Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-19 / 91. szám

2 NOOR AB 1967. április 19. szerda Garrison: „Igazságot kelt tenni“ LONDON (MTI) Jim Garrison, a New Or leans-i kerületi főügyész nyi­latkozatot adott a BBC tele­vízió hétfő esti politikai hír­adó műsora, a Panoráma ré­szére. Nyilatkozatában hangoz­tatta, hogy a rendelkezésre álló tények, adatok és tanúval­lomások alapján továbbra is kétségbevonja a Warren-bi- zottság jelentésének következ­tetéseit, továbbra is fenntart­ja azt a meggyőződését, hogy Kennedy elnököt nem egyedül Lee Harvey Oswald gyilkolta meg. — Amikor bejelentettem, hogy itt New Orleansban szőt­tek összeesküvést az elnök meggyilkolására kemény té­nyek ismeretében cselekedtem. Tudtuk és tudjuk, hogy 1963 nyarán New Orleans-ban mű­ködött egy felforgató, ha úgy tetszik, terrorista csoport, amely Kuba elleni akciót ter­vezett. Ennek a csoportnak volt teljesen jelentéktelen tag­ja Oswald is, aki hangsúlyo­zom: nem volt kommunista, sohasem volt a jelenlegi ku bai rezsim híve. A szerve­zet — Pair Play For Cuba — egyébként csak fedőszerv volt, a háttérben egészen más célok voltak... A célok kü­lönleges módon 1963 őszén hirtelen megváltoztak és Ken­nedy elnök ellen fordultak. — Természetesen ma is a legmélyebb meggyőződésein, hogy több fegyverből lőttek Kennedy elnökre. Teljesen nyilvánvaló, hogy az elnök a halálos lövést nem hátulról, hanem elölről kapta... Val­lom, hogy akkor is igazságot kell tenni, ha az egek ránk szakadnak... Bizonyos _ álla­mi szervek páncélszekrényeit meg kellene nyitni, mert az Egyesült Államok népének, sőt azt mondanám, az egész világnak joga van megtudni az igazságot. Nyugatnémet a leningrádi bíróság előtt LENINGRAD (TASZSZ) A leningrádi városi bíró­ság kedden megkezdte Vol­ker Wilhelm Schaffhauser NSZK-állam polgár ügyének tárgyalását. A 26 éves hei- delbergi diákot a Szovjetunió állami és társadalmi rendje ellen irányuló bűntettekkel vádolják. Az előzetes kihall­gatás során Schaffhauser be­ismerte bűnösségét és meg­bánást tanúsított. Amerikai kudarcok Vietnamban Két nap alatt tíz helikoptert lőttek le HANOI (MTI) Kudarcot vallottak az ame­rikaiak nagyszabású hadmű­veletei Tay Ninh tartomány­ban, a kambodzsai határ mentén — közölték hétfőn a hanoi lapok. Az amerikai haderők négy nagy hadmű­veletet indítottak, hogy le­rombolják a szabadságharco­sok ellenállási parancsnoksá­gainak támaszpontjait — de nem érték el céljukat. A hadműveletek során a partizánok több mint 15 000 ellenséges katonát tettek harcképtelenné. Ezer különböző katonai jár­művet és 200 repülőgépet megsemmisítettek. A száraz évszak e második nagy ame­rikai offenzivája így csődbe jutott — írja a Nhan Dán.- A Tay Minh-i vereség — mutat rá a lap — az ameri­kaiak új taktikai kísérletei­nek kudarcát is jelzi, megbu­kott a hadsereg-méretben szervezett hadművelet. A szabadságharcosok szét­verték a 186. számú gya­logsági brigádot, amelyet éppen a dzsungel­harcokra képeztek ki az amerikaiak. A partizánok semlegesítették a 11. páncé­los-ezredet is. Az AFP hírügynökség ha­noi tudósítója rámutat, hogy az utóbbi időben a VDK dé­lebbi körzeteiben változatlan az amerikai támadások üte­me, északon viszont, ahol rendkívül erős a légelhárítás, az elmúlt hetekben ritkábbak voltak a légiriadók. A napi hadi jelentések arról számolnak be, hogy hétfőn délután Saigontól délnyu­gatra a partizánok lelőttek egy amerikai helikoptert — két napon belül immár a tizediket. Közép-Vietnamban öt másik helikoptert rongált meg a szabadságharcosok légelhárí­tása. Az indonéz sajtó a kínai kisebbség ellen DJAKARTA (MTI) Az indonéz jobboldali sajtó kedden újabb dühödt kiroha­násokat intézett a helyi kínai kisebbség ellen és azzal vádol­ta meg a djakartai kínai nagy- követséget, hogy az országban élő hárommillió kínait kor­mányellenes lázadásra bújro- gatja. A lapok azt állítják, hogy a kínai nagykövetség táv­iratban szólította fel a Kelet- Jáván élő kínai polgárokat ne engedelmeskedjenek a ha­tóságoknak. A muzulmán szervezetek is­mét sürgették, hogy a kor­mány szakítsa meg diplomá­ciai kapcsolatait Pekinggel. A djakartai különleges kato­nai bíróságon hétfőn este az államügyész követelte, hogy a szeptember 30-a mozgalomban részt vett palotaőrség három tagját — két sorkatonát és egy tizedest ítéljék halálra. (REUTER) Ma gyár-csehszlovák határozati javaslat Az agresszió fogalmának meghatározású ra NEW YORK (MTI) Az agresszió fogalmának meghatározásával foglalkozó ENSZ-bizottság hétfői ülésén a magyar és a csehszlovák küldöttség határozat-tervezetet terjesztett be, amely javasol­ja, hogy az agresszió fogal­mának meghatározását tűzzék az ENSZ-közgyűlés szeptem­berben megnyíló 22. üléssza­kának napirendjére. Az ag­resszió pontos meghatározása különösen fontos most, ami­kor az imperialista hatalmak fegyveres intervenciós lépései kiváltképpen az Egyesült Ál­lamok vietnami agressziója fenyegeti a világbékét és a nemzetközi biztonságot. A Szovjetunió képviselője felszólalásában támogatta a magyar—csehszlovák javasla­tot. Az Egyesült Államok és Bolívia által előterjesztett ja­vaslattal szemben, amelynek értelmében a bizottság bizony­talan időre elnapolná az ag­resszió fogalmának meghatá­rozását, a szovjet küldött em­lékeztetett arra, hogy a fegy­verzetek csökkentésével és korlátozásával foglalkozó 1933- as értekezleten a fasiszta Né­metország és a militarista Japán képviselői ugyan­azokat az érveket hozták fel, amelyeket most az Egyesült Államok küldöttsége ismétel meg. (TASZSZ, AP) Hol tart a Ben Barka-per? PÁRIZS (MTI) Ben Barka elrablói második perének hétfő délutáni meg­nyitása után a bíróság elutasí­totta a magánvád. ügyvédeinek a tárgyalás elnapolására elő­terjesztett kérelmét. Ezért a magánvád képviselői elhagy­ták a tárgyalótermet. Sajtónyi. iatkozatukban hangoztatják • három ügyvédtársuk váratlan halála kényszerítette őket er­re a lépésre. A két megmaradt ügyvédnek, és a legújabban hozzájuk csatlakozott Leo Ma­ta rasso-nak még nem volt módja áttanulmányozni a ha­talmas peranyagot, s ezért nem tudják feladatukat a hét vád­lott 16 ügyvédjével szemben ellátni. Párizsi politikai kö­rökben felvetik a kérdést, va­jon a bíróság döntése és a ma­gánvád visszavonulása nüics-e összefüggésben azokkal a hí­resztelésekkel, miszerint tár­gyalások lennének folyamat, ban, egyrészt a magánvád és politikai barátaik, másfelől a bűntett kezdeményezői között. A Combat megállapítja, a Ben Barka-per véget ért ab­ban a pillanatban, amikor Pe­rez elnök elutasította a ma­gánvád által kért egy hónap haladékot. Jó napjuk volt Ben Barka gyilkosainak — állapítja meg az Humanité. A törvény tiltja — írja a lap —, hogy kom­mentáljuk a bíróság határoza­tát, de nem tilthatja meg, hogy felháborodjunk, a per tovább fejlődött a teljes eltussolás irányába. ítélet a volt Kugfloi nyilas pártszolgálatosok hűnii gyében Több hónapig tartó tárgya­lás után kedden a Fővárosi Bíróság ítéletet hirdetett Kröszl Vilmos és tizennyolc bűntársa ügyében. A bíróság háborús és nép­ellenes bűntett miatt Kröszl Vilmos volt nyilas kerületve­zetőt, Német Lajos volt nyilas kerületi fegyveres pártszolgá­lat vezetőt és Sándor Alajos volt nyilas fő kerületi össze­kötőt halálbüntetésre, Bükkös György, Hollay József, Szőke Antal, Baráth Kálmán, Kál­mán László, Erős János, Fü­redi Pál vádlottakat 15—15 évi, Krauth Józsefet tizennégy évi, Kovács Jánost és Kovács Istvánt 13—13 évi. Mészáros Lászlót 12 évi. Hernádi Jenőt tizenegy évi, Krauth Gyulát és Baráth Jánost tíz—tíz évi. Pa­taki Ferencet és Monostori (Mihalik) Gyulát nyolc—nyolc évi szabadságvesztésre ítélte. A bíróság mellékbüntetésül vagyonelkobzást és a közügyéit gyakorlásától való eltiltást is kimondott. A terjedelmes bizonyítási eljárás eredménye alsóján megállapított tényállás szerint a vádlottak 1944. október 16- tól 1945. január 10-ig reszt­vettek emberek kivégzésében, megkínzásában és kifosztásá­ban. A büntetés kiszabásánál a bíróság súlyosbító körül­ményként értékelte a bűntett elkövetésében megnyilvánult kegyetlenséget, az áldozatok nagy számát, az elkövetett rablásokat és fosztogatásokat, viszont figyelembe vette a vádlottak egy részénél feltáró jellegű, őszinte beismerésüket. Mivei a tárgyaláson adatok merültek fel arra, hogy 1944. december 25-ig a terror-cse­lekményeket parancsaival és tevékeny részvételével Szelep- csényi László, a zuglói nyilas pártház jelenleg szökésben le­vő, külföldön tartózkodó volt parancsnoka irányította, a bí­róság az ítélet jogerőre emel­kedése után az ügy iratait megküldi az ügyészségnek, hogy Szelepcsényi László el­len a nyomozást megindít­hassa. Az ítélet nem jogerős. Liu Sao-csit revizionizmussal vádolják MOSZKVA (TASZSZ) Az Izvesztyija hétfői számá­ban olvashaijuk a kínai ese­ményekről : A „kulturális forradalom” szervezői immár huzamos ide­je támadást folytatnak a Kí­nai Kommunista Párt, a KKP KB, a KNK kormánya és a KKP tartományi bizottságai vezetőinek jelentős csoportja ellen, de sem Mao Ce-tung csoport által ellenőrzött sajtó­ban, sem híveinek nyilatkoza­taiban mind ez ideig nem em­lítették nyíltan Liu Sao-csi és Teng Hsziao-ping nevét. Most azonban kísérletek történnek, hogy feltegyék a pontot az i-re. Liu Sao-csit azzal vádolják, hogy immár 15 éves „revizio­nista tevékenységet” fejt ki, a KKP KB főtitkára pedig állí­tólag 10 éve folytat ilyen te­vékenységet. Mao-Ce-tung hívei nem lebecsülendő nehézségekbe üt­köznek a Liuliao-csi elmozdí­tását célzó tervük megvalósí­tásában. A Renmin Ribao, anélkül, hogy megnevezte vol­na a KNK elnökét, a napok­ban utalt arra, hogy esetileg még mindig a Központi Bi­zottság tagjainak többségére támaszkodhat. PEKING (MTI) A Csen Ji külügyminiszter ellen folyó kampány hétfőn tömegtüntetés jellegét öltötte. A CTK pekingi tudósítója sze­rint hétfőn délután a külügy­minisztérium épülete előtt le­zajlott tüntetés résztvevői megpróbáltak behatolni az épületbe, hogy a minisztérium „forradalmi erőivel” egyesül­ve egységfrontot hozzanak lét­re „azon személyek ellen, akik a nemzetközi kapcsolatok terü­letén elnyomják a kulturális forradalmat”. I rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RADIO: 8.22: Verbuukosok népdalok. — 9.00: Fogorvosi tanácsok. — 9.0S: Bartók: Scherzo zongorára és zenekarra. — 9.34: Mindennapi kenyerünk. Az Apokalip­szis harmadik lovasa. — 10.00: Hírek. Hazai lapszemle. — 10.10: Könnyűzene Prágából. — 10.30: Dalok. — 11.30: A Szabó-család (ism.) — 12.15: Tánczenei koktél. — 13.03: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.18: Zenekari muzsika. — li.OS: A mester. — 14.36: A debreceni II. Nemzetközi Kó­rusfesztivál felvételeiből XXI. — 15.15: Népszerű melódiák, népszerű előadók. — 15.46: Rádióegyetem. — 16.37: Leo­párd. — 17.15: Magyarországon először. 17.54: A mezőgép- gyártás és a KGST. — 18.43: Holnap közvetítjük. — 19.30: Esti pihenő — muzsikával. — 20.25: Híres prímások muzsikáinak. — 20.54: Gondolat. — 21.34: Lemezek közt válogatva. — 22.10: Időszerű nemzetközi kérdések. — 22.25: Beethoven gordonka-zongora, szonátái I. rész. — 23.17: Ma­gyar nóták. — 0.10—0.25: Operarészlctek. PETŐFI RADIO: 10.00: Schubert—Berté: Három a kislány. Daljáték. — 12.06: Zenekari muzsika. — 12.47: Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. — 13.02: Könnyűzenei hír­adó. — 13.32: Iskolarádió. — 14.00: Kettőtől — hatig... A Petőfi Rádió zenés délutánja. — 19.00: Puccini: Pillangó­kisasszony. — Közben: 19.55: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00—20.30: Esti Krónika II. — 22.00: Tánczene. — 22.30: Sze­melvények a moldvai irodalomból. — 22.56: Cgetőverseny- credm&yek. — 23.00—23.15: Hírek, időjárás. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 17.18: Műsorismertetés. — 17.20: V mi őrsünk. — 17.50: Hírek. — 17.55: Tessék, kérdezni, a nyelvész válaszol! — 18.25: Hazai tükör. — 18.30: Randevú , klubban. — 19.00: Show — hivatal. A könnyűműfaj ri­valdája. — 19.50: Esti mese. A molylepke (NDK-bábfilm). — 20.00: TV-Hiradó. — 20.20: A névtelen csillag. Magyarul beszélő román-francia film. — 21.40: A képzőművészet tör­ténete. Irányzatok a XX. század művészetében. — 22..10: TV- 1'íradó. — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 9.30: Fejtörő: — 12.00: TV-Híradú. 17.15: Biológia. — 17.45: Diákklttbok műsora. — 18.25: I olet-Szlovákia életéből. — 19.00: TV-Hiradó. — 19.20: Ok­tóberi röplap. — 19.30: Női kosárlabda — vb. — 21.00: paradicsommadár <tv-jáíék). — 21.35: Autósok, motorosok. — 21.55: TV-Hiradó. Lextisi-Ämerika és a |ohnson-csekk Johnson fellengzős szónokla­tot tartott és csábos ígéreteket tett a jövőre. Több latin-ame­rikai küldött a sivár jelenről beszélt, és — a múlt tapasz­talatai alapján — kételyeinek adott hangot az amerikai ígé­retekkel kapcsolatban. így le­hetne röviden jellemezni a Punta del Estében megtartott amerikai csúcskonferenciát, A tanácskozáson főleg gaz­dasági kérdések kerültek na­pirendre és elvileg elfogadták a latin-ameriikai közös piac tervét. Ehhez az Egyesült Ál­lamok elnöke jelentős anyagi segítséget helyezett kilátás­ba, sőt arra is ígéretet tett, hogy a fejlett tőkés országok kormányainál szorgalmazza majd a széles körű vámked­vezmények biztosítását a gaz­daságilag gyengén fejlett or­szágok számára. Arról a szán­dékáról is beszélt, hogy igyek­szik kieszközölni a segélyek­hez fűzött, feltételek enyhíté­sét — az amerikai törvény­hozásnál. , Joggal vethető fel a kérdés: mivel magyarázható Johnson látszólagos nagyvonalúsága? Elsősorban azzal, hogy az Egyesült Államok elhibázott latin-amerikai politikáját már nemcsak e térség országaiban, de az amerikai szenátusban is több bírálat érte. így Ful- bright, Morse, és Robert Ken­nedy szenátorok már azt kö­vetelték, hogy Johnson elnök ne csak felülvizsgálja, hanem gyökeresen változtassa meg a Latin-Amerikával szembeni „kemény kéz” — politikáját. Ók úgy vélik, hogy „a Rio Grande folyótól délre — vagy békés változások lesznek az USA közreműködésével, vagy pedig heves Amerika-ellenes forradalom tör ki”. Persze az említett szenátorok sem ellen­zik az Egyesült Államok be­avatkozását a kontinens déli részén, de helytelenítik a leg­utóbbi években alkalmazott módszereket. így javasolták, hogy kétszerezzék meg a La­tin-Amerikának nyújtott gaz­dasági segély összegét, keres­senek új utakat a jószomszé­di kapcsolatok megteremtésé­hez; Mennyire lehet bírni John­son pálfordulásaban? Az elem­zésnél érintenünk kell a Szö­vetség a Haladásért mozga­lom problémáit is. Ezt a tervet Kennedy elnök annakidején részben azért hozta létre, hegy tisztára mossa az amerikai politikát a korrupt latin-ame­rikai diktatúrák nyűt támo­gatásának emlékétől, és így mélyebbre ágyazza a konti­nensen az Egyesült Államok befolyását. A program azon­ban egyúttal a korhadt társa­dalmi és gazdasági struktúra megőrzésének a programja is, így tehát szinte törvényszerű­en szülte a további katonai diktatúrákat. Az említett „struktúrát.” bizonyos ponton túl már csak fegyverek súlyá­val lehet elfogadtatni. A Szö­vetség a Haladásért elgondo­lás tehát lényegileg kudarcot vallott, és a washingtoni La- tin-Amerika szakértők úgy vélték, hogy valami újszerűt kell produkálni. Nagy kérdés azonban, hogy az amerikai kormány meddig és milyen mértékben hajlan­dó eddigi gazdaságpolitikáján változtatni. Az ígéretek nem először hangzanak el. így az Amerikai Államok Szerve­zete egyik korábbi mi­niszteri konferenciáján az Egyesült Államok már hajlan­dónak mutatkozott arra, hogy gazdasági engedményeket te­gyen. Amikor azonban kide­rült, hogy a latin-amerikai or­szágok nem elégednek meg a washingtoni ígérettel, _ — amely szerint az USA többé nem sújtja diszkriminációs intézkedésekkel áruiknak Észak-Amerikába irányuló exportját, hanem az eddiginél is nagyobb katonai és politi­kai függetlenséget is sürget­tek — az amerikai delegátus visszavonta Washington ko­rábbi engedményeit is. És itt jutunk el egy fontos kérdéshez. Arról nem érke­zett hír, hogy Punta del Es­tében az amerikaiak ismét felvetették volna kedvenc el­gondolásukat, a latin-ameri­kai közös fegyveres erők-ter- vét. Közismert azonban, hogy Washingtonban sohasem ad­ták fel a reményt, hogy a pán­amerikai rendszert katonapo­litikai szisztémaként kezeljék. Mivel azonban Latin-Ameri- kában igen sokhelyütt aggodal­mat keltett, hogy az AÁSZ-t alkalmassá akarják tenni ka­tonai akciókra, vagyis jogi alapot, és katonai apparátust teremtenének az Amerikai Ál­lamok Szervezetének közvetlen intervenciójára, Washington­ban ahol ezen persze a saját intervenció szentesítését értik* most nyilván úgy vélekednek, hogy legalább is egy időre éppen e „szent cél” érdekében ki kell nyitni az erszényt. A latin-amerikai közös piae létrehozása nem újszerű gon­dolat. Az első konkrét lépésre még 1958-ban került sor, amikor Hondurasban aláírták a Szabadkereskedelmi Multi­laterális Egyezményt. Ez bizo­nyos mértékben magában fog­lalta Közép-Amerika gazdasá­gi integrációját. Mindezideig azonban a próbálkozások nem igen értek el eredményt, ami­nek elsősorban az volt az oka, hogy a nagy északi szomszéd gazdasági nyomása, s az an­nak következtében kialakult gazdasági párhuzamosság 3 latin-amerikai országok között akadályozta az előrelépést. Ennek a tendenciának pedig a rugói jelenleg éppúgy hatnak, mint a korábbi években és ép­pen ez a tényező teszi kétsé­gessé, hogy Johnson be is váltja a Punta del Estében ki­állított csekket. Még inkább bizonytalan, hogy a Latin- Amerika szempontjából kedve­zőtlen gazdasági tendenciák folytán mennyit ér majd a mai csekk — a beváltáskor. S. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom