Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-20 / 92. szám
VILÄG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP N'OCKAO. BI Z OT T S Á G A tS A MEG VE f T AN Á'GS -LAP J'A XXIII. ÉVF. 92. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1967. Április 20. csütörtök Aw konsri'essziis O t esztendeje sincs, hogy befejeződött ország- szerte a mezőgazdaság szocialista átalakítása, de a termelőszövetkezeti közös gazdálkodás máris minőségi átalakuláshoz vezetett Öt esztendő fejlődése éppen elegendő volt ahhoz, hogy bebizonyosodjon: az új tartalomnak már nem mindenütt felelnek meg a régi formák. Űj központi irányítási módszerekre, fejlettebb gazdálkodásra és vezetésre, nagyobb üzemi önállóságra, különféle újszerű intézkedésekre, sőt új törvényekre van szükség. A szocialista mezőgazdaság ellentmondásai közül példaként kínálkozik a nagyarányú állami támogatás és a gyenge tsz-ek viszonylag nagy száma közötti ellentét. S most nem is az ellentmondás ismert okait kívánom elemezni, vagyis a mezőgazdaság korábbi fejletlenségét, a gazdasági-technikai alapok hiányát, a mostoha természeti adottságokat, hanem rendszerünk, a szocializmus gondokon is átsugárzó erejét. lVlert bármennyire is akadályozták vagy akadályozzák még ma is egyes tsz-ekben objektív és szubjektív okok a gyorsabb ütemű fejlődést, a tsz-tagok ott, a gyengének minősített tsz-ben is szakítottak az egyéni gazdálkodás nyomasztó örökségeivel, nyu- godtabbá, emberibbé, kulturáltabbá, tehát biztonságosabbá formálódott eleiük, életmódjuk. Egy gyengének nevezhető tsz-ben beszélgettem nemrégiben a tsz-tagokkal és akarva, nem akarva oda lyukadtunk ki, hogy a tsz-tag szemszögéből nézve ma már talán nincs is gyenge tsz. Hiszen több éves gyakorlat már, hogy állami hozzájárulásból általában mindig haza vittek a tervezett jövedelmet, s a váratlan nehézségek idején is megjelent a segítő kéz. A gyenge tsz-ekben gazdálkodó tsz-tagok is vásároltak televíziót, motorkerékpárt, építettek új házakat, kicserélték régi bútorukat újra, korszerűbbre, s szakítottak hely- hezkotött, kuporgató. igénytelen, régi életmódjukkal. Nem véletlen az, hogy már számtalan új tag kopogtat megyénkben is a tsz-irodák ajtaján, hogy átnyújtsa felvételi kérelmét. A példaként említett gyenge tsz-ben is tizenkét, nagyobbára fiatal nő es férfi kérte felvételét Természetesen a tsz-ek Irányába történő orientálódás nem kizárólag a jövedelmi biztonság eredménye, hiszen a jövedelem a tsz-ekben már évek óta a tervezett összeg körül mozog. Nagyban hozzájárultak ehhez azok az új intézkedések, amelyek a IX. pártkongresszus határozatai nyomán egymás után napvilágot láttak. A népmesék egyik alapmotívuma, amikor a száz éven át alvó hős felébred álmából és elcsodálkozik: lám, mi minden történt száz esztendő alatt. A mai mesében elegendő lenne tíz esztendeig altatni a hőst, hogy felébredvén ne ismerjen rá korábbi falujára, a társai, szomszédai rokonai gondolkozására, életmódjára. Kinek a képzelete érhetett fel még csak tíz esztendeje is odáig, hogy 1967- ben már közismert fogalommá válik a nyugdíjas paraszt, a táppénz, az anyasági segély és a különféle család- védelmi intézkedés a termelőszövetkezetben ? Most pedig — a mai napon — elkezdi munkáját a tsz-tagok legmagasabb rendű képviseleti szerve: a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusa. S a korgresz- szuson többi között megvitatásra kerül az új tsz-tör- vény szövegjavaslata is, amely a tsz-tagok anyagi biztonságát egyik javaslati pontjában törvényerőre emeli, minthogy a jövedelem ki- egyenlítése, mint elsőrendű költségtényező, a mezőgazda- sági üzemek egyik kötelezettségévé válik. Mindez azonban csak egy kis része annak a nagy anyagnak, amely a tsz-tagság háromnapos, kongresszusi tanácskozásán napirendre kerül, vagy kívánkozik. Az önállóságra megérett tsz-tagok minden bizonnyal felvetik megnövekedett önállóságukkal járó gondjaikat, az új területi szövetségek iránt támasztott követelményeiket. Megyénk kongresszusi küldöttei pedig, amint azt már több nyilatkozatuk, eddigi megszólaltatásuk tanúsíja, mindenképpen szóba hozzák a hegyvidéki gazdálkodás különleges problémáit, beszelni fognak Nógrád megye sajátosságairól és elmondják ja- . vaslalaikat. A tsz-ek küldöttválasztó közgyűlései, a megyei küldöttgyűlés szembetűnően tanúsítja, hogy tsz-tagságunk megérett már a legmagasabb szintű tanácskozásra is, hiszen felvetéseikből, elmondott tapasztalataikból, módszereikből, aggódásaikból és örömet sugárzó megállapításaikból egyformán a közös iránti fokozott felelősség sugárzott. Már a megyei küldöttgyűlésnek is az volt a fő mondanivalója, hogy miképpen is lehetne meggyorsítani termelőszövetkezeteink fejlődését. Megfontoltság és bátorság jellemezte a terveket, javaslatokat, akár a termés növelése, a termelésszerkezet átalakítása, a korszerűbb munkadíjazási formák, vagy a szociális-kulturális alap felhasználási módja került szóba, akár a gazdasági-technikai megalapozás kérdéseit vitatták. Tsz-tagjaink érett, előrelátó, megfontolt gondolkozása és megnyilatkozásai, amelyek a népgazdasági és kisebb közösségi érdekeket sem hagyták figyelmen kívül, kihangsúlyozták már önmagukban is, hogy a termelőszövetkezetek gyorsabb fejlődésének ügye mindannyiunkat érintő, társadalmi kérdés. Érthető, hogy a tsz-kongresszus tanácskozását, az ott meghozandó döntéseket az egész ország fokozott figyelme kíséri, a küldöttek maguk mögött érezhetik a párt, a munkásosztály és valamennyi dolgozó rokonszenvét, támogatását. V alamennyien várakozással tekintünk a nagy tanácskozás elé, s szívélyes barátsággal, mély együttérzéssel köszöntjük a tsz-tagok első kongresszusát és további sikereket kívánunk szocializmust építő parasztságunknak, szövetkezeti tagjainknak. Lakos György Kitüntetések a tsz-kongresszus alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusa alkalmából kitüntetéseket adományozott a termelőszövetkezeti mozgalom arra legérdemesebb dolgozóinak. A kitüntetéseket szerdán délután a parlament kupolacsarnokában Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. A kitüntetésnél jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Focic Jenő, a Miniszter- tanács elnöke, Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, Dobi István, Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, és Di- mény Imre mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszter. Losonczi Pál köszöntötte a kitüntetetteket, akikben az ország — mint mondotta — a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kiváló harcosait és munkásait tiszteli. Ezután az Elnöki Tanács elnöke átadta a kitüntetéseket Nógrád megyéből hatan részesültek kormánykitüntetésben. A Munka Érdemrend arany- fokozatát kapta: Kapás József, a drégelypalánki Szondy György Tsz elnöke, a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésiben részesült: özvegy Palkvvics Béláné, a nagyoroszi Egyetértés Tsz állatgondozója, Szabó Bera István, a kazári Zöldmező Tsz elnöke. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést kapták: Bugyi Istvánná, a vanyarci Virágzó Tsz állatgondozója, Józsa Károly, a ludányhalaszi Alkotmány Tsz elnöke és Szikom András, a rétsági Búzakalász Tsz elnöke. Ezután a Népköztársaság Elnöki Tanácsa fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. F akitermelésen A Cserháti Erdőgazdaság nagy gondot fordít a kivágott erdők pótlására, az erdők rendbehozására. Sok helyen a kopár, erózió szabdalta hegyoldalak fásításáért fáradoznak. A munkák pontos tervek alapján folynak, minden erdészetnek, minden erdőrésznek az úgynevezett erdőművelési terv szabja meg a tennivalóit. Szügy mellett — az egykori Hanzéli-féle erdőrészben — csaknem tíz hektárnyi területről termelték le a faanyagot a Szécsényi Erdészet munkásai a télen és a kora tavasszal. Pázmány István motorfűrészes brigádja 1300 köbméter fát vágott ki. A faanyag felét szerfaként értékesítik azoknak a termelő- szövetkezeteknek, amelyek építkezésekhez igénylik. A másik felét vastag tűzifának adja el az erdőgazdaság. Kalász István kerületvezető erdész irányítja a jelentős munkát. Egyelőre még a faanyag elszállításán dolgoznak, de rövidesen hozzálátnak a tuskókiemeléshez, mivel ezen a területen az őszszel már fásítanak. Ha a gépesített tuskókiemelést sikerül gyorsan befejezni, megmunkálják a területet, amit szeptemberig takarmánytermesztésre használnak. Az őszi erdőtelepítéshez a csemetekertekben már nevelik a tölgy-csemetéket. A faanyag egy részét szerfának adják el. Kérgezik a fát A gallyat, tűzifát elszállítják a kitermelés helyéről. Foto: Koppány György Az Egri Gárdonyi Géza programja Csaknem háromezer fiatal — Ilka Hál a fővédnök — Diáktanács veszi át a fesztivál-város tanácsának vezetését Már hírt adtunk arról, hogy 1967. május 19—22 között négy megye — Nógrád, Pest, Szolnok és Heves középiskolás és szakmunkásképzős fiataljainak részvételével Egerben rendezik meg a Gárdonyi Géza Diáknapokat. A hét elején Sebestyén János, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Heves megyei Bizottságának első titkára, a Gárdonyi Géza Diáknapok rendező bizottságának elnöke az előkészületekről, a négy napos programról tájé koztatta a sajtó munkatársait. Elmondotta, hogy a Gárdonyi Géza Diáknapok program-felhívását már 1966 decemberében megkapták az Egerbe érkező megyék középiskolás és szakmunkástanuló intézményei. — A felhívásban meghatároztuk azokat a célokat, melyek a diáknapokkal kapcsolatban mind a felkészülésre, mind pedig a programok jellegére vonatkoztak. Célkitűzéseink között szerepel elsősorban az 1966—67-es év főbb po- lit'kai feladatai, az MSZMP IX. kongresszusa határozatainak végrehajtása, illetve a KISZ soron következő kongresszusának és a Nagy Októ- én megérkeznek a megyék külberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója előkészítése, méltó megünneplése és az ehhez .kapcsolódó nevelési lehetőségek kihasználása. A program már elkészült, a szervező bizottság, amely a négy megye KISZ bizottságának küldötteiből áll, megkezdte munkáját. A diáknapok fővédnöke llku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, művelődésügyi miniszter. Védnökök Nádor György, a döttei. akiket a patronáló iskolák fiataljai fogadnak. Este fél nyolckor a város öt pontján harsonák jelzik a diáknapok megnyitását. Ekkor adja át dr. Lendvai Vilmos. Eger Város Tanácsa vb-einöké a barakk stílusban, aranyozot- tan elkészített hatvan centi nagyságú, a város címerével ellátott városkapu kulcsot és az önkormányzatot a fesztivál- város diáktanácsának. Ünnepi megnyitó beszédet Hk« Pál, az MSZMP Politikai BizottsáKISZ Központi Bizottságának póttagja, művelődésügyi középiskolai és szakmunkás- tanuló osztályának vezetője, Virizlai György, a SZOT titkára és mások, politikai munkások, művészek, tanácsi vezetők. A négy napos programra eddig 48 középiskola és szakmunminiszter mond. „Egy este a városban” címmel történelmi vár-, illetve hang. és fényjátékot mutatnak be 1552-től 1967- ig, korabeli öltözékben. A négy megye fiataljai közösen mondják el Dobó esküjét. Másnap, május 20-án rendezik meg az ifjú kommunista kásképző iskola jelentette be diákaktíva értekezletet, az írórészvételét, s csaknem háromezer fiatalra számít a rendező bizottság. Gazdag, rendkívül színes programot b’ztosítanak a diáknapok idejére. Már május 19olvasó és művész—diák találkozót, a vers- és prózamondók, a hangszer- és énekszólók bemu- íatóját. Az irodalmi színpadok szereplése után nyitják még a szakmunkástanulók vizsgaremekeiből készült kiállítást, a képzőművészeti, iparművészeti és fotó bemutatót. Az estet a tánczenekarok és táncdal- énekesek szereplése zárja. Vasárnap az énekkarok, zenekarok, kamaraegyüttesek lépnek a közönség elé, majd megrendezik a KISZ-vezetök tanácskozását. A társastánc bemutató után a Dobó-téren 500 fős énekkar Cser Gusztáv zeneszerző vezényletével Dal a felszabadulásról című művét tolmácsolja. Mintegy tízezer fiatal részvételével ifjúsági nagygyűlést szerveznek, majd a strandon diákbál zárja ezt a nabot. Az •♦.első napon a népitáncosok lépnek a zsűri elé, majd a szakmai megbeszélés után gáladélutánr szerveznek a Gárdonyi Géza színházban. ahol a találkozó aranyérmes szólistái, együttesei adnak műsort Érdekesség még. hogy most először külön sajtója is lesz .i diáknapoknak Az öjni? naponta közli az eseményeket, pályaműveket stb. A televízió 20-án, a rádió 21-én ad helyszíni közvetítést.
