Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-20 / 92. szám

2 N ő C R .4 D JS4W7 torfTls 2D. csmft, (dk Vita Porto Ricáról NEW YORK (TASZSZ) Az Egyesült Államok — mint ismeretes — a „szaba­don csatlakozott állam” ter­minológiáját találta Id a Ka- rib-tengeri szigetország státu­szának meghatározására, ami ellen Porto Rico panaszt nyújtott be az ENSZ 24-es bizottságához. Az Egyesült Államok kép­viselője más államok aktív támogatása mellett azzal ér­velt, hogy a kérdés megvita­tása a bizottságban már ön­magában véve beavatkozás e terület népének belügyeibe. A Szovjetunió, Lengyelország, Bulgária, Szíria és Tanzania képviselői viszont síkra száll­tak a Porto Rico-i kérdés ha­ladéktalan megvitatása mel­lett. Sahov, a Szovjetunió kép­viselője felszólalásában nyíl­tan rámutatott, hogy Porto Rico lényegében az Egyesült Államok jogfosztott gyarma­ta és a bizottságnak köteles­sége megvizsgálni a Porto Ri­co-i kérdést. Az EAK miniszterelnöke Szíriában DAMASZKUSZ (MTI) Kedden délután megtartotta az első, kétórás megbeszélést a Mohamed Szidki Szolimán miniszterelnök vezette egyip­tomi és a Juszef Zuajen minisz­terelnök vezetése alatt álló Szí­riái kormányküldöttség. Szí­riának az Egyesült Arab Köz­társaságból történt 1961-es ki­válása óta Szolimán a legma­gasabb rangú egyiptomi poli­tikus. aki hivatalosan elláto­gat Szíriába. A tanácskozás után Makhusz szíriai minisz­terelnökhelyettes és külügymi­niszter közölte, hogy bizonyos országok politikáját, a dél-ará- biai kérdést és az imperialis­ták által szőtt terveket vitat­ták meg. Zuajen szíriai miniszterel­nök jegyzékben kérte a liba­noni kormányt, javasolja az amerikai 6. flotta, májusra ter­vezett libanoni látogatásának elhalasztását. Mint ismeretes, Eskol izraeli miniszterelnök kijelentette: az Izraelt fenye­gető bármilyen veszély esetén a 6. amerikai flotta beavatkoz­na, hogy biztosítsa Izrael biz­tonságát. Beirutban kedden bejelen­tették, hogy az amerikai flotta libanoni látogatását bizonyta­lan időre elhalasztották. Willi Stoph miniszterelnök Öt év alatt 28—32 százalékkal no a nemzeti jövedelem Folytatta munkáját a NSZEP VII. kongresszusa Mi az üzlet? BERLIN (MTI) Willi Stoph miniszterelnök beszámolójával kezdődött az NSZEP VII. kongresszusának szerdai tanácskozása. A „Nép- gazdasági feladatok megvaló­sítása” című referátumban az NDK minisztertanácsának el­nöke elsősorban az elkövetke­ző években megvalósítandó fel­adatokkal foglalkozott. Az NDK miniszterelnöke az elkövetkező három év népgaz­dasági feladatairól beszélve ki­emelte a népgazdaság tervsze­rű arányos fejlesztésének és a szocialista gazdasági rendszer megvalósulásának szükséges­ségét. Megjegyezte, hegy 1965-höz képest 1970-re a nemzeti jövedelemnek 28 —32 százalékkal kell emelkednie. Ennek feltétele, hogy az ipar­ban 40—50 százalékkal, az építőiparban 35—40 százalék­kal és a mezőgazdaságban 30 —35 százalékkal emelkedjék a munka termelékenysége. A beruházások 1970-ben —• 1965-höz képest — 48—52 szá­zalékkal emelkednek majd. Ez megköveteli az építkezések leg­alább 40 százalékos növelését. 1970-re az ipari termelésnek 137—140 százalékra kell növe­kednie. A mezőgazdaságban a növényi és állati termékek elő­állításának olyan mértékű fo­kozását irányozták elő. ami lehetővé teszi a lakosság bel­ső erőből történő ellátását. A piacra kerülő állati termékek előállítását 1970-re 120—125 százalékra kell növelni. A szónok beszélt az NDK külkereskedelme előtt álló fel­adatokról, és megállapította, hogy a kivitel összvoiumene 1970-re eléri majd az évi 33—35 millárd márkát. Kiemelte a szocialista orszá­gok közötti kereskedelem je­lentőségét az NDK népgazda­ság szempontjából. Elmondot­ta. hogy az árucserekapcsola­tok növelésével és a gyakorla­ti együttműködés fokozásával, például a Szovjetunióval 1970- re 145—150 százalékra növek­szik az NDK árucsereforgal­ma. Willi Stoph a továbbiakban megállapította, hogy a régi tervezési és vezetési módsze­rek már nem alkalmasak a je­lenkori fejlődés problémáinak megoldására. A szónok több ízben aláhúzta a szocialista or­szágok között kialakuló nemzetközi munkameg­osztás hatalmas jelentő­ségét. Az egyes dolgozók és a ve­zetők felelősségéről beszélve hangsúlyozta, hogy az elkö­vetkező időszakban minde­nütt még jobban meg kell tanulni szocialista módon gaz­dálkodni. Az NDK minisztertanácsá­nak elnöke befejezésül fel­hívta a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóit, hogy együttműködve a többi szo­cialista ország dolgozóival, egyesítsék erőfeszítéseiket a nemes célok, a szocializmus győzelme és a béke biztosítá­sa érdekében. Pogromok Jáván Kínai kereskedőket vettek őrizetbe DJAKARTA (MTI) A REUTER legújabb jelen­tése kétségtelenné teszi, hogy az indonéz jobboldali sajtó Kína-ellenes uszítása ered­ménnyel járt Hétfőn és ked­den ugyanis több ezer jobb­oldali fiatal rendezett pogro­mot Jáva több városában. Si- tubondo városában — ahol ko­rábban a helyi kínai lakosság tüntetett a kormány elnyomó Intézkedései ellen — cok felgyújtották a gépkocsijait összetörték a mo­torkerékpárokat és kerékpáro­kat. A kelet-jávai Panarukan- ban kedden sok kínai házát felgyújtották. A házakból ki­cipelték a bútorokat és az ut­cákon máglyát raktak belő­lük. A fővárosban, Djakartában a hatóságok sok kínai keres­kedőt őrizetbe vettek, mert állítólag kommunista propa­ganda tevékenységet pénzel­tek. Az ANTARA jelentése szerint az egyik kínai keres­kedő a kórházban meghalt. A kereskedő — állítja a hírügy­nökség — sebeket ejtett ön­magán és sérüléseibe halt be­le. A REUTER arról is hírt ad, hogy Adam Malik indonéz külügyminiszter hivatalos for­mában is bejelentette, kilép a Murba Pártból, amelynek 22 éves egyik alapítója volt. suhan- (Djakartai sajtójelentések sze- kínaiak pint a Murba Párt több ízben is tiltakozott, amiatt, hogy In­donézia nyugati gazdasági „segélyt” kérjen, mert ezzel kiszolgáltatja magát a nem­zetközi monopoltőkének. — a szerk.) Külföldi események PÁRIZS (MTI) Huszonötezer sztrájkoló bá­nyász és kohász tüntetett ked­den Lotharingia négy kisebb városában, miután a hatósá­gok betiltották a Metzbe. majd Thíonville-be meghirdetett tüntetést. TOKIO (AP) A jelenleg Tokióban tartóz­kodó Pavicsevics jugoszláv külügyminiszterhelyettes ki­jelentette, hogy Tito ehiök, aki márciusra tervezett japáni lá­togatását a jugoszláv választá­sok miatt kénytelen volt elha­lasztani, egy későbbi időpont­ban ellátogat Japánba. Mennyiért nácitlanítanak a Német Szövetségi Köztársaság­ban egy SS-t? A legolcsóbbnak kétségkívül a Deutsche Nachrichten című lap kozmetikai hirdetésében tett ajánlat ígérkezik: „Végre tetoválás nélkül. Biztos eltá­volítás „Tatosannál” 24, — illetve 40, — márka.” Nem aggasztó összeg, va­lóban. Ami ennél sokkal ag­gasztóbb: vajon a volt SS-ek ma már szívesen távolítják-e el a „dicsőséges idők”-re em­lékeztető, és arról valló teto­válást a szövetségi köztársa­ságban? Félő, hogy nem. Erre utal, többi más jelenségen kivül, az a „Felhívás a világ lelkiis­meretéhez” című dokumentum is, amely neves NDK-beli személyiségek (dr. Arnold Zweig író, a Német Művésze­ti Akadémia tiszteletbeli el­nöke, a Kelet—Nyugat Német PEN Központ tiszteletbeli el­nöke, dr. Walter Friedrich professzor, az NDK Béketaná­csának elnöke, dr. D. Emil Fuchs teológiai professzor és mások) a világ közvélemé­nyéhez, a Nyugat-Németor- szágban veszedelmesen terje­dő újnácizmusról szóló bátor, figyelmeztető szavait tartal­mazza. Többek között ezeket: „Mi, e felhívás aláírói, akik­nek bőséges tapasztalataink vannak a fasiszta német múlt legkeservesebb időszakából, feljogosítva érezzük magun­kat és kötelességünknek tart­juk, hogy kijelentsük: a nyu­gatnémet lakosságnak — most újólag — semmi sem árthat jobban, mintha elködösítik a szélsőjobboldali veszélyt és az új nácizmus terjedését normá­lisnak és ártalmatlannak állít­ják be. Ezt a demagóg feladatot a Szövetségi Köztársaság mi­niszterein és más politikusain kivül most magukra vállalták néhányan az Egyesült Álla­mokban is. Az American Council of Germany egyik csoportja, amely Kiesinger a hidegháború teoretikusa köré tömörül és támogatja John­son és McNamara förtelmes vietnami agresszióját, egy most közzétett írásában ta­gadja, hogy Nyugat-Németor- szágban fennáll az újnácizmus veszélye és indokolatlannak nevezi a világszerte megnyil­vánuló tiltakozást Magatartásuk riasztó. Ál­lásfoglalásukkal hátba támad­ják a nácizmus minden el­lenfelét. A világ egyszer már drágán, véres áldozatokkal fi­zette meg azt a tényt hogy a nyugati hatalmak vezető ál­lamférfi ai tagadták a náci­veszélyt” Nos, azt hisszük, felesleges a kommentár. Talán még csak néhány szót ezzel kapcsolat­ban a nyugati szövetségesek felelősségéről, akiket a német politikát illetően most is kö­telez az 1945-ben Jaltában ki­adott hivatalos közlemény aláírása. Ez kimondja: „Nincs szándékunkban meg­semmisíteni a német népet, da a németek csak akkor táplál­hatnak reményt a méltó élet­re és megfelelő helyre a né­pek közösségében, ha a ná­cizmust és a militarizmust ki­irtották.” Vajon, nyugodt lelkiismeret­tel remélhetjük-e mindezt azok után, hogy a Deutsche Nachrichten kozmetikai hir­detése bizonyítja: a nácitla- nítás már nem üzlet a szö­vetségi köztársaságban. Sem a hirdető kozmetikai szalonnak, sem pedig esetle­ges vendégeinek, akik számá­ra már-már kifizetődőbb ha testükön marad az a tes tetoválás. T. neveze­MEOHALT ADEHUEB BONN (MTI) Dr. Konrad Adenauer volt nyugatnémet kancellár szer­dán 13,21 órakor meghalt. A halál oka influenzával kap­csolatos, bronchitis által előidézett vérkeringés! és meggyengült szívműködés volt. A halál hírét dr. Eduard Ackermann, a CDU—CSU parlamenti frakciójának sz»> vivője jelentette be. (DPA) A rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RADIO: 8.22: Mindenki kedvére: — Közben: 9.00—9.10: Időszerű nemzetközi kérdések. — 10.10: Régi tánc­dalainkból. — 10.39: Pillantás Velencére. — 12.15: Iphigenia Taurisban. — 13.03: A törvénykönyv. 13.18. Dandi Kis Károly népi zenekara játszik. — 13.47: Duettek. — 14.10: Bob her­ceg. — 14.49: Kóruspódium. — 15.15: Nagy énekesek élet­regénye. Christa Ludwig. — 16.05: Mindent egy helyen. — 16.20: Martin Möhle együttese játszik. — 16.37: Leopárd. — 16.57: Hallgatóink «gyeimébe. — 17.15: Színes népi muzsika. 1S.06: Mire a kakas megszólal... — 19.30: Harminc után. — 19.35; Közvetítés a Zeneakadémiáról. A Magyar Rá­dió és Televízió szlmfónikus zenekarának bérleti hangver­senye. — Kb.: 20.30: Czine Mihály könyvszemléje. — Kb.: 20.45—20.50: Hírek. Időjárás. — Kb.: 21.35: Tánczene. — 22.20: Sporthírek. — 22.25: Operettrészletek. — 22.40: Ko­runk gondolkodói a techniclzmusról. — 23.00: Thomas ope­ráiból. — 23.00—0.25: Maurice ChevaUer énekel, a Kuba zenekar játszik. — Közben: — 24.00—0.10: Hírek. Időjá­rás. PETŐFI RADIO: lO.flfl: Az éneklő domb — és más ér­dekességek. — 10.25: Leninről. — 10.45: Brahms; D-dúr sze­renád. — 11.39: Egy tánc meghódítja a világot. — 12.45: Ez Itt Levédia. — 13.05: Msztyiszlav Rosztropovics gordon- kázik. — 14.00: Kettőtől — hatig... A Petőfi Rádió zenés délutánja. — 18.10: Hangverseny a stúdióban. — 18.40: A gazdasági mechanizmus reformja és a mezőgazdaság II. — 18.50: A jazz kedvelőinek. — 19.10: Richard Tauber énekel. — 19.30: A XX. század nagy írói. — 20.30: Frank Sinatra énekel, a Gordon Jenkins zenekar játszik. — 21.00: Labor- falvi öröksége. — 21.49: Verbunkosok. — 22.24: Msztyiszlav Rosztropovics gordonkázik. — 23.00—23.15: Hírek. Időjá­rás. A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORA: 8.10: Iskola-TV. — 10.15: Műsorismertetés. — 10.16: „Angyal” kalandjai. Csalás a ringben. — 11.10: Iskola-TV. — 11.30: Ütrakészen. Riport- film. (Ism.) — 13.40: lskola-TV. 17.43: Műsorismertetés. — 17.45: Hétmérföldes kamera. Üttörőhíradö (ism.) — 18.00: Hírek. — 18.05: A Magyar Hirdető műsora. — 18.15: A világ térképe előtt. — 18.30: Sokszemközt. — 15.00: Kapcsol­juk ... — 19.25: Telesport. — 19.50: Esti mese. — 20.00: TV- Híradó. — 20.20: Halló fiúkl Halló lányok! — 21.20: Kap­csoljuk a Zeneakadémiát. — 22.05: TV-Híradó — 2. ki­adás. BESZTERCEBÁNYA: 15.00: Nemzetközi ifjúsági labdarú- ;ó-torna. — 17.50: Gyermekműsor. — 18.40: Esti mese. — 9.00: TV-IIíradó. — 19.20: Tudomány és technika. — 19.35: \ Traditional Club játszik. — 20.20: Anyai szív (Szovjet film). — 22.30: TV-Híradó. Dr. King igazsága „Itt állok, másként nem te­hetek. ..” Luther Márton sza­vai ezek — és stílusosabb idézetet keresve sem talál­hatnánk most, hogy arról a dr. Martin Luther King ame­rikai lelkészről szólunk, aki nevében éppen Luther Már­ton emlékét őrzi. Mégsem csupán forma sze­rint stílusos ez az idézet. A Nobel-békedíjas amerikai né­ger lelkész, amikor _ a múlt hét végén részt vett és fel­szólalt az Egyesült Államok történetének legnagyobb, ne­gyedmillió embert megmozga­tó béketüntetésén —, ember-* ként, keresztényként és né­ger vezetőként egyaránt nem tehetett másként. Akadt Amerikában néger szervezet, amely megkérdője­lezte ezt a szükségszerűséget. A tekintélyes, népes tagságú NAACP, a Színesbőrűek Ha­ladásáért Küzdő Szövetség vezetősége például már jó elő­re rendreutasította Kinget. Ez a szervezet sem vitatja, hogy Vietnamnak béke kell, de elhibázottnak tartja azt, ami a hétvégi monstre tün­tetés egyik legfigyelemre­méltóbb erénye volt: tudni­illik a háború elleni mozga­lom és a néger polgárjogi mozgalom ilyen közvetlen összekapcsolását. A NAACP vezetősége úgy véli, hogy vannak szervezetek, ame­lyeknek az előbbi, a néger szervezeteknek viszont az utóbbi küzdelem az elsőszá­mú feladata. Valójában azonban a NAACP-nek nincs igaza. S alighanem éppen az amerikai valóság tényei döbbentették rá dr. Martin Luther Kinget, hogy a négerek jogaiért folytatott küzdelem elválaszt­hatatlan a vietnami agresz- szió elleni tiltakozástól. Az Egyesült Államok lakos­ságának csupán tizenegy szá­zaléka néger, ám a színesbő­rűek számaránya a harcoló csapategységeknél ennek ép­pen a kétszerese: 20—23 szá­zalék. Természetesen nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy a Pentagon a behívásoknál „utazik” a négerekre. Sőt, azt is hajlandók vagyunk elhin­ni, hogy a néger katonák egy része önként jelentkezett a vietnami frontszolgálatra. Mégis, mi az oka a két szám­arány közötti különös arány­talanságnak? A behívásoknál a katonai hatóságok elsősor­ban a szakképzetlen férfiakat szólítják a gyalogság zászla­ja alá. És az Egyesült Álla­mokban ezek aránya a nége­rek között magasabb, mint a fehéreknél. Az egyenlőtlenség, a faji megkülönböztetés így közvetve érezteti hatását a harcoló alakulatok összetéte­lében. Közvetve — de érez­teti. Íme, egy konkrét, kéz­zelfogható példa a háború és a néger mozgalom közötti szerves összefüggésre. És az önkéntesek? ők újabb példával szolgálnak. Zsold- juk azt a bért pótolja, ami­hez bőrük színe miatt a bé­kés munkában nem juthatnak hozzá. — Végtére immár a gazdasági fellendülés idején sem szűnt meg a milliókban számlált munkanélküli sereg Amerikában. A tüntetésen a hét végén vittek egy ilyen táblát is: „A szegénységet pusztítsák el, ne a vietnami népet!” Ebben a jelszóban sűrűsödik igazán a négerek jogai és lehetőségei, illetve a háború elleni moz­galom közötti közvetlen kap­csolat. Az Egyesült Államok napjainkban havonta kétmil­liárd dollárt költ a vietnami háborúra. Azért, hogy — ál' lítólag „megvédjen” tizenhat- millió dél-vietnamit többsé­gük akarata ellenére. — Vi­szont az Egyesült Államokban hivatalos adatok szerint ke­reken 34 millió ember a kor­mány által meghatározott nyomorszint alatt él. Johnson elnök, röviddel beiktatása után meghirdette „hadjára' tát” a szegénység ellen. Azóta két és negyed év telt el, de az Egyesült Államok ezalatt kevesebb, mint négymillárd dollárt költött erre a célra. Azaz: két hónap alatt töb bet költ dél-vietnami életek kioltására, mint amennyit Johnson elnöksége óta a nyo­morgó amerikaiak életének megkönnyítésére fordított. És ezeknek az amerikaiaknak je­lentékeny része néger, s még inkább igaz megfordítva: a négerek nagy többsége ezen amerikaiak csoportjába tarto­zik. Ezért mondatja az amerikai valóság logikája a háborúel­lenes tüntetés egyik vezérszó­nokává előlépett dr. Martin Luther King-gel „Itt állok, másként nem tehetek...” Serény Péter Garrisont vádolják NEW ORLEANS (MTI) Nyugati hírügynökségek je­lentik, hogy Dean A. Andrew* ügyvéd 100 000 dolláros kár­térítési igényt jelentett be a Kennody-gyilkosság felderíté­sén fáradozó Garrison New Orieans-i kerületi ügyész el­len. Andrews keresetében azt állítja, hogy Garrison hamis tanúvallomásra akarta rábírni. Az ügyvéd még a Warren-bi- zottság előtt arról vallott, hogy egy Clay Bertrand nevű em­ber felkérte Oswald védelmé­re. Garrison állítólag arra biz­tatta Andrewst, vallja az es­küdtszék előtt, hagy Clay Bert­rand azonos a most perbefo­gott Clay Shaw-val, holott ha­tározottan nem tudja a két személyt azonosítani. A jelenleg Ohio államiban tartózkodó Gordon Novel — akit Garrison szintén megidéz­tetett — egy sajtóm terjúban politikai ambíciók hajszolásá­val vádolta meg New Orleans-! ügyészt. Az interjúban egy helyen Novel elejtett egy olyan meg­jegyzést, hogy véleménye sze­rint Garrison „fel fogja tár­ni a Cl A amerikai t'tkosszol- gálat louisianai tevékenysé­gét.” (REUTER, AP, AFP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom