Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-11 / 60. szám
4 NÖCR A D 1 <>57. március 11. szombat A választók javasolták — a tanács intézkedett örvendetes, hogy a jelölő gyűléseken felvetett közérdekű javaslatokat mind több tanács — anyagi lehetőségéhez mérten azonnal intézi. A salgótarjáni járásiban felmerült kérdésekre dr. Domonkos Imrétől, a járási tanács vb titkárától kértünk választ. Mátramindszenten Kovács József, a 15-ös számú választókerület lakója kérdezte: a köz- tégi tanács végrehajtó bizottsága miért nem tesz intézkedést, a Béke úti híd melletti töltés pótlására, kijavítására és megemelésére, mivel a töltést « víz elmosta. VÁLASZ: A községi tanács végrehajtó bizottságának határozata értelmében az elmosott töltést már pótolták, a megmaradt töltést kijavították és azt a választópolgárok kérésének megfelelően megemelték. Ugyancsak ebben a községben Csikós László, Puporka Kálmán, Csikós Kálmán és még többen felvetették, hogy a cigánytelepről a szemetet nem szállítják el. VÁLASZ: A panasz elhangzása után a községi tanács végrehajtó bizottsága azonnal intézkedett. A kérést jogosnak találta. Azóta a tárolót kiürítették, a szemetet elszállították. Értesüléseink szerint Tajti Gyula, Molnár Antalné, Tajti Imre, és még mások élelmiszer-áruda építését sürgették. VÁLASZ: A mátramdnd- szantiek máris intézkedtek. A végrehajtó bizottság a kérésnek megfelelően területet biztosított az áruda építéséhez. A tervek mór korábban elkészültek, s az áruda új helyén levő épület bontása is megkezdődött. Zabaron a hetes, nyolcas, kilences körzetből Forgách István, Ludvig Vilmos, Sulcz Béla, Földi János és mások a két községrész közötti távbeszélő összeköttetés megoldását kérte. VÁLASZ: A községi tanács végrehajtó bizottsága felkereste a KPM illetékes igazgatóságát és ígéretet kapott arra. hogy a költségvetést elkészítik és a két községrész közötti távbeszélő összeköttetést rövidesen megteremtik. Ebben a községben a 7-es számú választókörzetben Bárányt Dezső, Földi Pál, a buszváróhelyiség építését kérte. VÁLASZ: A községi tanács végrehajtó bizottsága a busz-váróhelyiség helyét már kijelölte és hozzáfogott az anyagbeszerzéshez. Az építőanyag egy része mór biztosított. Karancslapujtőn a 9-es választókörzetben Jászberényi Frigyes, Kökény Tibor és Rus- kó István a Hunyadi utca, a 34-es körzetben Lipták Kálmán, Lantos Sándor az Ady Endre, a 24-es körzetben Brun- czel Tibor és Hegedűs Pál a Honvéd utca villanyhálózatának bővítését kérték. VÁLASZ: A karancslapuj- tői községi tanács végrehajtó bizottsága mindhárom utcában biztosította a villany- hálózat bővítéséhez szükséges oszlopokat, sőt azokat már a helyszínre is szállította. Reméljük, hogy a választópolgárok segítségével az oszlopok felállítása hamarosan megtörténik és így a villanyhálózat bővítését megoldjuk. Dísssitlens-kfirrier Levél Vácra, őszintébb levél Szendehelyre Kevesen voltak a teremben, amikor a rétsági járásbíróság büntető tanácsának elnöke kihirdette az ítéletet. Ferjancsics János, 1941-ben született szendehelyi lakost hazatérés megtagadásának bűntette miatt egyévi és kéthónapi szabadságvesztésre, valamint 332 négyszögöl házhelyének és 175 köbcentiméteres motorkerékpárjának elkobzására ítélte. A fiatalember tavaly lépett át az osztrák határon egy turistacsoporttal. Ami ez után történt, arról így ír Becsből egy váci barátjának, Bélának: „Egy gyors elhatározás, és Itt ragadtam. Képzelj el egy jó minőségű légypapírt. Sok légy röpköd körülötte, s idővel mind rászáll. Egy szűcsnél dolgozom napi tíz órát, szombat vasárnap szabad. Strando- lással, ismerkedéssel, jó sztrip- tiz-film látogatásával töltöm szabad időmet. A szórakozási lehetőségek széles körűek, csak a fizetéshez képest drágák.” Ferjancsics ennél őszintébb levelet írt szüleinek. Szendehelyre. Idézünk ebből is: „Akárhányszor eszükbe jutok, mindig csak arra gondoljanak, hogy Itt sokkal köny- nyebben tud érvényesülni az ember. Ami a lényeg: kevesebbet dolgozom... (A legény számtanból kissé gyenge, öt napot dolgozik, a tíz óra; ez még Becsben is — ahonnan a levelet menesztette — ötven óra hetenként. Itthon általában negyvennyolc óra a heti munkaidő; számos szakmában ennél rövidebb). Ne haragudjanak, hogy ilyen csúnyán írtam ; sajnos, asztal még nem áll rendelkezésemre; de reméljük, idővel minden ki fog alakulni.” Ha minden jól megy, előbb- utóbb még asztalra is futja a varázsos Nyugaton. Esetleg kéz alatt, vagy részletre... „Hines több szavam... minek is lenne!** A Kapor — Forgóéit botrány története Színhely: Balassagyarmat, a Királyi Törvényszék nagytérre. Idő: 1900 november 19 (hétfő délelőtt). Szereplők: az öttagú törvényhatóság Kuhinyi Lajos elnökletével, gróf Forgách Antal vádlott, Kapor János magánvádló, és egy tucat tanú. A padsorok érdeklődőkkel megtelve. Tíz óra. Az elnök feláll, a zsivaj elhalkul. Elnök: — A mai napra kitűzött tárgyalást megnyitom. (Azíán elmondja, hogy az 1896-os kéviselőházi választások során lejátszódott „kellemetlen jelenség” ügyében kell most igazságot szolgáltatni. Utána próbálja megmagyarázni a négy évig tartó „tintafogyasztás” körülményeit, majd a vádlott személyi adatainak felvételére kerül sor). Vádlott: gróf Forgách Antalnak neveznek. Bécsben születtem 31 évnek előtte, és Budapesten lakom. Foglalkozásomra nézve Nógrád vármegye országgyűlési képviselője vagyok, Egyszer voltam büntetve — tiltott párbaj miatt. (Ezután az elnök felolvassa a vádiratot. Lényege: Kapor János, megyebizottsági tag az 1896-os választásokon az alsóesztergályi körzetben a kormánypárti képviselőjelölttel szemben ellenzéki jelöltként kívánt indulni. Forgách .gróf azonban, mint tiszteletbeli főjegyző visszaélt hivatali hatalmával és Kaport elfogatta Alsóesztergályban, elvették mindenét, megverték, majd kiutasították örökre az egész járásból.) Elnök: Vádlott. Bűnösnek érzi magát? Vádlott: Nem! Elnök: Mit keresett azon a napon Alsóesztergályban? Vádlott: — Török Zoltán alispán megbízásából jártam ott, hogy helyreállítsam a rendet. Elmondta, hogy Kapor arra jár és izgatja a népet, meg veszteget. Megkért, hogy cselekedjem. Elnök: Mondják, hogy a községben teljes rend uralkodott. Vádlott: A hangulat izgatott volt, minden percben zavargásoktól lehetett tartani. Elnök: 1)3 ilyen jogcímen kért Kaportól tartózkodási engedélyt? Szabad államban bárki bárhol megjelenhet. Vádlott: A feszült hangulat követelte meg, amit tettem. Egyébként se tiltottam ki örökre a járásból. (Még 37 kérdést tett fel az elnök, majd Kapor János magánvádlót hallgatták ki). Vádló: Kapor János a nevem. 42 éves, nős rimaszombati tisztviselő vagyok. A vármegyében ismernek mint megyebizottsági tagot. Vádolom gróf Forgách Antalt jogtalan letartóztatásom, megmotozá- som, megveretésem és kiutasítás miatt. Elnök: — Kérem, mondja el mi történt azon a napon! Vádló: — Reggel érkeztem néhány kortesemmel Alsóesz- tergályba. Éppen Éliás korcs- máros magánszobájában beszéltük meg a haditervet, amikor megjelent két csendőr, és közölték, hogy a jegyzői irodába kell kísémiök. Ki- hörpintettem a boromat és mentem. Kihez van szerencsém? — kérdeztem odaérve, Gróf Forgách Antal táblabírói főszolgabíróhoz — hazudta ő. — — No és van-e tartózkodási engedélye? — Nincs, dehát nem is kell. — Akikor letartóztatom! Mindent elvettek tőlem, még a 2000 forintomat Is Majd levittek a pinsóbe és összevertek. Utána Forgách gróf közölte, hogy a választás előtti napon jelentkeznem kell a főszolgabírónál a vár- megyeházán. Hát így szavazták meg ellenjelölt hiányában Forgách urat a „Bánífy éra” képviselőjének. (Behívatták a két csendőrt. Forgách ellen vallottak). I. csendőr: — Írásbeli parancsot kértem, de nem adott! Igazság, hogy kitiltotta örökre még a környékről is. Vádlott: (közbekiált) Nem igaz! (Aztán még tíz tanú vallott és esküdött). Délután három órakor a bíróság visszavonult. Az ügyész felmentést’ kért. Félóra múlva tértek vissza. Elnök: — A Szent Korona nevében! A törvényszék gróf Forgách Antalt hivatalos hatalommal való visszaélés bűntettében bűnösnek találta és az enyhítő körülményeket figyelembe véve 60 korona pénz- büntetésre és a perköltségek viselésére kötelezte. Gróf Forgách Antal, megnyugszik az ítéletben? Vádlott: — Nem. Fellebbezek! (És fölháborodottan é- ült). Elnök: És ön, Kapor János? Vádló: Én is fellebbezek. És másutt is kimondom az igazságot: az ügy folytán engem állásomtól is megfosztottak, de a becsületemtől nem. Forgách gróf egy léha, váltólázas svihák, akinek megcsinálták a képviselőséget. Persze megértem, rá van szorulva, hiszen minden szülői örökségét elverte. Adóssága; miatt a bécsi lóversenypályáról is kitiltották. Ez hát a mi hőn tisztelt kéviselőnfc! Nincs is több szavam, de még ha volna is. akkor sincs. Mert minek lenne? Rozgonyi Isivé« Jól jár vele a falu Héhalomban megüresedett a tanácselnöki szék. Elfáradt a régi elnök, sok volt már számára a falu gondja. Él a községben egy fiatalember, Szita István, őt kérték meg; amíg rendeződik az elnöki tisztség betöltése, végezze a munkát Szita cukorgyári munkásember. Egy darabig az fmsz-nél dolgozott, később KISZ-titkár lett. Rajta volt a falu szeme, felfedezték rátermettségét. így került ideiglenes megbízatással a tanácsházára. A titkárasszony mondta, hogy nincsen ügy, ami felett elsiklana. Egy beszélgetésre kerestük. Tanácstagnak jelölték. Faggatni akartuk, mit szól élete első ilyen jelentősebb megbízatásához. Még meg sem melegedtünk, jön a titkárnő, hogy a járástól keresik. Várják a másik szobában. A tekintetével kért megértést és indult. Kihallgattuk. A cipész ügyében viaskodtak vele, akt a ktsz embere és nagyon iszik, a munkát pedig elhanyagolja. Fel akarnak mondani neki. De akkor Befejezték a szügyi művelődési ház felújítását Rendkívül kicsinek bizo- nyult a régi és elavult kultúrotthon Szűgyben. A községi tanács — a falu lakóinak igényét is figyelembe véve elhatározta, hogy felújítják a művelődési otthont. Az állam 230 ezer forinttal támogatta ezt a munkát. A terv megvalósításához azonban kevés volt ez az összeg, a községfejlesztési alapból újabb 150 ezer forinttal toldották meg. Nagy segítséget nyújtott e község lakossága is; csaknem félmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek, s helyi anyaggal segítették az építkezést. A művelődési ház felújítását befejezték, s most 250 személyes nagyterem és mozihe- lyiség várja a falu lakóit. Ügy tervezik, hogy az idén még egy könyvtárat és klub- helyiséget is építenek a művelődési ház mellé. Az első nyilvános szereplésre vasárnap kerül sor a művelődési házban. Este Kaszás Józsefné dr., a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára, megyei tanácstag-jelölt szól a választópolgárokhoz, utána pedig a kosztold szlovák kultúrcsoport ad műsort. ■■ ■■ OKOL JOG A salgótarjáni járás területén tavaly harmadával több esetben került sor vádemelésre súlyos testi sértés bűntette miatt, mint egy esztendővel korábban. Akadt — sajnos — más erőszakos jellegű cselekmény is elég nagy számiban. A bűncselekmények elkövetői igen gyakran ittasak voltak. Az esetek közös vonása: erőszakkal, ütleggel érvényt szerezni a saját — vélt vagy valóságos — igazságnak. A törvénytisztelet hiánya nem ritkán családon belül okoz háborúságot. Jellemző erre egy zagyvapálfalvi példa. V. Győzőnek és négy testvérének közös tulajdona az a ház, amelyben V-né lakik. Az aisz- szony konyhájába testvére, Sz. Piroska bútorokat akart elhelyezni. Noha V-né ez ellen tiltakozott, Sz. Piroska és három testvére mégis berakta a bútorokat. Sz. Piroskát — akit korábban két ízben sújtott végrehajtható szabadságvesztéssel a bíróság — a járásbíróság négyhónapi javító-nevelő munkára ítélte tízszázalékos bér- csökkentés mellett. Sz. József, Sz. György és K. Pálné pénzbüntetésben részesült. Az indulataikon uralkodni nem akarók előtt sem a kor, sem a családi kapcsolat nem szent. Szilaspogonyban feleségével, fiával és annak élettár- sáva! él egy fedél alatt O. i Ferenc. Az ötvenkilenc éves 1 férfit egy napon a mezőn kereste íei felesége. Megkérte, végezze el helyette otthon a mosást, ő addig vigyáz a jószágra. Odahaza O. Ferenc hiába kereste a szappant. Mikor megkérdezte fiának élettársát, a tizenkilenc éves Talpas Terézt, nem tud-e róla: a lány egy súlyt® tárggyal ütötte homlokon apósát. Ismét mások fogadatlan prókátorként avatkoznak olyan dolgokba, amelyekhez semmi közük. N. Ferenc pusztamárk- házai lakos elcsípett egy fiatalkorút, aki gyanúsan ólálkodott portája körül. Ez utóbbi segélykiáltásaira sietett oda Parádi Lajos; — s anélkül, hogy az előzményekről tudakozódott volna, ököllel csapott N. Ferenc arcába. A gazda arc-csonttörést, agyrázkódást szenvedett. A salgótaránd járásbíróság öthónapi, háromévi próbaidőre feltételesen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte Parádiit. A védelem enyhítésért, a vádhatóság képviselője azonban súlyosbításért fellebbezett; s utalt arra is, hogy az erőszakos cselekmények elkövetését végrehajtható szabadságvesztés kiszabásával volna kívánatos megelőzni. Szembeszökően durva esetekben természetesen a bíróság sem részesíti az elítélteket a büntetés próbaidőre történő felfüggesztésének kedvez- ' menyében. Így szabott lei a salgótarjáni járásbíróság Házer Ferenc és Kiss Gy. József balyasaljad lakosokra öt-, illetve négyhónapi végrehajtható szabadságvesztést. Az említettek ittasan garázdálkodtak a 2. számú földművesszövetkezeti italboltban. Bántalmazásuk következtében egy férfi súlyos, egy pedig könnyebb sérüléseket szenvedett. Dicséret illeti azokat a vendéglátóipari dolgozókat, akik a már kapatos vendégtől megtagadják a szeszt. Így tettek a Salgó Étterem pincérei is Szőrös Bertalan nagylóci, valamint Szőrös Mihály és Csík Miklós salgótarjáni lakossal. A kitessékelés — sajnos — csak a vendéglő békéjét biztosította, az utcáét nem. Szőrösék minden ok nélkül több járókelőt — közöttük egy asz- szonyt — bántalmaztak; Szőrös Bertalan pedig azok egyikót hátba szúrta. A rendőrség mindhármukat elfogta; a salgótarjáni járási ügyészség pedig vádiratot adott ki ellenük. Meg lehet-e közvetlenül előzni az erőszakos bűncselekményeket? ... Jelentékeny hányadukat igen. A kötekedő, garázda személyeket részint a jószándékú többség fékezheti meg; részint pedig a helyszínre késlekedés nélkül hívott hivatásos vagy önkéntes rendőr előzheti meg a garázdaságnál súlyosabb bűncselekmény elkövetését. — b. z. — a falu suszter nélkül marad! A legközelebbi pedig négy kilométerre esik. Szita nem akart beleegyezni az elgondolásba. Biztosítékot kért, mert a falu nem nélkülözheti a cipészt. De a járási küldöttek is felkészültek. Adjon a tanács helyiséget, hoznak egy másik mesterembert, ennek pedig utat mutatnak. Másképp nem lehet, mert a műhely az illető saját házában van. A helyiség a legnagyobb gond. Egyszerűen nincs. Megkezdődik hát a tárgyalás: mit tegyenek. Jó iskola ez egy leendő tanácstagnak. Nagy felelősségnek tartja községi tanácstagnak lenni. A saját körzete a falu legrégibb települése. Sokfajta foglalkozású ember lakik ott. Bányász, állami gazdasági dolgozó, tsz-tag, még egyéni paraszt is. És ahány ember, annyi elgondolás. — Össze kell fogni az erőt. ez a tanácstag legfontosabb feladata — mondja. Aztán sorolja, hogy náluk is rendezni kéne az utcát. Rendbehozni a világítást, az úttestet, a járdát Megszüntetni a házaktól pár méterre levő dögkutat. — Van tennivaló bőven, amit a tanácstag a lakosság támogatásával valósíthat meg. Ezért kell a jó kapcsolat az emberekkel. Ha megválasztanak, nekem a jó kapcsolat kiépítése lesz a legfontosabb. Máris az egész község szempontjából gondolkodik. A vízmű megépítését tartja fontosnak, mert az ivóvízellátás a legnagyobb gondjuk. Majd a faluközpont parkosítása, aztán a szolgáltatás. — A jelölő gyűléseken sok szó esett ezekről, nem lehet figyelmen kívül hagyni. Megvalósításuk azonban nem köny- nyű. Ezért kell az összefogás... Szita István Héhalomban született. Fiatal, tele van ambícióval. A feladatokat is látja. Jól jár vele a falu. Tudják ezt az emberek, ezért szemelték ki jövendőbeli tanácstagnak. B. Gy.
