Nógrád, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-25 / 121. szám

2 BÖ6B AD T967. május 25. csütörtök Emberi jegok és Sörögország ATHÉN (MTI) Bruno Pittermann volt osztrák al'ka-rceeilár, a Szo­cialista Intemacionáté elnö­ke kedden a sajtó előtt tett nyilatkozatában elégedett- lenségének adott kifejezést, miután az általa vezetett kül­döttség, nem kapott kellő tá­mogatást a görög hatóságok­tól. A küldöttség célja az volt, hogy meglátogathassa a politikai foglyokat, és kapcsolatba léphessen az ügyekben illetékes minisz­terekkel. Pittearmann és a küldött­ség tagjai kedden a puccsis­ta kormány külügyminiszte­rét látogatták meg, aki az­zal tért ki a küldöttség ké­rése elől, hogy az ügy nem rá tartozik. Ezután — folytatta Pi Her­mann — kapcsolatba akar­tunk tépni Patakosz belügy­miniszterrel és Papando- pulosz ezredessel, a minisz­terelnökségi ügyek minisz­terével. de inaién sem kap­tunk választ. Azzal zárta nyilatkozatát, hogy Görög­ország aláírta az emberi jo­gok egyezményét, tehát al­kalmazkodnia kell ehhez. Elnapolták az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakát Az ENSZ-közgyülés rendki- Népköztársaság kormánya vüli ülésszaka kedd est* ülé- képviselheti Kínát az ENSZ- sén úgy döntött, hogy 1968-ra ben. A szovjet ENSZ-delegá- halasztják a világűr békés fel- tus támogatta azoknak az af­használásáról tartandó kon­ferenciát. E konferencia idő­pontja eredetileg 1967 szep­tembere lett volna. A mostani elöntés értelmében 1968 au­gusztus 14 és 27 között tart­ják Bécsben. A közgyűlés ezután 89 sza­rikai országoknak az állás­pontját, amelyek úgy véleked­nek, hogy a dél-afrikai faj­üldöző rendszer nem kép­viselheti Dél-Afrika lakossá­gát. A Csang Kaj-sek-klikk ENSZ-mandátumának tör­vényellenes jellegét hangsa vazattal 17 tartózkodás mel- lyozta Franciaország képvise­letit, elfogadta a mandátum­vizsgáló bizottság jelentését. lője is. Libanon küldötte az Arab Liga országai nevében A Szovjetunió képviselője fel- sürgette, ne ismerjék el Iz­rael képviselőjének ENSZ­szólalásában rámutatott, hogy a szovjet küldöttség tartózko- mandátumát dib a szavazástól, mert a bi- ^ közgyűlés elnöke, zottság jelentéséből nem jut kifejezésre néhány kérdéssel kapcsolatos ellenvetése. A szovjet küldöttség nem ismeri el a Csang Kaj-sek- klikk mandátumát és úgy vé­lekedik, hogy csak a Kínai az af­ganisztáni Pazsvak közölt«} hogy a tagországok közötti kunzultáciők eredményeként és U Thant ENSZ-főtitkár kérésének megfelelően a köz­gyűlés rendkívüli ülésszakát június 6-ig elnapolják. Vietnamban ismét folyik a harc SAIGON (MTI) rú teljes hevességgel folvtató­A vietnami tűzszünet szerda dik tovább. Az amerikai tü- hajnalban véget ért és a hábo­GVIItTIIKYlI» alkalmából szeretettel köszöntjük a gyermekeket Salgótarjáni Áruház dolgozói Ajánlatunk gyermekeknek: Fiú öltöny 13-as Fiú nadrág 12-es Lányka karton ruha 11-es Lányka vászonruha 8-as Krisztina lányka blúz 6-os Kihajtós fiú puplin ing 32-es Fiú nylon ing 2-es sz. Gyermek szandál 27—30-ig Gyermek félcipő 27—30-ig 550 Ft-tói 755 Ft-ig 157 Ft 73 Ft 76 Ft 40 Ft 49 Ft 33 Ft 66 Ft 74 Ft. Játékárok nagy választékban zérség három perccel a tűz­szünet lejárta után támadást intézett közlekedési és után­pótlási vonalak ellen Da Nang körzetében. A kambodzsai ha­tár közelében a szabadsághar­cosok támadták az amerikai 4. gyalogos-hadosztály egységeit, A VNA egy összefoglaló je­lentésben közli, hogy Wuaqu- ang Nam tartomány délnyu­gati részében a felszabadító hadsereg egységei és a lakos­ság 1685 ellenséges katonát semmisített meg az április 21- től május 11-ig terjedő három hét alatt. A szabadságharcosok légierői 22 repülőgépet lőttek le, az említett időszakban. Európa érdeke Az előrehaladás Európa biztonságának megteremtése irányában három alapvető elv tudomásulvételétől függ. Az első a háború után kialakult európai realitások elismerése, a második a közös európai ér­dekek szolgálata, a harmadik pedig az előrehaladás fokozatosságának elve. Az európai kommunista és munkáspár­tok Karlovy Vary-i értekezlete ezen az el­vi alapon javasolta a kontinens népeinek és kormányainak a szorosabb együttműkö­dést és az európai biztonsági rendszer lét­rehozását. A realitások elismerése azt je­lenti, hogy Európát érintő minden megol­dás csakis a fennálló helyzet tudomásulvé­telével történhet. A háborút követően ki­alakult új helyzet, az európai szocialista országok létrejötte és az erőviszonyok gyökeres megváltozása egyszer s minden­korra kudarcra ítéli azokat a politikai vagy katonai elképzeléseket, amelyek a fennálló európai helyzet megváltoztatását célozzák. A jelenlegi Európa a nemzetközi politi­ka nyugtalan övezete, mégpedig azért, mert az Egyesült Államok vezető körei — szövetkezve Nyugat-Németország revansis- ta és militarista erőivel—nem akarják tudo­másul venni a kialakult realitásokat, sőt azo­kat a nyugat-európai kormányokat is, ame­lyek józanabbul látják a helyzetet, igyekeznek visszatartani a szocialista országokkal tői - ténő konstruktív együttműködéstől. Ilyen körülmények között rendkívül nagy jelen­tősége van annak, hogy a Németország ke­leti felében létrejött Német Demokratikus Köztársaság növekvő ereje és konstruktív békepolitikája akadályt állít a nyugatné­met imperializmus tervei megvalósításá­nak útjába. Május 14-én volt 12. évfordulója a Var­sói Szerződés aláírásának. Tizenkét eszten­dővel ezelőtt abban lehetett bízni, hogy a Varsói Szerződés létrehozása a józanság irányában befolyásolja majd Bonnt, ráéb­reszti arra, hogy az NDK erőszakos beke­belezésére irányuló politikája megvalósít­hatatlan. E 12 esztendő azonban azt bi­zonyította, hogy az NSZK politikájában nem jött létre ilyen értelmű fejlődés, és Bonn továbbra is az NDK diplomáciái es politikai elszigetelésére törekszik. Az európai biztonsághoz vezető reális ut te­hát ebben a helyzetben mindenekelőtt az NDK nemzeti szuverenitásának és nemzet­közi tekintélyének megerősítése. Európa különleges érdekeinek elismerése annak tudomásulvételét jelenti, hogy med- dő és veszélyes az Európa megosztására irányuló imperialista politika, és hogy a különböző társadalmi rendszerű országok között kifejlődik az együttműködés, külö­nösen a gazdasági és a kulturális élet te­rületén. A különleges európai érdekek mindezentúl azt is jelentik, hogy a konti­nens sorsát nem lehet alárendelni az Egye­sült Államok politikai elképzeléseinek, gazdasági vagy katonai érdekeinek, és az európai népek sorsközösségének elismerése alapján meg kell teremteni a minden né­pet egyaránt érdeklő európai biztonság rendszerét. A Karlovy Vary-i okmány e tekintetben külön hangsúlyozza az európai kormányok tanácskozását, az európai par­lamentek együttműködését és a kapcsola­tok felvételét minden olyan politikai és társadalmi erővel, amely objektíve haj­landó harcolni Európa biztonságáért. A felhívás ezért nagy súlyt helyez arra, hogy az európai munkásosztály egyetértés­re jusson ebben a kérdésben. „Az európai munkások és dolgozók, a hazafiságot a nemzetközi testvéri szolidaritással össze­egyeztetve, képesek szerepet játszani a be­kéért és a2 európai biztonságért, konti­nensünk demokráciájáért és társadalmi haladásáért vívott harcban” — állapítja meg a többi között a felhívás. Az európai kommunista és munkáspártok a nagy cél megvalósítása érdekében az európai szak- szervezetekhez fordulnak, együttműködésre szólítják fel egész Európa értelmiségét, a tudósokat, írókat, művészeket, a különféle egyházakat, a kontinens ifjú nemzedékét és asszonyait, majd pedig azokat a polgári csoportokat, amelyek realista módon lóg­ják fel a jelenlegi helyzetet, tudatában vannak a nukleáris háború veszélyének. Végül a fokozatosság elve azt a reálp«- litikai felismerést tükrözi, hogy a jelenlegi helyzetben nem lehet egycsapásra, egyet­len szerződéssel megteremteni az összeuró­pai biztonság rendszerét, hanem részmeg­oldások, részegyezmények szükségesek, el­sősorban a leszerelés területén és Európa egyes regionális övezeteiben. Számunkra különösen jelentős, hogy a Karlovy Vary-4 felhívás hangsúlyozottan kiemeli Közép- Európa, a Balkán, a dunai térség, a Föld­közi-tengeri övezet és Észak-Európa fon­tosságát. A magyar külpolitika a bennün­ket legközvetlenebbül érintő dunai térség biztonságának előmozdítása céljából eddig is kezdeményezően lépett fel. Mutatják ezt azok a legutóbbi tanácskozások, ame­lyeket a magyar kormány vezetői foly­tattak Budapesten az Osztrák Köztársaság kancellárjával és külügyminiszterével, va­lamint Péter János magyar külügyminisz­ter jugoszláviai megbeszélései Joszip Broz Tito elnökkel és Nikezics külügyminszter- rel. És e megbeszélések sorozatába tartoz­nak azok a megbeszélések, amelyeket a magyar vezetők folytattak hazánkban at NDK legmagasabb szintű párt- és kormány- küldöttségével, s amelyek a két ország kö­zötti barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés aláírásával fejeződtek be. Pethő Tibor B rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RADIO: 8.05: Műsorismertetés. — 8.22: Tánc- zene. _ 9.00: Accrától Fokvárosig. II. — 9.1«: Opera­részletek. — 10.10: Mentegetőzés két tételben... — 10.40: Mindenki kedvére: — 11.57: Hallgatóink »gyeimébe. — 12.00: A budapesti színházak műsora. — 13.03: Törvény­könyv. — 13.18: Kamarazene. — 13.50: A tudós pász­tor. — 14.00: A cigányprímás. — 14.40: Régi beszélgetés Jean Cocteauval. — 15.15: Mozart: Haffner-szerenád. — 18.10: Vonószenekarok parádéja. — 16.37: Kedd, szerda, csütörtök. Regény folytatásokban. — 17.15: Tánczene. — 17.40: Operabarátoknak. — 18.20: Mitől kispolgár? Vi­tamősor. IV. — 18.35: A Magyar Rádió népi zeneka­ra játszik, Boros Lajos vezetésével. — 19.00: Esti Kró­nika. — 19.30: A Hamburgi Rádió szimfonikus zene­karának felvételeiből. — 20.04: László Margit operettdalo­kat énekel. — 20.20: Lemezek közt válogatva ... — 20.48: Biztató. Összeállítás Nádass József műveiből. — 21.20: A Krímtől a Kaukázusig. . . Ctijegyzet. — 22.24: Artúr Schnabel zongorázik. — 23.00: Tánczene. — 23.30: Ma­gyar szerzők műveiből. — PETŐFI RADIO: 10.00: Két Vigadó emlékkönyvéből. — 11.27: Ifjúsági zenekarok műsorából. — 11.42: Változó térkép. Vietnam. — 12.02: Iskolai kórusok énekelnek. — 12.12: Zenekari muzsika. — 13.15: Verbunkosok, magyar nóták. — 14.00: Kettőtől — hatig. A Petőfi Rádió ze­nés délutánja. — 18.10: Könnyűzene. — 18.35: Moncada. Fidel Castro első csatája. — 19.02: Oj felvételeinkből. — 19.24: Népdalok, népi táncok. — 20.0«: Esti Króni­ka. II. — 20.30: Nyilvános hangverseny a stúdióban. — Kb. 21.10—21.25: Az indonéz tragédia. Gellert Endre írá­sa. — Kb. 22.10: Szirmai-operettekből. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 9.40: Műsorismertetés. — 9.41: Az „I” akció (Magyarul beszélő szovjet film.) — 17.13: Műsorismertetés. — 17.20: Internazionale — Celtic Glas­gow. A Labdarúgó Bajnokcsapatok Európa Kupája dön­tőjének közvetítése Lisszabonból. — 19.20: Montreux-i Fesztivál 1966. Happy end. Svájci film. — 20.00: Esti me­se. — 20.10: TV-Híradó. — 20.30: Show-hivatal... — 21.20: A világ térképe előtt. — 21.30: A hőstenor. Magyarul beszélő nyugatnémet TV-film. (14 éven felülieknek). — 23.20: TV-Híradó. — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 15.00: A Csehszlovákia — Magyar- ország ifjúsági válogatóit barátságos labdarúgó-mérkőzés II. félidejének és a kerékpáros békeverseny közvetí­tése. — 17.25: Az Inter Milan — Glasgow Celtic BEK­mérkőzés közvetítése, — 19.15: TV-Híradó, — 19.50: Nép­dalok. — 21.00: TV-olvasóklub. (A Magyar Rádió és Televízió a műsor változtatás jogát fenntartja.) ertncík IhikLái ■■ AMIMMÉ 23. Kihasználva a fegyelmi bi­zottság dilemmáját, beleél­tem magam a szent felhábo­rodásba. — Kérdezem én, tisztelt bi-1 zottság, ki teszi nekem jóvá ezt a meghurcoltatást? Eljá­rásuk arról győzött meg, hogy örök játékszernek tekintik a védtelen dolgozó emberi mél­tóságát. Ezekután a főnöke­im iránti bizalmam éppúgy kétségessé vált, mint az ő tisztességérzetük. Kérem, ha­ladéktalanul járuljanak hozzá a felmondásomhoz. Hízelegtek, simogattak, fi­zetésemelést ígértek. Nem hagytam magam lekenyerezni. Miért hagytam volna, amikor a TEFU-ban már megmutat­ták azt a vadonatúj Pobjedát, amellyel majd taxizni fogok? Abban az időben morális offenzívat folytatott a hivata­los közvélemény a borravaló intézménye ellen. Egyfelől mardosott a szégyen, ha taxi­zó vendégeim rám erőszakol­ták a visszajáró aprópénzt, másfelől boldog voltam, ha Karola nem csalódott bennem, amikor esténként kiforgatta a zsebeimet. Imádta ezt a já­tékot és ragaszkodott hozzá, hogy naponta többször gyako­roljuk. Bűn lett volna ellen­kezni vele. Elvégre mint zsen­ge korú menyecske, joggal tarthatott számot az élet örö­meire, hiszen ki tudja, — pláne mellettem — hogy mi­lyen sors vár rá majd herva­dó korában? Egyelőre éppen úgy hittem viszonyunk örök­kévalóságában, mint az ő vég­leges megjavulásában. Boldog­gá tett, és én viszonzásul fe­lejthetetlenné akartam szépí­teni az ifjúságát. Olyan prózai gondolat, hogy esetleg munkát vállal, soha nem jutott eszébe. Viszont nagy gondot fordított az ön­művelésre. Ebbéli buzgalma igen megörvendeztetett, mert éppen akkoriban hallottam egy szavahihető funkcionári­ustól, hogy a tanulás a leg­szebb pártmunka. Jómagam sajnos idegenkedtem a köny­vektől, ezért eleinte nem is vettem észre, milyen alkotá­sok késztetik egész napi fek­vésre az én Karolámat. Ne­mes szenvedélye folytán ott­honunk a stabil állandóság képét öltötte magára: a mo- satlan edények hetekig hever­tek a padlón, vagyis a legbiz­tosabb helyen, ahonnan nem eshettek le. Takarításról szó sem lehetett, mert a seprű port csinál, márpedig Karola vigyázni kívánt az egészsé­gemre. Finom kis figyelmes­ségeivel teljesen lenyűgözött. Ismerte titkolt hiúságomat, ezért az egész várost az iri gyemmé igyekezett tenni olyan módon, hogy fárad­hatatlanul rótta a cukrászdá­kat, talponállókat, eszpresz- szókat, ha éppen nem volt kedve olvasni. Mint gyönyörű dáma, nagy feltűnést keltett és ezáltal jöhíremet szinte megsokszorozta. Htjaira hűsé­gesen elkísérte egy régi isme­rősöm, bizonyos Toll Ella, akit ugyan valaha nyilvántar­tottak, de mostanában — ta­lán hajlott kora miatt — ki­selejteztek a rendőrség dosszi­éjából. Őszintén szólva, kez­detben kritikus szemmel néz­tem barátkozásukat, de Karo­la okos érvei beláttatták ve­lem, hogy kincset ér Elluska társadalmi járatossága. Dehát a végzet akarata sze­rint nem születhetünk tökéle­tesnek. Amikor családi har­móniánk teljessége éppen azt kívánta volna, hogy fenékig élvezzem a lelki vigalmat, érthetetlen módon megkísér­tett a nyárspolgári kicsinyes­ség. Fáradtan mentem haza és vigyázatlanul sorra bele­rúgtam a padlón heverő edé­nyekbe. Karola feküdt, ciga­rettázott és olvasott. Kíváncsi lettem a könyveire, néhány címet futtából elolvastam. így hangzottak a kevésbé érdeke­sek: A bajadér és a gorilla. Végzetem az ópium. Gyilkolni házhoz megyek. Ember vagy szörnyeteg. Szüzek a fedélze­ten. A zöld arcú szatir. A címek láttán Isissé meghök­kentett szeMemi érdeklődésé­nek sajátos mivolta, s így ta­lán egy kissé türelmetlenül ítélkeztem felette. — Karolám édes — próbál­tam jobbik énjére hatni. — Életstílusod közel áll a töké­letességhez, és most hozzá foglak segíteni, hogy valóban tökéletes legyen. — Menj a bánatba, te zaha- rincsempész — szólt álrnata- gon, Az eladó bordélyház cí­mű könyv fedezéke mögül. Mivel élt bennem az em­berformálás vágya, ragaszkod­tam a kritika jógához. — Jó, olvass, nem bánom, de az Ilyen idealista könyvek­ből nem lehet megismerni a* igazi életet. A javadat aka­rom, esküszöm az ártatlansá­god emlékére. Nézz szépen a sarokba: kivirágzott a gyér- gyói tarkabab a fazékban, pe­dig semmi kedvem háztáji gazdaságot tartani. Tudom, tudom, szereted a cukrászsü­teményt, de nem muszáj tőle csalánkiütést kapni, mert csíp­ni fogsz, ha szerelmesen hoz- zád simulok. Azonkívül háj képződik rajtad a napi húsz Stefánia szelettől és a har­minc Rigójancsitól. Félek, el­nehezülnek bájaid és rengő szépséged súlya alatt lesűly- lyed a bokád, holott ilyen fia­talon csúnya viselet a lúd­talpbetét. Viszont ajánlanám, hogy egyoldalú napirendedet fűszerezd néha egy kis köny- nyű tornával, ahogy a régi méltóságos asszonyok szokták, Fogyassz reszelt almát, köz­ben ne feledkezz meg a nagy­mosásról, de leginkább a rendszeres főzésről, mert éhes hassal csak eszmei értelemben foglalkozhatok a szerelemmel. Karola ekkor az önismeret ragyogó jelét adva, így szólt a füstfelhői mögül: — Rendben van, főzök én neked, ha szereted a moslé­kot. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom