .A házigazda; a megyei művelődési ház igazgatója, Kiss Imre pedig a következő magyarázattal szolgál: — Az irodahelyiségekben télen, nyáron minden csapból langyos, illetve meleg víz jön. A hideg és a meleg csapból egyaránt. A csöszigetelést ugyanis alighanem elfeledték annak idején a szerelők. S mindjárt be is bizonyítja, hogy így is lehet igaz. Az első pohár víz még csak olyan se hideg, se meleg, a következők hőmérséklete mindegyre emelkedő. — Miért nem teszik szóvá a dolgot? Szóvá?.. Egész halommá gyűltek a jegyzőkönyveit, melyeket az épület hibáiról felvettünk, továbbítottunk az illetékeseknek s a válaszok, a kibűvók, a döntőbizottsági határozatok. Egész tengeri kígyó, amivel szolgálhatunk. Érdemes egy percre, fáradjon le a büfébe. A büfé a művelődési ház es a könyvtár érintkezési hajlatában van. Látszatra igen tetszetős. Hipermodern belvilág, de a jokora, vaskeretű ablak egyetlen billentésre kitárul, mert a zárókallantyúk nem szuperálnak rendeltetésük szerint. A büfé az épület földszintjén helyezkedik. Óvatlan órában, éjszaka az jöhet be az ablakon, aki akar. — De sorolhatnám tovább, ha tetszik: miket takar a tökéletesség tetszetős látszata. Rossz az épület csatornarendszere, a színházterem szellőző berendezése. A helyiségben megreked a levegő, mert a mennyezeti nyílásrendszert eltömítette a törmelék s most csak a párnázott széksorok károsodásával, vagy kihordásával, lehetne segíteni^ rajta. Ha lenne gazdája, felelőse a javításnak. De a garanciális kötelezettségek végzésével nagyrészt labdáznak a különböző fő- és alvállalatok. A Ennyi panasz után érdemes belelapozni a jegyzőkönyvek dokumentációs anyagába: kik és milyen mértékben felelősek az észlelhetőkért, — az épp csak egyéves létesítmény halmazban mutatkozó hibáiért, fogyatékosságaiért. S főképp: hogy mennyiben érzik és vállalják a felelősséget a hiányosságok, hibák pótlására? Hogy nem csekélységről van szó, arra egyetlen adat is bizonyság: „Eljárási érték: 286 ezer forint". A megállapítás abból a sza- vazatossági keresetből való, melyet a Nógrád megyei Beruházási Iroda az 1967. március 20-tól 31-ig megtartott garanciális felülvizsgálatok alapján a megyei döntőbizottságnak, az ÉM. Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat, a budapesti Csőszerelőipari Vállalat, a Fővárosi Felvonójavító Vállalat, a budapesti Fa- és Vasredőnygyár és az ÉM. Középülettervező Vállalat ellen nyújtott be. Huszonegy építési és szerelési hibára, ezekből keletkezett károkra kíván orvoslást a beadvány, melyben az eddig említetteken túl is több figyelmet érdemlő akad. Például: „A villanyszerelési munkák vonatkozásában megállapítást nyert, hogy a könyvtári fénycső kapcsolók zúgnak és szikráznak, így az érintésvédelem hiányos. Az olvasólámpák vezetékének szigetelése is hibás, miértis az érintésvédelem itt sem nyújt biztonságot”. „A bádogosmunkák tekintetében megállapítást nyert, hogy a B. és C. szárny csapadéklevezető csatornáinak szakszerűtlen elhelyezése miatt a csapadékvíz átbukik a levezető csatornán és áztatja a könyvtár homlokzati falát. Ennek következtében egy ízben olyan mérvű beázás történt, hogy egy darab könyvtári olvasó asztal meghibásodott.” érintő esetleges szavatossági munka. Kötelességszerűen előadjuk azonban, hogy a tűzoltó vízvezeték valószínűleg a nem helyes üzemeltetés következtében szétfagyott. Velünk szemben elutasítást kérünk”. „A 13. pontban jelzett bádogosmunkák meghibásodását az 1967. évi március 31-i jegyzőkönyvben már kijavításra vállaltuk, időközben a kijavítás meg is történt. A könyvtárasztal meghibásodása azonban nem áll okozati összefüggésben (!) a fenti hibával. Érthetetlennek tartjuk, hogy az üzemeltető akkor, amikor a beázást észlelte, miért nem húzta el az asztalt, miért nem helyezte azt használaton kívül, hiszen egyébként sem volt használható a beázás miatt, ez esetben az asztal nem hibásodott volna meg. Utalunk itten az üzemeltető kártérítési kötelezettségére, melyet semmibe sem vett, ellenkezőleg társadalmi tulajdont képező vagyontárgyat kezelt gondatlanul.” Csak mered a szemem a különös okoskodás olvastán s úgy vélem, szükségtelen kommentálni a felelősség alóli kibúvás klasszikus remekét. De nézzük tovább: „A székek rögzítése valószínűleg azért lazult meg, mert ez természetszerű és előrelátható folyamat. Bizonyos használati idő után a csavarokat után kell húzni, ami viszont az üzemeltető karbantartási feladatát képezi. Érthetetlen előttünk, hogy ezt miért nem teszi meg, miért választja a karbantartási munkák elvégzése helyett a pereskedést.” „A lépcsőcsorbulások kijavítását nem vállaljuk, helytelen üzemeltetés következtében állt be”. Magyarra fordítva a szót: ne üljünk a rosszul beszerelt székekre, mert mégjobban meglazulnak, — ne járjunk a grádicsokon, mert a gyenge öntvények könnyen csorbát szenvednek. Távol áll tőlem, hogy hamis képet fessek a szóban forMa ér véget városunkban a III. Országos Amatőr Köny- nyűzenei Fesztivál, amelyen hazánk legjobb amatőr tánc- jazz- és gitár-zenekarai vetélkedtek egymással. A fesztivál ez évben is keresztmetszetét adta az amatőr köny- nyűzenei mozgalomnak. Négy napon át ötven zenekar — közöttük három külföldi —. több mint négyszáz zenész bizonyított. A résztvevők és az érdeklődők száma mutatja, hogy az amatőr-zenélés a fiatalok körében népszerű. S zánkban az amatőr zene. A salgótarjáni fesztivál ehhez nyújtott fórumot a fiataloknak. A négy nap elteltével érdemes röviden felidézni az országos találkozó kiemelkedőbb eseményeit. Igazán nagy közönséget két program vonzott. A gitárzenekarok zsűrizése több napon át állandóan telt ház előtt zajlott. A találkozó másik szenzációját a három külföldi, de különösen a leningrádi dixilend-együttes műsora jelentette. ok, hogy megfelelő technika alkalmazásával két—három gitárral stabil hangzást lehet elérni. A fesztivál jelentőségét növeli, hogy a fiatalok energiáját, alkotó kedvét az eredményes szereplést feltételező tudatos, tervszerű, közös munka jól leköti. A III. országos fesztivál a tavalyihoz mérten a dalosok részvételével is gazdagodott. De az amatőr könnyű- zenélésben bekövetkezett örvendetes fejlődést bizonyítja az együttesek saját szerzeményeinek nagy száma is. Az idei fesztivál az amatőr zeneszerzők találkozója is egyben. Rendkívül érdekes, hogy a versenyszabályokban előírt magyar, illetve szabadon választott számokat sokan arra használták fel, hogy saját szerzeményeikkel lépjenek a közönség elé. S hogy menynyire önállóak ezek a számok? Kétségtelen, jó néhány „koppintást” is hallottunk, mégis, a saját szerzemények tematikája változatosabb a magyar slágerek tematikájánál. A soproni határőrzenekar például a leszerelő katona búcsúztatását választotta saját szerzeménye témájául. Érdemes megjegyezni, és er. nemcsak a gitárzenekarok szereplésére értendő, hogy a kötelezően előírt szám végighallgatása nem jelentette csupán ugyanazon számok sokszoros ismételgetését. Az együttesek a kötelező számokat képességeik, ízlésük szerint interpretálták. Persze az öntevékeny zenélés gyermekbetegségből még nem gyógyultak ki egészen az amatőrök. Valamit az énekesekről is. Versenyszerűen az idén először vettek részt a fesztiválon. A legjobbak közül is kiemelkedő beat-énekléssel szerepelt Salánki Hedvig, a budapesti zenei gimnázium tanulója, Botin Klára, aki Monoiról jött el Salgótarjánba. Szép produkciót nyújtott Szántó Gabriella, zalaegerszegi énekes, és jó volt hallgatni a szombathelyi Rezsnák Miklóst is. Érdemes megemlíteni László Tibor, budapesti beat-dalos szereplését, aki a népszerű Albatros-együttessel lépett közönség elé. Végezetül a gitárzenekarokról néhány szót Anélkül, hogy a sorrend valamiféle értékítéletet jelentene, említjük a budapesti Wanderers, a szegedi Kristály, a szegedi Móra Ferenc kultúrotthon, a Kék Csillag, a kirobbanó sikerrel szereplő Bajtala-tró, a Colour, az MN — 29—83 (Budapest), a soproni és a szombathelyi határőrség zenekarát. A jazz kategóriában meggyőzően szép játékkal szerepelt ismét a debreceni kvartett, a Fábián és a Bajtala—trió. A fesztivál sikerét, jó hangulatát segítette a pontos rendezés, a megyei KISZ-bi- zottság és a városi művelődési házak munkája. A találkozó lebonyolításában „újoncként” közreműködött az öb- lösüveggyárí, az acélárugyári és a bányász művelődési ház is. Közülük a legnagyobb feladat az acélárugyári művelődési otthonra hárult, amely a legnépesebb kategóriának, a gitárzenekarok zsűrizésének színhelye volt. A művelődés? házak dicséretesen oldották meg feladatukat. Külön kell szólnunk a • fesztivál előadásainak ünnepi fényét emelő megyei József Attila Művelődési Ház közreműködéséről. Kerekes László grafikus művész színpadi díszlete sikerült alkotás. A könnyűzenei fesztivál utolsó napjához érkezve a négynapos eredményes szereplés valamennyi résztvevőjétől szeretettel búcsúzunk. Abban a reményben köszöntjük őket, hogy e találkozó megrendezésével közelebb kerültünk célunkhoz: városunk az amatőr könnyűzenészek rangos találkozóhelye lesz. (pataki—toih) npdUlUöbulV 10 '-Od ~— :tveszélyes jelenleg. Az ;g kisebb baj, hogy nem embiztos, hogy_ több ízben ;gzavarta az előadások me- tét, de szerencsétlen elhe- izésű a kezelőszerkezete, engék a függöny súlyához tartógörgők s, ha netán le- ikadnak, a többmázsás el- isúly vagy komoly balese- : okoz, vagy a vízfüggöny apjára zuhan s víz önti el zenekari árkot és a nézőteA dontobizottsag az érintetteket nyilatkozatra szólította, íme, néhány érdekesebb részlet az 1967. május 2-án kelt válaszból: „Mint azt a t. Döntőbizottság is helyszíni szemle során észlelte, a gépházban nem vízbetörésről van szó, hanem belső csepegésről, éspedig a tűzoltó vízvezeték csepegésé- ről. Ez a II. rendű alperest (ÉM Csőszerelőipari Vállalat) gó vállalatokról és felelősökről. A huszonegy pontból egynémelyben elismerik, és vállalják a kötelességüket. Az ügy intézése mégsem egészen méltó a csaknem harminc milliós beruházáshoz, — amibe ez a nagy létesítmény került. Zavartalan működéséért több felelősséget illene és kellene éreznünk. Döntőbizottsági közbeszólás nélkül is. Barna Tibor A fesztivál egyik legsikeresebben szereplő együttese* a Kék Csillag Foto: Koppány György ez nem csupán szórakozás. A fesztivált az idén országszerte megyed, illetve járási, városi döntők előzték meg. Salgótarjánba már csak a legjobbak juthattak. Az országban ezer amatőr együttes működik. Ha csak átlagosan öt fiatalt számítunk egy együttesnek és zenészenként száz érdeklődőt, akkor is félmillió fiatalt foglalkoztat ma haVéget ért a szakszervezetek XXI. kongresszusa (Folytatás a 3. oldalról) javaslatot kell kidolgozni az esetleges negatív hatásokat kiegyenlítő bérpolitikai intézkedésekre. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy az állami szervek határozottabban lépjenek fel az indokolatlan árváltozások ellen. Ellenőrizzék az árkalkulációs tevékenységet, betartását, s ha szükséges, vegyék igénybe a fele- lősségrevonás eszközeit is. A bérből és fizetésből élő dolgozók munkaidejét fokozatosan heti 48 óráról 44 órára kell csökkenteni. A rövi- debb munkaidőt — először 1970-ig az iparban dolgozóknál — a vállalatok belső tartalékainak felhasználásával önerőből. változatlan keresetek mellett, termeléskiesés. önköltségnövelés nélkül kell bevezetni. A munkaidő-rövidítés módját a helyi gazdasági és szakszervezeti szervek a dolgozók véleményének figyelembevételével döntsék el. Ugyanakkor a rövidebb munkaidő bevezetésével változtatni kell az egészégügyi intézmények, napközi otthonok, bölcsődék nyitvatartási idején, s a kereskedelmi és közlekedési vállalatok munkaidejét úgy kell módosítani, hogy az alkalmazkodjék az igényekhez. A lakáskérdéssel kapcsolatban a határozat rámutat, hogy a lakásalap növelésén túl fontos feladat az elosztás helyes módjának kidolgozása s annak fokozott ellenőrzése. A kongresszus javasolja, hogy a kormány dolgozza ki az állami lakások juttatási elveit, körültekintően megállapított elosztási sorrend figyelembevételével. A határozat a továbbiakban szól arról, hogy törekedni kell az egészséges és biztonságos munkafeltételek megteremtésére, a nevelő és felvilágosító munka további javítására. A szakszervezetek javasolják, hogy a következő ötéves terv egyik fontos feladata legyen az egészségügy általános korszerűsítése, s a reális igényekhez mért színvonal elérésé érdekében gyors ütemben kell emelni a kórházak ágylétszámát, műszer- és gépellátását. Fokozni kell a társadalombiztosítási szolgáltatásokat, figyelemmel kell kísérni a nyugdíjasok létfeltételeinek alakulását, a gyermekes családok anyagi helyzetét. Gondoskodni kell a szakszervezeti üdültetésben részesülők számának növeléséről, mindenekelőtt új, nagy kapacitású üdülők építésével. Az ideológiai harc és a kulturális nevelés időszerű szak- szervezeti feladatait ismerteti ezután a határozat, majd a szakszervezetek nemzetközi kapcsolatai fejlesztésének fontosságáról szól. A munkás- osztály egy és oszthatatlan az egész világon — emeli ki a határozat. Minden szakszervezetnek közös, nagy feladatai vannak a békéért, az imperializmus és a gyarmati rendszer minden formája ellen, az újabb demokratikus és szociális vívmányokért, az egész világ dolgozóinak fel- szabadulásáért vívott harcban. A dokumentum végezetül a szakszervezetek választott szerveinek irányító tevékenységével foglalkozik. Egyebek közt felhívja a szakmai szak- szervezetek központi vezetőségednek figyelmét, hogy dolgozzák ki és világosan határolják el alap- és középszer- veik, valamint a szakmai szakszervezetek központi vezetőségének hatáskörét. Nyújtsanak segítséget a szakszervezeti tanácsok, bizottságok és bizalmiak önálló munkájúnak kialakításához, s teremtsek meg a szervezeti munka folyamatos végzéséhez szükséges egyéb feltételeket. A vezetés, irányítás színvonalának emelése érdekében tovább kell fejleszteni — módszereiben és tartalmában a SZOT és a szakmai szakszervezetek központi irányítását és növelni kell a vezető szervek önállóságát. (MTI) Harminc gitárzenekar vett részt a salgótarjáni Acélárugyár művelődési otthonában rendezett szakmai versenyen. Már a megyei versenyeken is tapasztalható volt, és a kétnapos versenyre is jellemző, hogy a tavalyi fesztivál óta sokat fejlődtek a gitárzenekarok. A színvonal emelkedést bizonyítja, hogy az együttesek az angol beat egyszerű utánzásáról fokozatosan áttértek az önálló stílus kialakítására. Kísérletező kedv és fantázia — ez jellemzi a harminc együttes szereplését. Kiemelkedően jó teljesítményt nyújtott például a budapesti Wanderers, értékelhető, jó saját szerzeményekkel szerepelt a 15—16 éves fiatalokból álló, Budapesti Zenei Gimnázium gitárzenekara. örvendetes, hogy a négy kötelezően előírt könnyűzenei számot, közöttük az egy szovjet dalt, rendkívül változatosan dolgozták fel és adták elő a zenekarok. Itt érdemes megjegyezni, hogy a salgótarjáni fesztivált megelőzően a KISZ Központi Bizottsága több ezer szovjet könnyűzenei számból válogatott ki tizenötöt, amelyből választottak az együttesek, néhányból szinte „magyar sláger” lett. A nyugati, elsősorban az angol beaten kívül a szovjet dalok külön versenyével most a szláv dalkui- túra egy kis része is bekerült a magyar amatőr gitárzenébe. S talán nem túlzás: ez a zene így igazán európaibb. Miért divat — mert divat! — a gitárzene manapság? Ennek három oka van. Az egyik a hangszer adottságából következik, gitáron bárki könnyen megtanulhat játszani. A fiatalok között nagyon népszerű instrumentum viszonylag olcsó. A harmadik /
