Nógrád, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-21 / 118. szám
4 WO© R AO 19*7. május 21. vasárrwp. Filozófusok tanácskozása után A kétnapos tanácskozás, melyet a TIT Országos Filozófiai Választmánya társadalmi és tudományos kiválóságok részvételével Salgótarjánban tartott a héten, az ismeretterjesztő munka számos időszerű problémáját vitatta meg. A plenum tudományos elmélyültséggel és felelősséggel napi életünk szükségletében és gyakorlatában kereste azokat a célravezető eszközöket és módszereket, melyek az ismeretterjesztést az eddiginél is hatékonyabbá, eredményesebbé tehetik. Az igényt az MSZMP IX. kongresszusa is hangsúlyosan szó- vátette ennek oldaláról elemezte a teendőket a választmányi ülések első napján Ballá István, pártunk Központi Bizottságának osztály- vezető helyettese. Általános elvként érvényes, hogy mindaz, amit a kongresszus az ismeretterjesztésre vonatkozóan megszabott, konkrét munkaprogrammá váljék a filozófiai ismeretterjesztésben is. A gazdasági mechanizmus reformjában fokozott jelentőséget kap a marxizmus—leninizmus propagandája. Szerepe van a torzítások leküzdése elleni harcban, ezt azonban nem lehet mozgósítás-jelleggel elintézni. Szükséges a mélyebb ösz- szefüggések megismertetése, hogy alapvető viszonylatokban tanítsuk meg látni, vizsgálódni az embereket, segítsük világnézeti, etikai, erkölcsi alapozással a tömegek fejlődését. A feltételek erre kedvezőbbek, mint korábban, mert a szocializmus történelmileg, stratégiailag nemzetközi mértékben térhódításban van, nálunk itthon pedig már szilárdak a szocializmus bázisai. Kedvez a filozófiai ismeretterjesztésnek az a tény, hogy az emberek elért eredményeink nyomán politikailag érettebbé lettek, élénk politikai légkör van kialakulóban, az érdeklődő emberek fejlődni, tanulni kívánnak. Segíti az ismeretterjesztés eredményességét, hogy egyes elméleti problémák, kérdések ki- dolgozottabban, világosabban állnak előttünk, mint korábban. A gátló momentumok között viszont többek között számolnunk kell azzal, hogy az új mechanizmus értelmezésében, a viták során helytelen álláspontok is születnek, néhány dologban még nem látunk elég tisztán. A propaganda-munka legfontosabb feladata az, hogy a szocializmus teljes felépítésével kapcsolatos kérdéseket állítsa előtérbe, a szocialista irányú meggyőzést szolgálja. A filozófiai ismeretterjesztés programjában tehát voltaképpen azt kell elérnünk. hogy az emberek a szocializmus elfogadásától tovább lépjenek egy teljesebb szocialista magatartásig. Ennek kialakításában nagy jelentősége van az etikai világnézeti megalapozásnak. Többet kell foglalkozni a politika és az erkölcs, a politika és a világnézet kérdéseivel. Filozófiai összefüggésekben is nagyobb szerepet kellene kapnia a jogok és kötelességek problémáinak. A helytállás, szilárdság, álhatatosság, felelősségérzet növelése, a politikai tudatosság mélyítése a cél — az etikai világnézet megalapozottságában. A világnézeti nevelés filozófikusabbá tételét úgy értelmezzük, hogy nem elvontabban, hanem összefüggésekben, mélyebben vizsgáljuk a jelenségeket. Jogos követelmény hát a TIT egész ismeretterjesztő munkájával szemben, hogy egy-egy előadás végén világnézeti következtetéseket összegezzen, még a természettudományos ismeretek anyagában is. Ami a kívánalmakat illeti, leginkább fontos annak megértetése, hogy a harc és a fejlődés elválasztatatlam. A filozófiai ismeretterjesztéssel tudományos világnézet terjesztésére vállakozunk, annak érdekében, hogy a világ, a társadalom formálásában egyre tudatosabban vegyenek részt a dolgozók. Ehhez pozitív ismeretekre van szükségük. Pozitív ismereteket kell adni mai világunkról; tudományos, materialista világnézetet Figyelmet keltő felszólalással járult a tanácskozás eredményességéhez Vonsik Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető helyettese. A filozófiai ismeretterjesztés fontos céljának jelölte abban tevékenykedni. hogy megváltozzék a társadalmi igény a kultúra területén. A tapasztalat ugyanis még mindig az, hogy az igények a legjobb szándékkal sem nevezhetők sem modemnek, sem szocialistának. Számos jelenség utal erre a televízió műsorában is. Az ilyen negatív tényezők erősen gátolják az előrehaladást. A filozófiai ismeretterjesztésnek foglalkoznia kell a lehetőségekkel, utakkal és módszerekkel, melyek a problémák megoldásához vezetnek. A választmány az elmúlt években megállapíthatott, jól mérhetően sokat tett e térén, a feladatok azonban ma már sokkal közvetlenebbül jelentkeznek, mint korábban. Hasznosan telt a filozófiai választmány plenáris ülésé a továbbiakban is. Dr. Zrinszky Lászlónak, az Országos Pedagógiai Intézet docensének értékes módszertani javaslatai bizonyára jó szolgálatára lesznek a következő időszakban a filozófiai ismeretterjesztésnek. A TIT Országos Filozófiai Választmányának kétnapos ülése eredményesnek bizonyult és komoly lendületet adhat további feladataikhoz. B. T. cAz elő áll a s s zőmj Meghökkentem, amikor barátom bemutatta. Valóban komoly, tartózkodó és csinos asz- szonyka a nemrégiben elvált Szegedi Péterné, de talán szépségét túlságosan is befátyolozza valami titokzatos rejtély. Amikor barátom arra kért, hogy mondjak véleményt az asszonyról, a legnagyobb tanácstalansággal néztem rá. — Nem is zárkózott, de nem is kacér — mondtam és nehezen jutottam többre. — Nagyon természetes és kedves asszonyka ... Kiegyensúlyozott. Igen. Ez rá a legjobb jelző ... — Én ezt az asszonyt el akarom venni feleségül. Mit tanácsolsz? — Rokonszenves ... Ha szeretitek egymást... — Nem lehet rajta eligazodni — mondta barátom szomorúsággal a hangjában. — Nagyon kedves, de tartja a három lépés távolságot. — Talán van már valakije. — Megesküdött, hogy az urán kívül eddig még nem volt senkije. — Talán nagyot csalódott. — A jelek nem azt mutatják. Túlságosan kedélyes ahhoz. — Hát akkor? Barátom homlokán ráncok harmonikáztak. — Van egy sejtésem — mondta. — Még mindig egy fedél alatt lakik a férjével. Hátha a férje terrorizálja! — Miért nem költözik el? — Lakáskérdés ... Ismered a helyzetet... De tehetnél nekem egy nagy szolgálatot. — Mégpedig? — Beszélj vele az érdekemben! Kérd meg a nevemben a kezet! Puhatold ki tartózkodása okát! Hosszas kérésre és könyörgésre vállalkoztam a hálátlan feladatra. Megállapítottam, hogy Szegediné bizalmatlan a férfiakkal. Hivatalában, munkatársai körében mindig szívesen látott, de meghívásomat a rövid négyszemközti beszélgetésre minduntalan elutasította. Két hét is eltelt, amig a sors elém nem hozta az alkalmat. Egy napon, amint betértem az Angyalhaj eszpresszóba, megláttam őt a sarokasztalnál ülve. Erőszakkal mellételepedtem. — Jaj! — sopánkodott. — Én most várok valakit! — Tehát ezért mellőzi « barátomat — jegyeztem meg. — Űj lovag a láthatáron. — Ugyan! A férjemet várom. — Talán a volt férjét.. — Bármelyik percben jöhet. Megkérhetem, hogy hagyjon magamra? . . . — De hiszen elváltak! — El. Természetesen. — A barátom el akarja venni feleségül. Nagyon őszinték és tisztességesek a szándékai. — Én nem megyek férjhez. — Nagyon rendes ’ és szolid a fiú — keltem, védelmére. — Nincsenek káros szenvedélyei. — Én is rendesnek tartom... — hirtelen elsápadt. — Te jó isten! Itt a férjem! — Elmenjek? — Most mar maradjon . . . De nehogy szóljon a barátjáról! • Szegedi Péter, a férj délceg termetű, jókedélyú, bohemség- re hajlamos, művelt férfi. Mindezt társalgásunk első tíz percében bebizonyította. Nem haragudott jelenlétemért, sőt mintha nagyon is örült volna. Később öröme okát meg is indokolta. — Tudod, öregem — mondta, mert az első perctől tege- ződtünk —, az én feleségem szigorúbb, mint a többi. Csak olyankor tudok egy kis konyakot inni, ha más is van a társaságban. Most kihasználom az alkalmat. És már rendelte is az újabb kör feketekávét konyakkísérővel, és engesztelőén, bocsánat- kérőén megcsókolta „felesége" kezét. — Én úgy tudtam, hogy elváltatok — tört ki belőlem. — El hát! — vont vállat Péter, és harsányan felkacagott. — Ez titokzatos! A negyedik konyak után a váltamra tette a kezét. — Ez a mi válperünk fura egy história! — mondta. — Te nagyon rendes gyereknek látszol, neked elmondom ... Szavaiból és felesége kiegészítő közbeszólásaiból különlegesen érdekes történet kerekedett ki. Történt pedig, hogy valami csekélységen alaposan összeszólalkoztak. Péter odacsapta a sótartót a leveses tányérba, {Híres földijeink A történész és szülőföldje Nógrád megye, benne Sál- történetét.” Várkonyi gótarján „csinosodása”, anya- Kálmán és gi és szellemi kincsesházának 1966-ban gyarapodása mindenkinek könyve, „Thaly E tekintetben számos jó, se- történetírása” c. gitő ötletet tudok adni a terv napvilágot látott kivitelezőinek. Nagyon trivá- mely kandidátusi naitos lenne egy, a Szabolcsmegyeihez hasonló gyűjtés megszervezése Nógrádiján is. Bizonyos, hogy ez öröm a megye határain belül disszertációja volt, minden bi- Szatmár és kívül egyaránt. Szellemi ér- zonnyal legjobb kísérlet ar- tókeink növekedése egyik leg- ra, hogy a sokat vitatott Thaly utóbbi jele az volt, hogy R. életmű végre a helyére kerül- a vajaihoz hasonló múzeumi Várkonyi Ágnes, Salgótarján jön. Rákóczi-gyűjtemény megalá................ ... pozásához vezetne. Nem kéK evesen tudjak, hogy Var- vésbé izgalmas lenne> főként konyi Ágnes nemcsak törte- idegenforgalmi szempontból, nesz, hanem jotollu szeprno is. annak a Nógrádban született Ennek bizonyságát tíz eve javasiafnak a megvalósítása, történész szülötte, a múzeum könyvtárának ajándékozta az utóbbi években írott tanulmányainak különlenyomat-soro- zatát. A tíz dolgozat mindé gyike legrangosabb történelmi megjelent „A kuruckor hősei mejy a szécsényi országgyűlés folyóiratainkban, a Századok- ™ elbeszeles-kotetevel adta, dokumentált bemutatására voban, a Történelmi Szemlében, az Acta Historieában és az Akadémia Társadalmi—Történeti Osztályának közleményei melynek most készítik harmadik kiadását. elő natkozik. Fennmaradt az or- .... . t , , ... szággyűlés helyszínrajza, mo> Várkonyi Ágnes fiatal tó - dern grafikus ábrázolássál le- ___________ ________tenesz nemzedékünk egyik leg- hetne bemutatni Ráday paj. b en jelent meg. Az igényes ér- tehetségesebb tagja 1928-ban nak Nógrád szülöttének, Rátekezések legnagyobb része a kuruckor, a Rákóczi szabadszületett egy salgótarjáni kistisztviselő családból. Itt vékóczi diplomatájának követi útját, mely befolyásolta az orságharc egy-egy kérdéséről g®zte el az állami elemi és az szaggyűiési tárgyalásokat is. allam. polpn iskolát, majd De nem soro1om tovább a Cinkotara került ahol lyceu- problémákat hisz e hó 30_án _____ -..................... „„ m°t vegzett’ a felszabadulás találkozom Nógrád megye s zerű problémáiról. S mindez »„.ÍaÍx* helytörténészeivel, s ez alkaVárkonyi Ágnes munkásságé- ' szól, de van köztük historiográfiai tárgyú munka, sőt vitacikk is történetírásunk idő. fiatal történész legkiemelkedőbb munkáiról még nem is--_______________________tanítóképző működött tovább, !ommal mjnden kérdést jen ak csak egy töredéke, hisz a itt képesítőzött, es a veres ientőségéhez mérten kimeriPaine leánygimnáziumban tünk majd érettségizett. 1947—51 kozott szóltunk. A második kiadás az B°tvös Lóránd Tudomány- Kérték, hogy szóljak új előtt álló, Molnár Erik szer- egyetemen történelem—lilozó- munkáimról is. A Szépirodaikesztésében 1964-ben megje- fia—levéltáros szakokat végez- mi Könyvkiadónál jelenik lent kétkötetes Magyarország ,te el- s,mar egyetemista kora- meg Köpeczi Bélával közösen története c. műben ő írta az ban bekapcsolódott a Torte- készített forráskiadványunk, 1526—1711-ie teriedő korszak nettudomanyi Intézet munka- mely a „Rákóczi szabadság- történetét íz Sa írt fe?e- közösségi munkájába, amely- harc a naplók tükrében” cízet az ez idő szerint legjobb nek osztályvezetője. met kapta. E munka ismeret Tortenetiroi jellemvonásai len magyar, német, francia és közül a legfigyelemreméltóbb szlovák naplórészieteket taráz, hogy szerencsésen ötvo- talmaz. A szlovák napló épp ződnek munkáiban a történé- a szécsényi országgyűlésről szi és szépírói adottságok, szól. E napló helyi megjelen- _ Mesterien ért az indításhoz is. tevése szép fegyverténye len- l^ltóOT "'a* Történelrru Rendszerint valamilyen frap- ne a magyar—szlovák barát- páns idézettel, vagy egy ér- ság ápolásának is. deklődést felkeltő kéréssel Kiadás előtt álló munkáim nagy történetét. Az általa írt fejezet az ez idő szerint legjobb magyar történelmi összefoglalás egyik legszínesebb, ugyanakkor következetes tudományossággal megformált fejezete. Jó másfél évtizede, történészi pályafutásának első évé' ben, életrajzok sorozat egyik danrt ’vltrBotívön könvvp^tnrtv kezdi mondanivalóját, melyen Kiadás előtt álló mun formáin sem rövidebb, sem hosszabb közül lányaimmal együtt dátóírű kurLT™b^moLtófáT távon nem lankadhat el az izgalommal várjuk azt a gyér dasniru kuruc tábornoknak al- ----,— mekeknek írott Rákóczi szab adságharcról szóló könyve- met, mely az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Kálit maradandó emléket. Bár a érdeklő f‘gyelem' könyvet igen rossz papírra Néhány tanulmánya és nyomták, az utolsó darabig el- könyve ismeretében állíthat- _ _ fogyott, s manapság mar ese- hogy Várkonyi Ágnes pes Történelem sorozatban jemeny szamba megy, ha egy- történetírói munkássága na- lenik meg. egy példánya felbukkan vala- gyobb lélegzetű tanulmányt melyik antikváriumban. érdemelne, ezért jelentkezünk Jelenleg a pozitivista törte íwfár annat h* óoo nála dolgozószobájában a netszemlélet magyarországi jehogyha Kö^czT Bélául kötó- Történettudományi Intézetben lentkezésének kérdésével fog- S2P« ÄÄ »“»b « kér«.,: b.- Wko»™, » Ferenc” megjelent A mű leg- szel->en életerői, munkássága- lras 1830—1885-ig terjedő korié ~íilnC megjeleni, a mu íeg szülővárosával és Nógrád szakat tárom fel. E munkamfőbb erenye, hogy minden ed- ro1’ . .. . 5® iNO°ra? __v =_ fÄKV_ kx-ij meovainertía megyevei összefüggő terveiről, nak 1S van több Nógrád me- meg valósit ja elképzeléseir6i gyei vonatkozása. Ezek közül főként most, a Történelmi .... . . ,, — A 16—17. századi magyar Társulat megalakulásának 100. rajziról ele: „Bárki légy, ne történelem kutatása során azt évében illő megemlékezni diginél jobban azt a jelszót, melyet maga Rákóczi tűzött jövendő életdícsérj, ha megírod életem a felesége földhözvágta a húsos tálat. Fennhangon kiteregették egymás vélt bűneit, és a maguk sérelmeit. Két hét alatt olyan tűrhetetlenné vált a helyzet, hogy mindketten (szinte egyszerre!) beadták a válópert. A békéltető tárgyaláson is hajthatatlannak bizonyultak, sőt elutasították a barátok, szomszédok, munkatársak közvetítő segítségét is. Az utolsó tárgyalást megelőző este hatalmas zivatar vonult át a város fölött. Az elektromos kisülések egymást érték az asszonyka pedig semmitől sem fél annyira, mint. a villámlástól. Amikor a. villám a szomszéd ház tetején csattant bele a villámhárítóba, az asz- szonyka feledte a haragot. Kiugrott ágyából és riadtan bújt édesdeden horkoló Péteré mellé! Reggelre, a tárgyalás napjára, kibékültek. Most már csak vissza kellett volna vonniuk a beadványukat, és minden maradt volna a régiben. Igen ám, de mit szólnának a bírók, a szomszédok, a barátok, a kollégák, ha megtudnák a hírt! így is megjósolták, hogy ez lesz a vége! Ezek után csak gúnyolnák, csúfolnák őket! A tekintélyük érdekében úgy határoztak, hogy elválnak mégis. És elváltak. — Azóta úgy élünk, mint a galambok — nevetett Péter. Az asszonyka tréfásan hozzátette. — Turbékolunk, mint házasságunk első hetében. És még annyit se röpködünk, mint a válás előtt... És megsimogatta férje erős kezét. Lakos György tapasztaltam — vág rögtön Nagy Ivánról, akit eddig szin- mondanivalója sűrűjébe Vár- te kizárólag úgy tartottak szs- konyi Ágnes — hogy Nógrád mon, mint a nemesi családok megye kulcshelyet töltött be történészét, holott ő a múlt történelmünkben, és e korszak század ötvenes éveiben a pol- megyetörténete fényesen tűk- gári történetszemlélet kialakí- rözi egész történelmünk leg- tásában úttörő munkát vég- fontosabb vonásait. Ennek oka zett. Ez időben „szegény pro- abban keresendő, hogy a me- letár”-nak vallotta magát, gye a síkság és a hegyvidék. Azért nyilatkozott így, mert a török megszállta terület és nem vagyonából, hanem műn- a királyi Magyarország ütkö- kájából tartotta fenn magát, zőpontján fekszik. A 17. szá- ö volt az egyike az első mázad folyamán a nógrádi pa- gyár történészéknek, akik rasztvármegye, valamint a vi- olaszországi levéltárakban ku- tézlő rend eddig szinte tel- tatták a magyar középkor terjesen feltáratlan története iz- ténetének forrásait. Az 1843. galmas társadalmi es politikai problémák egész sorának meg- as szabadsagharc bukását kö- oldásához segít majd hozzá, vetően kényszerű bujdosása Ha a tervbe vett megyei mo- idején jutott el Olaszország- nográfia megjelenik, meggvő- ba Fe)ismerte a történelmi ződésem, hogy a Rákóczi sza- Up inditäsanak fontosságát, badságharc történetének több Magyar Tudományos Értekező társadalmi, történeti kulcskérc. lapját a Századok egyik dését minden eddiginél job- eidfu(;aranak tekinthetjük. Na- ban megvilágíthatjuk. De tisz- gyon méuó és időszerű tela. tázásra vár Ocskay és Béresé- data lenne a Magyar Törte. nyi 1703-as felvidéki hadjára- nelmj xársulat nógrádi cso_ tának kérdése is. Bár mar portjának> ha most a cente. nagyon sokat tudunk a nógrá- nárium éyében szülövarosá. di köznemességnek a Rákóczi ban Balassagyarmaton emlékszabadságharcban vitt szerepé- táblávaJ örökitené meg kie. ről. ez még mindig nem ele- melkedő töl.ténész fiának em- gendő. Hogy mást ne mond- [ék^t jak, máig sem tisztázott még teljesen, miért Szécsényben A riporterek, mielőtt pontot került sor az 1705-ös ország- tennének írásuk végére, ezt a gyűlésre, melyet eredetileg javaslatot, meghívássa] nyug- Rákos-mezejére, majd Lévára fázzák. Kérik, hogy az ősz folyamán — esetleg épp a Nagy Iván emléktábla avatása alkalmából — tartson előtervezett Rákóczi. Csak üdvözölni lehet a megye kultúrpo- litikusainak azt az elképzelését, hogy Szécsényben a Rá- adást Balassagyarmaton, a kikóczi hagyományt fel kívánják eleveníteni. Az országgyűlés, de a szabadságharc nógváló történészről. örömmel jelenthetjük, hogy Várkonyi Ágnes a meghívást köszönetrádi vonatkozásainak múzeumi elfogadta. bemutatása is szerint könnyen véleményem megoldható. Herényi Ferenc Kovács János
