Nógrád, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-27 / 123. szám

1967. május 27. szombat !* 1 15 B * B 3 £r végi ben%élgeíé» a megye legnagyobb oktatási intézményében Tanév vége előtt állunk, tásba jön az ipar középkáder mák megváltozott tartalmával, folynak az év végét előKészitő utánpótlása szempontjából. Ez- Szerintünk az általános isko- mumkáliatak Nógrád megye ért jövőre az említett há­legnagyobb oktatási intezmé- rom szakmán kívül üvegcsi nyében is, a MŰM 211. sza- szoló, kőműves és géplakatos mű Ipari Szakmunkásképző szakmákban is Intézetben és Szakközépiskolá- megindítani ban. Az Acélárugyár szom­szédságában, csupazöld domb­hát alatt „húzódik” meg a hatalmas üvegablakokkal, vi­lágos csarnokkal utcára néző lekről, épület, az ipari szakmunkás- képzés nógrádi fellegvára. A csarnokban szegverögép, éllen­az emeltszintű képzést, amely véleményünk szerint a jövő szakmunkáskép­zésének útja. Külön szeret­nék szólni az érettségizet- ezen fiatalok az in­tézet tanulólétszámának kö­rülbelül tíz százalékát alkot­ják, s másfél- két évet tol­lákban nem kielégítő a pálya- választási munka, és sok eset­ben a szülők sem ismerik szeretnénk eléggé a lehetőségeket. A ma­gunk részéről mindent elkö­vetünk annak érdekében, hogy a pályaválasztási tanácsadást javítsuk. Ezért nyitjuk meg az intézetben május 29-én azt a k; állítást is, amely bemutat­ja a nálunk folyó tevékeny­séget. « amelyen többek kö­zött a tanulóink által készí­űtésü légkalapács modellje; tenek intézetünkben. Gondunk tett munkák, működő model­egyelőre az, hogy ók főleg a műszerész szakmák iránt ér­miniatűr állandó kiállítás. Az idén 378 tanuló végez a sal­gótarjáni inézetben, akik szak. munkásbizonyítvánmyal kezük- szerűen tájékozatlanságból, ben szakemberként mondanak búcsút a belső udvar bronz­figurájának is, amely függő­ónt lengét a kezében. Horváth László igazgatót az intézet gondjairól, örömeiről kérdez­zük. ' lek stb. lesznek majd látha­tók; jó lenne, ha minél több deklődnek, sok esetben egy- általános iskolai hetedik osz­tályos diák is megtekintené. A kiállítást június 3-ig tart­juk nyitva. — Hallhatnánk néhány szót az intézetben folyó formákról? — Most 1500 tanulót képe­— Hallottuk, az 1967—68-as tanévre mintegy 860 tanulót vesz fel az intézet ap első osztályokba. Melyek a fiata­lok jelentkezésével, illetve pá­lyaválasztásával kapcsolatos gondok, észrevételek? — Sokkal több elsőst ve- képzési szünk fel idén, mint az előző években, de hangsúlyozom, jelenleg ez a vállalatok rés­zünk 63 szaikmában. A kép- lis igénye. Már most számű­zés részben hagyományos mó­don folyik, de e tanévben há- hullámmal is, amelyet első­rom szakmában (villanyszere- sorban a szakmunkásképzés- ló, autószerelő, esztergályos) nek kell levezetni a követke- emeltsaintű képzést indítót- ző években. A beiskolázásnál tűnik. Tapasztalataink erről a formáról kedvezőek, a ta­nulók többsége úgy érzi, kö­— Mit mondhatunk az in­tézet és az üzemek kapcsola­táról? — Az üzemek elsődleges feladata és érdeke, hogy jól képzett tanulói, illetve szak­munkásai legyenek. Erre a gazdaságirányítás reformjának bevezetésétől méginkább ró­lunk azonban a demográfiai kényszerülnek. Több üzem ... - ... - mars rpiump1 gondot jelentett az, hogy struk­turális szempontból a jelent­kezések nem voltak megfele- zépiskolába jár, s ez bizonyos lőek. A „divatos” szakmákra ételemben Így is van. Három (autószerelő, karosszérxalaka- év után ugyanis szakmunkás- tos, műszerész stfo.) rengeteg bizonyítvánnyal a kezében két volt a túljelentkező, ugyan­év alatt esti, vagy levelező akkor más, népgazdaságaikig közép- fontos szakmák iránt (ács. kő­fiatal, műves, melegüzemi szakmák út az stb.) csak kevesen érdeklődtek, egyetemig, s közben szakmát. Véleményünk szerint a prob­tagozaton bármelyik iskolát elvégezheti a •nyitva áll előtte az biztos kenyeret is szerzett el lentétben a gimnáziumba, vagy oka, hogy a fiatalok egyéb középiskolába járó diá- ezektől a szakmáktól. lémának elsősorban nem az az félnek hanem kokkaL Nagy jövőt látunk inkább az, hogy nem is is- ezen oktatási formáiban, amely merik ezeket, illetve egyálta- a jövőben mindinkább számi- ián nincsenek tisztában e szak­márs felismerte szakmunkás­utánpótlása megszervezésének szükségességét és fontosságát. Az Acélárugyárban például tavaly félmillió forintot for­dítottak a tanműhely felújí­tására, s az öblösüveggyárban is tervezik egy tankemence építését, ahol az üvegfúvó tanulókat képezik majd. Mi a magunk részéről gondot fordítunk arra, hogy az üze­mekben a képzés tanműhe­lyekben történjék, hiszen ez teszi lehetővé a tantervszerm- ti oktató-nevelő munkát. Ügy látjuk, ebben az üzemekkel egyetértünk, kapcsolatunk a vállalatokkal jó, egymás köl­csönös segítésében is többször megnyilvánul. (MOD A tudós és övéi... Lassan, földre irányított te­kintettel haladt az újtelep fe­lé. Két házsor sorakozott az erdőig, ahonnét hirtelen hegy emelkedett a felhők felé. Az utat még csak durva kövek­kel töltötték meg. Hevenyész­ve lerakott járdalapok, azon lépkedett. Mozogtak a lába alatt és sárga agyagos lé fröccsent cipőjére. Nem tö­rődött vele. Fújtatott a ka­paszkodón, mert nehéz volt már terebélyes teste. Meg­állt. megtörölni izzadt homlo­kát. Pirosán lüktetett halán­téka. Még látta a házat aho­vá igyekezett. Felélénkült. Mosoly csúszott a szája szög­letébe. Feledve a fáradságot, meggyorsította lépteit. Mikor bekopogott, melege lett. Egy vékony kis elapadt végzett, a tsz-ben ünnepélye- Egy—kettő az asztalon sen fogadták. Földi a köz- volt a kenyér, szalonna, il- gyűlésen külön megszavaztat- latos házikolbász és egy fo- ta, hogy a fiút ne azért ve- nőtt demizson. Molnárék gyek fel. hogy a kapával ve- munkához láttak. Mikor meg- sződjön. Az írásokat, számi- virradt, elkészültek. Földi tásókat szánta neki. Imre nem mozdult mellőlük. Molnár megrémült a nagy Nézegette a szabályosan meg- bizalomtól, az összekuszált húzott vonalakat. Mélyen a tanultakból kiválasztani sem vetéstervbe feledkezett, tudta mivel segíthetné Föl- a fáradságtól égő szeme dit. Próbálta megmagyaráz- még mindig gyanakodott, ni, de az elnök oda sem fi­gyelt. Tavaszt vártak. Enge­dett a hideg, készültek a mun­kára. Földi lepedőnyi nyom­tatványt rakott elé. — Itt van. Tanult ember vagy, tervezd meg a gazdál­kodást. Szorgalmasa odj, idő sürget, és meg kell szelni az emberekkel is. amikor Molnárra nézett. — Akkor igazán nem tud­tad, vagy csak szabadulni akartál? Végül is megbékélt az öreg. Molnár az egyetemen maradt tanárnak, de ha te- hette hazajött. Földi is rend- De” szeres vendége lett. A kap­csolat megérett közöttük. A Már egy éjszakán egy nap- fiatal tanárt az állatnemesi­ember fogadta. A szőrzet ki- palon görnyedt Molnár a ne- tés foglalkoztatta A töltötte horpadt arcát. Aztán felismerte a vendéget és fel­ragyogott. De halk maradt. — Megjöttél? Telepedj le. Kintről egy öregasszony jött be csendes örömmel. Kö­tényével simította a széket, héz szagú irodában, amikor letette az írószerszámot és ke­serűségével elment Földihez. — Én ezt nem tudom csi­nálni. Az öreg nem hitte. Gúnyo­san elhúzta a száját. Tehetet­aztán fehér abrosszal berítet- len indulatában túrta a haját. te az asztalt. Kiment, kalács­fehér kenyeret, vékony sza­lonnát és köcsögbe bort ho­zott az asztalra. Fogyasztot­ták és hörpöltek rá. — Jól megy sorod, fiam? — Nem panaszkodom. Nézte az öreget, miközben csipegette az ételt. Az évek mintha elíogyasz­gy en­ge fajta hegyvidéki juhokat szerette volna hasznosabbá tenni. Kidolgozta elméletét. Tudományos előadásokat if* tartott, de a gyakorlati bi­zonyítás még hátra volt. Föl­di ismerte törekvését. Mint régi hegyvidéki cseléd, sze­rette is ezeket a szelíd jó­gyan kell Széles is. szem se lát a vé­gig. de csak esetiünk, bot­lunk benne. Kevés a tudomá­nyunk. Akkor minek tanul­tál? — pattant fel. Molnárt a keserűség főj- tolatta hogy az Öreg nem tottó!k volna Földi Imrét. Még hi“z n^ki Lesütötte a szemét, a hangja is elcsendesedett. ^ haUgatott. Minek a ma- így ültek akkor is, tizen- gyarázkodás. Kiment dolgoz- három esztendővel ezelőtt. ni a földekre és még akkor, Az asztalon kenyér, szalon- év V(igén felvették az egye- na és bor. Az öreg túrta a temre Két esztendeig csak haját indulatában, mikor vendégként járt haza. Pró- megmondta neki, hogy a dől- bálkozott Földi békítésével, gokhoz nem ért. Régen volt de hiaba Beszélgetett ugyan, már az. Még középiskolába dß hidegen Kihivóan dicse- járt. Ha tehette, ott forgoló- kedetf az eredményekkel, dott a tsz-ben. Szünidőben am^ mindig azzal zárt le. pedig beállt dolgozni. Az el- _ Azért mi boldogulunk... ttok felfedezte benne a fold- Molnárnak a nagy belépés hoz vonzódást. Mondta is: esztendejében már csak egy — Molnár Bélát meg kell éve volt hátra. Egy társával magunknak szerezni. párosítva, haza küldte őket Ezt nagyon komolyan gon- az egyetem, hogy segítsenek dolta, mert amikor a város- elindítani a munkát. A vul- ba ment, titokban felkereste kán mozog úgy, ahogy akkor az iskolaigazgatót, hogy nála az emberek mozogtak. A is biztosítékot kapjon: a Sú megnagyobbított irodában hazamegy. Mikor Molnár nagy volt a hangzavar. Egyik helyen írták a beadott jó­szágokat, a másik helyen a szerszámokat. Földi az asz­— Egész életemben arról STÄ'S4SaÄ fkokat. Molnár e* ,„du. termelni. Miénk, ^gy alkalommal, mikor a hű­Palócnap Parádfürdőn Harminchárom község lakóinak színpompás felvonulása — Ősi palócjátékok — Húszezer látogatót várnak Parádfürdőn május 28-án Aá idei Palócnap látnivaló­rendezik meg a hagyományos ban jóval felülmúlja az eddi- Palócnapot, amely gazdagsá- gieket. A Hevesi Háziipari gában és tömegméreteiben Szövetkezet a palóc hímzés, minden korábbit felülmúl, szövés legszebb termékeit so­rakoztatja fel. A Mátra egyik legöregebb üzeme, a Parádsas- vári Üveggyár több mint 150 éves múltjáról rendez kiállí­tást. Délután szabadtéri szín­padokon mutatkoznak be a palócegyüttesek. Olyan régi népszokásokat, játékokat, tán­cokat elevenítenek fel a négy dó eseménye lesz a káprázatos gyűjteményes tárából, színekben kibontakozó felvo- amelyeket ma már nagyor rit- nulás, amelyen 33 község nép- kán lehet látni, viseletbe öltözött lakossága a Palócnap parádfürdői ese- vesz részt. Pest megyéből Tu- menyeire vasárnap húszezer ra, Nógrádból Kazár, Borsod- vendéget várnak. A földmű­ből Mezőkövesd és Ózd, Heves- vessző vetkezetek is felkészül­tél Bodony, Mátraderecske tek a vendégvárásra. Lact- és más palócközségek lakossá- konyha, vendéglő, borkóstoló ga ad ízelítőt az ősi népvise- várja a palócföld, illetve a létből. szomszéd megyék falvaiból, Délelőtt 10 órakor harsonák városaiból érkezőket. Mintegy jelzik a gazdag rendezvény- HO hektoliter sör, 70 hektoli- sorozat kezdetét. A hangsze- tér bor, 11 000 üveg bambi, to­réit a Kodály feldolgozásában vábbá 15 mázsa virsli, nagy ismert népdalokat szólaltatják mennyiségű kolbász és hurka meg:' „Fúj, süvölt a Mátra várja a vendégeket. A gyere- szele .A felvonulás élén a kék számára fagylaltozókat, Szilvásvárad! Állami Gazdaság cukorka- és játéksátrakat ál­híres ötös lovasfogata halad, útanak fel. Utánuk a vendéglátó parádiak a Palócnap színes program- másfélezres csoportja követke- ját a televízió kamerái is meg­zik. örökítik. Észak-Magyarország nagysza­bású rendezvényére Borsod-, Nógrád-, Pest- és Heves me­gye palóclakta területein he­tek óta készülnek. A program sokrétűen tükrözi majd a pa­lócok hagyományait, szokásait és jelenlegi életmódjukat. A nap nyilvánvalóan kiemelke­Hét pont A hét pont mondatokba kezdődnek. Jelenleg a tervké- foglalva ott fekszik Király szités folyik, hamarosan meg- Sándor, nagyoroszi vb-elnök kezdődik az anyagszállítás. A íróasztalának fiókjában. Hi- 410 ezer forintból épülő új vatalosan programtervnek ne- tanácsházát jövő év júniusáig vezik, hétköznapi nyelven a adják át. község ezévi fejlődésének do- A kommunális berrnuházások kumentuma. Mit akarnak közül jelentős az út- járdaépí- megvalósítani, mennyiből, mi- tés, és a villanyhálózat kor­korra? — ezekre a kérdések- szerűsítése. Az utcák közül az re ad választ. Lapozgassunk a idén a Kiss János, az Ady és programtervben! a Rákóczi út felújítását vég­A bölcsőde már kicsinek bi- zik el. zonyult. Tavaly házi kivitele- - Óvatosan 650 méter járda zésben megkezdődött a bőví- építését tervezik. (Kiss Já- tés, június végétől újabb 20 nos, Hunyadi utca), de a ta- csecsemőt gondozhatnak a nácselnök bízik a lakosság szakavatott kezek. Számoljunk segítségében és reméli, hogy csak, mennyibe is kerül a még 900 méterrel megtoldhat- társadalomnak a 20 új férő- 5ák- Optimizmusa nem alap­hely: az építkezés összköltsé- täten: egyrészt a jelölő gyű- ge 409 000 forint, tehát egy léseken sok ígéret hangzott el, csecsemő elhelyezésének több másrészt a korábbi évek ta­rntet 20 ezer 405 forint az pasztalatai is reménytkeltőek. ara. Az óvodát sem kezelik mos­tohagyerekként. Hetvenről 90 férőhelyesre bővítik. Az el­múlt évben kezdődött a bőví­tés, a bölcsődével egyidejűleg szeretnék átadni rendeltetésé­nek. Állami segítséggel épül, 320 ezer forint költséggel. Tavaly például közel 50 ezer forint értékű társadalmi mun­kát végzett a lakosság, de volt már olyan év is, amikor 80 ezer forintot ért el a fa­lu népének összefogása. A megye lakosságának 30 százaléka (országosan 44) iszik vezetéki vizet. Törpevízműből Nagyoroszin is keresztül nyert vizet hét százalék. Sze- vezet a most épülő 2-es szá- retnének a törpevízművel ren- mú nemzetközi főútvonal. Az delkező közel 20 község mellé öreg tanácsházát le kell bon- felzárkózni a nagyorosziak is. tani. Ezt megelőzi az új ta- A vízmű társulatba július nácsháza felépítése. A munká- végéig a családok 65—70 szá­latok a Borsosberény felé ve- zalékát akarják beszervezni, zető út mellett az idén meg- R. I. Köztisztasági telephely épül A Nógrád megyei Tervező rintos beruházásból a volt Irodában készül a balassa- vásártér helyén igazgatási épü- gyarmati köztisztasági telep- letet, telepőri lakást, garázst, hely beruházási programja, javító műhelyt, .raktárakat, öl- amellyel párhuzamosan a ki- tözőt, fürdőt létesítenek, viteli terveket is megcsinál- A telephely kivitelezését ják. A mintegy kétmillió fo- még az idén megkezdik. vös tanáriban nekimeleged- tek a beszélgetésnek, meg­pendítette. — Ha az elméletet gyakor­latban is bizonyíthatnám. Dehát kivel? Hosszú évek kellenek hozzá... Várta a választ. Földi meg­értette. Eddig nem szólt, hogy a tolakodás látszatát is elkerülje. — Ha a Hegyvidéke Tsz és az öreg Hajdú Mátyás, a számadó megfelelne és még élettel is bírja, próbálkozzál nálunk. Közénk tartozol! Vagy nem...? Munkához láttak. Kiválasz­tottak néhány fejlett anyát, Földiék hoztak idegen fajta apát és megkezdődött a harc az idővel. Molnár kidolgozta a tartás rendjét. Elérkezett az első szaporulat. Eredmény semmi. A második évben sem. Molnár türelmét vesz­tette. Földi is lebeszéli. — Nincs értelme, ne paza­rold az időd. Csak az öreg Hajdú tartot­ta szigorúan az előírásokat. Befogta a második leszárma­zottakat. Üjabb szaporulat és täte mögött bőrig soványodva ^úlva móriba ^ súlyt, hangosan magyarázott. Mi “ kor meglátta Molnárt, el­hallgatott. A többiek is. A tekintetek rajtuk. Nehéz volt állni. Földi egy szót sem szólt, várt. Kénytelen volt Molnár szólni. — Minket azért küldtek Imre bátyám, hogy segítsünk. A barátom agrármérnök én pedig... — Mérnök! — vágta köz­be Földi — Szóval segíteni jöttetek. Hozzatok papírt, meg ceruzát — kiáltott a má­sik sarokba. — Tessék, itt az asztal a barátod tervezzen egy istállót, mert nincs ho­vá tenni az állatokat. Majd mi felépítjük. Te meg édes fiam készítsd el a tavaszi vetéstervet. Mezőgazdász vagy, tessék, ha segíteni jöt­tetek. .. Molnár mentegetődzött. Haza is kéne menni. Vacso­rázni is. Meg hogy hát az nem olyan egyszerű... Szé- gyellte, hogy Földi így lero­hanja. — Hozzatok csak enni, meg innivalót! Kiáltotta új­ra Földi. Pihenni meg majd ráértek... a gyapjút, a tejhozamot. Ma­gas, amilyet juhászkodása alatt még soha nem látott. Azon az őszön ünnep volt Földiéknél. Tudósemberek ül­tek a fehér terített aszta! kerül. Földi feszítette hor­padt mellét, Molnár mellett. A kis faluból indult tudós útja messze földre vezetett. Prága, Leningrád, Moszkva. Hallgatóit gondolatban a he­gyek közti tsz-be vezette. Is­merik már Földi Imrét, Haj­dú Mátyást. Az elmúlt ősz­szel személyes látogatásra is sokan felkerekedtek. De Haj­dúnak már csak sírhantját találták, Földit pedig magá­nyos nyugalmában. A hegyi legelőkön őrzi a nyáj emlé­küket. Molnár a tél végén Párizs­ban a Sorbonnon tanított. Az előadást nyugtázó dörgő taps­ban a zöldbe fordult szelíd hegyek, és a kis falusi ház elcsendesedett lakói szólítot­ták, És most itt ül a fehér abrosszal terített asztal mel­lett. Keresi a szót, hogy meg­ossza, ami közös kettőjük kö­zött. .. Bobái Gyula •• Onbizonyítvány Két férfi és két fiatal nő száll le a délelőtti gyorsról a salgótarjáni állomáson. A kedélyállapotukról ítélve jól utaz­hattak. A férfiak még csak hagyján, de a két nő be nem álló szájjal nevet. Egyikük körülnéz, s a pártbizottság távo­labbi épületére mutatva cinikusan megjegyzi: Na mi van? Ez a híres Karancs? A főtéren tovább folytatódik a kedélyeskedóen szarká­iddá, sok gúnnyal fűszerezett purparlé. S anélkül, hogy szét néznének, vagy látnák is, amit néznek, sértegető kife­jezésekkel illetik a várost, az itt élő embereket. Szinte ön­maguknak tetszelegnek ebben a szerepben. Többször is ki­mondják, hogy ők pestiek, s odahaza a fővárosban minden más ... Ezt egy pillanatig sem kétlem. Igaz, sokminden más. mint itt nálunk. De ettől függetlenül senkit sem jogosít fel a vendég jog a vendéglátók sértegetésére. Ám igaz, hogy íz­léstelen feltűnősködésiikkel nem értek célt, csupán maguk ról mondták meg, hogy kicsodák. — p. a. —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom