Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-14 / 38. szám
1£«vlv»i •»•5»' 14 Vöf? r| a A unrlmunhn p*sliösi>ír«l A feladatokról tárgyalt a nógrádi Szénbányászati Tröszt pártbizottsága Pártbizottsági ülésen vitatták meg legutóbb a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél az iciei óazt-c^ág'. és termelési felad»' okát Az írásos beszámoló és Laczkó István főmérnökhelyettes vitaindítója foglalkozott a szénbányászatban kialakult körülményekkel és lehetőségekkel. Még soha nem volt ennyire fontos a gazdaságosság, mint napjainkban, és még jobban előtérbe kerül a jövőben — állapították meg. A trösztnél a termelés mennyiségének csökkentése -miatt tavaly mintegy 800 fővel kelleti a munkáslétszámot csökkenteni. Ezt sikerült úgy megoldani. hogy a törzsgárdát egyáltalán nem érintette, viszont a bányától elkerült dolgozók legnagyobb részének másutt tudtak munkát biztosítani. Tavaly a tervezettnél olcsóbban termeltek, és nagy obi árbevételt értek el. Szállítás: kötelezettségeiket kötbérmentesen teljesítették. A jövőre vonatkozólag megállapították.: a tröszt nehéz helyzetben lesz, hiszen termelését csökkentenie kell, és az új mechanizmus bevezetésére is fel kell készülni. A foglalkoztatottság biztosítására Kis- pál József, a pártbizottság titkára ismertette a legutóbbi kormányhatározatot, amit me' -'mevással vettek tudomásul a bányászok. A távlati tervben szerepel, hogy 1870-ig mintegy kétezer fővel csökken a tröszt létszáma. ugyanakkor a minőség javításával, önköltségcsökkentéssel el kell érni, hogy a jelenlegi, mintegy 260 milliós évi üzemi veszteség 100 millióra "sökkenjen, illetve 1975- re már nyereséges legyen a nógrádi szénbányászat. Mindezt csak koncentrációk kialakításával. az üzem- és munka- szervezés lehetőségeinek teljes kihasználásával érhetik el A foglalkoztatottság és gazdaságosság növelése érdekéber törekednek melléküzemágas ’élesítésére Erre egyébkém már az Idén is Igen sok a példa. Ezenkívül több szervezési és fejlesztési intézkedés szerepel a tröszt tervében. Az üzemeknek nagyobb önállóságot kívánnak biztosítani, ami egyrészt a felelősséget növeli, másrészt lehetővé teszi, hogy a cél érdekéber. minden eszközt a leghatékonyabban használhassanak fel. Szociális kérdésekben is előre akarnak lépni. Már most foglalkoznak annak lehetőségével, hogy kísérleti jeleggel az idén bevezetik a csökkentett munkaidőt egyes bányáknál. Az idén több, mint 129 millió forintot ruháznak be. Folytatják a már megkezdett munkákat, és 34 milliós értékben pedig gépeket szereznek be. Készülnek a tervek az új mechanizmus bevezetésére A a '.>> -«ág ü ésén többször is szó esett arról, hogy a meglévő műszaki gárda képes lesz a megnövekedett feladatok megoldására, de csak akkor, ha nemcsak egyesek, hanem mindenki az eddigiekné többet vállal a munkából. A feladatok között szerepel a népgazdasági, a tröszti és egyéni érdekek jobb összhangénak biztosítása, a párttagság aktívabb részvétele a termelési, gazdasági munkában, az üzemi demokrácia szélesítésében. Az egyszemélyi felelősség elvének megértése nélkül erősíteni kell a kollektív vezetést, javítani a munkafegyelmet csökkenteni a veszteségidőket A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára kibontakozó verseny segítése a szocialista brigádmozgalorr fejlesztése is igen nagy feladatot ró a párttagságra, a különböző társadalmi szervekre A küldött választó közgyűlésekről, az önállóságról Beszélgetés Tóth Bélával, a Nósrád megyei Tanács I B-einöh helyei lesevei Vizsgáitok a balassagyarmati AKOV-kirrndeltség gépjárművezetői Vasárnap délelőtt a megyei rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályának küldöttei és a vállalat megbízottai előtt házi vizsgán tett bizonyságot KUESZ-felké- szültségéről a 2. sz. AKÖV balassagyarmati kirendeltsége 'épjárművezetőinek második csoportja. Felkészítésüket a vállalat már tavaly ősszel megkezdte. Az előadások során nemcsak a KRESZ magyarázatára került sor, de olyan tragikus esetek elemzésére is, amdnő Borza Pálé és Nándori Lászlóé volt. Az előbbi egy, az utóbbi két ember halálát okozta azzal, hogy megszegte a KRESZ előírásait. Az előadók azt is elmondták. hogy a vállalat mind erélyesebben Intézkedik a munkafegyelem megszilárdítása, a szakmai ismeretek gyarapítása érdekében. így kellett megválnia az autóbuszvezetéstől V. Imrének, aki elhanyagolta műszaki ismereteinek növelését, a teherautótól pedig H. Lajosnak, aki Nagylóc és Szécsény között karambolozott. A házivizsga után a vizsga- bizottság elnöke elmondta, hogy a gépjárművezetők nagy többségének felkészültsége immár megfelelő. Különösen szépen szerepelt Egri Imre, Korcsok István és Tárcsái Imre. Az elnök megítélése szerint a gépjárművezetői gárda ifjabb tagjai óvatosságot tanulhatnának az idősebbektől ; ez utóbbiak viszont a fiatalabbak példáján okulva még több erőt fordíthatnának a KRESZ alaposabb elsajátítására. Mozgalmas hetekkel, hónapokkal indult az év a mezőgazdaságban. A zárszámadó közgyűlésekkel együtt tartot- ák a termelőszövetkezetekben a küldöttválasztó közgyűlése, két és márciusban sor kerül a megyei termelőszövetkezeti küldöttértekezletre. A küldöttválasztó közgyűlések tapaszta. latairól. a termelőszövetkezetek növekvő önállóságáról, a tanácsok szerepéről beszélgetett munkatársunk Tóth Bélá- val, a megyei tanács elnökhelyettesével. Az idén összeül a Termelőszövetkezetek Országos Kongresszusa. Melyek azok a legfőbb tennivalók, amelyek a kongresszus előkészítése során adódnak Nógrád megyében? — A termelőszövetkezetek országos kongresszusát sokan csupán termelőszövetkezeti ügynek tekintik, pedig lényegesen több annál — kezdte nyilatkozatát Tóth Béla elvtárs. — A kongresszus és az azt megelőző megyei termelő, szövetkezeti tanácskozás egy újabb, nagy jelentőségű esemény a mezőgazdaságban. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek —- az egész társadalom összefogásával — olyan fejlődésen mentek keresztül, amelyek megteremtették a feltételeket az önálló gazdálkodás további szélesítésére. — Természetesen a szövetkezetek önállósága — az önálló intézkedés, a tsz demokrácia —, csak akkor valósul meg, ha ahhoz megfelelő pénzügyi alapokkal is rendelkeznek a közös gazdaságok. Ennek feltételeit kívánja megteremteni a párt és a kormány a közelmúltban napvilágot látott intézkedésekkel. Ezt szolgálja a termelői árak rendezése. a hitelterhek egy részének törlése, az amortizációs alapok képzése. Megyénkben a kedvezőtlenebb termelési adottságok ellensúlyozására három járásban az állami támogatás, az új rendszer, az úgynevezett végtermékdotáció alapján történik. — A termelőszövetkezeti tagok és vezetők tudják, hogy az önállósággal együtt jár a felelősség növekedése is. Ennek ismeretében készülnek a IX. kongresszus határozatainak megvalósítására. Lényegében ezeknek az elveknek, célkitűAkar-e valaki cselekedni? A Nógrád megyei Építőipari Vágatat, a ZIM Salgótarjáni Gyáregysége rekonst- ru..jiüjának Kivitelezője 1967-re harminchárommillió forint beépítésére kötött s er- aődést a ’xTunazó'-’al Míg a szerződéskötest megelőző lár- gyalásokon az volt a probléma, hogy a beruházó rendelkezésére ennél jóval magasabb összeg áll, s arra próbálták rábírni az építők vezetőit, hogy ne harminchárom, de akár negyvenötmillió forint beinvesztálására kössön egyességet, mostanában egészen más szelek fújdogálnak. Jelenleg a beruházót és a ki- vit^ozőt ewaránt marja a kétség, a korábban keveslett harminchárommillió beépítésére sincs biztosíték. Jellemző, hogy ezek a kétségek ismét az anyag- és szerelvényellátottság bizonytalansága miatt keletkeztek. Az egyik kérdőjel: a nagyüzemi termel öcsärnok előregyártóit vasbeton elemeinek szállítása. Emlékeztetnénk arra, hogy a 31. számú Építőipari Vállalat az épületelemek szállítását eredetileg 1966-ra ígérte. Ez az ígéret beváltatlan maradt. Az érvényben lévő megáttapodások szerint az a helyzet, hogy a vállalat tiszaszederkényi előregyártó üzeme még ez év szeptemberében is fog szállítani — ami eleve késlelteti áz üzemi csarnok szerkezetszerelését. Ráadásul — figyelmen kívül hagyva a megrendelőnek a szerelés technológiai sorrendjére alapozott kívánságait — az előregyártott elem-fajtákat saját belátása szerint gyártja, illetve szállítja. Ez a gyártás ütemét talán nem, de a szerelést elhúzza. Ha baj van — csőstül jön, mondják. Az előfeszített födémelemek szigetelése egy hazánkban új szigetelő anyaggal történik. A bitumoperlit, melyet a tervezőnek a perllt- beton helyett ajánlottak, ugyan jobb hőszigetelő, s könnyebb is amannál, de felhordásának technológiája tisztázatlan. AZ ÓSZV is vonaKo- dik bitumoperlit felületre szigetelni. Még kockázatosabb a játék, amely a konyha-étterem főtartóival, üvegfal-szerkezetével, továbbá a nagy csarnok tetőfelülvizsgálóival és szellőzőivel, homlokzati üvegvázszerkezeteivel és egyéb lakatos szerkezeteivel folytatódik immár második éve. Kezdetben a Fémmunkás Vállalatot kérték meg a lakatos szerkezetek előállítására. Miután — anyag és kapacitáshiányra való hivatkozással — a megrendelést elutasította, a balassagyarmati Fémipari: Vállalatra bízták a feladat egy ré- '■’ét. Ah’áuvfl miatt ez is meghiúsult, múlt év augusztusának közepén szóbeli egyezség jött létre az ÉM. Borsod megyei Építőipari Vállalatával, amelynek szakembered a szerződéskötés előtt több alkalommal a rekonstrukció tervezőivel is tárgyaltak. Módosítottak, egyszerűsítettek néhány szerkezet-megoldáson. A munka elvégzésére az Építésügyi Minisztérium Építőipari Főigazgatósága hivatalosan is kijelölte a Borsod megyei vállalatot. A közelmúltban a komyha- etterem és a több, mint tízezer négyzetméter alapterületű üzemi csarnok lakatos szerkezeteinek elkészítésével kapcsolatban közölték: ha a minisztérium biztosít pénzt a borsodi lakatos üzem fejlesztésére — elvállalják a megrendelést. Ellenkező esetben — nem. Az építőipari vállalat illetékes műszaki vezetői — miután már tavaly észleltek bizonyos huzavonát — tárgyalásokat kezdeményeztek a szén- bányászati tröszt nagyba to nvi szolgáltató üzemével is Ám még mindig nem vesztették el annak reményét, hogj sikerül jobb belátásra bírn; az efajta munkában jártas borsodi üzemet. Február hetedikén még egyszer felkeresik Miskolcon az ottani építőipari vállalat vezetőit. Ettől teszik függővé, hogy a szolgáltató üzemmel folytatott megbeszéléseket konkretizá’iák. Arra is kérték szerkesztőségünket, hogy addig ne foglalkozzunk a problémával. S hogy ennek a kérésnek mégsem teszünk eleget, annak több oka van. Nem tudjuk, nem is kérdeztük, hogy a nagybátonyi szolgáltató üzem képes-e a hatalmas feladatnak — rn’nden szakmai tapasztalat, gyakorlat nélkül — eleget tenni. Ennek ellenére sem tartjuk aelyesnek ezt a .Jíét vasat a tűzben” politikát, bár elismerjük, hogy érié a kivitelezőt nyomós nép- gazdasági okok ösztönzik. De azon végképp nem győzünk csodálkozni, hogy e kétszáztiz- milliós állami beruházás lebonyolítása, immár nem első éve, folyton — néha csinált — akadályokba ütközik. És a beruházásban érdekelt minisztériumok, hatóságok közül egyik sem képes — vagy akarja? — megtalálni ennek a huzavonának hatásos ellenszerét A rekonstrukció tavalyi gondjaiba olvasóinkat jóné- hány esetben beavattuk. Be kell vallanunk, hogy — bár ez nem szerkesztőségünk szégyene —, ennél nem sokkal több az. amit elértünk. S ha most ráadásul arról kell írnunk, hogy a minisztérium egy vállalata csak akkor hajlandó teljesíteni felettes hatósága utasítását, ha az feltételeit teljesíti, már igazán nerc tudjuk, mi kell még ahhoz, hogy az Építésügyi Minisztérium egyik-másik vezetője gondolkodóba essék... s tán cselekedjék. Csizmadia Géza zéseknek szervezett kereteit adják a termelőszövetkezetek oiszagos kongresszusa, az Országos Termelőszövetkezeti Tanács és a területi termelőszövetkezeti szövetségek. MuiuezeKboj Következnek tennivalóink is. A legfontosabb: előkészíteni a megyei termelőszövetkezeti tanácskozást, amelyre március 15-én kerül sor Salgótarjánban. A tanácskozáson választják meg a termelőszövetkezeti kongresszus megyei küldötteit. Az országos kongresszus április 20 —22-e között tanácskozik- Anyagát, az elhangzott javaslatokat újabb közgyűléseken tárgyalják meg a szövetkeze- aetek. Ezzel egyidőben kerül sor a területi szövetségek, illetve a megye szövetség létrehozására. — A közelmúltban a termelőszövetkezetekben megkezdődtek a küldöttválasztó közgyűlések. Néhány szót a tanácskozások céljáról az eddigi tapasztalatokról. — A küldöttválasztó közgyűlések nagy részét már megtartották. A célja az volt, hogy a termelőszövetkezeti parasztság megismerje a szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztését szolgáló párt- és kormányhatározatokat, az önállóságot elősegítő különböző szervezetek felépítését, működését, feladatait. A közgyűléseken vitára bocsátották a termelőszövetkezeti kongresszus irányelveit, kiváltképpen azt a részét, amely a szövetkezeti törvény módosításával foglalkozik. Megyénkben a kedvezőtlen adottságok miatt a fejlődés ütemét csak nagy, anyagi ráfordításokkal tudtuk biztosítani. A bevétetek és a kiadások közötti aránytalanságokat, a gazdaságok jelentős részében nem tudták ellensúlyozni. A termelés szerkezete, a gazdaságok tevékenysége csak nehezen igazodott a helyi lehetőségekhez, gondot okozott a termelőszövetkezeti tagok, anyagi érdekeltségének biztosítása. Több gazdaságban alacsony és bdzonvtalan is volt a tagok jövedelme. Elmaradt a szövetkezeti tagok általános szakképzése is a korszerű követelményektől, s ezért az új termelési eljárások, és új fajták bevezetése csak vontatottan haladt. Ami a közgyűlések tapasztalatait illeti, a szövetkezeti parasztság nagyra értékeli a IX. kongresszus határozatait, a határozatok gyors megvalósítását. Többen szóltak a tsz- kongresszus jelentőségéről. A tapasztalatok közé tartozik az is, hogy a területi szövetségek felépítését, munkáját még nem eléggé ismerik a közös gazdaságokban. — Születtek-e olyan javaslatok. amelyek megvalósítása előbbre viszi a mezőgazdasági termelést? Mi lesz az elhangzott elképzelések, javaslatok sorsa? — Az elhan ezott javaslatok közül kettő különösen figyelemre méltó. A területi szövetségekről szólva javasolták, az érdekképviselet megfelelő és tartós bennmaradása érdekében olyan vezetők kerüljenek élére, akik a szövetkezett mozgalomban dolgoztak, és bebizonyították. hogy áz ügyet szerető, kezdeményező emberek, s rendelkeznek a vezetéshez szükséges tulajdonságokkal. Elhangzott olyan javaslat is, hogy az üzemek és a járások helyi érdekeinek érvényesítésére a megyei szövetség mellett kirendeltségeket is hozzunk létre- Ezenkívül természetesen sok hasznos javaslatot tettek a szövetkezeti vezetők, tagok a mezőgazdasági termelés fejlesz'ésére. Valamennyi észrevételt összegyűjtjük. és felhasználtuk a megvei tanácskozáson. Az orszáeós kérdéseket érintő észrevételeket pedig továbbítjuk a termelőszövetkezeti kongresszus előkészítő bizottságához. De a javaslatok sorsát, megvalósítását fi Ércei»mmol kíséri maid a mega'akuló megyei termelőszövetkezeti szövetség is. — Mit vár az Országos Tér- melőszKvetkezetl Tanács és a Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének létrehozásától? Megalakulásuk után milyen szeren iut az államigazgatási szerveknek? — Minden bizonnyal az új szervek jó kapcso’atot alakítanak ki megbízóikkal, a termelőszövetkezetekkel. Várhatóan növekszik majd a mező- gazdasági üzemek termelése, bővül tevékenységi körük, s gyorsabb ütemben erősödnek majd a most még gyenge kategóriába tartozó termelőszövetkezetek. Bővül a szövetkezeti demokrácia, s a tsz-ek, valamint a különböző szervek, vállalatok egymáshoz való kapcsolatában az egyenlő partner elve érvényesül. Az említett szervek létrehozásával erősödik a közös gazdaságok jogi képviselete. Szorosabbá válik a kapcsolat a termelőszövetkezetek között is* különösen az értékesítésben, a közös vállalkozások létrehozásában, a nagvobb beruházások együttes megvalósításában. — Az államigazgatási szervek szerepe a gazdasági-ánvitás reformjának megfelelően változik- Az eddig végzett termelésszervező tevékenységet felváltják a termeié® irányításával. és a fokozottab hatósági, igazgatási tennivalókkal együtt iáró feladatok. Tevékenységükben nagyobb szerepet kap a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó elképzelések. tervek elkészítése, a népgazdasági és üzemi érdé, kék összehangolása. Továbbra is a tanácsok döntenek az állami erőforrásokból történő beruházásokról határoznak az állami támogatások elosztásáról. A szakigazgatási szervek feladata marad a termelőszöa térmelőszövetkezetek, a szövetkezeti közös vállalkozások ható- sntí-j szatóe-nzgatási felfigvele- tének ellátása is — fejezte be nyilatkozatát Tóth Béla elvtárs Nógrádi pedagógusok útitervei — Kijev—Ogyessza—Kijev... vagy Moszkva—Leningrad — Moszkva... E két útvonal — és ami élményben e két útvonalat jelenti — között választhatnak a salgótarjáni járás fiatal pedagógusai. A járási úttörő elnökség szervezésében és az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda segítségével ugyanis lehetőség van arra, hogy a nyáron, akár több — fiatal pedagógusból álló — csoport utazzon a Szovjetunióba. A járási elnökség, az igények előzetes felmérése alapján kezdett hozzá a külföldi utazások szervezéséhez és február 25-ig jelölte meg a jelentkezések határidejét. Érdekes, és egyúttal jó példa a fiatal pedagógusok érdeklődésére a kisterenyei általános iskolai és gimnáziumi tanárok igénye. A kisterenyei pedagógusok külön csoportot szeretnének alakítani és júniusban vagy júliusban együtt akarnak utazni a Szovjetunióba. Az Express útján ez természetesen lehetséges, csupán egyetlen „mutatót” keli teljesíteni — egy-egy csoport nem lehet kisebb 34 személynél. A nógrádi pedagógusok útjuk során találkoznak a szovjet pionírokkal és pion;rveze- tőkkel. Az így kialakuló hasznos eszmecserék és az útközben szerzett tapasztalatok segítséget adnak majd itthoni, úttörővezetői munkájukhoz
