Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-19 / 67. szám

VIT.AC PROLETARIAT, EGYESÜLJETEK? AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVF. 67. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1967. MÁRCIUS 19. VASÁRNAP I^v szavazzunk a Hazafias Népfront jelöltj eire Ma reggel megnyitották kapuikat a sza­vazó helyiségek. Megyénkben mintegy 163 ezer választópolgár járul az urnákhoz, hogy megválassza megyénk országgyűlési képviselőit, valamint a megyei, járási, vá­rosi és községi tanácstagokat. Hogyan szavazzunk a Hazafias Népfront jelöltjeire? Mivel a választóknak külön-kü- lön szavazólapon kell leadniuk voksukat a parlamenti képviselőkre és a tanácsta­gokra, ebből a nyomtatványból négy szín­ben készítettek az állami nyomdában. Az országgyűlési képviselők választására ró­zsaszínű. a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács tagjainak választására világoskék szavazólap szolgál. Világosbar­na lapon kell leadni a járási, a városi és a kerületi tanácstagok személyére szóló sza­vazatot, míg végül a fehér szavazólap tün­teti fel a községi tanácstag-jelöltek neveit. Ennek megfelelően a szavazatszedő bizott­ság elnöke, a városi szavazókörben három, a községekben pedig négy szavazólapot nyújt át a szavazásra érkező választóknak. A szavazólapon feltüntetett jelöltre egy jelölt esetén úgy lehet szavazni, hogy a választó a szavazólapot borítékba helyezi, s az urnába dobja. Ha több jelölt van, s a választó az első helyen szereplő jelöltre akar szavazni, az előbbihez hasonlóan, változtatás nélkül helyezi az urnába a szavazólapot. Ha a második, vagy a har­madik helyen feltüntetett személy megvá­lasztását kívánja, a nem kívánt jelölt, vagy jelöltek nevét át kell húzni. A szavazó körökben két-két elfüggönyö­zött fülkét rendeztek be, ezek használatá­val biztosítják a szavazás titkosságát; a választók a fülkében helyezik borítékba szavazólapjaikat, majd a lezárt borítékot a szavazatszedő bizottság elnöke előtt az urnába dobják. A jubileum tiszteletére Többet, jobbat, gazdaságosabban Három salgótarjáni nagyüzem felajánlásai A Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom 50. év­fordulójának tiszteletére kibontakozó munkaverseny­ben egyre-másra érkeznek a hírek a vállalatok kol­lektíváinak felajánlásairól. A ZIM Salgótarjáni Gyár­egységében a tavalyihoz képest az idén harmincegy százalékkal kell többet ter­melni. A gyáregység áru­inak értéke 1967-ben meg­haladja a négyszázmillió forintot. Különösen nehéz feladat a tavalyi ötvenegy- ezer gáztűzhely idei meg­kétszerezése. A gazdasági és műszaki intézkedések oroszlánrésze ennek előse­gítését célozza, a jubile­um tiszteletére tett válla­lások előterében is ez áll. Emellett nagy figyelmet szentelnek a selejt csök­kentésére, a minőség javí­tására, az anyagtakarékos­ságra. A gyáregység mind­ebből és egyéb források­ból az Októberi Forrada­lom tiszteletére hatmillió- négyszázezer forint megta­karítást ajánlott fel. A munkaversenyben élenjáró ötvenhét szocialista brigád ezenkívül több, mint nyolc­ezer óra társadalmi mun­ka elvégzését vállalta. A Salgótarjáni Síküveg­gyár csaknem százötven- hatmillió forintos éves ter­vét hatszázhatvanezer fo­rint értékű áruval kívánja túlteljesíteni, mégpedig a termelékenység emelése, a selejt csökkentése, vala­mint a húzógépeken elő­forduló törések okozta ki­esés idejének csökkentésé­vel. A jubileum tiszteleté­re a gyár mintegy ezer dolgozójából eddig nyolc- százharmincketten tettek felajánlást. A két húzó­üzem brigádjai az előző években valamennyien ki­érdemelték a szocialista cí­met, s ezzel megérett a helyzet arra, hogy „felsőbb osztályba” lépjenek. A ju­bileum tiszteletére vállal­ták, hogy 1967-ben mind a Zagyva I-ben, mind a Zagyva II-ben a szocialis­ta üzem cím elnyeréséért munkálkodnak. Megkezdődött a munka­verseny a Salgótarjáni Öb­lösüveggyárban is, amely­nek dolgozói a nagy évfor­duló méltó megünneplésé­re elhatározták: éves ter­melési feladataikat hét­százezer forint értékű ter­mékkel megtetézik. A gyárban — bár a re­konstrukció miatt a teljes termelés idei értékét csök­kentették —, exportra mintegy tizenkilenc száza­lékkal többet kell termel­ni. A feladat roppant nagy­sága akkor tűnik ki igazán, ha figyelembe vesszük, hogy az exportnövelést fi­nom üvegtermékekből ké­rik, ehhez pedig gyors ütemben új szakmunkások egész seregét kell kiké­pezni. A jubileumi munkaver­senyben a gyáregység két­ezeregyszáz munkása és al­kalmazottja vesz részt, köz­tük hatvan szocialista és negyvenkilenc ifjúsági bri­gád. A mérőhenger üzem és az üvegfestőde kollek­tívája a szocialista műhely címért dolgozik. Több mint tizenháromezer fiatalt vesznek fel A felsőoktatási intézmények nappali tagozataira az idén 13 400 hallgatót vesznek fel. Az egyetemek és főiskolák vezetőihez ezekben a nápok- bun juttatták el az egyes ka­rokra, illetve szakokra felve­hetők keretszámát. A Szegedi Orvostudományi Egyetem 180 első éves orvostanhallgató­nak és 20 fogorvos, valamint 100 gyógyszerész hallgatónak biztosít helyet. A debreceni egyetemre 180, a pécsire 200 fiatalt vesznek fel az orvostu­dományi karon. A Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem 520, a Veszpré­mi Vegyipari Egyetem 150 első éves hallgatót vesz fel. A Budapesti Agrártudományi Egyetemre 360, a Soproni Er­dészeti és Faipari Egyetemre az erdészeti karra 80, a fa­iparira pedig 40 „gólyát” vesz­nek fel. Az Állatorvostudomá­nyi Egyetemre pályázók kö­zül 105-en, a Kertészeti- és Szőlészeti Főiskolára pedig 145-en kerülhetnek be. Először választana Sokezer ifjú választó járul ma először az urnák elé. Kettőt bemutatunk közülük! a Nógrád megyei Textilipari Vállalat fiataljai, Nagy Anna gépmunkás és Berta Ve­ronika művezető. Koppány György felvétele Nyelvj órásgyűj tő csoport megyénkben / A debreceni Kossuth Lajos palóc etnikumú területek nyel­Tudományegyetem Nyelvtudo­mányi Intézetének nyelvjárás- gyűjtő csoportja március 29- től 31-ig háromnapos gyűjtő­munkára Nógrádba érkezik A mintegy 25 hallgatóból, tu­dományos kutatóból és egye­temi oktatóból álló csoport ez idő alatt a legjellegzetesebb vi sajátosságait, nyelvjárás- változásait vizsgálja. Az ösz- szegyűjtött anyagot az intézet adattárában helyezik el. Ez a látogatás, illetve munka egyébként az 1962-ben me­gyénkben megkezdett gyűjtés folytatása lesz. Kinek kell magya­rázni a tavasz lénye­gét? A tavaszt minde­nek előtt érezni kell, nem magyarázni. A természet sem gon­dolkodik róla, csak kivirít, ha eljön az ideje; megérzi csal­hatatlanul. A madár harsogni kezd, az ember szerelmes lesz. és nagy tettekre fe­szül. Véletlen-e, hogy népünk nagy kor­szakai a tavasz sza­kával váltak közös fogalommá történel­münkben. A felisme­rés nemrég, ifjúsá­gunk ama szép moz­galmában is megfo­galmazást kapott, amely három tavasz: ezernyolcszáznegy­vennyolc, ezerkilenc- száztizenkilenc és 'Tőárfrm taaasz ftliuz eqij ezerkilencszáznegy- venöt forradalmi, ha­zafias, internaciona­lista nemes buzgal­maink ápolására és továbbvitelére indult. Két nappal va­gyunk a hivatalos, naptári tavaszkezdés előtt. Itt-ott dara ül még a tetőkön, de érezzük már ízeit, semmivel nem té­veszthető zamatait a kikeletnek. Látjuk duzzadó jeleit. S megteltünk magunk is tettek frissült ener­giáival. sorsformáló új tervekkel. A nap. amelyre keltünk, a hagyomá­nyosak rendjében ta­lán a negyedik ta­vasz indulása lesz, amikor jövőt építő, útjainkat rendező, igazító dolgainkról határozunk. Négy el­következő év távlatá­ban mindenesetre. Sorainkból felelős tisztségviselőket vá­lasztunk minden szintjén és rangján államiságunknak, hogy legjobb tudás­sal képviseljék bi­zalmunkból szocialis­ta közösségünk érde­keit, s mindazokat az eszméket, melyeknek magva előbbi tava­szokban hajtott csi­rát, eresztett gyöke­ret és szárat népünk életében, hazánk ta­laján. De hagyom már az okoskodást. Nem aka­rok semmit összema­gyarázni. ami nem egymáshoz illő. Néz­zük inkább: mit mond az értelmező szótár? „Tavasz: a termé­szet újjáéledésének, a nyárba való átmenet­nek az évszaka ... Átvitt, költői érte­lemben: az egyes em­ber, vagy az emberi­ség életében a fiatal­ság, a forrongó érzé­sek. időszaka. Künn, a mezőkön harsog a ta­vasz. Ady." Jó most, hogy is­merem tovább a köl­tőt: Harsogó tavasz: kí­sérd el a harcunk!... (bartoa) fiz ország legkorszerűbb öntödéje Nógrádit Mint arról mar korábban tudósítottuk olvasóinkat, leg­felsőbb állami szervek hosszú ideje foglalkoznak egy nagy- kapacitású vasöntöde létesíté­sének gondolatával. Más or­szágrészekben levő helységek mellett eséllyel pályázott az üzem megépítésére Nógrád megye is. A javaslatok alapos vizsgálata, értékelése után most az Országos Tervhivatal elnöke — a kohó- és gépipari miniszterrel egyetértésben — úgy határozott, hogy az ország legkorszerűbb központi öntö­déje Kisterenyén épüljön meg. Évi száz-száztízezer tonnás teljesítőképességével az új gyár elsősorban a járműipar igényeit elégíti ki, de készül­nek majd itt öntvények más. iparágazatok számára is. Az új központi öntöde, elő­zetes becslések szerint mint­egy három-négyezer munkás foglalkoztatására nyújt lehe­tőséget. Az Országos Tervhi­vatal elnökének határozatánál nem kis súllyal esett a latba, hogy a csökkenő irányzatú széntermelés következtében a környék bányáiból felszaba­duló dolgozók biztosítják a nagyüzem munkaerő-szükség­letét. Szavazz a Hazafias Népfront jelöltjeire

Next

/
Oldalképek
Tartalom