Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-04 / 79. szám
4 NÖGRÄD 1967. április 3. hétfő Egy tavasai hevű télről Mikor Debrecen az ország szíve volt •HSKXjja*!*»;* jfew í«o»,3uu kéí'kk mj-rrs'*,;**I94S, (évfolyam. I fxúm. . ÁKA: I* Jtort» $m Hsai, ijS-sáiáJr: „S»fSífe Kubába indultak nak, de még sok elintéznivalója akad. Hivatalos megbeszélések, rokoni látogatások. Az újságírónak, a nemzeti ezekben a napokban az Arany munkához és munkájában az sorsforduló közvetlen tanújá- Bika szálloda mutatta, ahova összes pártok és társadalmi nak, szemlélőjének és kissé csoportosan érkeztek a szabad rétegek támogatását kéri, mert részesének csak annyi a fela- országrész követei. csak egyesült erővel állíthatdata itt, hogy újrapergesse „Az oroszok minden képze- juk talpra hazánkat, a függ'et- emlékeit, belelapozzék sárgult letet felülmúló vendégszere- len, szabad és demokratikus irataiba, s már eleven újra az tettel gondoskodtak a képvi- Magyarországot, egész huszpnkét, huszonhárom selőkről. Minden képviselő a felszabadult ország ideig- év előtti történelem. Az a kor- még előjegyzési füzetet is ka- lenes kormánya a debreceni pénzügyi palotában kapott otthont Itt születik újjá a köz- igazgatási rend, s születik meg valamennyi törvényerejű rendelkezése közül a legnagyobb jelentőségű: „A nagybirtok- rendszer megszűri tetőséről és a földművesnép földhöz juttatásáról” szóló. Kísérő érdekessége, hogy a rendeletet a március 17-i 1VIinisztertanács* tárgyalta és fogadta el,' de az a Magyar Közlöny másnapi 18-i számában korábbi március 15-i keltezéssel jelent meg. A gazdasági élettel ekkor már élénkülést mutatott az ideiglenes főváros szellemi élete is. Az első kezdeményezéseket ebben a kommunista pártsajtó tette, mely szinte centruma lett a Budapest ostroma elől vidékre húzódott, vagy munkaszolgálatosokból idekerült haladó irodalmároknak, újságíróknak. De egyéb jelek is mutatták a kezdetné nyező szándékot. Debrecen ezekben a hóna' pókban fővárosi nevekkel büszkélkedhetett műsorain. S a környező községek, hajdúvárosok úgyszintén. Latabárék irodalmi kabaré nyitását tervezték, — Sárdyval, Orosz Júliával turnézta!^ A korszakra jellemző honoráriumért léptek fel legtöbb helyen, Hajdúböszörményben például ezer tojásért. Budapest már szabad volt, de az ostrom hónapjaitól meggyötört főváros szíve alig dobbant még. Az első szabad március 15-nek Debrecen adott fényt és pompát. Az első szabad májusnak szintén. Van valami, amire máigtarszak, midőn nemzeti létünk pott és hozzá piros-fehér-zöld tó*1 büszke az emlékezés, e során Debrecen másodszor volt ceruzát.” sorok írója, hogy készítője lea haza szíve, az ország fővá- „December huszonegyedikén hetett a szabad ország első rosa. ragyogó napsütésben fürdött színházi lapjának. A korabeli De hol is kezdjem az emlé- Debrecen. Minden házon nem- nyomdagondok miatt csak kezést, hogy képet adhassak a zetiszínű lobogót lengetett a egyetlen számig, igaz, de így küzdelmes folyamatról, mely szinte tavaszi szellő... Az ég szeP emlekíp az időben, a felszabadult keleti ország- is megajándékozta ezt a szőr- H2Sy valaminek előfutára lerészben 1944 őszével a társa- nyű csapásokkal sújtott »rá- hetett. dalmi, gazdasági talpraállás rost és rajta keresztül az egész ügyében indult? S amely nem nemzetet, hogy újjászületésé- kis mértékben segítette, hogy nek nagy ünnepét valóságos 1945. április 4-én, hazánk égé- tavaszi napsütésben ülje meg.” szenek szabaddá válásával már A nemzetgyűlés második és viszonylagosan rendezett ól- Debrecenben megtartott utollami formák között láthattunk só ülése december huszonket- hozzá az újjáépítő munkához, tedikén tíz órakor kezdődött Legjobb talán, ha mellőzök zsúfolt padsorok előtt, minden előzményt, s ott kéz- A politikai bizottság a dem az immár két hónapja könyvtárszobába vonult vissza, szabad város krónikáját, ahon- s a képviselők türelmetlen nan az új alkotmányos élet várakozása közben született születését számíthatjuk. Ezek- meg javaslata, melyet síri re a napokra a korabeli csendben dr. Balogh István „Debreceni Feltámadás” című hirdetett ki: emlékanyag a legmegbízhatóbb — Az ideiglenes nemzetforrás: gyűlés politikai bizottsága tisz„Már december tizenhatod!- teletteljesen indítványozza a kán, szombaton megkezdődtek nemzetgyűlésnek, hogy a kor- Debrecenben az előkészületek mány megalakításával Dálno- a huszonegyedikén összeülő ki Miklós Béla vezérezredes, nemzetgyűlésre. Megtartották ideiglenes nemzetgyűlési kép- az első helyszíni szemlét a viselő urat méltóztassék meg- református kollégium oratóri- bízni. urnában. Mindenek előtt pó- A napló tanúsága szerint „hosszantartó viharos taps és lelkes éljenzés” fogadta az ________ előterjesztést, mire az elnök h ázáról II. Rákóczi Ferenc és máris kihirdette a határozatot. Kossuth Lajos életnagyságú a kormány tagjaira a miképeit, amelyeket sikerült a niszterelnök tett javaslatot, az- tűzből kimenteni. tán ünnepélyesen elfogódottá Másnap az előkészületeket vált a hangja; végzők azt a szigorú utasítást — az ideiglenes magyar kapták, hogy sehol és soha kormány — mondotta —, is- nem szabad beszélni arról: mer; azokat a feladatokat, mikor és hol tartja ülését a amelyeknek megoldása a jelen nemzetgyűlés. Erre az óvatos- helyzetben reá hárul. Tudatá- ságra azért volt szükség, mert |-,an van annak, hogy messze félni lehetett, hogy a németek, kiható történelmi feladatra ha valahogyan tudomást sze- vállalkozik, és hogy működé- reznek a készülő eseményről, géért megbízójának, az ideig- a kollégium ellen légitámadást jenes nemzetgyűlésnek felelőshajtanak végre.” séggel tartozik. Tiszta szívvel Singerman, katonakarmester, aki az első szovjet színházat A legizgalmasabb képet er5s lélekkel fog hozzá a vezényelte nálunk, több, mint ZZ éve , Budapesttől Prágáig vonattal, innen Skócián és Kanadán keresztül repülőgéppel utaztak Kubába a magyar fiatalok. A száz, ifjú mezőgazdasági szakember között hárman képviselik megyénk fiatalságát — egy kartészmérnök, egy mezőgazdasági gépészmérnök, és egy állatorvos. Egy évre mentek, hogy segítsenek Kuba mezőgazdaságának fellendítésében, felkészültségükkel hozzájáruljanak a szocializmus útjára lépett távoli ország sajátos gondjainak megoldásához. Az elutazás előtt meglátogattuk a három fiatal szakembert. Kíváncsiak voltunk, milyen gondolatokkal készülnek a nagy útra. Kovács Lajost, a palotási Mondhat-e ennél többet egy termelőszövetkezet kertész- néhány hónapos asszonyka? A mérnökét a lakásán találjuk, férj utazási izgalma azonban A. termelőszövetkezetben már átragad rá, s elnyomja a felátadta a munkahelyét utódjá- feltörő féltést, aggódást. RöMi amolyan szellemi-export követek leszünk Kubában — mondja. — Ügy szeretnék dolgozni, hogy ne hozzak szégyent a magyarokra. Remélem, egy év múlva sokkal többet mondhatok... Dr. Glózik Andrást már harmadszor keressük. Ez a látogatásunk is csak fél szerencsével jár. A hangulatos balassagyarmati lakásban a felesége, dr. Gácsfalvi Ágnes orvosasszony fogad. — Milyen érzésekkel engedi el a férjét? — kérdezzük a fiatal feleséget. — Meglepődnek, ha azt mondom, hogy én buzdítottam Bandit az utazásra? Pedig nem lesz könnyű itthon, Ilyen volt a szabad ország első színházi újságja (barna) A hátralevő legtöbb időt azonban ifjú feleségére fordítja. Érthető, alig pér hónapos házasok. — Nagyon meglepődtem, amikor a KISZ megyei Bizottságától felkerestek, s megkérdezték: volna-e kedvem a feladatra — emlékszik vissza a sorsdöntő látogatásra. — Jó érzés járt át. Bár gondolkodási időt kértem, magamban már döntöttem... — Ezt nem is mondtad — szól közbe feddőleg az asz- szonyka. — Tudtam, hogy beleegyezel ... A választás nem véletlenül esett Lajosra, a tsz vezetőd javasolták. A tehetséges, szorgalmas fiatalember két éve dolgozik Palotáson. A felesége a szövetkezeti irodán bérelszámoló. Mindketten péld ,i~ san helytállnak. nyű a beleegyezés — fordulunk a fiatalasszonyhoz. — Senki sem engedné köny- nyű szívvel a párját ilyen hosszú útra — válaszol. tolták a betört ablakokat, azután kályhákat szereztek. a rendezők áthozatták a városvidesen készítik a negyven kilós csomagot — ennyit vihetnék magukkal — amelyben sok lesz a szakkönyv. Lajos még elmondja, hogy a gödöllői előkészítő tanfolyamon közölték velük, hogy Kuba délnyugati részébe, Oriente tartományba mennek. A közvetlen feladatokat odakint beszélik meg. Tanulják a spanyol nyelvet is, hogy mire kiérnek legalább megértsék a vendéoiátókat. . . Valliár Bélát, a Szécsényi Gépjavító Állomás mérnökét a termelési tanácskozásról hívatjuk ki. — A kubai ügyben? — kérdi kedélyesen. Egyelőre ez a mindennapok főkérdése. Béla még dolgozik, de idebent is az utazás a beszélgetések témája. Tőle még kérdezni sem kell, fiatalos hévvel megelőz. , . . , . , p hiszen nemsokára megérkezik — Egy más világ a Föld a kisbaba. Őszintén szólva, másik oldalán. Örömmel és én is szerettem volna elutaz- várakozással tekintek kubai ni. Tudom, hogy kevés az szereplésem elé... orvos is Kubában. Ám a kis Béla nem hagy itthon fele- Jövevény miatt ez egyelőre lehetetlen. A fiatal házaspár köztiszteletben áll a városban és a környéken. Mindketten mo- horaiak, együtt járták az iskolákat, az egyetemet. A férj, dr. Glózik András a város állatorvosa. — Bandi megígérte, hogy sok levelet ír. Részletesein beszámol hogyan telnek a napjaik. Visz magával filmfelvevőt is. Szeretne sok színes és fekete filmet készíteni. Ezek a megemlékezések örök élményt jelentenek majd számunkra — meséli a fiatalasszony. Tőle tudjuk meg azt is, hogy az állatorvosok és az állattenyésztők Havanna környékére kerülnek. S még egy itthoni érdekességet. — A férjemnek az a kívánsága, hogy mielőtt elutaznak Vnegnézhesse még egyszer a Fradit. Az idő nagyon elszaladt. , _ , ......................... nem tudunk várni tovább. g ot Beieegyezesukkei minden Megkérjük dr. Gácsfalvi Ág- akadaly elhárult az utazas nest tolmácsolja férjének a elöl. A gépjavító kollektivá- jókívánságainkat, jának hiányzik majd, de a a nógrádi fiatalok, a többi kollégák büszkék is, hogy ép- kilencvenhéttel már Kubában pen Szécsényből választottak vannak. Olyan megtisztelő fel- valakit erre a feladatra. adatra kaptak meghívást, A részletekről Béla sem amelyre még sokan vállalkozóid sokat mondani. tunk volna szívesen. Nem lesz — A tájékoztatás szerint könnyű dolguk, hiszen a nyela gépészek is Oriente tar- v\ nehézségek, a hazaitól elté- tományba mennek. A mező- klimatikus viszonyok, az gazdaság gépesítésében, a ismeretlen szokások, a kubai gépek javításának megszer- konyha megnehezítik tévé- vezésében kell segítenünk — kenységüket^ Ám, aki vállalta magyarázza. M ~ * * * séget. Amikor közölték vele, — Azért nem lehetett köny- hogy ő az egyik jelölt, csupán annyi haladékot kért, amíg a szüleivel is megbeszélte a dőlLelkesedés cseng a hangjában. Tudja, hogy nem turisezt a megbízatást, számolt ezekkel. A fiúkat nyilván fűti az ismeretlen tájak, népek iztaútra mennek, sokszor kell Salnaa, azonban s ezt min. .. . 1 riűrfinlrnlr morfroo'olmeito __ m ajd a gépre ülni, vagy szerelni is. A munka a vérében van, szeret dolgozni. Feltételezi hogy nem találja degyikük megfogalmazta tisztában vannak missziójukkal. Ügy érzem jól választott a szemben magát megoldhatat- KISZ megyei Bizottsága. Fia- lan feladattal. A munkán ki- táljaink megállják a helyüket, vül azonbaVi egzotikum, a Reméljük szép sikerekről szá- messzesség, a más szokások molhatunk be egy év múltán, is érdeklik. Elhatározta, hogy S talán előbb is, ha megkapjuk részletes naplót vezet az él- a megígért kubai leveleket, ményeiről. Pádár András Kössön selyemtermelési szerződési / Befektetés nélkül 1000—2000 forint mellékjövedelmet érhet el egy vagy két adag selyemhernyó felnevelésével. A fonható I. és II. osztályú selyemgubó átvételi ára 40 forint kilogrammonként, az „EXTRA” gubóért 10 forint felárat fizetünk! Jelentkezés és felvilágosítás a helybeli földművesszövetkezeteknél.
