Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-14 / 87. szám
VTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* A Z'M SZMP NÓGRÁD MEGYEI XXIII. ÉVF. 87. SZÁM A MEGY E,l ,T A,NÁC 1967. ÁPRILIS 14. PÉNTEK ARA: 50 FILLÉR A rádió, TV jövőheti műsora (4 oldal) A 23- magyar-jugoszláv előtt (5. oldal) Őrjárat a gépállomásokon *6 oldal) Jelentős eredmények után, úf feladatok előtt Tanácskozott a szakszervezetek Nógrád megyei küldöttértekezlete Tegnap Salgótarjánban az SZMT székhazában tanácskozott a szakszervezetek Nógrád megyei küldöttértekezlete. Az elnökségben helyet foglalt: Blaha Béla elvtárs, a SZOT elnöke, Pothornik József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatója, Jedlicska Gyula elvtárs, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Szoó Béla elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, dr. Zsuffa Szabolcs, a SZOT Elnökségének tagja, a Postás Szakszervezet főtitkára, Géczi János elvtárs, a megyei tanács elnöke, Tőzsér K. János elvtárs, az SZMT elnöke, Nádasdi András elvtárs, az SZMT vezető titkára és Vadkerti Lóránd elvtárs, az SZMT titkára. Nagy József elvtárs, az Építők Szakszervezete megyebizottsági titkára elnöki megnyitója után Nádasdi András elvtárs tartotta meg vitaindító beszámolóját. Az SZMT vezet« titkárának Elöljáróban a közelmúltban lezajlott szakszervezeti választások tapasztalatairól beszélt az SZMT vezető titkára. Többek között elmondotta, hogy mintegy 3509 bizalmit, 238 szakszervezeti bizottságot, illetve szakszervezeti tanácsot, 109 műhely, osztály, valamint munkahelyi bizottságot választottak újra Nógrád megyében. Megválasztásra került nyolc szakma megyebizottsága, az új gazdasági felépítéshez igazodva megyénkben három, a vasas, postás és vasutas megyebizottság megszűnt, helyettük területi bizottságok alakultak, amelyek több megyét fognak össze. A választások fő célja volt az elvégzett munkáról szóló beszámolás mellett, a szervezett dolgozókkal megismertetni, megértetni a IX. párt- kongresszus határozatának lényegét, az abból adódó feladatokat, az új gazdasági mechanizmus bevezetésének szükségességét és az idei tervek megvalósításának fontosságát. Őszinte véletném és bírálat A választások hűen tükrözték azokat a változásokat, amelyek az elmúlt időszakban társadalmunkat jellemezték. Az előkészítő munkák során a jelölő bizottságok általában nagy felelősséggel dolgoztak. A beszámolók helyesen foglalkoztak a s'zakszervezeti munka sokoldalúságával. Értékelték a termelést segítő tevékenységet, az érdekvédelmet, a politikai és kulturális nevelésben elért eredményeket. A szervezett dolgozók bátran éltek a demokratizmus adta lehetőséggel, őszintén mondtak véleményt, a munka elismerése mellett segítőkészséggel bíráltak. Többen szóvá tették, hogy a jövőben a szakszervezeti tisztségviselők, testületek, következetesebben harcoljanak a dolgozók érdekeiért, a juttatások biztosításáért, a bér-, normakérdéseknél tartassák be a törvényeket. Tekintély, igényesség Általános jelenség, hogy kevés szó esett egyéni sérelmekről. Szinte mindenütt a közösseget érintő kérdéseket vitatták meg. Mindez bizonyítja, hogy az utóbbi időben megnőtt a szakszervezeti munka tekintélye. Az igényességet bizonyítja az is. hogy mintegy 50 javasolt bizalmit, 10 titkárt és több szb-tagot nem fogadtak el, helyettük olyanokat választottak, akik már eddig bebizonyították: szívesen és hozzáértéssel foglalkoznak a dolgozók ügyeivel. A választásokkal egyidőben sikeresen tartották meg a műszaki konferenciákat, termelési tanácskozásokat. Megkezdődött az idei szocialista munkaverseny szervezése. Időben hozzáfogtak az üzemeknél a bérszabályzatok készítéséhez, nagy gondot fordítottak a dolgozók problémáinak intézésére és emellett segítséget adtak a szakszervezetek a választások előkészítéséhez, lebonyolításához. A dolgozók versenylendülete a beszámolási időszak alatt évről évre nőtt. Kiemelkedő eseménye volt ennek a IX. partkongresszus tiszteletére indított munkaverseny. A megye 60 ezer szervezett dolgozója közül több mint 50 ezren tettek konkrét felajánlást. Ennek értékelése után a megyei párt-végrehajtóbizottság. az SZMT Elnökségével közösen három üzemet, a Mizserfai Bányaüzemet, a ZIM Salgótarjáni Gyáregységét, a Magyar- nándori Állami Gazdaságot versenyzászlóval, öt élenjáró üzemet pedig kongresszusi oklevéllel jutalmazott. A kongresszusi munkaverseny lendületét sikerült az idei verseny- vállalasoknál hasznosítani. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 50. évfordulójára az SZMT és a KISZ közös felhívásban kérte a megye valamennyi dolgozóját, hogy munkasikerekkel, a tervek maradéktalan teljesítésével ünnepeljenek. Teljesítették íi terveket Az elmúlt három hónapban a megye minisztériumi ipara általában sikeresen valósította meg a célokat. Az Acélárugyár, az Öblösüveggyár, az Építőipari Vállalat túlteljesítette tervét. A két üveggyár azonban exporttervét, részben alapanyaghiány és különböző szervezési problémák miatt nem tudta maradéktalanul teljesíteni. A helyi ipar 99.1 százalékot ért el. de túlteljesítette tervét jelentősen a Balassagyarmati Bútorgyár és a Nógrád megyei Textilipari Vállalat. Ügy látjuk, ha a gazdasági és mozgalmi szervek megteremtik a felajánlások teljesítésének feltételeit, azokat rendszeresen értékelik és közzéteszik, jól hasznosítják az erkölcsi és anyagi ösztönzőbeszámoloja két, úgy az éves tervet sikerrel valóra váltják. Fontosnak tartjuk az anyagi ösztönzésre külön is kitérni, mert a gazdasági mechanizmus reformjának munkaügyi elemei különleges jelentőségűek — mondotta többek között az SZMT vezető titkára. A dolgozók tömegei ugyanis abból kiindulva ítélik meg a mechanizmus reformját, hogy az inilyen hatást gyakorol a foglalkoztatási lehetőségre. a bérek, személyi jövedelmek. közvetett juttatások szín- vonalára és arányaira. A nyereségrészesedés új módszere az üzemi vezetés kezében hatékony eszköz lehet a termelési feladatok megoldásában. A beszámolási időszakban fokozatosan növekedett a nyereségrészesedés az üzemekben. Üzemeink éltek azzal a lehetőséggel is, hogy a prémiumkeret meghatározott részét egységekre lebontva egy-egy fontosabb munka elvégzésére fordították. Sajnos van olyan üzem is. ahol a szakszervezeti bizottság szorgalmazása ellenére. nem tűztek ki konkrét üzemi feladatokat. Nagyobb felelőség A választások során sok szó esett a különböző juttatások alakulásáról. És arról, hogy mi várható az új mechanizmusban. Véleményünk szerint ezek rendezése országos állás- foglalást igényel. Központilag meghatározott elvek figyelem- bevételével szükséges rögzíteni az üzemeknél, vállalatoknál, a kollektív szerződésekben, hogy milyen munkakörökben milyen munkaruha, mennyi kihordási időre adható. A szakszervezeti bizottságoknak is nagyobb felelőssége lesz ebben a kérdésben, mert tavaly több vállalatnál nem használták fel a munkaruha keretet. A tanácsi vállalatoknál például a keretnek csupán 75 százalékán használták fel. A védőruha juttatásban is központi szabályozást javaslunk, amely rögzítené azokat az egészségi ártalmakat és egyéb körülményeket, amelyeknél védőruhát kell adni. Sok szó esett a taggyűléseken a munkások szállításáról, és üzemi étkeztetéséről. Kifogásolták azokat az elképzeléseket, amelyek mindkét területen teljes térítést jelentenének. A szociális kérdésekről Elvként érvényesíteni kell, hogy a lakóhelyről a vállalathoz és onnan vissza történő szállítás nem lehet Ingyenes. Javasoljuk, hogy központilag határozzák meg a dolgozók által térítendő minimális és maximális összeget, s a vállalatok pótolják a különböze- tet. Határozottan ellene vagyunk az üzemi étkeztetésnél annak az elképzelésnek, amelyet egyes kereskedelmi szervek javasoltak, hogy a különböző üzemi étkezdéket osztályozzák, mert a kisebb keresetű dolgozók, azt nem tudnák igénybe venni. Szükségesnek tartjuk, a dolgozó családok, illetve édesanyák szempontjából, az üzemi étkeztetést a jelenlegi körülmények között fenntartani, illetve fejleszteni. Hasonló gond az üzemi szociális létesítmények fejlesztése és karbantartása. A szak- szervezeti szervek a jövőben a szükségletek és lehetőségek alapos elemzése alapján éljenek javaslatokkal, figyeljenek arra, hogy az előírt szociális berendezései; megvalósuljanak és megfelelően üzemeljenek. A szakszervezeti szervek harcoljanak a szociális létesítmények rongálni ellen, kezdeményezzenek felelősségrevenást, ha szükséges, mert a társadalmi tulajdon védelme is a dolgozók érdekeit szolgálja — mondotta Nádasdi elvtárs, majd részletesen beszélt az üdülés problémáiról. Mint mondotta: Az SZMT kéréssel fordult a SZOT-hoz, nogy a megye jellegét figyelembe veve az üdülési föidényben biztosítsanak Nógrádnak több vízmelletti és gyógyüdülőhelyi beutalót. Ebben az elmúlt négy év során érdemi változás alig történt. Nógrád azért is hátrányos helyzetben van, mert a megye területén egyetlen SZOT üdülővel sem rendelkezik. Különböző tervek, elképzelések vannak ugyan, de azok megvalósulása késik. Szükségesnek tartjuk, hogy a vállalati gazdasági, szakszervezeti szervek, az üzemi önállóságot figyelembe véve, a jövőben áldozzanak többet a dolgozók üdülési igényeinek kielégítésére. Csak követendő példaként említjük a vasas, az építő, a bányász, a pedagógus és a közalkalmazott szakmák területén hozott intézkedéseket, amelyek következtében Bükkszéken, Zsóriban, Berekfürdőn, Hajdúszoboszlón tartanak fenn vállalati üdülőket és arra jelentős összegeket fordítanak. Kisebb vállalatok közösen tarthatnának fenn üdülőket, hétvégi pihenésre alkalmas víkendházakat és erre jó lehetőséget nyújthat majd a salgótarjáni Tó-strand mellett létesítendő kemping-telep. Üzemeink fejlődéséről A megye munkaerő gondjainak enyhítése okozza az egyik legnagyobb problémát hosszú idő óta. A megoldás módjával a legfelsőbb pártvezetés is foglalkozott tavaly novemberben. Ennek értelmében határozott úgy a gazdasági bizottság, hogy Kisterenye térségében építik fel az új vasöntödét, mintegy 3 milliárd forint költséggel, ahol több mint 4 ezer munkást foglalkoztatnak majd. Az Acélárugyár földgáz, ellátására megállapodás jött létre. Eszerint 1968 végére a földgázellátást biztosítani lehet. Felülvizsgálták azt is, hogy az Acélárugyáron kívül még mely ipari üzemek bekapcsolása indokolt. A földgáz bevezetését az első ütemben az Acélárugyár, a Síküveggyár és az öblös- üveggyárnál tartjuk fontosnak. A földgáztüzelés bevezetése 43.4 millió forint beruházást igényel, amely a jelenlegi üzemeltetési költségekhez viszonyítva 1,9 év alatt terül meg. Á gazdasági eredményen túl a földgáz program megvalósulása egészségügyi szempontból is jelentős, csökkenti Salgótarján levegőjének szennyeződését. A megye üzemeinek nehézipari jellege miatt nem tudtunk lényeges változást elérni a nők és fiatalkorúak elhelyezkedésének nagyobb- mérvű segítésében. A megye vezetőinek fő feladata ma is ennek a szorgalmazása, mert a munkaerőforrás 76,6 százalékban van foglalkoztatva, s így a 17. helyen vagyunk a megyék sorrendjében. A párt, a tanács, a szakszervezeti vezetés nagy erőfeszítéseket tett, hogy Nógrádban minél több könnyűipari üzemet hozzunk lesre. Ennek eredményeként kezdte meg a termelést a Textilipari Vállalat nagvbátonyi és jobbágyi részlege, az Irós-zer Ktsz. a Modelező Ktsz, a balassagyarmati finomkötöttáru részleg, a kisteleki cimkegyártó üzem, a Vörös Csillag Traktorgyár kis- terenyei részlege, amelynek következtében több mint ezer- munkahelyet tudtunk biztosítani a fiatalok, főleg a nők részére. Üj üzemek létesítése is folyamatban van. A volt salgótarjáni városi kultúrott- honban például kötöttáru, a kotyházaiban műszaki üvegipari ktsz, a kazári kultúrott- honban kötő-szövő üzem kezdi meg működését a közoLiövőben. Segíti ezt a tevékenységet az a rendelkezés is. amely a budapesti üzemek vidékre való telepítését szorgalmazza. Inlézkedcsek a háuvászok erdekébeu A megyében a fő iparág hosszú időn keresztül a szénbányászat volt. Ma már új energiahordozók jelentkeznek. Mindinkább a szénhidrogén lep előtérbe, amely lényegesen olcsóbb. Ezért vált szükségessé a megye széntermelésének csökkentése, ezzel egyidejűleg a dolgozók egy részének átcsoportosítása. A bányászok kedvezően fogadták a legutóbbi kormányintézkedéseket, amelyek különböző kedvezményeket jelentenek. Ezek sürgetik a bányászati dolgozók egy részének szakmai átképzését is. Javasoljuk, hogy a bányász trösztbizottság, a tröszt vezetőségével közösen teremtse meg a feltételeket az ilyen irányú feladatok megoldásához. Természetesen. a többi iparágban is szükséges, hogy perspektivikusan mérjék fel a szakmunkásigényt, hogy időben lehessen az átcsoportosítást megkezdeni. Üzemeinkben nagy gondot okoz a csökkent munkaképességűek megfelelő foglalkoztatása. A nagyobb üzemeknél általában biztosítják a munka- beosztást és gondoskodnak róla. hogy a dolgozót nagyobb keresetveszteség ne érje. Kevesebb a lehetőség a kisebb üzemeknél. A dolgozók köny- nyebb munkára való áthelyezését, a vállalatok eddig saját hatáskörben oldották meg. Továbbra is javasoljuk, hogy a csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatását elsősorban a gyáron belül oldják meg. Ahol ez nem valósítható meg, ott az illetékes tanácsok közreműködésével keressék a megoldás módját, s ehhez adjanak segítséget a szakmák megyebizottságai, illetve az SZMT illetékes munkabizottságai is. A megyei párt. vb határozata alapián az SZMT felmérte Salgótarján üzemeinél a részfoglalkoztatás és a munkaidő-csökkentés lehetőségeit. í j mechanizmus, oa^uitn» onalló>ág Az uj gazdasági mecnaniz- mus bevezelosevei nóveKszik a vállalatok önállósága. Jelentős szerep vár a vállalatokra« az ailalanos muukaidö-csök- kelitesében, annak előkészítésében és lebonyolításában. 1968 év elejétől lehetővé válik önerőből. az ipar jelentős részében, főként a három műszakos üzemekben a heti munkaidő négy órával való csökkentése. A munkaidő-csökkentés a kereseteket változatlan teljesítmény esetén nem érinti. Előfeltétele, hogy a termelés ne essen vissza, hogy a vállalat feladatainak maradéktalanul eleget tegyen és a szükséges munkaidő-alapot saját erőből kigazdá! kódja. Ennek több módszere lehet. Javasoljuk a műszaki, gazdasági vezetőknek, hogy időben mérjék fel a munkaidő-csökkentés lehetőségeit es folyamatosan szerezzenek érvényt ebben is a IX. pártkongresszus határozatának. A végrehajtást pedig segítsék a szakszervezeti bizottságok. A megyében évek óta gondot okoz az országos átlaghoz viszonyítva is magas táppénzes állomány. A beszámolási időszak alatt különböző határozatok, intézkedések, tervek születtek e vonatkozásba1', azonban a várt eredmény <■'- maradt. Erinek több okát lmjuk. Az álbetegeket a munkatársaik nem mindig ítélik cl. Vannak gondok a betegellátásban. A gyógyintézetek elégtelensége, zsúfoltsága, egyes (Folytatás a 2. oldalon)
