Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-11 / 60. szám

1957. március If. szomRsT H08RID 3 Hasznosítják a tapasztalatokat Munkához látott as új szakszervezeti bizottság a Zagyvái Bányaüzemnél A Zagyvái Bányaüzemnél a közelmúltban befejeződtek a szakszervezeti választások. A bizalmiaktól az üzemi szak- szervezeti tanácsig mintegy 590 választott, illetve társa­dalmi aktíva kapott megbízatást. A választások időszaká­ban több mint négyszázhuszán mondtak véleményt az el­végzett munkáról, vetettek fel hiányosságokat, illetve tettek javaslatot a jövőre vonatkozóan. Sasán Bélát, az üzem szakszervezeti bizottság titkárát kerestük fel, s érdeklőd­tünk, hogyan fogott munkáiioz az új választott testület, milyen terveik vannak? I IJaksáii jártunk 11. fiit bizonyít a számítás? — A tapasztalatokat össze­geztük, amelyek hosszú idő­re megszabták számunkra a feladatokat. Elsősorban a bí­rálatokat kell figyelembe ven­nünk. Többen kérték: gyak­rabban látogassuk a munka­helyeket. Sajnos, sok esetben csak a két függetlenítettben látják a szakszervezetet, ho­lott minden területen ott van­nak a választott aktívák — mondja. Túlzottnak tartották az al­kalmazottak arányát az üdü­lőjegyek elosztásánál. Van ebben igazság, de az érem­nek két oldala van. Kapunk főszezonra szóló jegyeket, amelyekre nagy a kereslet, viszont a többit is fel kell használni, és ezeket elsősor­ban az alkalmazottak veszik igénybe. Sokan foglalkoztak a segé­lyezéssel. Eddig is igyekez­tünk betartani azt az elvet, hogy hozzánk hiába fordulnak dolgozók, mert kérésüket minden esetben visszaküldjük a bizalmiakhoz. A segélyké­relemnél csakúgy, mint a ju­talmazásnál az ügyintézésnek ott kell kezdődni. A jövőben A széesényi járási Népi El­lenőrzési Bizottság munkáját a járás valamennyi községében népi ellenőri csoport segíti. A járási NEB az elmúlt évben tizenöt vizsgálatot és ugyan­annyi tájékozódást végzett. A legfontosabb vizsgálatok el­végzésébe — a szolgáltatás és kölcsönzés helyzete zöldség-, gyümölcs- és burgonyatermesz­tés; a mezőgazdaság tavaszi felkészülése; a fontosabb növényfélék agrotechnikája — a NEB bevonta a NECS- éket is. ezt az elvet még fokozottabb mértékben érvényesíteni akar­juk — mondotta, majd hoz­záfűzte: — Évente általában mint­egy kilencszáz dolgozó keres­te fel eddig is a szakszerve­zeti bizottságot. Ez örvende­tes, mert érezzük, bíznak ben­nünk. Sok e-etben azonban megkerülik a bizalmit, vagy az aknabizottságokat. Ilyen­kor kénytelenek vagyunk visz- szaküldeni a dolgozót oda, ahol mégiscsak jobban isme­rik és tudják intézni ügyes­bajos dolgaikat. — A meddőhányón dolgo­zók kérték intézzük el, hogy kapjanak védőételt. Orvosi vélemény szerint nem jár, mert nem olyan szennyezett a levegő, hogy az indokolttá tenné. A lámpakamrákban vi­szont mindenütt megkapják a dolgozók az előírt védőételt. — Székvölgyön a külszíniek hiányolták a melegedőt. Vizs­gálatunk szerint nincs senki a külszínre telepítve, mert a gépház is a föld alatt van, ahol pótlékot is fizetnek. — Többen az orvosi ellá­Egyházasgergén, Ludányhalá- sziban, Hollókőn és másutt a községi tanács számoltatta be az éves munkáról. Valamennyi NECS számára példamutatóan dolgozott a karancssági, a lit- kei, a pilínyi és az egyházas- gergei népi ellenőrzési csoport. Ebben az esztendőben — az új gazdasági mechanizmus kezdeti megvalósítására tekin­tettel — az eddiginél is na­gyobb feladatokat szab a NECS-ek számára a Széesényi járási NEB. tottságot kifogásolták. Cere- den korábban volt ilyen gond, de már megoldódott. Saigon viszont heti egy alkalommal rendel az orvos és akkor is alig akad ideje alaposabb vizsgálatra. Az északi részen és Forgáeh-aknán üzemor­vos. Egyetlen, úgynevezett bükó orvosunk van, dr. Ma­gyarfalvi András, bárnai or­vos, aki kötelességén túl is segít tanácsadással és részt- vesz üzemi szemléinken. De ez csak félmegoldás. A gazdasági feladatokkal kapcsolatban is sokan igé­nyelték az aknaüzemek kö­zötti szorosabb kapcsolatot. A jövőben ennek szervezésére, elősegítésére nekünk is több gondot kell majd fordíta­nunk. A szocialista brigádok igénye jogos: kísérjük jobban figyelemmel munkájukat és segítsünk gondjaik megoldá­séban. Különösen most fontos ez, amikor készülnek a ver- senyfelajánlások a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom jubileuma tiszteletére. A mun­kavédelmi felelőssel szemben is nagyobb igényeket támasz­tottak. Elsősoraban azt, hogy segítse jobban az üzemeknél dolgozó munkavédelmi aktí­vák, őrök munkáját. — Nemrég volt a küldött- értekezletünk, de már több dolgot sikerült elintéznünk. Egy sor kérdésben még ezu­tán lesz döntés. Az aknáknál hozzáfogtak a vállalások ösz- szesítéséhez, ezekre épül majd az üzem felajánlása. Most készül műszaki intézkedési tervünk, ugyanakkor készü­lünk a megnövekedett szak- szervezeti feladatok ellátásá­ra. Sokan most kerültek szak- szervezeti tisztségbe, örven­detes, hogy elsősorban ők, de a régiek is jönnek a reszort­juk ellátásához szükséges szakirodalomért, határozato­kért, rendeletekért. Tervez­zük mi is az aktívák, reszort­felelősök oktatását, bár még erre nincs pontos tematikánk. Az élet mindig újat követel tőlünk. Az egyik küldött a felszólalását azzal fejezte be: a mi üzemünknél igen nagy a szervezett erő, de csak ak­kor érvényesül, ha munkáját meg «tudjuk tölteni kellő tar­talommal —- mi ezt szeret­nénk — fejezte be Susán Bé­la, B. J. A bizonyításira még várni kell. Megérkezünk ismét a baksai egyesült termelőszövet­kezet központjához. A közös gazdaság főagromómusa és fő­könyvelője várakozik ránk, hogy válaszoljanak a kérdése­inkre. Értékesítési társulás Fenyvesi Károly főagronó- mus nagyon szívesen elmond­ja az érdeklődőknek, mivel foglalkoznak a termelőszövet­kezetben. Annyit már tudunk, hogy az egyik legfontosabb tevékenység a tojástermelés és a jércenevelés. De szép a szarvasmarha-tenyészetünk Is. A sertéstartást erősen korlá­tozták, mivel két abrakigényes állatfajtát még ez az erős szö­vetkezet sem bír el. A növény- termesztés az állattenyésztést szolgálja. Ezt bizonyítja az is, hogy a termőterületnek ne­gyedrészét foglalja el csak a kukorica. Takarmánygabonát, pillangósokat, kukoricát és különféle takarmánynövénye­ket azonban az egész szántó- területnek több mint hatvan százalékán termelnek. Ezenkívül foglalkoznak ker­tészkedéssel és halászattal is. ^Helyesebben ez csak mellékes tevékenység, mert a tó vizét öntözésre használják. A há­rom öntözőgép közül kettő a legelőket és a takarmánynö­vényeket, a harmadik a ker­tészeti növényeket öntözi. A Dunántúlon annyira bevált iregszemcsei takarmányter­mesztési módszert alkalmaz­zák. Ezzel biztosítják az álla­toik folyamatos ellátását zöld­takarmánnyal. A mezőgazda- sági termelő tevékenység mel­lett jelentős. melléküzemági tevékenységet is folytatnak. Építő részlegük — amelyben százhatvanan dolgoznak — egész Baranyában vállal mun­kát. A termelőszövetkezet ered­ményes munkáját bizonyítja, hogy tavaly 41 millió forint volt bruttó bevétel. A gazda­ság közvetlenül értékesíti áruit. Helyesebben értékesíté­si társulásban vesznek részt. A környéken tizenöt termelőszö­vetkezet fog össze. A gazdaság ugyanakkor értékesítési kap­csolatban áll főváros környéki szövetkezetekkel. Megéri-e ? A baráti tájékoztató és az ízletes ebéd után elbúcsúzunk vendéglátóinktól. Be sem érünk Pécsre, máris kezdődik a vita. — Halljuk csak azt a bizo­nyítást! — kiáltja valaki. A motor zúgásától azonban nehéz lenne megvitatni a té­mát. Ezért kis csoportokban beszélgetnek, számolnák a szövetkezeti vezetők. Vajon Nágrádban megéri-e? — Vegyünk alapul száz tyú­kot. Erre számoljuk ki a költ­ségeket és a hasznot — ajánl­ja Rózsahegyi István. Hárman is számolnak egy­szerre. Minden fillér papírra kerül: a csirke ára, takar­mány-, gyógyszer- és villany­költség. Ezzel szemben a be­vételek: évi kótszázhúsz tojást számolhatunk egy-egy tyúktól, s persze el lehet adni a tyú­kokat is. Végül kiderül, hogy a tiszta nyereség csaknem ti­zenötezer forint. Egy-két em­ber elhúzza a száját, mintha mondaná, ennyiért nem érde­mes. Ki lesz az a balek, aki vállalja? — Kétségtelen, hogy a bak- saiakéhoz hasonló nyereséget nem érünk ei — mondja Kol­lár László, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának munkatársa — de mégis érde­mes. Rózsahegyi István helyesel: — Persze, hogy megéri. Hi­szen kétszáz tyúk tartása ese­tén a. haszon már harmincezer forint. •• üres istállók Senki sem beszélget. Csak a motor zúgását hallani. Min­denki számokat forgat a fe­jében. Nagyabb eredmény semmiképpen sem jön ki. Hiá­ba, Nógrád nem Baranya. Ott oüesó a kukorica, de az is igaz, hogy a baranyai termelőszö­vetkezetekben huszonöt mázsa (májusi morzsolt) terem hol­danként. S nálunk? Elbben is nagy a különbség. Ezért nem lehet csak az egyik oldalát ki­ragadni a tényeknek. De az­zal mindenki egyetért, hogy nálunk is meg kellene valósí­tani az intenzív háztáji ba­romfi tartást. — Tisztelet, becsület a nóg­rádi parasztembereknek, de nincs bennük olyan kezdemé­nyezőkészség, mint az itteni­ekben — jegyzi meg Falta Já­nos, a gyarmati kirendeltség főagronómusa. — A mi fal- vainkban mennyi istálló áll üresen? Egyedül a diósjenőiek merték megtenni, illetve meg­próbálni a háztáji baromfi­tartást. .. — Ott is csak három helyen — szól közbe Kollár László. — Sajnos, igen. Pedig meg­érné másoknak is. Érthetetlen, miért nem merik, vagy akar­ják. Persze nem Nick—Chili­kéi, mert ez a fajta nem á mi viszonyaink közé való. Sokkal megfelelőbb a Gödöllői 33-as, 4 tsz a védnök Az elnökök, főagronómusük nem nyilatkoznak érdemben. Nyilván szeretnének aludni néhányat a látottakra. Otthon is megbeszélik a tapasztalato­kat, mert a háztáji baromfitar­tás kiterjesztésével, helyeseb­ben bevezetésével a közös gaz­daságnak kell törődni. Úgy mint Baksán. A szövetkezet adja a tyúkokat, minden ház­hoz helybe szállítják a tápot; s elszállítják a tojást. Mert csak így érdemes, így gazda­ságos. A szövetkezeten ke­resztül értékesítik a tojást, mert így nagyüzemi felárat is kapnak érte. Ebből fizetik például a baksaiak a háztáji agronómust. Gonddal jár a háztáji baromfitartás meg­szervezése — de csak addig, amíg valahol meg nem kez­dik. A jó példa ragadós, és nálunk is többen foglalkoz­nának a baromfitartással, ha valamelyik községünkben el­kezdenék. Nem véletlen ötlet szülte a látogatást. A baromfiipar szakembered, a megyei kiren­deltség vezetői segíteni szeret­nének a hegyvidéki -termelő- szövetkezetek dolgozóinak. Ez az igyekezet kettős haszonnal járna: a háztáji baromfi vi­szonylag jól jövedelmez; ugyanakkor több tojás, hús jutna az emberek asztalára is. A tapasztalatcsere-látogatás jól sikerült, de igazi sikerről akkor beszélhetünk, ha a fa­lusi emberek százan és százan jelentkeznek, s kérik a ba­romfiipartól nevelésre, tartás­ra a csirkéket. Rajtuk a soar. Padár András Űjabb feladatok előtt a széesényi járás NECS-ei A falvak többségében a he­lyi vezetők felismerték a NECS-ek tevékenységének je­lentőségét. így népi ellenőrzési csoport vezetőjét Varsányban, Nőgrádsipeken, Mihálygergén « községi tanács vb; Rimócon. Jól jövedelmezett a pulykalcny észtés Lucfalván az elmúlt évben jó jövedelmet hozott a puly­katenyésztés. A különösen Angliában közkedvelt szár. nyasból 3400-at neveltek fel. Az élelmezésüket különleges anyagokból készítették el. Si­került az állatok súlyát átlag 6,2 kilogrammra felemelni. Ez országos viszonylatban is je­lentős. A gondos nevelés ered­ménye, hogy a pulykákat ki­lónként 25 forintért értékesít­hették. Ilyen összeget, csak az exportra alkalmas állatokért fizetnek. A lucfalvi pulykák­ból Angliába 500-at szállítot­tak. A többit más külföldi és belföldi piacon értékesítették. A termelőszövetkezetekben ez idén 4000 pulykát nevelnek. A csibéket a baromfi válla­lattól szerzik be. Már megkö­tötték a szerződést. Vágni va­ló csirkét és tojókat is te­nyésztenek. Az utóbbi szár­nyasokból minden hét végén rendszeresen szállítanak a pia­cokra. Megkezdték a gödöllői 33. tojók tenyésztését is. Ezt előnevelik, aztán — elsősorban a községben — értékesítik, hogy a háztáji állomány is faj­tiszta legyen. igaz szavak Egy este a kettes körzet pártszervezeténél Mintegy kétszáz tagja van a salgótarjáni kettes körzet pártszervezetének. A zagyvái rakodótól a Pin tér-pusztáig hét—nyolcezer embert képvi­selnek. Többnyire idős nyug­díjasok, munkába megfáradt emberek, de vannak köztük fiatal, háztartásban dolgozó asszonyok is. Hogyan élnek, milyen párt­munkát végeznek? E kérdés támasztotta kíváncsiság vitt közéjük a minap. Az Acél­árugyár művelődési házának párthelyiségében beszélget­tünk tizenheten. Kovács Jó­zsef elvtárs, a pártszervezet titkára így jellemezte a párt- szervezet tagjait. — Igen nyíltszívű emberek, nem rejtik véka alá a véle­ményüket. De nemcsak szív­ből. felelősséggel is beszél­nek és élnék. Tapasztalataikból nyújtunk át most egy csokrot, ami azt. példázza: a kommunisták tett­vágya, küldetése nem kopik meg az öreg korral, cseleke­deteik sok vonzó emberi tu­lajdonságról tanúskodnak. A fiatalok leikéhez kell férni Talán abban is van valami közvetlen, megható, hogy nem salát életkoruk problémáival rukkolnak elő. A fiatalokról 0--7ó'nek. Szalva Géza, az !s szervező titkár ezt mond­ja: — Igen önérzetesek a mai fiatalok. Én nagyon szeretem őket. Amíg az Acélárugyár­ban dolgoztam, mindig igye­keztem közel férni hozzá]uii. Kell a múltról beszélni, de úgy, hogy megértsenek, barát­nak erezzenek. Neveli őket a szülő, az iskola és az utca. Ezek különféle hatások. Ne­künk felnőtteknek kell őket jó irányba terelni. A témához más is szól. Az ugyancsak nyugdíjas Soós Já­nosáé szerint nincs alkalmuk az iskolás korúaknak mindig hol játszani, nincs játszótér, így a nyugtalanságukat az ut­cán vezetik le. Hanem az MTH intézet fiataljairól már elmarasztalóbban szólnák. Ha kijönnék az utcára felbuk- fenceztetik a szemétgyűjtő edényeket, kitörik a fiatalfá­kat. S persze nem hagyják mindezt szó nélkül, figyelmez­tetik őket. Van akinek hasz­nál, de a vásottabbak mesz- szebbre merészkednek. — Mi köze ehhez az öreg­lánynak. .. Pedig ha tudnák mi min­dent megtesznek ezek a haj­lottkorú, idős emberek. El­mondják egy fiatál lánynak a történetét. Tizenhét éves, megveri az anyját. S ezt nem lehet tétlenül nézni, segíteni kell a családnak. S már azt is tudják, mit tesznek. Fog­lalkoztatja őket az is, hogy a nagyobbak részére klub kelle­ne, ahol megtalálják a szóra­kozást. s a művelődés lehető­ségeit is. Az öregek önmagukért A párttagok mindegyike tagja a szakszervezetnek, s rajtuk kívül sok pártonkívü- li, mintegy hatszázan. A va­sas nyugdíjasok szakszerve­zetének a 69 éves Páli Kálmán a titkára. Kisebb előadást rögtönöz. 1958-ban megszer­vezték a nyugdíjasok iskolá­ját. Itt felolvasnak, előadáso­kat tartanak a legjobb TIT előadókkal. Kezdetben tízen— húszán jöttek, most hetvenen-— nyolcvanan. Az előadások után filmeket vetítenek, tár­salognak. A nyári időben Bükkszékre, Egerbe külön ki­ránduló buszokat indítanak, s a kirándulók között ott találni az özvegyeket Is. Évente 35 ezer forintot osztanak ki se­gélyezés címén. Húsz idős em­bernek havonta 150 forinttá] pótolják a nyugdíját. A be­teglátogató csoportok is fárad­hatatlanok. S hogy el ne fe­lejtsem Pali bácsi szavát,, évente húsz beutalót juttatnak az öregeknek a Szabadság- hegyre, Alsógödre. S akiknek nincsen hozzátartozójuk, gon­dozójuk — mintegy hatvanan — térítéses étkeztetést kap­nak az üzemi konyhán. S ez­zel közel sincs vége mindan­nak a figyelmességnek, gon­dosságnak. amellyel körülve­szik egymást. A választások előkészítésében Az alapszervezet tagjai ti­zenkét körzetben dolgoztok a választások előkészítésén. Be­kopogtak a házakhoz, szervez­ték a lakosokat a jelölő gyű­lésre. És nem is akárhogyan. Nem volt olyan jelölő gyűlés a tizenkét körzetben, ahol a családokat valaki ne képvisel­te volna. Számon tartják mindazt, ami i jelölő gyűlé­seken elhangzott. Nekem is a lelkemre kötöttek valamit az­zal, hogy továbbítsam. Sokan kifogásolták a kenyér minő­ségét. És igazuk volt akkor, amikor így következtettek: a rossz kenyér sokba kerül, mert nem fogy el, elpocséko- lódik. jobb esetben az álla­tokkal etetik fel. Emiatt a pártszervezet levelet is írt a városi párbizottságnak. Vár­ják a változásokat. Azt t, szóvá tették, hogy a péksütemények olykor eltér­nek a szabvány mérettől. Ez­zel a fogyasztót károsítják. A zsemlére ném áll az, amit valaki fanyar iróniával vetett közbe: mármint, hogy a mi­ni a divat. Jobb közellátási kérnek Az említett hét—nyolcezer ember ellátása sok zökkenő­vel történik. Mivel az acél* árugyári sorompónál lebon­tottak a hentesüzletet, csak egy húsbolt található Acél­árugyár körzetében, s itt nem ritka eset. hogy hajnali vá­rom-—négykor már sorba áll­nak. Gyógyszertár létesítését is régóta sürgetik, s hogy ősz­szel megnyitják, abban sokat segítettek a körzeti pártszer­vezet tagjai. Kalína Ferencné, a ferenc- telepiek (gondjainak ad han­got altkor, amikor azt sürget?, legyen ezen a periférián is nagyobb zöldségüzlet, szerel­jék fel jobban a vegyes bol­tot, s választékos áruval lás­sák el. Jogos amit mond, mert ha valamit nem lehet kapni, akkor a városba kill jönni, s a buszköltség négy­forint, s itt a telepen több­nyire kis jövedelmű emberek élnek. Hát ez az a csokor, amit át kell nyújtani nemcsak az ol­vasónak, hanem mindazoknak, akikre az említett gondolt megoldása tartozik. A beszél­getésben részt vevő tizenhét kommunista nyolcezer ember véleményének adott hangot, s amit mondtak, az megfonto­landó. Gulyás Ernő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom