Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-01 / 51. szám
VILÄG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK! NOQRAD fii MSZMP.NŐ;fcg,ÁO, MEG rfi BIZOTtSAÍGA ES A ,M Í'&:Y f i TANÁCS LAPJA . XXIII. ÉVI. 51. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1967. MÁRCIUS 1. SZERDA A TÁRSADALOM ÜGYE Vidám társaság ült együtt a vadászházban, köztük munkások, értelmiségiek es parasztemberek, s ahogy ilyenkor lenni szokott izgalmasnál izgalmasabb vadász-történetekkel szórakoztatták egymást. Amikor azután kifogytak a vadász tárgyú mesékből, valaki elővett egy kellemes. derűs emléket a mo Tógazdasági átszervezés éveiből, s egyszeriben mindenki a naev napokat emlegette, midőn a paraszti élet ezeréves, átka; hagyományaival gyökeresen szakítani készült parasztságunk. De mint ilyen alkalmakkor szokás elsőso-- ban, a nagy napok vidám, mulatságos epizódjai kerültek terítékre. Hiszen az egyéni meggyőzésnek annyi változatát kellett elővenni megyénkben is! Annyira kötötte még a megszokottség, a ' földhöz való ragaszkodás és az új távlatok ismeretének hiánya földműveseinket, hogy a felvilágosítás sokféle válfaja csattanó;, mosolygós történetkékkel is bőségesen szolgált. Nem is ezekből akarok én most csokrot kötni, hanem a hangulatos eg jói tt lét és sok apró történet egyetlen közös jellemzőjét megragadni: az átszervezés, a szocialista mezőgazdaság megalapozásának ez a nagyon fontos lépése, nem szűkült a parasztság ügyévé, hanem megmozgatta, aktivizálta társadalmunk minden haladó gondolkozásu tágját, élvezte a munkásosztály, a haladó értelmiség segítségét és rokonszenvét. A munkás-paraszt szövetne g kézzelfogható, szép példái születtek a történelmi napokban. A két baráti osztály összefogásával folyt és fejeződött be a mezőgazdaság szocialista átszervezése, s megteremtődött a lehetősége annak, hogy újabb lépést tegyenek előre a korszerű nagyüzemi gazdaságok kialakítása irányába. Az átszervezés éveinek eredményességét mind a IX. pártkongresszus, mind a második ötéves tervet értékelő hivatalos anyagok alátámasztják. Hasonló megállapítást tett a megyei tapasztalatok nyomán a múlt héten megtartott mezőgazdasági nagyaktíva értekezlet is. ösz- szegezve az átszervezés tanulságait, megállapítható, hogy az önkéntesség és az anyagi érdekeltség lenini elveinek betartásával tette meg parasztságunk a sorsdöntő, helyes lépést, s a közös ösz- szefogás eredményének tudható be, hogy mezőgazdaságunk eleget tudott tenni az előtte álló kettős feladatnak: nemcsak áttért az előnyösebb szövetkezeti gazdálkodásra, hanem egyidejűleg a terméshozamok sem csökkentek, sőt kevéssel az átszervezés után jelentős növekedést mutattak. S ez azért is megnyugtató és bizonyító értékű volt, mert, s erre valameny- nyien jól emlékszünk még, azokban az években az időjárás mostohán bánt a mező- gazdasággal. Hol az aszály, hol a rendkívül csapadékos tavasz akadályozta a termelésit. Egyes helyeken és egyes személyek megengedtek magúiknak rosszindulatú és legalábbis túlontúl óvatos megjegyzéseket is az átszervezéssel kapcsolatosan. Megkockáztatták azt a feltevést, hogy jó-jó, a munkásosztály segített a parasztságnak az előítéletek leküzdésében, a nagy lépés megételében, de parasztságunk most már magára maiad és saját erőfeszítésén kívül senkire és . semmire sem számíthat abban, hogy a közösbe vitt földéken valóban létrejöjjenek a magasabb szintű gazdálkodás feltételei. Mert bizony az öröklött "l- maradottság és az új helyzet követelményei még nagyok voltak és az átszervezés ténye egyszeriben és önmagában még nem jelentette a nagy üzemek kialakítását, a tér • melés töretlen fejlődését is. Az élet. különösen az utóbbi öt év. azonban világos cáfolatát adta ennek a félszeg hiedelemnek, hiszen a munkásosztály, de az egész dolgozó társadalom továbbra is ott állt a mezőgazdaság ügye mellett, ami nemcsak abban nyilvánult meg, hogy gépeket és felszereléseket gyártottak a mezőgazdaságnak, hogy terveket és módszereket dolgoztak ki, hanem politikailag is elsőrendű kötelességüknek tartották a mezőgazdaság támogatását, a minél virágzóbb gazdálkodás megteremtéséért. Elegendő itt a patronáló üzemek sokoldalú és szervezett, rendszeres és megfontolt közreműködésére utalni. vagy megemlíteni azokat a segítő szándékú lépéseket, amelyek helyileg vitték előre a tsz-ék ügyét. De külön említést érdemelnek azok az anyagi erőfeszítések is, amelyeket népgazdaságunk tett, a társadalom széles körű egyetértése mellett, a mezőgazdasági anyagi- gazdasági alapok megteremtéséért. A második ötéves tervben több mint 44 milliárd forintot kapott a mezőgazdaság arra, hogy új beruházásokkal haladjon előre a nagyüzemi gazdálkodás kialakítása, a termelés fejlesztése. A harmadik ötéves terv is megközelítőleg hasonló összeget irányoz elő a mezőgazdaság fejlesztésére. Tehát az összes beruházások egyötödét eddig a mezőgazdaság kapta, ami nemcsak összegben. hanem mennyiségben sem megvetendő támogatás. Természetesen mindez még nem oldotta meg a nagyüzemi gazdaságok tökéletes kialakítását, sem az elmaradottság teljes felszámolását. Társadalmunk — néhány tájékozatlan és nehezen értő ember kivételével — teljes mértékben egyetért azzal, hogy a mezőgazdaság jelenlegi félkész helyzete, jelentősége és eredményei megkövetelik a további támogatást, annál is inltább, mert ez nem egyoldalú paraszti ügy. hanem az egész társadalom érdéke is. Az a valóság, hogy mezőgazdaságunk öt év alatt tíz százalékkal növelte termelését, arról tanúskodik, hogy a belföldi piacokon megnövekedett az árukészlet, folyamatosabb lett az ellátás azokból az élelmiszerekből, élelmiszeripari cikkekből, amelyeket a mezőgazdaság termel. Nagyrészt a mező- gazdaság eredményeinek köszönhető hogy az előbbi időszakhoz képest az élelmiszerfogyasztás további 12 százalékkal növekedett hazánkban. Jelentős szerepet tölt be a mezőgazdaság az export növelésében is, s nagymértékben hozzájárul a külkereskedelmi mérleg egyensúlyban tartásához, javításához. A mezőgazdaság még mindig több árut vitt külföldre, mint amennyi külföldi eredetű iparcikkre vegyipari termékre és más behozatalra igényt tartott. Nem véletlen tehát, hogy a parasztságot érintő kongresz- szusd határozatok a munkás- osztályt és a társadalom valamennyi rétegét érdekli, hiszen a mezőgazdaság fejlődése és a lakosság életszínvonala között szoros összefüggés van. Lakos György Uj « vári mán > ok a Bíilor és Faipari Vállalat Dal A Nógrád megyei Bútor- és Faipari Vállalatnál az első félévben új prototípusokat készítenek. A műbőrös garnitúra — két fotel és egy kanapé — irodai és háztartási használatra egyaránt alkalmas, mutatós, tetszetős lesz. A vállalat a BÚTORÉRT számára készíti. Újdonság a közeljövőben elkészülő kétszemélyes bukó rekamié, két fotellel, mely ugyancsak emeli majd a modern, kis bútorra váró lakásokat. Az utóbbi időben népszerűvé vált Balassa kombinált szekrényt poliészteres bevonattal fényezik. Ez azt jelenti, hogy negyven dolgozó helyett tizenkettő elvégzi a fényezést, ugyanakkor tökéletesebb fényt kapnak, mely vízre, hőre egyáltalán nem érzékeny. Az így felszabaduló 28 munkaerőt viszont (többségük asztalos szakképzettségű) más munkaterületen, a termelés növelése érdekében alkalmazhatják. A vállalat idei terveinek túlteljesítése érdekében fokozza a gépesítést. A komáromi Vasipari Ktsz-től lakköntőgépet kapnak, az enyvező részlegnél pedig hidraulikus prést helyeznek üzembe. A műszaki kollektíva házilag alakított ki csiszológépet. Zenei óra a salgótarjáni Május 1. úti általános iskola IV. osztályában Koppány György felvétele 4 megyei vb határozott Több mini 2«f millió forint fej lesKiésre Koncentrálják a beruházási keretet — Figyelembe vették a jogos igényeket A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap az 1967. évi értékhatár alatti ágazati beruházások tervéről, a tanácsi érdekeltség és a megyed KÖFA felosztásáról tárgyalt többek között. A múlt évi pótkezelési időszak lezártával lehetségessé vált az áthúzódó tennivalók pontos kimunkálása. A végrehajtó bizottság által elfogadott 1967. évi állóeszközfejlesztési tervezet alapulvételével elkészült a javaslat, a rendelkezésre álló pénzösszeg felhasználására. A vb megállapította, hogy kedvező a helyzet, mert az új gazdálkodási rendszer szerint csak az értékhatár alatti beruházások áthúzódását kell biztosítani. Ezek kisebb értékű munkák, amelyek nem veszé- lyeztetik a tervjavaslatban elfogadott fejlesztési célkitűzések megvalósítását. A végrehajtó bizottság törekedett a beruházási keretek koncentrálására és hogy a folyamatban levő munkák mielőbbi befejezésének elősegítésére. 1967-re a megyei tanács vb-nek 23 millió 152 ezer forint áll erre a célra rendelkezésére. Ezt a következőképpen osztotta el. A könnyűiparnál? ötmillió 340 ezer, az élelmiszeriparnak egymillió 450 ezer, a távfűtésre 485 ezer, a tanácsi építőiparnak 674 ezer. a belkereskedelemnek kétmillió 487 ezer, a tanácsi kommunális szolgáltatásra 299 ezer, a vízügyi felügyelőség hatáskörébe tartozó feladatokra ötmillió 931 ezer, az egészségügyre négymillió 109 ezer, alsó- és középfokú oktatásra kétmillió 123 ezer, sportra 107 ezer, azonkívül egyebekre 147" ezer forintot fordítanak. Több olyan beruházások megvalósítását is tnegkezTovább erősödtek a megye termelőszövetkezetei Készül a zárszámadási összesítő — Nőtt a tagok jövedelme — Terveznek a szövetkezetek A múlt heten befejeződtek a zárszámadó közgyűlések Nógrád megye termelőszövetkezeteiben. A járási tanácsok mezőgazdasági osztályaitól nyert tájékoztatás szerint, most értékelik a termelőszövetkezetek tavalyi gazdálkodását, eredményeit, hogy aztán a tapasztalatokat hasznosíthassák az új gazdasági évben. Annyi azonban már most megállapítható, hogy a közös gazdaságok többsége tovább fejlődött, erősödött az elmúlt egy év alatt. A legtöbb közgyűlésen arról számolt be a vezetőség, emelkedett a mezőgazdasági termelés, nőtt a szövetkezeti tagok közösből származó jövedelme is. A termelőszövetkezetek többségében a közgyűlés munkaértekezlet is volt. A tagok közül többen bírálták a tavalyi fogyatékosságokat. és hasznos tanácsokat, javaslatokat adtak a munka megjavítására, A pásztói járásban tizenhét termelőszövetkezet értékelte a zárszámadó közgyűléseken, egy- esztendős tevékenységét Amint azt Ispán Károly, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője mondotta, a termelő- szövetkezetek fejlődése szem-. betűnő. A mezőgazdasági termelés mintegy 9 százalékkal nőtt az elmúlt egy év alatt és sikerült csökkentendők termelési költségeket is. A munkaegység értéke több mint 33 forint volt tavaly, míg 1965- ben 31 forintot fizettek, munkaegységenként a közös gazdaságok- Mintegy ezer forinttal növekedett az egy tagra jutó jövedelem. A balassagyarmati járás 24 termelőszövetkezetében ugyancsak kedvező tapasztalatokat hozott az elmúlt év. Az egy szántóegységre jutó bruttójövedelem meghaladja az 1200 forintot. Az egy dolgozó tag átlagos jövedelme több mint 14 600 forint, "mintegy három és félezer forinttal magasabb az 1965. évinél. A balassagyarmati járás termelőszövetkezetei jelentős összeget, csaknem ötmillió forintot tartalékoltak az idei év megalapozására is. Befejeződtek a zárszámadó közgyűlések a szécsányi, a rétsági és a salgótarjáni járás közös gazdaságaiban is. A szé- csényi járásban 18, a rétságiban 20 termelőszövetkezet készített zárszámadást. Az eddigi tapasztalatok egyaránt azt bizonyítják, hogy a termelő- szövetkezetek többségében sikerült előbbre lépni az egy év alatt., A közös gazdaságokban hozzáláttak a termelési tervek készítéséhez dik, amelyek szerepelnek a megye III. ötéves tervében. Például Salgótarjánban a Pécskő utcai tej- és kenyérbolt, a Vöröshadsereg úti mentesítő szennyvízvezeték megtervezését. A beruházások megvalósításának előfeltételei általában biztosítottak. A vb figyelembe vette, még azokat a jogos igényeket is, amelyek nem szerepelnek ugyan az ötéves tervben, sem a tervjavaslatban, az élet viszont úgy követeli szükség van a megvalósításukra. így többek között á Nógrádgárdonyi TBC Intézet éttermének és konyhájának bővítése, vagy az ideiglenes kiállítási csarnok terveinek elkészíttetése. Úgy döntött a lehetőségekhez mérten foglalkozni kell vele. Az idén tehát a könnyűiparban bővítik a salakblokk üzemet, a Fémipari Vállalatnak elősegítik a traktorfülke gyártást. Az élelmiszeripar is két kemence beszerzésére, sütőüzem rekonstrukcióra kapott lehetőséget. A tanácsi építőipar gépeket kap. Balassagyarmaton az ingatlankezelőnek gépek vásárlására adnak lehetőséget* valamint köztisztasági telephelyet terveznek. Ugyanitt a v ízmű bővítésére is sor kerül. Támogatják a törpevízművek építését. Balassagyarmaton csecsemőotthont, Zagyvapál- falván bölcsődét építenek. A működő egészségügyi intézményeknek gép- és műszerbeszervezésre adnak lehetőséget. Több községi iskolát korszerűsítenek, azon kívül Salgótarjánban egy kollégium tervezését kezdték meg. A mezőgazdaságban az erdőtelepítésre és fásításra fordítanak jelentős összeget. A megyei vb ezután a tsz küldöttválasztó közgyűlések tapasztalatairól és a megyei küldöttértekezlet előkészítéséről tárgyalt
