Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-11 / 60. szám

4 NÖCR A D 1 <>57. március 11. szombat A választók javasolták — a tanács intézkedett örvendetes, hogy a jelölő gyűléseken felvetett közérde­kű javaslatokat mind több ta­nács — anyagi lehetőségéhez mérten azonnal intézi. A sal­gótarjáni járásiban felmerült kérdésekre dr. Domonkos Im­rétől, a járási tanács vb tit­kárától kértünk választ. Mátramindszenten Kovács József, a 15-ös számú választó­kerület lakója kérdezte: a köz- tégi tanács végrehajtó bizott­sága miért nem tesz intézke­dést, a Béke úti híd melletti töltés pótlására, kijavítására és megemelésére, mivel a töltést « víz elmosta. VÁLASZ: A községi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak határozata értelmében az elmosott töltést már pó­tolták, a megmaradt töltést kijavították és azt a válasz­tópolgárok kérésének meg­felelően megemelték. Ugyancsak ebben a község­ben Csikós László, Puporka Kálmán, Csikós Kálmán és még többen felvetették, hogy a cigánytelepről a szemetet nem szállítják el. VÁLASZ: A panasz el­hangzása után a községi ta­nács végrehajtó bizottsága azonnal intézkedett. A ké­rést jogosnak találta. Azóta a tárolót kiürítették, a sze­metet elszállították. Értesüléseink szerint Tajti Gyula, Molnár Antalné, Tajti Imre, és még mások élelmi­szer-áruda építését sürgették. VÁLASZ: A mátramdnd- szantiek máris intézkedtek. A végrehajtó bizottság a kérésnek megfelelően terüle­tet biztosított az áruda épí­téséhez. A tervek mór ko­rábban elkészültek, s az áru­da új helyén levő épület bontása is megkezdődött. Zabaron a hetes, nyolcas, kilences körzetből Forgách Ist­ván, Ludvig Vilmos, Sulcz Béla, Földi János és mások a két községrész közötti távbe­szélő összeköttetés megoldását kérte. VÁLASZ: A községi ta­nács végrehajtó bizottsága felkereste a KPM illetékes igazgatóságát és ígéretet ka­pott arra. hogy a költségve­tést elkészítik és a két köz­ségrész közötti távbeszélő összeköttetést rövidesen megteremtik. Ebben a községben a 7-es számú választókörzetben Bá­rányt Dezső, Földi Pál, a busz­váróhelyiség építését kérte. VÁLASZ: A községi ta­nács végrehajtó bizottsága a busz-váróhelyiség helyét már kijelölte és hozzáfogott az anyagbeszerzéshez. Az építő­anyag egy része mór bizto­sított. Karancslapujtőn a 9-es vá­lasztókörzetben Jászberényi Frigyes, Kökény Tibor és Rus- kó István a Hunyadi utca, a 34-es körzetben Lipták Kál­mán, Lantos Sándor az Ady Endre, a 24-es körzetben Brun- czel Tibor és Hegedűs Pál a Honvéd utca villanyhálózatá­nak bővítését kérték. VÁLASZ: A karancslapuj- tői községi tanács végrehaj­tó bizottsága mindhárom ut­cában biztosította a villany- hálózat bővítéséhez szüksé­ges oszlopokat, sőt azokat már a helyszínre is szállí­totta. Reméljük, hogy a vá­lasztópolgárok segítségével az oszlopok felállítása ha­marosan megtörténik és így a villanyhálózat bővítését megoldjuk. Dísssitlens-kfirrier Levél Vácra, őszintébb levél Szendehelyre Kevesen voltak a teremben, amikor a rétsági járásbíróság büntető tanácsának elnöke ki­hirdette az ítéletet. Ferjancsics János, 1941-ben született szen­dehelyi lakost hazatérés meg­tagadásának bűntette miatt egyévi és kéthónapi szabadság­vesztésre, valamint 332 négy­szögöl házhelyének és 175 köb­centiméteres motorkerékpár­jának elkobzására ítélte. A fiatalember tavaly lépett át az osztrák határon egy turista­csoporttal. Ami ez után tör­tént, arról így ír Becsből egy váci barátjának, Bélának: „Egy gyors elhatározás, és Itt ragadtam. Képzelj el egy jó minőségű légypapírt. Sok légy röpköd körülötte, s idő­vel mind rászáll. Egy szűcsnél dolgozom napi tíz órát, szom­bat vasárnap szabad. Strando- lással, ismerkedéssel, jó sztrip- tiz-film látogatásával töltöm szabad időmet. A szórakozási lehetőségek széles körűek, csak a fizetéshez képest drágák.” Ferjancsics ennél őszintébb levelet írt szüleinek. Szende­helyre. Idézünk ebből is: „Akárhányszor eszükbe ju­tok, mindig csak arra gondol­janak, hogy Itt sokkal köny- nyebben tud érvényesülni az ember. Ami a lényeg: keve­sebbet dolgozom... (A legény számtanból kissé gyenge, öt napot dolgozik, a tíz óra; ez még Becsben is — ahonnan a levelet menesztette — ötven óra hetenként. Itthon általá­ban negyvennyolc óra a heti munkaidő; számos szakmában ennél rövidebb). Ne haragud­janak, hogy ilyen csúnyán ír­tam ; sajnos, asztal még nem áll rendelkezésemre; de remél­jük, idővel minden ki fog ala­kulni.” Ha minden jól megy, előbb- utóbb még asztalra is futja a varázsos Nyugaton. Esetleg kéz alatt, vagy részletre... „Hines több szavam... minek is lenne!** A Kapor — Forgóéit botrány története Színhely: Balassagyarmat, a Királyi Törvényszék nagytér­re. Idő: 1900 november 19 (hét­fő délelőtt). Szereplők: az öttagú tör­vényhatóság Kuhinyi Lajos elnökletével, gróf Forgách Antal vádlott, Kapor János magánvádló, és egy tucat ta­nú. A padsorok érdeklődők­kel megtelve. Tíz óra. Az el­nök feláll, a zsivaj elhalkul. Elnök: — A mai napra kitű­zött tárgyalást megnyitom. (Azíán elmondja, hogy az 1896-os kéviselőházi választá­sok során lejátszódott „kelle­metlen jelenség” ügyében kell most igazságot szolgáltatni. Utána próbálja megmagya­rázni a négy évig tartó „tin­tafogyasztás” körülményeit, majd a vádlott személyi ada­tainak felvételére kerül sor). Vádlott: gróf Forgách An­talnak neveznek. Bécsben születtem 31 évnek előtte, és Budapesten lakom. Foglalko­zásomra nézve Nógrád vár­megye országgyűlési képvise­lője vagyok, Egyszer voltam büntetve — tiltott párbaj mi­att. (Ezután az elnök felol­vassa a vádiratot. Lényege: Kapor János, megyebizottsági tag az 1896-os választásokon az alsóesztergályi körzetben a kormánypárti képviselőjelölt­tel szemben ellenzéki jelölt­ként kívánt indulni. Forgách .gróf azonban, mint tisztelet­beli főjegyző visszaélt hivata­li hatalmával és Kaport elfo­gatta Alsóesztergályban, el­vették mindenét, megverték, majd kiutasították örökre az egész járásból.) Elnök: Vádlott. Bűnösnek érzi magát? Vádlott: Nem! Elnök: Mit keresett azon a napon Alsóesztergályban? Vádlott: — Török Zoltán alispán megbízásából jártam ott, hogy helyreállítsam a rendet. Elmondta, hogy Kapor arra jár és izgatja a népet, meg veszteget. Megkért, hogy cselekedjem. Elnök: Mondják, hogy a községben teljes rend ural­kodott. Vádlott: A hangulat izgatott volt, minden percben zavargá­soktól lehetett tartani. Elnök: 1)3 ilyen jogcímen kért Kaportól tartózkodási en­gedélyt? Szabad államban bárki bárhol megjelenhet. Vádlott: A feszült hangulat követelte meg, amit tettem. Egyébként se tiltottam ki örökre a járásból. (Még 37 kérdést tett fel az elnök, majd Kapor János magánvádlót hallgatták ki). Vádló: Kapor János a ne­vem. 42 éves, nős rimaszom­bati tisztviselő vagyok. A vár­megyében ismernek mint me­gyebizottsági tagot. Vádolom gróf Forgách Antalt jogtalan letartóztatásom, megmotozá- som, megveretésem és kiuta­sítás miatt. Elnök: — Kérem, mondja el mi történt azon a napon! Vádló: — Reggel érkeztem néhány kortesemmel Alsóesz- tergályba. Éppen Éliás korcs- máros magánszobájában be­széltük meg a haditervet, amikor megjelent két csendőr, és közölték, hogy a jegyzői irodába kell kísémiök. Ki- hörpintettem a boromat és mentem. Kihez van szeren­csém? — kérdeztem odaérve, Gróf Forgách Antal táblabí­rói főszolgabíróhoz — hazud­ta ő. — — No és van-e tartózkodá­si engedélye? — Nincs, dehát nem is kell. — Akikor letartóztatom! Mindent elvettek tőlem, még a 2000 forintomat Is Majd levittek a pinsóbe és összevertek. Utána Forgách gróf közölte, hogy a válasz­tás előtti napon jelentkeznem kell a főszolgabírónál a vár- megyeházán. Hát így szavaz­ták meg ellenjelölt hiányá­ban Forgách urat a „Bánífy éra” képviselőjének. (Behívatták a két csendőrt. Forgách ellen vallottak). I. csendőr: — Írásbeli pa­rancsot kértem, de nem adott! Igazság, hogy kitiltotta örök­re még a környékről is. Vádlott: (közbekiált) Nem igaz! (Aztán még tíz tanú vallott és esküdött). Délután három órakor a bí­róság visszavonult. Az ügyész felmentést’ kért. Félóra múl­va tértek vissza. Elnök: — A Szent Korona nevében! A törvényszék gróf Forgách Antalt hivatalos ha­talommal való visszaélés bűn­tettében bűnösnek találta és az enyhítő körülményeket fi­gyelembe véve 60 korona pénz- büntetésre és a perköltsé­gek viselésére kötelezte. Gróf Forgách Antal, megnyugszik az ítéletben? Vádlott: — Nem. Fellebbe­zek! (És fölháborodottan é- ült). Elnök: És ön, Kapor Já­nos? Vádló: Én is fellebbezek. És másutt is kimondom az igazságot: az ügy folytán en­gem állásomtól is megfosztot­tak, de a becsületemtől nem. Forgách gróf egy léha, váltó­lázas svihák, akinek megcsi­nálták a képviselőséget. Per­sze megértem, rá van szorul­va, hiszen minden szülői örökségét elverte. Adóssága; miatt a bécsi lóversenypályá­ról is kitiltották. Ez hát a mi hőn tisztelt kéviselőnfc! Nincs is több szavam, de még ha volna is. akkor sincs. Mert minek lenne? Rozgonyi Isivé« Jól jár vele a falu Héhalomban megüresedett a tanácselnöki szék. Elfáradt a régi elnök, sok volt már számára a falu gondja. Él a köz­ségben egy fiatalember, Szita István, őt kérték meg; amíg rendeződik az elnöki tisztség betöltése, végezze a munkát Szita cukorgyári munkásember. Egy darabig az fmsz-nél dol­gozott, később KISZ-titkár lett. Rajta volt a falu szeme, fel­fedezték rátermettségét. így került ideiglenes megbízatással a tanácsházára. A titkárasszony mondta, hogy nincsen ügy, ami felett elsiklana. Egy beszélgetésre kerestük. Tanácstagnak jelölték. Fag­gatni akartuk, mit szól élete első ilyen jelentősebb megbí­zatásához. Még meg sem melegedtünk, jön a titkárnő, hogy a járástól keresik. Várják a másik szobában. A tekinteté­vel kért megértést és indult. Kihallgattuk. A cipész ügyében viaskodtak vele, akt a ktsz embere és nagyon iszik, a mun­kát pedig elhanyagolja. Fel akarnak mondani neki. De akkor Befejezték a szügyi művelődési ház felújítását Rendkívül kicsinek bizo- nyult a régi és elavult kultúr­otthon Szűgyben. A községi tanács — a falu lakóinak igé­nyét is figyelembe véve elha­tározta, hogy felújítják a művelődési otthont. Az ál­lam 230 ezer forinttal támo­gatta ezt a munkát. A terv megvalósításához azonban ke­vés volt ez az összeg, a köz­ségfejlesztési alapból újabb 150 ezer forinttal toldották meg. Nagy segítséget nyújtott e község lakossága is; csak­nem félmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek, s helyi anyaggal segítették az építkezést. A művelődési ház felújítá­sát befejezték, s most 250 sze­mélyes nagyterem és mozihe- lyiség várja a falu lakóit. Ügy tervezik, hogy az idén még egy könyvtárat és klub- helyiséget is építenek a mű­velődési ház mellé. Az első nyilvános szereplés­re vasárnap kerül sor a mű­velődési házban. Este Kaszás Józsefné dr., a megyei tanács végrehajtó bizottságának tit­kára, megyei tanácstag-jelölt szól a választópolgárokhoz, utána pedig a kosztold szlo­vák kultúrcsoport ad műsort. ■■ ■■ OKOL JOG A salgótarjáni járás terüle­tén tavaly harmadával több esetben került sor vádemelés­re súlyos testi sértés bűntette miatt, mint egy esztendővel korábban. Akadt — sajnos — más erőszakos jellegű cselek­mény is elég nagy számiban. A bűncselekmények elkövetői igen gyakran ittasak voltak. Az esetek közös vonása: erő­szakkal, ütleggel érvényt sze­rezni a saját — vélt vagy va­lóságos — igazságnak. A törvénytisztelet hiánya nem ritkán családon belül okoz háborúságot. Jellemző erre egy zagyvapálfalvi példa. V. Győzőnek és négy testvéré­nek közös tulajdona az a ház, amelyben V-né lakik. Az aisz- szony konyhájába testvére, Sz. Piroska bútorokat akart elhe­lyezni. Noha V-né ez ellen til­takozott, Sz. Piroska és három testvére mégis berakta a bú­torokat. Sz. Piroskát — akit korábban két ízben sújtott vég­rehajtható szabadságvesztéssel a bíróság — a járásbíróság négyhónapi javító-nevelő mun­kára ítélte tízszázalékos bér- csökkentés mellett. Sz. József, Sz. György és K. Pálné pénz­büntetésben részesült. Az indulataikon uralkodni nem akarók előtt sem a kor, sem a családi kapcsolat nem szent. Szilaspogonyban felesé­gével, fiával és annak élettár- sáva! él egy fedél alatt O. i Ferenc. Az ötvenkilenc éves 1 férfit egy napon a mezőn ke­reste íei felesége. Megkérte, végezze el helyette otthon a mosást, ő addig vigyáz a jó­szágra. Odahaza O. Ferenc hi­ába kereste a szappant. Mikor megkérdezte fiának élettársát, a tizenkilenc éves Talpas Te­rézt, nem tud-e róla: a lány egy súlyt® tárggyal ütötte homlokon apósát. Ismét mások fogadatlan pró­kátorként avatkoznak olyan dolgokba, amelyekhez semmi közük. N. Ferenc pusztamárk- házai lakos elcsípett egy fia­talkorút, aki gyanúsan ólálko­dott portája körül. Ez utóbbi segélykiáltásaira sietett oda Parádi Lajos; — s anélkül, hogy az előzményekről tuda­kozódott volna, ököllel csa­pott N. Ferenc arcába. A gaz­da arc-csonttörést, agyrázkó­dást szenvedett. A salgótaránd járásbíróság öthónapi, három­évi próbaidőre feltételesen fel­függesztett szabadságvesztésre ítélte Parádiit. A védelem eny­hítésért, a vádhatóság képvi­selője azonban súlyosbításért fellebbezett; s utalt arra is, hogy az erőszakos cselekmé­nyek elkövetését végrehajtha­tó szabadságvesztés kiszabásá­val volna kívánatos megelőz­ni. Szembeszökően durva ese­tekben természetesen a bíró­ság sem részesíti az elítélte­ket a büntetés próbaidőre tör­ténő felfüggesztésének kedvez- ' menyében. Így szabott lei a salgótarjáni járásbíróság Há­zer Ferenc és Kiss Gy. József balyasaljad lakosokra öt-, illet­ve négyhónapi végrehajtható szabadságvesztést. Az említet­tek ittasan garázdálkodtak a 2. számú földművesszövetke­zeti italboltban. Bántalmazá­suk következtében egy férfi súlyos, egy pedig könnyebb sérüléseket szenvedett. Dicséret illeti azokat a ven­déglátóipari dolgozókat, akik a már kapatos vendégtől meg­tagadják a szeszt. Így tettek a Salgó Étterem pincérei is Szőrös Bertalan nagylóci, va­lamint Szőrös Mihály és Csík Miklós salgótarjáni lakossal. A kitessékelés — sajnos — csak a vendéglő békéjét biz­tosította, az utcáét nem. Szőrö­sék minden ok nélkül több já­rókelőt — közöttük egy asz- szonyt — bántalmaztak; Sző­rös Bertalan pedig azok egyi­kót hátba szúrta. A rendőrség mindhármukat elfogta; a sal­gótarjáni járási ügyészség pe­dig vádiratot adott ki elle­nük. Meg lehet-e közvetlenül előzni az erőszakos bűncselek­ményeket? ... Jelentékeny há­nyadukat igen. A kötekedő, garázda személyeket részint a jószándékú többség fékezheti meg; részint pedig a helyszín­re késlekedés nélkül hívott hi­vatásos vagy önkéntes rendőr előzheti meg a garázdaságnál súlyosabb bűncselekmény el­követését. — b. z. — a falu suszter nélkül marad! A legközelebbi pedig négy ki­lométerre esik. Szita nem akart beleegyezni az elgondolásba. Biztosíté­kot kért, mert a falu nem nélkülözheti a cipészt. De a já­rási küldöttek is felkészültek. Adjon a tanács helyiséget, hoznak egy másik mesterembert, ennek pedig utat mutatnak. Másképp nem lehet, mert a műhely az illető saját házában van. A helyiség a legnagyobb gond. Egyszerűen nincs. Meg­kezdődik hát a tárgyalás: mit tegyenek. Jó iskola ez egy leendő tanácstagnak. Nagy felelősségnek tartja községi ta­nácstagnak lenni. A saját körzete a falu legrégibb települése. Sokfajta fog­lalkozású ember lakik ott. Bányász, állami gazdasági dolgo­zó, tsz-tag, még egyéni paraszt is. És ahány ember, annyi elgondolás. — Össze kell fogni az erőt. ez a tanácstag legfontosabb feladata — mondja. Aztán sorolja, hogy náluk is rendezni kéne az utcát. Rendbehozni a világítást, az úttestet, a járdát Megszüntetni a házaktól pár méterre levő dögkutat. — Van tennivaló bőven, amit a tanácstag a lakosság tá­mogatásával valósíthat meg. Ezért kell a jó kapcsolat az emberekkel. Ha megválasztanak, nekem a jó kapcsolat ki­építése lesz a legfontosabb. Máris az egész község szempontjából gondolkodik. A vízmű megépítését tartja fontosnak, mert az ivóvízellátás a legnagyobb gondjuk. Majd a faluközpont parkosítása, aztán a szolgáltatás. — A jelölő gyűléseken sok szó esett ezekről, nem lehet figyelmen kívül hagyni. Megvalósításuk azonban nem köny- nyű. Ezért kell az összefogás... Szita István Héhalomban született. Fiatal, tele van am­bícióval. A feladatokat is látja. Jól jár vele a falu. Tudják ezt az emberek, ezért szemelték ki jövendőbeli tanácstagnak. B. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom