Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-26 / 73. szám

4 FTÖGRÄD T667. márofus 26., vasárnap Az erősödő demokratizmus Jegyében Ülésezett Nógrádi megye első Diákpaelamentje Az iskolai KISZ-munka tapasztalatairól tárgyaltak a f iatalok „Ne tűrd a közömbösséget, szóval és tettel küzdj a kö­zösség érdekeiért!” — ezt az új jelszót választotta egynapos tanácskozásának útmutatójául Nógrád megye első Diákpar­lamentje. Március 21-én a megye középfokú tanintézeteinek képviseletében 120 fiatal találkozott Salgótarjánban, a me­gyei tanács nagytermében, hogy részvételével, hozzászólásá­val segítse a parlament munkáját, A megyei szintű diáktanácskozást nem csak az ifjúság, hanem a felnőttek körében is nagy érdeklődés előzte meg. A jelszó, amelyet a fiatalok tanácskozásuk alapjául fogadtak el: félreérthetetlenül arra utal, hogy a társadalmi élet de­mokratizmusának továbbfejlődéséből, a tömegszervezetek szerepének növekedéséből adódó feladatokra a KlSZ-esek, a munkás-, paraszt- és diákfiatalok is készülnek. Ezt a felké­szülést szolgálta, fémjelzi az első megyei diákparlament. A megye diákságándk tanácskozása ugyanakkor jól il­lusztrálja azt a tényt, hogy hazánkban, pártunk politikája alapján, a demokratizmus gyors ütemű fejlődése tapasztalha­tó. Hogy e politika mennyire hatott termékenyen a KISZ munkájára, azt a salgótarjáni diákparlament eredményes munkája bizonyítja. Az együttes tervezés és cselekvés, a társadalmi, politikai és közéleti kérdésekben való vélemény- nyilvánítás ezen a tanácskozáson valósággá vált. A KISZ közelgő VII. kongresszusa előtt diákok tanácskoztak, inter­pelláltak, és a meghívott vezetőktől, társadalmi, politikai, gazdasági életünk helyi képviselőitől azonnali választ vártak azokra a kérdésekre, amelyek jelenleg foglalkoztatják a fia- talságot. A tanácskozáson — meghívott vendégként — részt vettek a megyei pártbizottság, a megyei tanács, a KISZ me­gyei bizottságának vezetői és a középfokú tanintézetek pe­dagógusainak képviselői. vetélkedők szervezése és le­bonyolítása, és végül, de nem utolsó sorban: a pedagógus párt- és KISZ-alapszervezetek közös taggyűléseinek tapaszta­latai. Jól tudjuk — mondta a ké­sőbbiekben —, hogy a szocia­lizmus teljes felépítésének programja nem valósítható meg nélkülünk. Ennek érde­kében tanulmányaink során magasfokú általános és szak­mai műveltséget kell Szerez­nünk és sok egyébb mellett meg kell tanulnunk szocialista ember módján élni. A KISZ. mint a párt ifjúsági tömeg­szervezete. sajátos eszközeivel hatékonyan segítheti a fiata­„ 4 diákparlamenti ülést megnyitom Amikor március 31-én dél­előtt kilenc órakor elcsendese­dett a megyei tanács nagy­terme, Bobál Pál, a szervező bizottság elnöke az elnökségi asztal elé állt és kimondta az első szavakat: Wyerges János. * megyei ta­nács vb munkaügyi osztályár nak vezetője válaszol a fial­tatok kérdésére — Tisztelt diákparlament! Kedves elvtársak! Az első megyei diákparla­ment szervező bizottsága nevé­ben javaslatot teszek az ülést vezető elnök és az elnökség tagjainak megválasztására.. Ezután a fiatalok egyhangú­an Lehoczky Máriát, a Tán­csics Mihály Technikum és Szakközépiskola KlSZ-szerve- zetónek tagját választották meg a parlamenti ülés elnöké­ül. Az elnökség tagjai: Dobozi István, Fényszarusi Béla, Csendes Ágnes, Karczagi Ot­tó, Rácz Ákos, Tóth Mária és Vágvölgyi Éva. — Az első megyei diákpar­lamenti ülést megnyitom — mondta az újonnan megvá lasztott elnök, miután az el nökség is elfoglalta helyét majd igy összegezte a tanács­kozás célját: — Diákparlamentünk a For­radalmi Ifjúsági Napok ideje alatt, a KISZ VII. kongresszu­sára történő felkészülés idő­szakában ült össze, és azt a célt tűzte ki, hogy a 14—18 éves iskolás korosztálynak és a tanintézett KISZ-szervezetek tagjainak megfelelő fórumot biztosítson. Ez a fórum segít­séget ad majd a jövőben is a diák-akcióprogramok évenkén­ti helyes kialakításához és ahhoz, hogy a megye diáksá­ga találkozzon vezetőivel, vá­laszt kapjon a fiatalokat ér­deklő kérdésekre, ezentúl le­hetőséget nyújt diákifjúságunk aktív közéleti szerepléséhez... Szólni, tenni, cselekedni A megnyitó után került sor Karczagi Ottó vitaindító re­ferátumára. A beszámoló rész­letesen taglalta a tanintézeti KISZ-munkában eddig elért eredményeket és szólt a közös feladatokról, és az ezekkel kapcsolatos közös felelősség­ről is. — Megyénkben a középfokú tanintézetekben tevékenykedő KISZ-tagok száma megközelí­ti a hatezret — mondotta re­ferátumában Karczagi Ottó. — Tagjaink több mint kétszáz alapszervezetben dolgoznak. KISZ-tagjaink a megyei kö­zépfokú tanintézett diákság mintegy 73 százalékát képvise­lik. Ez a százalékos arány, az előbbi évekhez viszonyítva, valamivel alacsonyabb, a csökkenés viszont rajtunk kí­vül álló okban az új KISZ- tagfelvételi rendszer beveze­tésében és alkalmazásában — keresendő. Az elmúlt időszak­ban tanintézeteinkben a KISZ politikai oktatás négy formá­ja eredményesen működött. Politikai vitakörökben 1645, ifjúsági akadémián 3543, fóru­mon 676, az ifjúsági filmsze- mináriuTnon pedig 787 fiatal vett részt; összese» tehát 6653 tanuló részesült politikai oktatásban. A politikai neve­lőmunkát segítette a pásztói A Salgótarjáni Madách Gim­názium diákjai nevében Pa- latich András kért szót... gimnázium KISZ~rádSója a közgazdasági technikum is­kolai KISZ-híradójának rend­szeres megjelenése, a kü­lönböző politikai,, történelmi Lonsták Endre, a szakmun­kástanulók gondjairól beszélt lók szocialista nevelését, ser­kentheti politikai aktivitásu­kat, és mivel az iskolai neve­lés, az ezzel összefüggő neve­lői munka jiem választható el a KISZ-munkától — segít az oktatási reform végrehajtásá­ban is. E munka azonban gyakran ütközik nehézségek­be. Vannak közöttünk — ha nem Is nagy számban — olyan fiatalok, akik a szóki­mondást rosszul értelmezik, és ezzel bomlasztják közösségein­ket Nagyobb baj, hogy a fel­nőttek hajlamosak az általá­nosításra, ha a fiatalok meg­ítéléséről van szó... Tanuló- társaim, de sokszor még az is­kolai végrehajtó bizottság és csúcs vezetőség tagjai Is, a ne­velés tárgyának érzik magu­kat, nem vonják be őket ügye­ik intézésébe, nélkülük dönte­nek, és gyakran csak a végre­hajtandó feladatot kapják meg... A társadalomnak és önmagunknak egyaránt hasz­nos jótulajdonságok pedig csak úgy alakulhatnak ki bennünk, ha lehetőséget kapunk az is­kolában is az öntevékeny, al­kotó-. kezdeményezőkészség, a társadalmi, közéleti tevékeny­ség gyakorlására. Interpellációra 16 küldött jelentkett A vitaindító referátumot követően került sor az iskolák képviseletében megjelent kül­döttek hozzászólására. Elsőnek Kovács Eszter, a pásztói gim­názium küldötte kért szót — Tanáraink és tanulótár­saim kérését tolmácsolom ... Szükség lenne iskolánk bővíté­sére. Van olyan osztályunk, amely állandóan vándorol, a könyvtárunk a folyosóra szo­rult és nincs olyan termünk, ahol a KISZ-gyűléseket, ösz- szejöveteleket megrendezhet­nénk. Palatich András, a salgótar­jáni Madách gimnázium kül­dötte egy megállapítással kezd­te felszólalását: — a taglét­szám növekedésével nem jár együtt az aktívák számának növekedése a KISZ-ben. Ezen, véleményem szerint, úgy le­hetne segíteni, ha a gyakor­latban kiterjesztenénk az egyéni elbírálást a tagfelvé­teleknél. Tapasztalatból mon­dom: a legtöbb tanuló nem tud feleletet adni arra a kér­désre: miért akar KISZ-tag lenni? Ügy gondolják, ha nem lesznek tagok — valamiféle más tanulmányi elbírálás alá esnek... Káros nézet, amelyet sürgősen meg kell szüntetni! (összesen 16 küldött jelent­kezett interpellációra az első megyei diákparlamenten. A hozzászólások közül — azzal a megjegyzéssel, hogy valameny- nyi érdekes, izgalmas, felelős­ségteljes — csak néhányat ra­gadtunk ki.) Az elkésett, vagy az egyál­talán meg sem jelent tanköny­vek okozta nehézségekről szólt Sándor. László, a salgótarjáni közgazdasági technikum diák­ja. — A népgazdasági terve­zésről szóló tankönyv a mai napig sem érkezett meg... Hogyan készüljünk így az érettségire?! A bejáró fiata­lok helyzetével kapcsolatban: állandó szabad idő hiánya mi­att nem tudnak részt venni a közös munkában. Növelni kel­lene a kollégiumi férőhelyek számát Mennyiben lehetséges ez? — Problémát okoz a végzett tanulók elhelyezkedése — mondotta hozzászólásában Győri Sándor, a szécsényi me­zőgazdasági technikum tanuló­ja. — Kérjük a megyei tanács illetékes osztályának segítsé­gét... Lonsták Endre (MŰM. 211- es számú intézet) hozzászólá­sából: — A szakmunkástanulók nevében szólok az illeték esek­A Salgótarjáni Általános Gépipari Technikum Hátul­jáit Sándor Vilmos képvisel­te a parlamenten hez, az iskolai munka befeje­zése után nem tudnak elhe­lyezkedni a fiatal szakmunká­sak. A másik: a Művelődésü­Az első megyei diákparlament résztvevői nagy figyele mel hallgatták a felszólalásokat és a vitát gyi Minisztériumhoz tartozó iskolák tanulói tavaszi szüne­tük során másfél hétig pihen­hetnek, a nyári szünetük két teljes hónap. Nekünk a ta­vasza szünet a tényleges Ün­Pánczél Ferenc, a salgótarjá­ni új gimnázium tanulója is felszólalt nepnapokra, a nyári szünidő pedig mindössze egy hónapra korlátozódik. Miért jár nekünk kevesebb, mint másnak? Válaszolnak a meghívott vezetők Molnár Pál, a megyei tanács művelődési osztályának veze­tője válaszolt elsőnek a diák­parlamenten elhangzott kérdé­sekre, majd Nyerges János, a munkaügyi osglály munkatár­sa adott részletes választ, a fiatalok foglalkoztatással, év a pályaválasztással kapcsolatos kérdéseire. A szakmunkásoK elhelyezkedésével kapcsolat­ban hangsúlyozta: ha átmene­tileg nincs is lehetőség arra. hogy szakmájukban (elsősor­ban a villanyszerelőkről van szó!) tudjanak elhelyezkedni — később ez a probléma, to­vábbi munkaalkalmak terem­tésével megszűnik. Szólt a kö­zeljövőben létesítendő új üze­mek nyújtotta lehetőségekről, és azokról az üzembővítéseK- ről, amelyek további alkal­mat nyújtanak majd az elhe­lyezkedésre. A végzős tanulók munkába állásával kapcsolat­—*. ' . ban említést tett arról, hogy a most folyó felmérés szerint — csak nagyon kevés fiatalt nem tudnak elhelyezni az iparban. Közös erőfeszítésre van szükség Bandúr Károly, a KISS Nógrád megyei Bizottságának első titkára Palatich András­nak adott válaszában így szólt: — Az iskolai KISZ-munka egyik leglényegesebb kérdése a KISZ tekintélye, helye, sze­repe a tanintézetekben. Egyeó kell érteni azzal, amit az in­terpelláló megfogalmazott: a tanintézeti KIS Z - szervezetek magas taglétszáma valószínű­leg összefügg azzal, hogy so­kan csak számításból lesznak KISZ-tagok. A gyakorlat, saj­nos, azt igazolja: van ilyen, de mégsem ez az általános ta­pasztalat. Hogy ez a kárai szemlélet végleg eltűnjön m tanintézeti KISZ-munkából — közös erőfeszítésre van szük­ség. Ennek érdekében minde­nek előtt ti tehettek a legtöb­bet a nevelőtestületek segítsé­gével ... Egy, a nyolc megyei parlamenti képviselő közül. Sulyok Éva, a nagybátonyi gimnázium küldötte átveszi megbí- sőlevelét as Országos Diábparlamentre Molnár Pál, a megyei tanács vb művelődési osztályának vezetője- válaszolt az inter­pellációkra Ezután Gordos János, a ma­gyei pártbizottság munkatár­sa, majd Kmetty Ferenc, a megyei tanács művelődési osz­tályának helyettes vezetője szólt a fiatalokhoz. Délután a három megjelölt szekcióban ülésezett a diák­parlament. Az elhangzott fel­szólalások és az értékes vála­szok, valamint a szekcióülések tapasztalatainak összegezése után, a megyei diákparlament felhívással fordult a megyei tanintézetekhez: az iskolai KISZ-szervezetek munkájuk hatékonyabbá tételével készül­jenek az ifjúsági szövetség he­tedik kongresszusára és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom méltó megünnep­lésére.- A jelölő bizottság — több szempont figyelembevételével nyolc fiatalt: Karczagi Ottót, Lőrincz Ferencet, Funk Tibort, Vágvölgyi Évát, Sándor Vil­most, Sulyok Elzát és Magyar Katalint jelölte, s a résztvevők őket választották meg megyei küldöttnek az április 2—4 kö­zött Budapesten megrendezés­re kerülő Országos Diákparla­mentre. A fiatalok a tanács­kozás után megkoszorúzták a Tanácsköztársaság salgótarjáni emlékművét összeállította: Pataki László Foto: Békési Éva \

Next

/
Oldalképek
Tartalom