Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-02 / 28. szám
J£Ä7. fjahrnát* 2. N 'VS R * D 3 Ószintén a táppénzes-állományról I. Ellentmondó állásnontnle Orvosokkal, párt- és gazdaság vezetőkkel, szakszervezeti funkcionáriusokkal folytattunk eszmecserét a táppénzes állomány csökkentésének lehetőségeiről, módjairól, előfeltételeiről, a nemrég megtartott szeraesztőségi ankétünkön. Nehogy valaki azt higgye; az eszmecserén valami világraszóló nagy dolgokra jöttünk rá, azt azonban állíthatjuk: a prob’émák olyan megvilágításban kerültek szóba, amelyekről eddig alig, vagy egyáltalán nem beszé'tünk Ezek közé tartozik artnak taglalasa, hogy érdeke-e gyáraink, vállaltaink, üzemeink vezetőinek a táppénzes betegállomány csökkentése? Nyílt titok, hogy nálunk a legmagasabb a betegletszám, országos elsők vagyunk. Mesz- sze magunk mögé utasítottunk, ve.ünk lényegében azo- . nos természeti adottságokkal, sajátoságokkal rendelkező megyéket. Ami érdekes és elgon- do.koztató, az a következő: Másként ítélik mag a kialakult helyzetet az Egészségügyi Minisztérium illetékesei, másként a megye szervezeti dolgozóinak vezetötestülete, megint más oldalról közelítik meg az orvosok, illetve a gazdasági vezetők. \ — A minisztériumban — mondotta dr. Szabó Lajos, az Acé árugyár üzemi főorvosa — az a vélemény: miért vagyunk kétségbe esve, országos szinten meg van a kiegyenlítődés. A megyei szaitszerveze- , lek vezetői szerint viszont indokolatlan a jelenlegi helyzet. Ezzel értenek egyet a körzeti- és BÜKO orvosok is. Ez utóbbiak ugyanakkor elmondják: hiába minden erőfeszítésük, mert a táppénzes betegállomány csökkentése nem érdeke a vállalatok vezetőinek. A beteg jegyen lévő dolgozó nem a vállalattól, hanem az SZTK-tól kapja a pénzt, tehái a részére biztosított bért a gyár, az üzem más célokra jutalmazásra, premizálásra használhatja fel. így hát vál lalati szinten nem is érdeke a táppénzes-állomány csökkentése Ellenben akinek a hátán csattan az ostor, a brigádvezetők, a művezetők, gyáregység vezetők joggal méltatlankodnak a sok beteg miatt, men nem tudják tervüket teljesíteni. köteles kártérítést fizetni. A táppénzes-állománynál viszont nincs ilyen kötelezettsége a gyárnak, a vállalatnak. Ez a felemás helyzet, felemás megoldásokat szül. Annak ellenére, hogy a vállalatnak a baleseteknél fizetnie is kell, mégis tovább növekedett a balesetekből kiesett munkanapok száma. — 1966-ban 1000 nappal növekedett. Hárman vesztették életüket a megyeszékhely üzemeiben. Az okokat vizsgálva megállapítottuk: nem tartják meg sokhelyütt a havi munkavédelmi szemléket, ahol pedig ezt megteszik, ott sem ellenőrzik a felvetett problémák megoldását — mondotta Mede Szilárd, a salgótarjáni városi pártbizottság munkatársa. Bemard Rezső, a zagyvái bányaüzem vezetője viszont azt állítja: — Minden vezetőnek érdeke, hogy minél kevesebben legyenek táppénzen. Ezt kívánja a biztonságos, folyamatos termelés érdeke. Véleménye szerint a bányászok 95 százaléka becsületes, munkáját szerető ember. Ezekkel nincs is baj Hanem azokkal, akik két hetet dolgoznak, utána két hétig, két hónapig, vagy még tovább indokolatlanul táppénz-állományban vannak. Ezekkel szemben kellene határozottan fellépni. Elmondta. hogy nemre? egy gyűlésen az aknavezetők felolvasták, hogy táppénz címén ki milyen összeget vett fel. A munkások egyhangúlag elítélték álbeteg munkatársaikat, mert rájöttek: kollégáik becsapták őket. akik azt hiszik, hogy a táppénz nem más, mint a munka nélkül szerzett ’ jövedelem forrása. Táplálja ezt az élősdiséget. ösztönző gyakorlatot és szemléletet az a hivatalos, tudományos orvosi álláspont. mely szerint azonos betegségek gyógyítására fordított idő évenként állandóan növekszik. Ennek az álláspontnak viszont ellentmond az életszínvonal es egészségügyi politikából fakadó gyakorlat. A tények és a valóság bizonyítja- jobban táplálkozunk, ugrásszerűen növekszik a gyógyító eszközökre, gyógyszerekre fordított állami hozzájáftjlás. javulnak az egyészségügyi körülmények, szélesebb körű és eredményesebb a betegséget megelőző, felvilágosító, nevelő munka. — Ha már a megelőzéstől van szó. hadd mondjam el ennek fonákját is — folytatta Orsai doktornő. — Közismert a bányai fürdők problémája. Elmegyek felvilágosító előadást tartani a bányászoknak a bőrmegbetegedésekről, a fertőzésekről. a tisztálkodás fontosságáról. Igaza van doktornő — mondják a bányászok — de nekünk előbb fürdőre volna szükségünk Hasonlóképpen jártam, amikor a mozgásszervi megbetegedésekről tartottam előadást. Utána kértem a bánya vezetőségét: a főszel- lőztetőket, a ki- és beszállásnál ne járassák, mert a nagy hőmérsékleti ingadozás, ugrásszerűen megnöveli a mozgás- szervi megbetegedéseket. Megérkezett a válasz a Bányaműszaki Felügyelőségtől: Nem lehet. Elősegíti a táppénzes-állomány növekedését az is, hogy a buszok 80 százaléka fűtetlen. A meleg bányából kijövő emberek hidegben utaznak, közülük többen, két—három kilométert gyalogolnak, míg hazaérnek. Nem csoda, ha gyorsan megbetegszenek. Különösen jelentkezik ez azoknál, akik 40—50 évesek, és 30 évet töltöttek a föld alatt. Amikor betegségük miatt más munkát ajánlok, hamar odavágják: — bányász vagyok a bányában adjanak könnyebb munkát. Ha ezt nem tudják megtenni, akkor 3000 forintos keresettel elmegy táppénzre, minthogy kevesebb bérért dolgozzon. (Folytatjuk) Vemesz Károly Vallomás Kisterenyéről Varga József vagyok, a Kis- terenyei Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának a titkára. Harmincegy éves, s szinte mindjárt a gimnáziumi érettségi után. 1958-ban megismerkedtem az állam-, illetve a közigazgatással. Először Kis- hartyánban tevékenykedtem, mint vb-elnök. Közben többször voltam iskolán. Hathónapos államigazgatási tanfolyam Veszprémben, aztán a kétéves Tanácsakadémia — az első év levelező, a második bentlakásos. Egy évvel ezelőtt úgy kerültem Kisterenvére, hogy az elődöm nyugdíjba ment. Alig több. mint egy éve. Nem nagy idő. Mégis nagyon megszerettem a községet. Szeretem Kisleren yét. még akkor is. ha ez a több mint hétezer lakosú település szétszórt és sok a munka. Mi viseljük gondját Rákóczi-telepnek és Szúpataknak is. Hogy nehéz, és sok itt a munka? Fiatal vagyok még! Talán úgy is fogalmazhatnám: éppen azért ragaszkodom Kis- terenyéhez, mert van mit alkotni. A pezsgő élet a sok gond, azok elhárítása. orvoslása csak örömmel töltheti el az embert! Az elmúlt hetekben készítettük el a tanács négyéves munkáját értékelő beszámolót. Higgyék el, öröm volt beszámolni a tanácstagságnak. Csak most derült ki, mennyit fejlődött ez a község. Nagy ösz- szességében láttuk, hogyan változott a falu arculata, a benne élő emberek élete. Egyedül az a szám hogy az elmúlt négy év során több. mint tizenhétmillió forintot használtunk fel az állami költségvetésből, önmagáért beszél. Ezt az összeget csaknem egymillió forint községfejlesztési alap tetézi. És mindjárt azt is elmondom, hogy a 46 alkalommal tartott községi tanácsülésen 113 napirendi pontot tárgyaltunk meg. Tizenhét esetben községi’jlesztési. tizennyolc alkalomkor pedig költség- vetési feladatokon vitatkoztunk. A legfontosabb természetesen mindig a jelölőgyűléseken felvetett közérdekű bejelentések, javaslatok megvalósítása volt. i Számvetés? Ám legyen! Megéri. Nem fontossági sorrendben sorolom. A pedagógusok lakásgondjának enyhítésére — gimnázium is van már Kis- terenyén — hat lakást vásároltunk. Megépítettük a szú pataki orvosi rendelőt. Elkészült hét kilométer salak és négy kilométer betonjárda. A belvízrendezésre összesen ötmillió forintot költöttünk. Ebből megoldottuk az új telep egy részének, a Rákóczi és a Hunyadi útnak a belvízrendezését. Parkosítottuk a Csente alatti közterületet, felújítottuk a 'tanácsházát. új piacteret létesítettünk négy standdal. Megépítettük a megye egyik legkorszerűbb tűzoltószertárát Is. A jelölőgyűlések részvevőinek kívánsága szerint 300 folyóméteren bővítettük a villanyhálózatot. Korszerűsítettük a köz- világítást a 21-es fő- és a 13. as számú útvonalon. Azt nem mondom, hogy ezzel mindent megoldottunk. Csak azt hajtottuk végre, amihez az anyagi erőnk is biztosított volt. Ez a számvetés, felsorolás nem tükrözi híven Kisterenye fejlődését. Hiszen állami — nem tanácsi — beruházásból elkészült az új gimnázium, a vasúti felüljáró, a sportöltöző, a mindenki által sürgetett tör- pebenzinkűt, a bányatelepi zöldséges üzlet, a kölcsönző, a kenyérbolt, a korszerű bútorüzlet. Megkezdte működését a fodrász ktsz női részlege, korszerűsítették a bisztrót, és a bányatelepi italboltot. Az állami gazdaság 26 családi ház építését kezdte el, eddig tizennégy elkészült. Állama segítséggel hozzáfogtunk a cigánytelep felszámolásához, és nyolc lakást felépítettünk a telepieknek. A szúpataki tsz- nek 250 méter bekötőút létesült, és megoldódott a kiste- renyei közös gazdaság kalapa- ti majorjának vízellátása, és folyamatban van a külterületi víztelenítés is. Rákóczi-telep korszerű buszmegállót kapott, s az eddigi négy helyett hét transzformátor-állomás biztosítja a jobb energiaszolgáltatást, amiért nagyon hálásak a tévé- és rádió-előfizetőik. Az futsz kezelésében egy korszerű cukrászda, borkóstoló létesül. Egészséges folyamat! Azt valljuk, hogy az eredmények önmagukért beszélnék. Közséeünk lakói tudják, mire szavaznak márciusban. Azt is megmondjuk, hogy nem sikerült mindent valóra váltani. Anyagi fedezet és még türelem szükséges. Az ivóvízellátás a fejlődés gátja Kistérényén. Ezért létrehozzuk a viztársulatcrt. Az idei községfejlesztés teljes összegét a tervkészítés emészti fel. Nem lesz eredményekben látványos az 1967-es esztendő. de folytatjuk az út, járda építését, a belvízrendezést. Akad más gondunk is. Szükség lenne az úgynevezett „Solymossy-féle” kastély átalakítása kulturális célokra. Régi kívánság ez. Megoldást vár az öreg iskola felújítása is. Meggyőződésem, hogy ezeket a gondokat is megoldjuk, mert szorgalmas emberek lakják a községet. Bizonyítsam? Csupán az elmúlt évben a falu 1726 polgára vett részt társadalmi munkában. Az elvégzett munka értéke 184 925 forint. Az egy főre jutó átlag jóval meg.* haladja a 26 forintot. Segített a falu fejlődésében a házilagos kivitelezés is. A teljes megtakarítás egy év alatt csaknem háromszázezer forint volt; Hogyan értük el a számunkra rendkívül nagy eredményeket? Tanácstagságunk nagy része becsülettel elvégezte munkáját. Grosz Sanyi bácsi már 83 éves. Szinte valamennyi tanácsülésen ott volt. A ciklus alatt 14 javaslattal segítette a * közösség munkáját. Bartus Lajos egyetlen . esetben sem hiányzott a tanács üléséről. Vasa Istvánné, Viczián János Szúpatakról, Huszák Károly, Kántor János, Koós György és a többiek a közösségért dolgoztak. Ügy is summázhatnám; egyek voltunk a közös munkában. Ezért szerettem meg Kiste- Tényét... Feljegyezte: Somogyvarí László — Nálunk is szóba került hogy a betegállományba vételnél legyen ott a munkaügyi osztály megbízottja is. Én pedig úgy irányítsam a betegáramlást, hogy megtakarítása legyen a vállalatnak. Felháborított ez az eljárás. Hivatásommal és felfogásommal is ellenkezik, hogy egyszer a munkaerőgazdá’kodási meggondolások alapján, máskor pedig hivatásom és felelősségem teljes tudatában bíráljam el a hozzám forduló beteg panaszát. Kijelentettem: én erre nem vagyok hajlandó — mondotta dr. Szabó Lajos. — Tőlem sem kérdezte még senki, miért van ennyi betegem? — állítja dr. Orsai Katalin, a kisterenyei bányaüzem orvosa. — Amíg a vállalat vezetősége nincs érdekeltté téve a íáppenzes-állomány csökkentésében, addig nehezen tudunk előre lépni — summázta a tapasztalatokat Szojka Irén. a Szakszervezetek Megyei Tanácsa szociális munkabizottságának vezetője. Más a helyzet a baleseteknél Amennyiben a dolgozó műnk 'képtelensége a vállalat mulasztásából adódik, a gyár Népi ellenőrzés ma és holnap Hazánkban tizedik éve műtődnek a népi ellenőrzési bizottságok. A jubileumi esztendő elején dr. László István, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke tájékoztatta 'a- punkat a NEB jelenéről és köA népi ellenőrzési bizottságok c-e.ja, hogy a segítés érdekében megállapítsák: a különböző szintű vezetés végrehajt- Ja-e az utasításokat, eleget tesz-e a törvényes rendelkezéseknek. Aligha kell bővebben bizonygatni, hogy alapos ellenőrzés nélkül hosszú időn át jb munkát vértezn; nem lehet. A legjobb szándékú intézkedések s jiietnek — tévedés, tájékozatlanság miatt — károsak, v-*sv értően törvénvsértők. A népi ellenőrzés megtisztelő feladata következetesen vizsgálni, mi segíti, mi akadályozza a párt és a kormány által megalapított irányelvek érvénye- -ü’ését. A népi ellenőrzés tehát ársadaimi alapon nyugvó álI .ai-ji ellcBörzéc A vizsgálatok, valamint a tá- I jékozódások elvégzésében egyre több szakember: mérnök, orvos, közgazdász, agronómus tevékenykedik. Ez lényegesen emeli a népi ellenőrzési munr.a színvonalát. Ugyanakkor az értelmiségiek szerepének növekedése miatt sokakban felvetődik a kérdés: ha a kétkezi dolgozók részvételi aránya csök- ken, nem enyészik-e el apránként a népi ellenőrzés népi jellege? Erre a kérdésre egyértelműen „nem” a helyes válasz. Részint azért, mert valamennyi vizsgálatban és tájékozódásban tevékenykednek — ismereteiknek és képességeiknek megfelelő körben — fizikai dolgozók; részint azért, mert az ellenőrzésbe bevont értelmiségiek igaz hívei a szocializmusnak, segítőkész támogatói a hibák megszüntetésének. Ök tehát éppen úgy dolgozók, mint a fizikaiak: A népi ellenőrzés társadalmi bázisa iák szélességére jellemző, hog* míg megyénkben ezerhatszáz- ötven népi ellenőr dolgozik, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság csupán nyolc függetlenített munkatársból és tizenhárom fős nem függetlenített testületből áll. A járási NEB- v 'étszáma ennek csupán töredéke. A népi ellenőrzés szigorúan tarsauaimi jelege mellett szól az is, hogy egy-egy ■ -i?coá!atot követően a népi ellenőrök a vizsgált szerv vezetői- \ el — a ténymegállapítások tekintetében — a legteljesebb egyetértést alakítják ki. Ezt követeli tőlük a segítés szándéka; s ezt teszi' lehetővé az a tökéletes érdekazonosság, amely a vizsgált szerv és a népi ellenőrzés között fennáll; az. hogy mindkettőjük célja az eredményesebb munka. A megvei NEB a vizsgált témáik hatvan—hetven százalékát helyi javaslatok, felvető Jött problémák alapján választja meg. A többit — országos vizsgálatok részeként — a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság adja. Évente kétszáz- hatvan—két&záznyolcvan, javarészt közérdekű beje’entés ér- ;i- tprer*‘én’- "ér' "ttenőrzé- si bizottságaihoz. Jó kiindulási pontot adnak ezek számos hiba megszűntetésére; de még többet erneuert, ira a bejelentők némelyike nem gondolkodna hónapokig-évekig azon. közölje-e egyáltalán észrevételét. Örvendetes, hogy ritkul a rosszindulat sugallta bejelentés. Mind kevesebb az olyan ^7-r-vptp 1. pmelvnek megvizsgálására más szerv —, például az Állami Kereskedelmi Felügyelőség —. illetékes. A népi ellenőrzés egyedi esetedben is dolgozik —, igazán értékes munkát azonban inkább egy problémának több népgazdasági ágazatra kiterjesztett vizsgálatával végez. Ilyen volt a közelmúltban — sokak között — a mezőgazdasági szakmunkásképzés kérdése, ahol figyelmet kellett fordítani a népgazdaság igényeire, az emberek érdeklődésére, a rendelkezésre álló szellemi és anyag* erőkre. Bizonyossággal állíthatjuk, hogy a népi ellenőrzés szerepe nevriő az ú; garasáéi mechanizmusban. Az ellenőrzéseknek még szé.i sebb körre kell kiter- :Mt*íöV. íré" mé'vebbre keU hatolniok, mint eddig. Keve- _'bb lesz a fix pont — utasítás kötelező mutató, stb —. amelyről a népi ellenőrzés elindulhat. Ár-, bér- és minőség-kér dések merülnek majd fel; — nem beszélve arról, milyen felelősség lesz megállapítani, hogy a jövedelmezőség érdekében gyártott közszükségleti cikk valóban a köz szükségleteinek kielégítésére készül-e. Ma — aránylag! — nem nehéz felfedni a hanyag kezelés vagy a pazarló gazdálkodás tényét, összehasonlíthatatlanul nehezebb és felelősségteljesebb lesz ez az új mechanizmusban, amikor egyetlen vezető vagy szűk kollektíva ítélőképességének helyességétől függ millió forintokra rúgó nyereség vagy veszteség. Túlnyomó részben közgazdasági elemzést kívánó problémák ezek. Megoldásuk- ; nagyo- o *• ec - el 1 juttatni a közgazdászoknak, s munkájuk arányában az eddiginél nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülésben szükséges részesíteni őket. Az új mechanizmusban a szakmai kérdések számának növekedése mellett újólag kidomborodik a népi ellenőrzés népi jellege. Az egyszemélyi vezetésen alapuló felelősség növekedése1 mellett érvényre kell jutnia a szélesebb körű kollektíva véleményének, ezernyi élettapasztalaton alapuló bölcsességének is. A fizikai munkakörben a’kalmazott népi ellenőrök napról napra együtt do'goznak kétkezi társaikkal, így akaratlanul is megismerik azok vélemér ét. E vélemények, valamint a kollektíva hangulatának ismerte- -ésével, idejében adott jelzésekkel értékesen járulhatnak az új gazdasági mechanizmus sikeréhez. — b. z. — s.
