Nógrád, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-04 / 103. szám

1967. május 4. csütörtök WOO* MD 3 Megkezdődött a szakszervezetek XXI• kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról) tudják megtartani a számukra kiutalt újonnan épült lakást. — Szükségesnek tartjuk, hogy a szövetkezeti lakások­nál a kiinduló hozzájárulás mértékét és a kölcsön nyúj­tásának módját még inkább tegyék függővé az egy család­tagra jutó jövedelem nagysá­gától. Megítélésünk szerint a kö­vetkező ötéves tervben felül kell vizsgálni egész lakásépí­tési konstrukciónkat. A 15 éves lakásépítési terv teljesítésé­hez az állami ráfordításokon túl, az üzemi források, a tár­sas és egyéni építkezések fo­kozottabb igénybe vétele szük­séges. Figyelembe véve, hogy nagy erőfeszítések történnek a gaz­daságirányítás új rendszere bevezetésének eredményeként az életszínvonal növelésére, szükségesnek tartjuk, a távlati gazdaságfejlesztés ré­szeként, a kormány életszín­vonal-politikájának hosszabb időre szóló kidolgozását. E tervnek tartalmaznia kellene elsősorban a lakáskérdés meg­oldását, a sokgyermekes csa­ládok életkörülményeinek ja­vítását, äz egészségügy szín­vonalának növelését, a nyug­díjrendszer továbbfejlesztését, az idős dolgozók általános szo­ciális helyzetének további ja­vítását, valamint a foglalkoz­tatottság, a bér- és árpolitika továbbfejlesztését. — Nem feledkezhetünk meg a dolgozók bizonyos rétegei szociális helyzetének további javításáról sem. Jól tudjuk, hogy vannak, akiknek élete hazánkban ma még nem köny- nyű. Kik ezek? Nagycsaládo­sok, ahol a gyermekek még nem keresnek, a családfenn­tartó szakképzetlen; öregek, akiknek a nyugdíja alacsony és gyermekeik nem tudják, vagy nem akarják őket segí­teni; ide kell sorolni azokat a dolgozó nőket, anyákat, akik nehezebb körülmények között dolgoznak, élnek Egész tár­sadalmunknak kötelezettségéi vannak az öregekkel, a csök­kent munkaképességűekkel, a nagycsaládosokkal szemben. Eddig is sokat tettünk érde­kükben. De számos további intézkedés szükséges. . Megoldásra váró intézkedések Hazánkban az átlagkereset valamivel 1800 forint fe­lett van. Az 1959 után, hosszú szolgálati idő alapján megál­lapított nyugdíjak átlaga meg­haladja az 1100 forintot. Akik ismerik a kapitalista országok­ban a nyugdíjak és fizetések közötti különbséget, azok jól tudják, hogy emiatt nem kell szégyenkeznünk. Ugyanakkor azt is meg kell mondani, hogy a régebben, vagy a rövidebb munkaviszony alapján megál­lapított nyugdíjak átlaga, en­nél lényegesen alacsonyabb. Tehát tovább kell csökken­teni a régebben és az újon­nan megállapított nyugdíjak közötti különbségeket. Az ár­változásoknál a nyugdíjak szintjét a régebbi vásárlóérté­ken kell tartani. A nyugdíj- rendszer alapvetően jó. De vannak bizonyos kötöttségei, amelyeket fel kell majd ol­dani. Különösen az ötéves meg­szakítás eltörlése a volt gaz­dasági cselédeknél, akik 1945- ben földet kaptak, vagy azok­nál az anyáknál, akik kisgyer­mekük nevelése miatt szakí­tották meg a munkaviszonyu­kat. A csökkent munkaképessé­gűeknek egészségi állapotuk­nak, képességüknek és képzett­ségüknek megfelelő munkát kell biztosítani. A tanácsok­nak fel kell kutatniök ennek a lehetőségét. Másrészt azon­ban a vállalatoknak és intéz­ményeknek is gondoskodniuk keli rokkanttá vált dolgozóik­ról. A vonatkozó rendeletek­nek megfelelően biztosítsák saját csökkent munkaképessé­gű dolgozóik foglalkoztatását. Szükség van az államilag szervezett és irányított reha­bilitációs tevékenység egységes rendszerének kiépítésére. Az a munkás, aki megrokkant és egy bizonyos szakmában nem tud teljes értékű munkát vé­gezni, átképezve más szakmá­ban teljes értékű munkaerő le­het. Nagy figyelmet igényel a szakszervezetek részéről, hogy ez a gondoskodás a vállalatok gazdaságossági törekvései mellett ne szorulhasson hát­térbe. A dolgozók ne nézzék közömbösen, ha a csökkent munkaképességűekkel nem tö­rődnek. A nagycsaládosokról való megkülönböztetett gondosko­dásnak elsősorban a családi pótlékban kell kifejeződnie. Segíteni kell a nagycsaládoso­kat lakáskörülményeik rende­zésében, gyermekeik tanulásá­ban és más egyéb módon. A dolgozó nők iránti társa­dalmi gondoskodás legfénye­sebb bizonyítéka a közelmúlt­ban bevezetett gyermekgondo­zási segély. Mindenki tudja, hogy ez milyen nagyszerű le­hetőséget biztosít a gyerme­kekkel való foglalkozáshoz, a gyermekek neveléséhez. Az életben adódnak olyan esetek, ’amikor egyesek átmenetileg rövidebb, vagy hosszabb időre teljesen ellátatlanul marad­nak, nem kapnak bért, táp­pénzt, nyugdíjat, vagy rok­kantsági járulékot. Vagy azért, mert ezek még nincsenek meg­állapítva és folyósítva, vagy valamilyen ok miatt az illetők nem jogosultak és nincs aki eltartsa őket. Javasoljuk a kormány erre vonatkozó in­tézkedését. mert szocialista rendszerünk lényegéből fakad, az önhibájukon kívül ellátat­lanok megsegítése. A készülő új Munka Tör­vénykönyvről szólt ezután a referátum, s aláhúzta: az új Munka Törvénykönyve alkotó részeként ki kell dolgozni a kollektív szerződések rendsze­rét. Ez lehetővé teszi, hogy a dolgozók részt vegyenek az élet- és munkakörülményeiket érintő jogszabályok alkotásá­ban, hogy a vállalat működése felett társadalmi ellenőrzést gyakoroljanak. A szakszervezeteket a dol­gozók élet- és munkakörülmé­nyeit érintő kérdésekben el­lenőrzési, véleményezési, egyetértési, önálló szabályozá­si és vétójog illeti meg. A jövőben a szakszervezeti szer­vek véleményét is ki kell kér­ni az üzemi gazdasági vezetők megítélésénél. megerősítésé­nél, vagy leváltásánál. A vál­lalati szinten döntési jog il­leti meg a szakszervezetet a dolgozók szociális, egészség- ügyi és kulturális ellátását érintő kérdésekben. E dönté­sekben előzőleg ki kell kérni a gazdasági vezetők vélemé­nyét. A jogkörbővítést az új gazdasági mechanizmus be­vezetésével együtt kívánjuk megvalósítani. A dolgozók védelme A hatásköröket illetően a következő elveket kell alkal­mazni: a) A gazdasági kérdések el­döntése a gazdasági vezető hatáskörébe tartozik, a szak- szervezetek döntenek ugyan­akkor a részesedési alapból, a szociális, kulturális és jóléti célra felhasználható összegek­ről. b) A szakszervezett szerve­ket egyetértési jog illeti meg a munkajog körébe tartozó sza­bályozás vállalati kereteinek a meghatározásában. Ezen belül a gazdasági vezető önállóan dönt az egyes dolgozókat érin­tő munkajogi kérdésekben, a szakszervezeti szervek véle­ményének figyelembevételével. A leghatározottabban kije­lentjük azonban, hogy ha a dolgozót sérelem éri, a szak- szervezet támogatást ad szá­mára. fellép jogainak védel­mében. Az életszínvonal növelését célzó politikáról beszélt a továbbiakban Gáspár Sándor és hangsúlyozta: olyan szocia­lizmust építünk, amely az em­berért van, a tömegeket szol­gálja. Mi jólétet akarunk — de nem mások rovására és fő­leg nem internacionalista kö­telességeink elhanyagolása árán. Most az a feladatunk, hogy felépítsük a szocializ­must, megteremtsük a jóléthez szükséges alapokat, s a jólé­tet is, hogy azt mondhassuk külföldi munkástestvéreink­nek: jöjjetek ide, nézzétek meg. ez az amit elértünk. A magyar munkásosztály nevé­ben mondhatjuk: amennyi erőnktől telik, annak végső határáig készek vagyunk szol­gálni a nemzetközi proletariá­tus nagy ügyét. Azt szolgáljuk hazánk és népünk felemelke­désének előmozdításával is. Megkezdődtek a magyar—osztrák tárgyalások Dr. Josef Klaus osztrák szövetségi kancellár szerdán reggel megkoszorúzta a ma­gyar hősök emlékművét. A koszorúzási ünnepségen je­len voltak a kancellár kísé­retében levő személyiségek, magyar részről Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Pé­ter János külügyminiszter és más személyiségek. Szerdán, a kora délelőtti órákban az Országház épü­letében megkezdődtek az osztrák—magyar tárgyalá­sok. Az osztrák küldöttséget dr. Josef Klaus kancellár, a magyar delegációt Fock Je­nő a kormány elnöke vezeti. Részt vesz a tanácskozáson dr. Lujo Toncic-Sorinj oszt­rák és Péter Ján«« magyar külügyminiszter. Josef Klaus tegnap beszé­det mondott a Magyar Tu­dományos Akadémián. Szó­lott Ausztria és Magyaror­szág kapcsolatairól, együtt­működésének perspektívájá­ról. Szerdán délelőtt a párt Központi Bizottságának székházában felkereste Ká­dár János elvtársat, az MSZMP KB első titkárát. A tegnapi program során az osztrák kancellár gépkocsi­val rövid körutat tett. s megszemlélte Budapest ne­vezetességeit. Miért tiltották be az EDA-t Görögországban? Koliasz sajtóértekezlete ATHÉN (MTI) Koliasz, a görög katonai puccs-kormány feje, kedd es­te sajtóértekezletén a leg­nagyobb és legszámottevőbb görög politikai pártok közé tartozó EDA (Egységes De­mokratikus Baloldali Párt) feloszlatását azzal Indokolta, hogy ez a párt „erőszakosan akarta letörni Görögoi'szágban az uralkodó rendet”. Koliasz bizonyítékok hiányában arra a feltevésre alapította állí­tását, hogy az EDA tervében szerepelt „Görögország eltávo­lítása nyugattól”. Koliasz a továbbiakban azt hangoztatta, hogy kormánya baráti együtt­működésre törekszik minden országgal”, „Ifa nincs is ha­sonló társadalmi rendszere" Görögországnak. Az AFP jelentése szerint a katonai junta megfosztotta tisztségétől Pireusz és más három Athén körzetébe tar­tozó város polgármesterét azon a címen, hogy a Cent­rum Unió tagjai „kommunis­ta szavazatokkal’' kerülték hi­vatalba. A DPA jelenti Athénből, hogy három görög újság je­lentette be megszűnését. A kiadók ezt azzal indokolták, hogy a cenzúra lehetetlenné teszi a további megjelenést. MOSZKVA (TASZSZ) A szerdai Pravda kommen­tárjában arról ír, hogy Cip­ruson nagy aggodalommal szemlélik a görögországi ese­ményeket. A köztársaság né­pe és kormánya a fenye­gető helyzetben határozott in­tézkedéseket hozott, hogy ele­jét vegye a reakciós milita­risták esetleges szigetországi fellépésének. A kormány úgy döntött, hogy teljesen elhatá­rolja magát a görögországi politikai eseményektől. A kommentár ezután rá­mutat: Ciprus teljes jogú ENSZétag. A Ciprus ellen összeesküdt külső erők ve­gyék tudomásul — figyelmez­tet a Pravda —, hogy a cip­rusiak nincsenek egyedül. A Ciprust fenyegető veszélyt meg lehetne szüntetni, ha azon­nal kivonnák onnan a kül­földi csapatokat és felszámol­nák az idegen támaszponto­kat. III. A szakszervezetek megnövekedőit szerepe, felelőssége társadalmi fejlődésünk jelenlegi sza kasza ba n A szakszervezetek funkciói­nak, feladatainak változását, fejlődését elemezte ezután a referátum. Aláhúzta: a szak- szervezet és a párt kapcsola­tában új elem, hogy a párt a célok meghatározásánál is igényli — az eddiginél job­ban — a szakszervezeti moz­galom állásfoglalását, segítsé­gét. Helyzetünk a jövőben még inkább megköveteli, hog/ a munkásosztály, a bérből és fizetésből élők tömegesen a szakszervezetek útján juttas­sák kifejezésre véleményüket, igényüket, aktivitásukat az építőmunkában. A szakszerve­zeteknek a társadalmi élet egészét érintő minden fontos akcióban tevékenyen részt kell venni. Elemzik a bérből * és fizetésből élők helyzetét, élet- és munkakörülményeit és a teendők dolgában önállóan ál­lást foglalnak. Segítik feltár­ni és megoldani az ellentmon­dásokat és egyeztetni a külön­böző érdekeket. Ugyanakkor a szakszervezetek fontos felada­ta elősegíteni, hogy tagjaik megértsék a szocialista eszmé­ket, aktívan tevékenykedjenek a szocializmus felépítésének megvalósításán. A következő években az ér­dekvédelmi tevékenység is új tartalmat kap a szakszerveze­tek munkájában — hangoztat­ta ezután. Társadalmunkban az egyéni és össztársadalmi érdek alapvetően egybeesik. Ugyanakkor objektíve létezik kisebb-nagyobb érdekellentét, érdekeltérés is, amelynek fel­tárásával és megoldásuk elő­segítésével, a szakszervezetek erősítik a bizalmat szocialista rendszerünk iránt. Erősíteni a demokráciát Tevékenységünk javításának kulcskérdése a szakszervezeti alapszervezetek hatáskörének növelése, munkájuk színvona­lának további javítása. Ennek érdekében hoztuk létre a szakszervezeti tanácsokat. Az alapszervezetek hatáskörét a vállalatok, intézmények meg­növekedett önállóságával arányban kell meghatározni. Ennek megértésén és végre­hajtásán múlik, hogy a szak- szervezeti mozgalmunk meg tudjon felelni az új helyzet­ből fakadó követelményeknek Ezért felhívjuk a szakmák központi vezetőségeinek fi­gyelmét, hogy megfelelő hatá­rozatok kidolgozásával, a tisztségviselők és aktivisták rendszeres tájékoztatásával, és oktatásával, az aprólékos gyámkodás megszüntetésével, valamint a szükséges egyéb feltételek megteremtésével se­gítsék az alapszerveket, hogy élni tudjanak megnövekedett lehetőségeikkel. Feladataink végrehajtásának egyik fontos feltétele a szak­szervezeti demokrácia erősí­tése. A demokratizmus erő­södése növeli majd a szer­vezett dolgozók aktivitását. A jövőben jobban kell számíta­nunk a vélemények, nézeteik, érdekek és álláspontok har­cára. Ez hasznos és célraveze­tő. Az ilyen munkában erő­södnek meg a szakszervezeti tisztségviselők és alakul ki megfelelő kapcsolatuk a tag­sággal. Erősíteni kell a vezetésben a centralizmus elvét, de nem a régi értelemben vett aprólé­kos gyámkodást, az önállóság korlátozását, a kicsinyeske­dést. A széles körű önállóság mellett, meg kell követelni a következetességet, az alapvető központi és saját határozatok végrehajtását. A dolgozók ügyei intézésé­nek jelentőségére hívta fel ezután a figyelmet a referá­tum, majd rámutatott: A szakszervezetek belső éle­téhez tartozik, hogy az anya­gi eszközöket a jövőben az eddiginél még nagyobb arány­ban fordítsuk a tagság szociá­lis, kulturális szükségleteinek kielégítésére, az eredményes mozgalmi munka feltételei­nek biztosítására. Ezért java­soljuk a kongresszusnak, já­ruljon hozzá, hogy a jövő év­tők a szakszervezetek a jelen­legi 35 százalék helyett, 50 százalékra emeljék az alap­szervek tagdíjrészesedését. Ugyanakkor változtassa meg a kongresszus a szakszerve­zeti segélyezési rendszert úgy, hogy az intézményes és rend­kívüli segélyek egységes keze­lésben, az alapszervekhez ke­rüljenek. Ünnepre készülünk — Kongresszusunk olyan időszakban ülésezik, amikor a nemzetközi munkásosztály, a világ haladó emberisége, a Szovjetunió népeivel együtt készül a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfor­dulójának megünneplésére. ötven évvel ezelőtt valóra vált a világ dolgozóinak év­százados álma. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom­mal olyan világtörténelmi fo­lyamat kezdődött, amelynek nyomáp létrejött a szocialis­ta világrendszer, benne a mi munkáshatalmunk is. Az ünnepélyes alkalommal élve, a magyar szakszerveze­tek XXI. kongresszusán is testvéri szeretettel emléke­zünk meg a nagy szovjet népről. Munkásosztályunk és dolgozó népünk őszinte sze­retettel és tisztelettel fordul a szovjet munkások és pa­rasztok felé, akik 50 évvel ezelőtt dicsőséges harcban kivívták a győzelmet és lét­rehozták az első szocialista államot, hazájukban felépí­tették a szocializmust és je­lenleg a komunista társada­lom felépítésén munkálkod­nak. S üdvözöljük és köszönt­jük a szovjet nép fiait és le­ányait. akik szövetségeseik­kel együtt szétzúzták a népek szabadságát fenyegető fasiszta hódítókat. A szovjet emberek az elmúlt fél évszázad során erőiket nem kímélve, nagy áldozatokat vállaltak osztály- testvéreik és a szabadságu­kért küzdő népek támogatá­sában. A Szovjetunióra re­ménykedve tekint a haladó emberiség. Forró szeretettel köszöntjük szovjet testvérein­ket. Együtt örülünk győzel­meiknek, hiszen a jelenük a mi holnapunkat jelzi. Kitért Gáspár Sándor a nemzetközi élet néhány aktu­ális kérdésére Is. Rámutatott: — Az Egyesült Államok folytatja és szélesíti agresz- szlóját Vietnamban. Igyek­szik mindenütt elnyomni a nemzeti függetlenségéért és a társadalmi haladásért küzdő mozgalmakat, de célját nem érheti ei. Szélesedik, erősö­dik a népek ellenállása az imperialista agresszió ellen. Dolgozó népünk mély felhá­borodással ítéli el a vietnami nép elleni kegyetlen agresszi­ót. A kongresszus fórumáról Is követeljük: el a kezekkel Vi­etnamtól! A magyar szakszervezetek tevékenyen támogatják a Szakszervezeti Világszövetség programjának megvalósítását Támogatják a nemzetközi ak­cióegység létrehozását. Mind­annyiunk számára érezhető és természetes, hogy az SZVSZ-en belül a legszéle­sebb baráti kapcsolatok a szocialista országok szakszer­vezeteivel alakultak ki. De egyre nagyobb gondot fordí­tunk arra, hogy fejlesszük kapcsolatainkat a kapitalista országok és az újonnan füg­getlenné vált országok szak­szervezeteivel. A magyar szakszervezeti mozgalom hűséges és az is marad az internacionalizmus magasztos eszméjéhez. Min­den rendelkezésünkre álló eszközzel segítjük osztálytest- véreinkei, kivesszük részün­ket a nemzetközi fronton fo­lyó politikai és ideológiai harcból, támogatjuk a nem­zetközi szakszervezeti mozga­lom minden forradalmi akci­óját, a békéért, a szocializ­musért, a társadalmi haladá­sért. Beszéde befejező részében Gáspár Sándor hangsúlyozta: —Az előttünk álló megnö­vekedett feladatok végrehaj­tásának feltétele, hogy to­vább erősítsük tömegkapcso­latainkat. Gáspár Sándor referátumát hosszantartó taps követte. Ezután Somogyi Miklós, a SZOT számvizsgáló bizottságá­nak elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. A szám- vizsgáló bizottság jelentése részletesen elemezte a SZOT anyagi helyzetét és vállalatai­nak gazdálkodását. Beszélt So­mogyi Miklós a számvizsgáló bizottság munkamódszereiről, a revizori gárda tevékenységéről és az alapszervezeteknél mű­ködő számvizsgáló bizottságok munkájáról. A számvizsgáló bizottság je­lentését követően Gaál László, a SZOT titkára a szakszerve­zetek alapszabályának módosí­tását terjesztette elő. Gaál László hangsúlyozta, hogy az alapszabály tartalmazza és tükrözi a szakszervezeti moz­galom fejlettségét, szerepét és jelentőségét. Ezután ebédszünet követke­zett. A délutáni tanácskozásról lapunk holnapi számában szá­molunk be. A kongresszus ma folytatja munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom