Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-12 / 61. szám

1967. március 12., vasárnap Rfl«R*D 3 A műhelybizottság munkához látott IKolleklív vezetés Nem is olyan egyszerű meg­találni. A főépítésvezető he­lyettes „legjobb tudomása” szerint a ZIM-rekonstrukción dolgozik, az ottani művezető úgy tudja, hogy az MHS új székhazánál, ahol kiderül: a vállalati anyagraktárnál ke­resendő. Ez az utolsó útbaiga­zítás bizonyult hitelesnek. Az ÉM. Nógrád megyei Építőipari Vállalat egyes számú alapszer­vezetének szakszervezeti bi­zottsági elnöke, ..civilben” ács- brigádvezető, valóban itt te­vékenykedik — az igaz, nem éppen ácsmunkán. Modulba­rakkokat épít, s most inkább kubikosoknak való feladatot teljesít. Később szóba került zz, de amikor kérdezgetni kezdtem, még nem tudtam, rogy fontos körülmény. Pél­dául az újonnan megválasztott zakszervezeti műhelybizottság munkája szempontjából... —; Március másodikén tar­tottuk első ülésünket — tá­maszkodik ásójára az ács. Nem, nem szekeredre. Az ács­munka rékvizitumai közé itt bevonult az ásó). — Hallom, már ezen az el- *ő ülésen gazdag programjuk volt... előkészítésre, az anyagellátás­ra. Megvizsgáljuk, hogy a ter­melési értekezleteken elhang­zott javaslatok, észrevételek milyen sorsra jutottak, érde­kel bennünket az OMB-köl- csörnök és a szociális segélyek elosztása. — Mintha ebben a program­ban több lenne az érdekvé­delmi probléma, mint a ter­melési ... A beszélgetésre felfigyelnek a brigádvezető társai, körénk gyűlnek néhányan. Deák Ist­ván megcsóválja a fejét: — Hogyan lehet ezt a ket­tőt elválasztani? Ha mi pél­dául követeljük, hogy tegye­nek rendet az anyagellátásban, biztosítsanak munkaterületet, a munkásokat szaktudásuknak megfelelően foglalkoztassák — ez termelési érdek. De csak a vállalati eredmény szempont­jából fontos ez? A mi embe­reink azért jönnek munkába, mert dolgozni akarnak, s a munkájukért pénzt. Ebből tartják el a családjukat, ön­magukat. És az nem mindegy, hogy mennyi a kereset. Tehát, amit az imént mondtam az kettős érdekvédelem: a válla­laté és a dolgozóké. sze az is előfordult nem egy­szer, hogy valakinek rosszul számolták el a bérét, vagy más rontott munkáját vele ;a- vítatták ki, s mi nem tud­tunk rajta segíteni. Nem titok, hogy ilyen esetekben akadt szakszervezeti bizalmi, vagy más funkciós, aki nem akart ujjat húzni a művezetővel, és ezért nem avatkozott az ügy­be megfelelően. Azt nem állí­tom, hogy ez megszűnt. De ar­ra fogunk törekedni, hogy megszűnjön. Nemcsak a mun­kás, de a vállalat érdeke is, hogy itt mindenki megtalálja a számítását. Ha ez így van, ak­kor megy a munka, van fe­gyelem. Ezek az emberek el­mozdítják a hegyet is. ezt én mondom magának. Tizenhét éve dolgozom a vállalatnál, ismerem a dolgozóit — A vállalati és az egyéni érdek ilyen felfdgásában kao-e támogatást a műszaki veze­tőktől? — Eddig ezt tapasztaltam. Akár az építésvezetőségen, akár a főépítésvezetőségen, vagy a termelési osztályon — kikérik a véleményünket — És van is foganatja a vé­leményüknek ? — Igen. A bizottság jóvá­hagyta a féléves munkatervet, amelynek egyik első pontját neg is valósították. Virág Im­re főépítésvezető beszámolt a nűhelybizottságnak az első ne­gyedévi termelés helyzetéről, a ubileumi versenyszervezés >roblémáiról. Megállapodtunk abban, hogy ahol a szervezés­ien elmaradtak, a műhelybi- »ttság tagjai segítenék. A kór­ráz építkezésen, az öblösüveg- ?yári rekonstrukción, a Pécs- rő utcai lakásépítkezésen tud­ták, hogy van feladat, a bri­gádok vállalást is tennének, tót talán tettek is, de az épí- ésvezetőségek nem összesítet­ek azokat, nem küldéfc el a vállalati versenyfelelőshöz. —- Milyen problémákat karnak megvitatni ezen kívül i bizottság ülésein. — Van miről tárgyalni. Vlegvitatjuk a szocialista bri­gád m o zgalom helyzetét, s a ovábbd fejlesztéshez a tenni­valókat, a munkásszálláson la­— Én például — szól közbe egy ács —, kezdettől az üzlet­ház építésén dolgoztam. Janu­árban, munkaterület, anyag­hiány miatt alig ezer forintot kerestem a munkahelyi pót­lékkal együtt. Most a brigádot szétválasztották. Nekem tulaj­donképpen a ZIM-nekonstruk- ción kéne lennem, de akik ácsok ott dolgoznak, azoknak sincs elég anyaguk. Ide irá­nyítottak, Deák szaki befoga­dott a brigádjába. De itt is, egyelőre inkább kubikosnak való a munka... — De van ez fordítva is — veszi át ismét a szót Deák. — Itt van némely munkahelyi öltöző túlzsúfoltsága, a felsze­relés hiányosságai. Érdekvé­delem ezzel törődni? Az. De jobban megy a termelés, ha tiszta, meleg az öltöző, s a miunka után alaposan meg­mosdhat, megfürödhet az em­ber? — És vajon a műhelybizott­ság meg tudja-e védeni tag­jainak az érdekeit? — Például: a vállalat veze­tősége felülvizsgálta, kinek jo­gos a női munkásszálló. Azok­nak a dolgozóknak, akiknek lakóhelyére naponta rendes közlekedési lehetőség van, fel­mondta a munkásszállást. Ez az intézkedés többekben el­lenkezést váltott ki. Jelentet­tük vállalati szakszervezeti bi­zottságunknak, hogy az alap­szervezet több tagja panaszt tett: ha a rendelkezést beve­zetik, a napi utazás túlságo­san nagy megterhelést jelent, A szakszerv ezeti bizottság szó­vá tette az ügyet, az elvben helyes intézkedést felfüggesz­tették, amíg a problémát ala­posabban, személyről személy­re meg nem vizsgálják, s asze­rint döntenek. Búcsúzunk. Az ács kemé­nyen a földbe vágja az ásó­ját. társai is elfoglalják poszt­jukat. Azt beszélik, az utóbbi időben nőtt a szakszervezet tekintélye. Beszélgetésünk De­ák István műhelybizottsági el­nökkel sejteti — miért tó dolgozók ellátását, politi­kai, kulturális nevelésük kér­éseit, a nőmunkások helyze- éről a műhelybizottság nőtoi- •.ottsági tagja fog beszámolni, i társadalmi tulajdon védel- néről az üzemi rendészet ve­hetője. Hamarosan napirendre érül a második negyedévi terv; kíváncsiak vagyunk az — Sejtem, mire céloz. A legtöbb vita bérkérdések mi­att volt Ilyenkor gyakran azok is megtaláltak bennün­ket, akik nem fizették a tag­díjat. És ha úgy vélték, sére­lem érte őket, s azt nem sike­rült orvosolni, szidták a szas- szervezetet. „Minek a szak- szervezet?” — kérdezték. Per­Csizmadia Géza Felújítják, korszerűsítik a szeszfőzdéket Nógrád megyei Szikvíz- és zeszipari Vállalat vezetői vár eldöntötték, hogy az idén, ík telephelyükön milyen orszerűsítési és felújítási íunkákat végeznek a gazda- igosabb termelés érdekében. Balassagyarmaton a válla­lti ej lesztési alapból vásárol­ni egy nagy teljesítményű /.i kvízkeverő gépet, amely ránként 800 Literes termelést iztosít. Kiszámították, hogy z új gép beállításával nem- sak a szikvíztöltést, hanem jz üdítő italok szénsavval va- > ellátásét is biztosítani tud- ík. Az új gépért 44 ezer fo- intot fizetnek. Ugyanitt a tá- oló kapacitás bővítését úgy Idiék meg. hogy a medencé­én található felesleges vá- aszfaiakat eltávolítják. Ezt a runkát a fenntartási alapból Lnanszírozzák. A bővítés redményeképpen újabb 26 ezer forinttal növelik a terme­lési értéktervüket, és hétezer forinttal a jövedelmezőséget. A diósjenői szeszfőzde re­konstrukciója nyomán lehető­vé válik a kereskedelmi szesz­főzés bevezetése. A tervbe vett munkákra a fenntartási alapból 100 ezer forintot fordí­tanak. Hasonló megoldások alapján modernizálják a nagy­oroszi telephely tárolómeden­céjét Ily módon 64 ezer fo­rinttal növelik a termelési értéktervüket, újabb 12 ezer forinttal pedig a jövedelmet. A borsosberényi telephely tá­roló medencéjét is olyan ál­lapotba hozzák, hogy alkal­mas lesz a kereskedelmi szeszfőzés beindítására. A korszerűsítések, moderni­zálások együk célja, hogy a megyében termelt szeszfőzés­re alkalmas alapanyagot itt dolgozzák fel, ne szállítsák más megyébe. ^zép nagy ház a főútvo- \ nal mellett, az utcasar- kon. Endrefalván már sok új családi ház épült, de ez mindenképpen a mutató­sa bbak közé tartozik. Tetsze­tősebbé teszi központi fekvé­se, nagysága és a friss, hal­ványlila színű vakolat is. Az utcai kiskapun intő táb­la véd a harapás kutyától. A kert és az udvar azonban csendes. A kerítés mellett élettelen kövek hevernek, alighanem egy kisebb épület bontási anyagai. A harapósnak jelzett kutya, a lépcső fölött, a lakásba nyí­ló ajtó küszöbén hever, de még egy vákkantásra se mu­tat hajlandóságot. Az ajtónyi­tásra is lustán, csak egy pil­lanatra emeli meg fejét. A váratlan látogatás sokkal nagyobb meglepetést kelt a lakásban. — Hogyan sikerült bejön­nie? — hangzik a kissé riadt kérdés — Nem hallottam a ku­tyát ugatni. Kendőbe bugyolált, piros arcú, telt nő áll előttem. Ke­zében sárlepte zsebkés, lábán sáros gumicsizma. Látható, hogy éppen virágokkal vagy zöldségpa’ántákkal foglalkoz­hatott. — Serfőző. Pálnét keresem. — Attól függ, melyiket. — A tsz-tagot — mondom és magyarázatiképpen hozzáte­szem — akit most jelöltek ta­nácstagnak. „Pártunkban érvényesül a kollektív vezetés elve. A pártmunka hatékonyságát azonban csökkentette, hogy gyakran elsikkadt az egysze­mélyi felelősség. A kollektiv vezetés és az egyszemélyi fe­lelősség a pártmunkának egymást kiegészítő elemei.” (A IX. kongresszus határoza­tából.) Jól tudjuk milyen hibákhoz vezetett egyidőben, hogy hát­térbe szorult a kollektív veze­tés. A szerteágazó társadalmi és politikai feladatokat, gaz­dasági célokat egy, vagy csak néhány ember vajmi kevéssé tudja megoldani. A vezetés a vonzó emberi tulajdonságok mellett különös felelősséget feltételez. Vezetni csak az tud, aki állandóan együtt" él a tömegekkel, s azokat úgy tudja nevelni, tanítani, hogy közben ő is tanul tőlük. E készség nélkül könnyen ha­mis ösvényre lehet jutni. S aiki ezt az utat járja, az meg- részegül önmagától, csalhatat­lannak, elhivatottnak érzi magát. Az ilyen vezetők, párttagok könnyen szerény­telenekké válnak, a meggyő­zés és a magyarázás helyett parancsolgatnak, lentről és felső c-ben beszélnek. Ismertem egy pártmunkást, aki különben Jó szándékú ember, de nem tudta magát elfogadtatni. Miért? Minden­ben magának tartotta meg az utolsó szót. kioktatott és sok­szor beszélt úgy, mint meg- fellebezhetetlen szaktekintély. Nem az érveket, az értelem­hez férkőző felvilágosító szót tartotta fontosnak, hanem a kinyilatkoztatást. Ezért sokan elfordultak tőle. Az ilyen módszerek ideje nyilvánvaló­an régen lejárt A párt alapos tanulságokat vont le a személyi kultusz káros gyakorlatából, s attól messzemenően elhatárolja magát. A határozatból adódó tennivalók, a kollektív veze­tés elvének, gyakorlatának mind teljesebbé válását, meg­valósítását állítják elénk. Az új pártvezetőségeket is ennek jegyében választottuk. A nagybátonyi területi párbi- zottség már az első ülésen fel­osztotta a feladatokat a vég­rehajtó bizottság és a párt- bizottság tagjai között. Meg­osztják a terheket, a közös gondokat. Sok mindennel keli törődniük a nagybátonyi kommunistáknak: a nők fog­lalkoztatottságával, lakásépí­téssel, az iskolák kommunista szellemű nevelőmunkájával, a termelőszövetkezet gazdasági megerősítésével és számos időszerű politikai feladat megvalósításával. Kenyeres Pál elvtárs, a pártbizottság titkára egyedül képtelen vol­na mindent megoldani. És ezt ő is tudja. Ezért a párt­bizottság munkaterve eleve a kollektív vezetést állította előtérbe. A különféle felada­tok megvalósításának vannak gazdái, felelősei, hozzáértők­ből, a végrehajtó bizottság és a pártbizottság tagjai közük Még egész rövid keletű a pártbizottság megbízatása, de máris számos eredményt könyvelhetnek el. Hasonló jó példákat több járási pártbi­zottság, üzemi pártbizottság életéből is lehetne felsorolná. Helyesen értelmezik a kong­resszus szellemét, tanításait. A kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség dolgá­ban most főleg a pártalap- szervezeteknek kell hathatós lépéseket teraniök. A vezetö- sógválasztás után elkészültek a munkatervek. Ezek alapján adtak pártmegbízatást a ve­zetőség tagjainak, a pártbi­zalmiaknak és az alapszerve­zet valamennyi tagjának, A tapasztalat azt mirtatja; ahol felismerték egy-egy fa­lu, termelőszövetkezet, vagy üzem előtt állé gazdasági- és politikai feladatokat, ott a tervek is alkalmazkodnak az élethez, céljainkhoz. A párt- vezetőségekben a munkások mellett helyet kaptak műsza­kiak, kvalifikált szakemberek, s ez lehetővé teszi, hogy a Új megbízatás amit a közös munkában és a — Honnan jött az elvtárs? — Az újságtól. Megigazítja kissé félrecsú­szott fejkendőjét, kezét köté­nyéhez törli. — Jaj, én még sohse szere­peltem újságban — mondja zavartan. Az előszobából az egyetlen fűtött helyiségbe, a konyhába vezet. A tűzhely mellett ládá­ban kiscsibék csipognak. Fe­jük felett nagy villanykörte, amely éjszakánként a fűtést pótolja. Az asszony rendet te­remt a riadt csibék közt, majd az ajtófélfához támasz­kodik. Erős és fiatal. — Tanácstagnak is most je­lölték először — mondom a kényszerű szünet után. Elgondolkodik. S amíg ke­resi a megfelelő szavakat, fel­villannak gondolataimban a tanácsházán és a falubeliek körében elhangzott megjegy­zések, hogy Serfőzőnéhez szin­te egyhangúlag ragaszkodott a körzet, a Hazafias Népfront a jelölésnél tulajdonképpen a választók egyöntetű kívánsá­gát tolmácsolta. S hogy a tsz- tagok nagyon becsülik szóki­mondó, bátor és mégis nagyon megfontolt, higgadt magatar­tásáért, de igyekezetéért is, százalékos művelésre kijelölt kapás területek elvállalásá­ban mutatott. — Nagyon meglepődtem — mondja — amikor Gáspár Jó­zsef, a tanácselnökünk felke­resett. A férjem is itthon tar­tózkodott ... — Ö is tsz-tag? — Nem. A Síküveggyárban figyelő a húzógépek mellett ... A tanácselnöktől tudtam meg, hogy tanácstagnak akarnak jelölni. Meglepődtem, elhihe­ti,.. — Ez az első közélett sze­replése? — Ilyen komoly megbízatá­som még sohse volt. Máskor is közreműködtem a válasz- tásökban, de csak szervező­ként. Értesítéseket, nyomtat­ványokat hordtam szót a kör­zetben ... — Hogyan képzeli el mun­káját, ha megválasztják? — Egyelőre fő gondunk a főutcai járda elkészítése. Az istállót is azért bontottuk el, hogy helyet 'csináljunk a jár­dának. Régi gondunk, hogy az országúton kell közlekednünk. Ez felnőttnek, gyereknek egy­aránt veszélyes... — További elképzelései? — Ügy fogom fel, hogy a párt eredményesen juttassa érvényre politikáját. • Néhol a pártmunkába a még kisért a sablon, nem ke­resik mindenütt a megold áj új és hatékony módszereit. Ilyen helyen a titkár nyaká­ba szakad minden gond éa munka, a vezetőség tagjai nem tevékeny segítői, végre­hajtói a pártszervezet otótó álló tennivalóknak. Nyilván­való, hogy ahol csak általá­nosságokban beszélnek, s a pártmunka egy-egy részlete nem kapcsolódik személyek­hez, ott a felelősség elmosó­dik, s nehéz számot adni a végzett munkáról. Ott ered­ményes a pártvezetőség, a pártszervezet tevékenységei ahol felismerik a legfőbb fel­adatokat, s azok megvalósí­tására tudnak mozgósí tank Felsőpetényben a pártszerve­zet a termelőszövetkezet meg­erősítését tartja a legdöntőbb­nek. Ennek érdekében sok használható, okos javaslatoi igyekszik valóra váltani a ter­melőszövetkezet, a kommunis­ták ajánlata alapján. Így ke­rült most előtérbe a szarvas­marha-tenyésztés, a jó pénzt fizető bogyós gyümölcsök ter­mesztése, a kisegítő üzemágali üzemeltetése. Sok helyen helyes követ­keztetést vontak le a szerve­zeti szabályzat módosításából^ Főleg ami a pártépítést illeti. Azok a munkatársak, akik több évi közöts tevékenység alapján voltak ajánlód az új belépőknek, továbbra is fele­lősséget éreznek az új pártta­gok eszmei és emberi fejlő­déséért, foglalkoznak velük, segítenek abban, hogy felis­merjék a kommunista külde­tését A vezetés akkor eredmé­nyes, ha számol a valóság té­nyei vei, s nemcsak meghatá­rozza a végrehajtást hanem a párt minden tagjától elvár­ja a felelősséget, a végzett munkáról a számadást. Gulyás Ernő tanácstagság tulajdonképpen megbízatás. Nem nekem kell ötleteket, javaslatokat gyár­tanom, hanem a választók ké­réseit kell közvetítenem. Azt szeretném, hogy a választók, a falu, a népgazdaság érde­kében cselekedjem. Nem lesz könnyű... — Majd belejön. — Ezt mondta a férjem is. Magam is úgy érzem, bele le­het ebbe tanulni. Bár mi a férjemmel mindketten párton- kívüliek vagyunk, kevesebb a gyakorlatunk a politikában ... Mégis inkább a sok elfoglalt­ságtól tartok. A tsz-ben is jól helyt kell állnom, a ház kö­rüli munka is leköt, azután . van egy gimnazista fiam is... Jól be kell osztani az időt... — A tsz-ben mi a helyzet? — Voltak gyakran vezetési és szervezési gondok, — mondja — de nekem az a vé­leményem, hogy a szorgalmas tsz-tag í legválságosabb hely­zetben sem járt rosszul. Az állam az árvizes időszakban és más esetekben is segítsé­günkre sietett. A szorgalom a legfontosabb... Talán szorgalmának is kö­szönheti Serfőzőné, hogy az idősebb választók is nagy bi­zalommal támogatták jelölé­sét. S természetesen azoknak a szép emberi tulaj «ágok­nak is, amelyekről a körzet­ben, a faluban ' lépten-nyomor, lehet hallani. Lakos György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom