Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-14 / 87. szám

2 NÖG R A D 1n77 április 14 péntek Tanácskozott a szakszervezetek Nógrádi megyei küldöttértekezlete (Folytatás az I. oldalról) orvosok Liberalizmusa is ta­pasztalható. Fő gond még az egészségűién, korszerűtlen munkahelyek léte, amelyek különösen az idült betegségek számát növelik. A fizi-kai mun­kát könnyítő kisgépesítés üte­me sem kielégítő. Az okok között szerepel az is, hogy a jó rendelkezéseket egyes ese­tekben álhumanizmusból nem tartják be. Sok esetben még szakszervezeti szervek is az érdekvédelemre hivatkozva — támogatják a dolgozók olyan kérésének teljesítését, amely sem az egyén, sem a közösség szempontjából nem indokolt. Nem mindegy szá­munkra hogy a dolgozók mit visznek haza a családnak, a termelési célokat nem beteg, hanem egészséges emberekkel kívánjuk megvalósítani, s eh­hez, véleményünk szerint az egészségügynek a legteljesebb mértékben hozzá keli járul­ni. rendszerét. A felelősség tehát nagy, ezért egyetlen szakszer­vezeti tisztségviselő se kímél­je erejét, ha a dolgozók ér­dekeinek képviseletéről van szó. A bizalom kötelez Egy másik probléma az üzemi balesetek megelőzését szolgáló intézkedések nem mindig kielégítő végrehajtása. Mindnyájunk előtt ismert, hogy a balesetek megelőzésé­nek alapvető feltétele a mű­szaki fejlesztés, s ebben bő­ven van még tennivaló. Má­sik probléma, amit nem győ­zünk eleget hangsúlyozni, szemléletbeli hiba. A terme­lési tervek minden áron való teljesítése közben, figyelmen kívül hagyják a munkabizton­ságot. A lakáshelyzetről A dolgozók életkörülményei, így a lakáshelyzet alakulása is jelentősen befolyásolja a nyugodt munkavégzést. Me­gyénkben évről évre közel 1500 lakás épül, ami az országos át­laghoz viszonyítva is jelentős. E nagyarányú lakásépítkezés dacára sem csökken megfelelő arányban a lakásigénylők szá­ma. A taggyűléseken szóvá tették, hogy a lakáselosztásban nem mindig érvényesül a szo­ciális körülmények figyelem­be vétele. Kevésnek tartják a munkások arányszámát. Java­solták, hogy a szakszervezet határozottabban lépjen fel és szerezzen érvényt az ide vo­natkozó rendeleteknek. A jö­vőben az eddiginél nagyobb előnyt kell biztosítani a nagy- családosoknak. a fiataloknak. A lakáskiutalásoknál jobban figyelembe kell venni a Jöve­delmi viszonyokat annak el- b ír ásatásánál, hogy ki kapjon szövetkezeti és állami lakást. Javasoljuk az üzemek gazda­sági, szakszervezeti vezetői­nek. hogy az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségek k; használásával, anyagi ere­jükhöz mérten, mindinkább vet” .iif ki részüket a munká­sok lakáshelyzetének javításá­ból segítsék a KISZ lakás­építési akciókat is. Mostanában a gazdasági ve­zetők és a szakszervezeti tiszt­ségviselők körében a legna­gyobb érdeklődést kiváltó té­ma, a gazdasági mechanizmus reformja. A vállalati vezetők döntései, az eddigieknél na­gyobb mértékben hatnak nem­csak a dolgozók munkakörül­ményeire, hanem az egészség - ügyi és kulturális ellátottság­ra is. Mindezek a szakszerve­zeti bizottságok, tanácsok te­vékenységére is befolyást gya­korolnak. A kormány és a SZOT el­nöksége tavaly júniusi hatá­rozatában egyetért abban, hogy a szakszervezetek tevékenyen reszt vegyenek az új gazdasági mechanizmus részletes kidol­gozásában. Ennek alapján kö­zépszerveink és mi is számos észrevételt eljuttattunk fel­sőbb szerveinknek. A határo­zat azt is megköveteli, hogy nagyobb felkészültséggel segít­sük a gazdasági irányítást, el­len' -ást. mozgósítsuk a törne- s ^ kitűzött célok eléré- ­r. "üksAges ez azért is. n,f a nyereség-érdekelti fi rendszerrel összhangban keU kialakítani a vállalati jóléti, knti’l'ális cs sportalapokat, és az intézmények fenntartási A szocializmus teljes fel­építésének idején tovább nö­vekszik a szakszervezetek tár­sadalmi szerepe és felelőssége. Tevékenységüknek változat­lanul két oldala van. Szervezni és nevelni a dolgozókat arra, hogy kivegyék részüket tár­sadalmunk politikai és gazda­sági erejének növeléséből. Vé­delmezni a dolgozók törvé­nyekben, rendeletekben biz­tosított jogait, képviselni érde­keiket. E feladatok megvaló­sítását segíti elő a Politikai Bizottság tavaly május 10-i határozata, melyet megerősí­tett az MSZMP IX. kongresz- szusa is. A bizalom kötelez bennünket, hogy még nagyobb hozzáértéssel szervezzük, ne­veljük tagságunkat, a dolgozó­kat, a párt és kormány célki­tűzéseinek megvalósítására. Fokozott határozottsággal kell biztosítani a munkások, bér­ből és fizetésből élők anya­gi, szociális és kulturális igé­nyeinek kielégítését, a tör­vényekben biztosított jogaik védelmét. Ez annál is inkább szükséges, mert, 1967. január 15-vel megszűntek az üze­mi tanácsok, így az üzemi de­mokrácia érvényesülésének fó­rumai a vállalati, üzemi, szak­szervezeti tanácsok, bizottsá­gok lettek. Fel kell nőni ah­hoz, hogy biztosítani tudjuk az üzemi demokrácia érvénye­sítését, az összdolgozók kép­viseletét, hogy a szakszerve­zetek az egyetértési, vélemé­nyezési és vétójogokkal élni tudjanak. Jogaink, lehetőségeink eddig is voltak. Mégis, főleg az alapszertveknéi nem mindig használták ki azokat megfele­lően. Csak egy problémát, a sok közül: az utóbbi időben nem csökkent, hanem szapo­rodott az olyan panaszok szá­ma a közép és felsőbb szer­veknél, amelyeket körültekin­tő munkával a helyszínen is ed lehetne intézni. Ez a fele­lősséget is felveti: jobban kell segíteni az alapszervek mun­káját Az SZMT a jövőben is a SZOT és a megyei pártbizott­ság határozatai alapján végzi munkáját. Mint a megye szer­vezett dolgozóinak képviselő­je együttműködik a megyei ta­náccsal a dolgozókat érintő kérdésekben. Állást foglal a megyei iparfejlesztési, terve­zési, munkaerőgazciálkodási, bér és kereskedelempolitikai kérdésekben. Képviseli a dol­gozók érdekeit, véleményt nyilvánít, javaslatokat terjeszt elő. E feladatok megvalósítá­sa szükségessé teszi, hogy a megyei tanács-vb-vei közösen felülvizsgáljuk korábbi együtt­működési határozatunkat és azt kiegészítsük. A szakmák megyebdzottságainak is mélyí­teni kell a munkakapcsolatu­kat a tanács illetékes osztá­lyaival. Törekszünk arra, hogy a KISZ-el kialakított munka­kapcsolatot tovább fejlesszük. Ugyanakkor a többi tömeg­szervekkel való esetenkénti munkakapcsolatot is rendsze­ressé akarjuk tenni. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a jó szakszerveze­ti munka alapja a tagsággal való eleven, élő kapcsolat. A választott vezető szerveknek minden szinten be kell szá­molniuk munkájukról a tag­ság előtt. Jogot kell biztosít!) ni a véleménynyilvánításra Esetenként lehetnek viták, vé­leménykülönbségek, ezek azor ban csak segíthetik a köz megelégedésre hozandó dönté­seket. hajtását a szakszervezetben dolgozó kommunistáktól. Igé­nyeljük is ezt a számonké­rést, mint a segítés egyik formáját a páríszervek részé­ről. Az eddigieknél jobban bátrabban, a munkáshatalom érdekét szem előtt tartva kell tovább vinni nekünk is a mun­kások jogos véleményét és ja­vaslatait az illetékes párt-, ál­lami és szakszervezeti vezetés­nek. Úgy érezzük, hogy nincs szégyenkezni valónk, ha visz- szatekintünk az eddigi mun­kára. Ha azonban perspekti­vikusan vizsgáljuk tevékeny­ségünket, láthatjuk, hogy még nagyobb erőfeszítésekre van szükség, nogy feladatainknak eleget tudjunk tenni — mon­dotta befejező szavaiban Ná- dasdi elvtárs. A Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának írásos je­lentését már néhány nappal ezelőtt kézhez kapták a kül­döttek. Eredményes négy esz­tendő munkáját összegezte az. Megállapította, hogy Nógrád megye szervezett dolgozói, az SZMT irányításával eredmé­nyesen munkálkodtak az éven - kénti tervfeladatok teljesíté­sében. Minden esztendőben ér­tékelték az előző évj munkát és megkapták az új feladato­kat. Az eredmények bizonyí­téka, hogy 18 vállalat nyer­te el az élüzem címet, egy pedig a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Az ipari termelés az ötéves terv időszaka alatt 36,1 száza­lékkal növekedett. A termelés fejlődési üteme kisebb az or­szágosnál. Ez abból adódik, hogy csökkent a népgazdaság szénigénye és csökkent a Nóg­rádi Szénmedence termelése. Egy sor problémát jelentett ez, de az erőfeszítések ered­ményesek voltak. SZMT évenként intézkedési tervet dolgozott ki és ver­senyfelhívással fordult a dol­gozókhoz. Meghatározta a megyebizottságok és üzemi szervek tennivalóit. Rajtuk keresztül mozgósított a végre­hajtásra. A kitűzött célokat sikerült elérni. Ezek rugója a tömegeket átfogó szocialista munkaverseny volt, amely egyre jobban szélesedett, gaz­dagodott, a vállalások kezde­ményezői a szocialista brigá­dok voltak. Számuk a SZOT XX. kongresszusa, és az SZMT küldöttértekezlete óta meghá­romszorozódott, s egyes üze­meknél már a dolgozók több mint 50 százalékát tömörítik soraikba. Eredményeik mellett még az oktatással, a szocialis­ta módon való éléssel kapcso­latos felajánlások teljesítésé­ben kellene nagyobb lépéseket tenni előre. A munkaverseny további, gazdagodását jelentette a szo­cialista munka műhely, akná­ja cím elnyeréséért indított mozgalom, amelyben ma már 33 üzemrész vesz részt. Munka és elismerés átlagban ez személyenként a központilag történt kifizeté- mintegy 1300 forint többlet- sek, nyugellátási, kórházi bevételt jelent. A termelést költségek. A jelenlegi szolgál- közvetlenül irányítók közül tatásokat figyelembe véve ki­több mint ezren részesültek mondhatjuk: a dolgozók éven- béremelésben. A bérintézke- ként és átlagosan több mint kéthavi munkabérnek meg­felelő társadalombiztosítási ellátásban részesülnek. Jelen­leg a társadalombiztosítással foglalkozó szakszervezeti vá­lasztott aktívák száma megha­ladja a 600 főt, akik lelkiis­meretes munkát végeznek. Á társadalombiztosítási szol­gáltatásokkal párhuzamosan az egészségügy vonalán is ta­pasztalható fejlődés, bár itt lassúbb az ütem. Növekedett az üzemorvosi órák száma. dés tavaly mintegy 4—5 szá­zalékkal növelte a dolgozók átlagkeresetét. A fo«laliiO£tatott$ág alakulása Az életszínvonal, a jövede­lem alakulásának egyik fontos tényezője a foglalkoztatottság. HÄ Sí? ff üzemorvosi órák -in, létesült, s 9.« százalékkaltóbb dolaozé nyert alkalmazást £** 1 S7Ínvf>nn- szakszemélyzet. A javuló egészségügyi ellátottság, az üzemegészségügyi fejlődés, a nevelő munka a gazdasági ve­zetők és szakszervezeti szer­Foglalkoztatottsági színvona­lunk — az emelkedés ellenére — rosszabb az országosnál. Ennek megváltoztatása érde­szablÍnzerve™ef ve^tä’ S zet6k * szakszervezeti szer- szaivszei vezcuvezetes számos k együttes intézkedései sem säsä r-,^ «-1: tervben jelentkezik. A gondok elmúlt évben megoldása érdekeben azonban fol/ozódtak az ellenőrzések és tovabbl összefogásra van g f - él teltek észrevételt szükség. Istmetelten vizsgál- ni kell a bedolgozó rendszer A szocialista szerződések eredményei Az előrehaladást jelentősen elősegítették a beruházások. Ezek nagysága a megye szoci­alista szektoraiban elérte a 3,3 milliárd forintot. A beru­házások időbeni megvalósulá­sa érdekében a szakszerveze­tek szorgalmazták a tervezők, kivitelező, beruházók együtt­működését, a szocialista szer­ződéseket, a beruházási moz­galmat. Több esetben össze­hívták az illetékeseket és együttes erővel igyekeztek el­hárítani az akadályokat. A mozgalom egyes esetekben, mint a regionális vízmű első lépcsője, a ZIM rekonstruk­ciója eredményt hozott. De ahol a szerződést csak meg­fogalmazták és a kapcsolat formális volt, ott a határidő eltolódott. i l*ommuni«lált íöMősséwe A jövőben a párt jobb::' számon foeia kérni a végzett munkát, a határozatok végre­Megyénk iparának fejlődé­sét a második ötéves tervben több mint 450 új termék bi­zonyítja. Az üzemek árui ma már 85 ország piacán találnak gazdára. Az export termelés értéke háromszorosára, egyes üzemeknél még ennél is na­gyobb arányban növekedett. Az iparban jelentkező pozi­tív változások kedvezően be­folyásolták a mezőgazdaságot is. Évről évre javult a gazdál­kodás. Tavaly ugyan a vetés- terület némileg csökkent, mégis 12 ezer tonnával több kenyérgabonát takarítottak be. Növekedett a gyümölcsösök területe. A zöldség és takar­mánynövények termesztése is fokozódott, gyarapodott az ál­latállomány. A tojásterme- lés az állami gazdaságokban 9,5-szeresége nőtt. A terme­lési kedvet fokozta a párt és a kormány számos intézkedé­se, a IX. kongresszus határo­zata. A tervcélok megvalósítását nagyban elősegítették a ke­reskedelem, a közlekedés dol­gozói is. A gazdaságpolitikai célkitű­zések elérése megkövetelte az erők összefogását, a feladatok megjelölését, a végrehajtásra való mozgósítást. Ezekben megtalálták helyüket, szere­püket a szakszervezetek. Az Az erkölcsi elismerésben is előbbre léptek az üzemek. A gazdasági és mozgalmi veze­tők kezdeményezésére a ter­melési tanácskozások csaknem hat és félezer kiváló dolgozó oklevelet, illetve jelvényt ítéltek oda az elmúlt időben. Jóval több ez, mint az előző időszakban volt, de kevesebb a rendelkezés adta lehetősé­geknél. Akadnak még olyan helyek is, ahol nem kielégítő a verseny nyilvánossága, fukar­kodnak az erkölcsi elismerés­sel. Ezért a szakszervezeti tisztségviselők is felelősek. A szakszervezetek a szocia­lista munkaverseny szerves részeként kezelték a műszaki haladást és az ezt segítő újító mozgalmat. A beszámolá­si időszak alatt több, mint 8 ezer újítási javaslatot fogad­tak el a megye üzemeinél, vál­lalatainál, amelyek 86 millió forint népgazdasági ered­ményt jelentettek. A tavalyi év minden eddigi eredményt felülmúlt, s ebben jelentős szerepet töltött be az SZMT azzal, hogy szakemberek be­vonásával több vállalatnál vizsgálatot tartott, tanácsot adott, évente négy—öt elő­adásból álló szakmai képzést szervezett, kétévenként meg­rendezte az újítási kiállításo­kat. rendszeressé tette az Or­szágos Találmányi Hivatal szakembereinek bevonásával az újítási és iparjogvédelmi tanácsadást. A szakszervezetek nagy gondot fordítottak az üzemi demokrácia fejlesztésére. Szor­galmazták az idevonatkozó kormány és SZOT rendeletek érvényesülését. Biztosították műszaki konferenciákon, ter­melési tanácskozásokon a dol­gozók aktív részvételét. Fejlő­dés, hogy egyre több helyen a termelési tanácskozások előtt bizalmi csoportértekez­leteken tájékoztatták a napi­rendről a dolgozókat, így nagymértékben javult az ak­tivitás, több az értékelő, bírá­ló vélemény és a feladatok megoldását segítő javaslat. 630 szabálytalanság miatt. 84 bővítésének, új" munkahelyek ?fet*en ,voltak jelenek létesítésénél, lehetőségeit. Lé- aÄkS nyegeben uj munkahelyek ez- z.. osszaoigozoK eraekeoen reit kell egyesült erővel meg- határozottabb intezkedeseket - s kell követelni a gazaasagi ve­teremteni. A munkaerő foglalkoztatása sok esetben munkaügyi vitá­kat szül. Ezek rendezése tár­sadalmi úton, a munkaügyi döntőbizottságok hatásköre. E zetőktől, hogy még a régi üzemrészekben is tegyék job­bá a munkakörülményeket. Ezen túl felvetődik a munka • fegyelem kérdése is. Tartha- uuruoüizousagOK natasköre. E tatlan, hogy elnézzünk: egye- bizottságok javuló munkáját se^ sorozatosan mulasztanak, bizonyítja, hogy az ügyek nagy ünnep, vagy fizetésnap után, többsége már helyben végleg mások mezőgazdasági munkák elintéződik. Csökkent a terű- idején jelentenek beteget és leti munkaügyi döntőbizott- otthon dolgoznak, károsítják Sághoz benyújtott fellebbező- a népgazdaságot, sek száma. Az a tény viszont* Munkavédelmi, balesetelna* hogy az ügyek 48—50 százaié- rftási tevékenységünk is javult kában a döntőbizottság a az ^elmúlt időszakban. A közös panaszosok javára dönt azt erőfeszítések, intezkedesek mutatja, hogy a gazdaságive- eredményhez vezettek és 1983- zetők sok esetben törvénytele- lói — a 65-ös év kivételevei nül intézkednek, és ez figyel- —1 balesetek aranyszama meztető jelenség. Az új media- csökkent. Sok azonban még a nizmusra való áttérés, a gaz- megvalósításra váró feladat, daságosságra való törekvés, amelyek egyrészt szemléletbe- fokozza a szakszervezet fele- b hibákból adódnak. A ta- lősségét, az érdekvédelmet. Ne Pasz*a^a*x>k mutatják, ogy engedjenek olyan intézkedése- mmden szinten nagyobo fele­ket foganatosítani, amelyben losségerzet szükséges. A o - csak az üzemi érdek kerül vényeknek nemcsak a betűit előtérbe és figyelmen kívül kell iatn|> hanem vegrehajta- marsd oz ember sukkíil biztonságos, egészséges munkafeltételt teremteni — Fontos feladat megtanítani állapította meg a beszámoló, az embereket a törvény tisz- A szakszervezetek kulturá- teletére, a szocialista erkölcs lis és nevelési tevékenysége is szabályainak betartására. Az sokat fejlődött. Szélesebbb kö- elmúlt években a szakszerve- rűvé, sokoldalúbbá vált. Ez a zetek hatásköre ezen a terű- munka az élet minden terüle­teién is növekedett. A társa- tón érezhető. Nemcsak a ter- dalmi bíróságokban ma már melésben, hanem a dolgozók csaknem ezren tevékenyked- politikai érdeklődésében is. AZ nek a dolgozók bizalmából. A oktatás különböző formáival 86 társadalmi bíróság mint- foglalkoztak a szakszervezeti egy 85—90 százaléka tévé- szervek, szervezték az állami kenykedik rendszeresen. A oktatást, az ismeretterjesztő tárgyalások azonban csak ak- előadássorozatokat, munkás­kor érnek el megfelelő hatást, akadémiákat, kiterjesztették a ha azokon részt vesznek a politikai iskolák rendszerét, dolgozók és érvényesül a tö- Növekedett a könyvtárak ol- meg nevelő ereje. vasóinak tábora. A szakszer­A dolgozókról való szociá- vez,e* a.. besza?™tS! lis gondoskodás rendszeres szakba? bb r^l nt 881 ezer ío~ fejlesztése, az életszínvonal rintot; költött konyvbeszerzes- kedvező alakulásának jelentős F®- Mintegy 43 ezer kötettel tényezője. A munkásellátás bővult a könyvállomány. Ta- javult az elmúlt években. De va,v +fthh mint lím “wr kri* Az elmúlt időszakban a dol­gozók étet- és munkakörül­ményeinek javításában nagy szerepet játszottak a szakszer­vezeti szervek. Munkájukkal igyekeztek szolgálni a gazda­ságpolitikai célkitűzéseket, a tervek ütemes teljesítését, a gazdasági szervekkel együtt fokozták, szélesítették az anyagi ösztönzést. A hátáro- zatok alapján szinte minden üzem kidolgozta a bérszabály­zatát, a nyereség elosztásának irányelveit és ezeket termelé­si tanácskozásokon megvitat­ták. Általában sikerült olyan bérezést kialakítani, amely jobb munkára ösztönöz. Növe­kedett a teljesítménybérben dolgozók aránya. A bérhely­zetben további javulást ered­ményezett a kormány 1966. évi intézkedése, amely több mini 24 ezer bélből és fizetésből élő dolgozót, fizikait és mű­szakit, egészségügyi középká­dert, pedagógust, kereskede­lemben dolgozót érintett. Éves még nagyobb is lehetne a fejlődés. A kereskedelem, a fogyasz tói érdekvédelem is jelentős feladatokat hárít a szakszer­valy több mint 188 ezer kö­tetet kölcsönöztek a dolgozók. A megyében 27 szakszerve­zeti művelődési otthon műkö­dik. Sokoldalú munkát fejte­nek ki. Igen nagy feladatok hárul­i&v-ií nap,) *iu< mu­vezetékre. A kereskedelmi nak a szakszervezetre a test­társadalmi ellenőrök munkája nevelés és sportmunkában. A javult az utóbbi időben. S ez beszámoló részletesen eiemez- szukseges, mert a végzett ár- te, hogy a szakszervezet sport- ellenorzesek és próbavásárlá- tevékenységében a tömegsport sok alkalmával a vendéglátó- került előtérbe. A megyében egysegeit 31, az élelmiszerből- ma mar 34 üzemi sportegyesü- tok 27, az iparcikk üzletek létben több mint 7 ezer tagot 2 3 százalékánál állapítottak számlálnak és 116 szakosz- smycsonkitást, árdrágí- tályban 2275 aktív sportoló - íű Tiz?flb®t jelben szabály- tevékenykedik. A fejlődés el- sertesi e járást keUett indítani lenére még mindig gondot es több kereskedelmi dolgozot okoz a sportegyesütetek léte- tegyelrmleg felelősségre von- sítményeinek helyzete, amelyen az anyagi erőforrá­sok figyelembevételével, a kispálya építési akciók támo­gatásával, társadalmi munká­val javítani kell. A főbb félmilliókról __Az írásos jelentés részlete­i nak alakulása ami 500 mii- sen foglalkozott a szervezeti Hóval több. mint 1963-ban élet fejlődésevei, a szakszer­volt. Ebben nem szerepelnek (Folytatás a 3. oldalon) Az elmúlt négy esztendőben tovább szélesedett a szakszer­vezetek feladata, a társada­lombiztosítási ügyek intézésé­ben. Nemcsak a biztosítottak köre nőtt, hanem a különböző szolgáltatások mértéke is. Ezt bizonyítja a társadalombizto­sítási igazgatóság összkiadása-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom