Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-23 / 46. szám
2 noon*D 193"? Mvniäf SS. esfitfWfife [(édár János elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) vescbb a képviselőnek ajánlott miniszter és más vezető funkcionárius. Ez elősegíti — és ez a célja is —, hogy növekedjék az Országgyűlés ellenőrzése a kormány és az egyes minisztériumok ügyviteli munkája felett. A képviselő jelöléseknél kevesebb, a tanácstagoknál több esetben került sor egyazon kerületben második jelölt ajánlására és elfogadására. A jelöltek, a második jelöltek is. kivétel nélkül a Hazafias Népfront programjával léptek fel és indulnak a választáson. A szocializmus ellenségei ezt természetesen kifogásolják, mondván, nem igazi demokrácia az, ahol nincs több párt ás a jelöltek azonos programmal lépnek fel. Ezzel az állásponttal könnyen tudunk vitázni. A demokrácia szó eredeti értelmezése és jelentése szerint népuralmat jelent. Nálunk nincs többpártrendszer, de népuralom, tehát demokrácia van. A Horthy-rendszerben többpártrendszer volt, de nem volt demokrácia, hanem fa- siszta diktatúra, és nem a nép képviselői, hanem a kapitalisták és a földesurak képviselői ültek a oarlamentben . Az Egyesült Államokban úgynevezett polgári demokrácia és többpártrendszer van, a hatalom szerveiben mégis a kiváltságosak, a monopoltőke, a milliárdosok képviselői ülnek. és nem a dolgozók képviselői. Az a körülmény, hogy egy kapitalista országban több párt jelöltjei között választhatnak a szavazók, az esetek többségében egyáltalán nem azt jelenti, hogy többféle politika között választhatnának. Elnézést, de erre megint csak az Egyesült Államok nyújtja a legszemlél te több példát A legutóbbi elnökválasztás során az Egyesült Államok jelenlegi elnöke békeszólamokkal, az állampolgári egyenlőség érvényesítésének programjával. a nyomor elleni harc programjával lépett fel a háborús uszító Goldwater ellenpárti jelölttel szemben. A választók a jelenlegi elnökre szavaztak, 6 azonban a bukott jelölt háborús programját valósította meg. es nincs szó állampolgári egyenjogúságról és a nyomorgók helyzetének megjavításáról sem. Ilyen az ő demokráciájuk. A Hazafias Népfront képviselőjelöltjeinek, ha bejutna* az országgyűlésbe el kell látniuk majd mindenekelőtt törvényhozói tisztjüket. Választóik elvárják tőlük, hogy emellett szorgalmazzák területük fejlesztését. és szükség esetén emeljenek szót egyes választók közérdekű és Indokolt panaszainak orvoslásáért is. Mindezt azonban úgy. hogy sohase feledjék, a legfőbb kötelességük a közügy, a dolgozó nép érdekeinek, a szocializmus és a béke ügyének hű szolgálata az ország házában. Népünk joggal elvárja, hogy a képviselők méltók legyenek a bizalomra. A képviselők pedig legyenek büszkék arra. hogy az eddig ismert legdemokratikusabb rendszerben, szocialista ország parlamentiében a nép ügyét szolgálhatják — jelentette ki Kádár elvtárs, majd rámutatott: A választás eddigi menetében. a jelölő gvlléseken, inkább az ajánlók és a választók beszéltek, most. a második részben a tömeggvűléseken már a jelölteknek kell a program aíapján fellépni és beszámolni az eddigi munkáról, a jövő feladatairól és saját munkáiukkal kapcsolatos elgondolásaikról Ha szocialista építőmunkánknak eredményeit, az ország fejlődését, a választók előtt négy évvel vállalt kötelezettségeket 'vizsgáljuk, akkor a választási gyűléseken a Hazafias Népfrontot képviselő emberek tiszta lelkiismerettel adhatnak számot a _ végzett munkáról, a megtett útról. A II. ötéves tervet végrehajtottuk. fejlődött az ipar, a kereskedelem. a mezőgazdaság, számos úi üzem, híd. közmű iskola, kői ház épült, javultak a szociális viszonyok és fejlődött a közművelődés, a kultúra, Fejlesztettük néphadseregünket. közrendvédelmi intézményeinket, a munkásőrséget űgv. ahogy azt rendszerünk, hazánk védelme és az emberiség iránti kötelezettség szocialista országunktól megkövetelte. Kádár János ezután visszapillantást nyújtott az elmúlt évtized gazdasági fejlődésére, eredményeire. Maid hangsúlyozta: a szocialista társadalom építési programjának. így választási programunknak is fontos része a III. ötéves terv, amely az ipari termelés 32—35 százalékos, a mezőgazdasági termelés tizenhárom—tizenöt százalékos, a reáljövedelem tizennégy—tizenhat százalékos növelését irányozza elő. A III. ötéves terv első éve, az 1966-os népgazdasági terv kedvező eredményekkel zárult Az ipari termelés hét százalékkal, a mezőgazdasági termelés több. mint öt százalékkal. a nemzeti jövedelem hat százalékkal nőtt az előző évihez képest. Az ipari termelés növekedésének 80 százaléka a termelékenység növekedéséből származott. A munkások és alkalmazottak átlagkeresete négy és fél százalékkal emelkedett A múlt év eredményei alapián az állami iparban az idén körülbelül száz- negvvenmillió forinttal nagyobb nyereségrészesedést fizetnek ki. mint tavaly. A szövetkezeti parasztság szernél vi jövedelme — a termeléssel arányosan — szintén növekedett. Az életszínvonal emelkedésének kérdését a legnagyobb felelőséggel kell mindenkor kezelni. Nemcsak valljuk, de a gyakorlat igazolja nálunk, hogy a szocializmus építése együtt jár a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Erre mindig akkor kerül sor. amikor a termelés növekedésével, a gazdaságosság javításával a feltételek megteremtődnek. Ez függ a vezetéstől, de nem kisebb mértékben a dolgozók, munkások, parasztok, mérnökök, tudományos kutatók munkájától, s annak hatékonyságától. Választásainkra egyébként sem az ígérgetések a jellemzőek, de ezt az alkalmat is fel kell használnunk arra, hogy erősítsük annak felismerését, hogy elosztani csak azt lehet, amit megtermelünk, és egyének is. csoportok is annak mértékében jelentkezhetnek igényeikkel a közös asztalnál, amilyen mértékben maguk is hozzájárulnak annak megtérítéséhez. A továbbiakban Kádár János a gazdaságirányítási reform bevezetésének előkészítéséről beszélt. Meggyőződésünk, hogy a reform előreviszi a szocializmus ügyét és előreviszi nemzeti fejlődésünket. Fokozatosan előre keil tömünk a fejlettség magasabb szintjei felé. emelnünk keil hazánk szerepét és rangját a világgazdaságban. Ennek útja a műszaki fejlődés, a termelékeny, ség. a Jövedelmezőség energt- kusabb növelése. A reformmal kapcsolatos fel. világosító munka eredményeként annak alapeszméje mind nagyobb megértésre, és mind szélesebb támogatásra talál. Ahogy minden új, és nagy dolognál történni szokott, kezdetben a legkülönbözőbb félreértések. és félremagyarázások is adódtak. Az ellenség, annak nyugati hírmagyarázói, a „kapitalista gazdálkodás elemeinek felújításáról”, a gazdasági vezetők tömeges elbocsátásáról, munkanélküliségről’ és hasonlókról fecsegtek. Ezzel szemben az igazság az, hogy a gazdaságvezetési reform a szocialista tervgazdálkodásnak az új követelményeknek megfelelő továbbfejlesztése. A népgazdaság terv- szerű fejlesztését az eddiginél lényegesen kisebb mértékben központi utasítással, és nagyobb mértékben közgazdasági, gazdasági eszközökkel fogjuk biztosítani. Éppen a rendelkezésre álló termelési eszközök hatékonyabb kihasználása érdekében növelni kell a termelő ipari, és mezőgazdasági üzemek önállóságát, az eddiginél nagyobb szerepet kell biztosítani a kereslet és kínálat, a piac szobái vozó szerepének. Másszóval, teljes mértékben a tényleges szükségletnek megfelelően kell termelni. Az általános kilátásokat illetően a fejlődést meghatározza maga a III. ötéves terv. A tervben mind a termelőeszközök, mind a fogyasztás, és életszínvonal növelését irányoztuk elő. és végrehajtása a jelenleginél nem kevesebb, hanem több munkaerő beállítását igényli a népgazdaságban. A gazdasági munkát közvetlenül irányító emberek az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben végezhetnek ezután valóban alkotó munkát, a termelő munkát végzőknél pedig a szocialista bérezési elv hatékonyabban fog érvényesülni. Ez azt jelenti, hogy a biztosított alapbérnél több kereset jut azoknak, akik többet adnak munkájukkal a társadalomnak. A dolgozni akaró, a munkában helytálló gazdasági vezetőnek, munkásnak, parasztnak- alkalmazottnak, dolgozóink óriási többségének előnyösebb lesz a helyzete a gazdasági reform bevezetését követően. Hogy akadnak olyan emberek is a különböző területeken, akiket ezek a kilátások nem nyugtatnak meg teljesen? Erre én azt mondom, ez nem is baj. Éppen ellenkezőleg. nagyon egészséges dolog lesz az. és az illetőknek maguknak is jót tesz, ha nyugtalankodnak azok a kevesek, akik eddig a becsületesen dolgozók rovására, a munka imitál ásával akartak, és sajnos sok esetben tudtak is élni. és boldogulni. A reform előkészítése a minisztériumok, a gazdasági szervek irányítóitól sok. és jó munkát kíván a legközelebbi hónapokban. Mint említettem, ezek az elvtársak túlnyomó többségükben teljes odaadással, a reform megvalósításán dolgoznak. Mégis megemlítem, hogy az 1967-es év beruházásainak elosztásánál az egyes ágazatok, üzemek részéről, a szokottnál nagyobb rohamot vezettek új beruházások indításáért Világos, ők tudták, ez az év az utolsó, amikor még az ágazat az üzem komoly megterhelése nélkül „ingyen” lehet beruházáshoz jutni. Az ilyen törekvés a helyzetből következett, s emberileg érthető, de elfogadható nem volt, ezért a Tervhivatal, a kormány gazdasági bizottsága ezeket a „beruházási rohamokat” a népgazdaság érdekeinek megfelelően megfékezték. és szabályozták. Sajnálatos, de az is előfordul. hogy olyan gazdasági vezetők, akiknek hatáskörükből le kell adni, vonakodva teszik ezt. sőt megtorlással élnek általuk irányított gazdasági vezetőkkel szemben azért, mert azok a Központi Bizottság, a Minisztertanács á'talános felhívása alapján már most önálló kezdeményezésekkel, vagy elgondolásokkal lépnek fel. Elítélendő az is, ha egyik-másik gazdasági vezető segíti ugyan a jobb és korszerűbb termékek térhódítását, de a fogyasztóra eközben nincs tekintettek Az ipari és mezőgazdasági üzemek, a termelőszövetkezetek vezetői készüljenek fel megfelelően az önállóbb és hatékonyabb gazdálkodás időszakára. Mérjék fel a követelményeket, amelyeknek üzemük eleget kell hogy tegyen a népgazdaság és a fogyasztó!: igényeinek megfelelően. Hasonlóképpen fel kell tárni a birtokukban levő termelő- eszközök eddiginél jobb, hatékonyabb kihasználásának lehetőségeit, az úgynevezett belső tartalékokat. Ezt a munkát jól csak úgy végezhetik el a gazdasági vezetők, ha meglátásaikat és elgondolásaikat, a feladatokat megbeszélik munkatársaikkal, a helyi párt-, szakszervezeti-, ifjúsági vezetőkkel, tanácsfunkcionáriusokkal, a munkásokkal. a termelőszövetkezeti tagokkal. A társadalmi szervezetek, a dolgozók támogatása hatalmas alkotó erőt szabadít fel és biztosit a gazdasági vezetők számára és nélkülözhetetlen a reformmal kapcsolatos feladatok jó megoldásához. Kádár elvtárs itt utalt arra, hogy a gazdasági épitő- munka ma a szocialista forradalom elörevi telének központi kérdése, s ezért a párt- szervezeteknek, a tömegszervezeteknek ezután is ennek megfelelően kell azokkal foglalkozni. Hatáskörük és felelősségük e téren a reform bevezetése után növekedni fog, mert az üzemek önállóságának ér, hatáskörének növekedésével ez együttjár. Az érdemi befolyásolás lehetősége részükről nagyobb lesz, csökken azoknak a gazdasági ügyeknek a száma, amelyeket „fent” és távol, s növekszik azoknak a száma, amelyeket helyben fognak eldönteni. Részben általános agrárpolitikánkból adódóan, s részben a gazdasági reformmal Ssz- szefüggésben sok fontos állásfoglalás történt a kongresz- sauson a mezőgazdasággal, a termelőszövetkezetekkel kapcsolatban. További lépések egyikeként a tavasszal összeül a termelőszövetkezetek országos kongresszusa. Ott majd megtárgyalják, hogyan alakul a termelőszövetkezetek élete, munkája a módosult feltételek között. Az utóbbi időben számos olyan intézkedés történt, amely kedvezőbb feltételeket teremt az eddiginél a termelőszövetkezetek munkájához. A szorosan vett választási kérdések közül még egyről kívánok szólni — folytatta Kádár elvtárs. — Március 19- én népünk a tanácsokat is új- jáválaszatja. Mint a jelölések összesített adatai mutatják 85 ezer tanácstagot fogunk megválasztani. Már maga a puszta szám is jelzi, hogy közéletünk milyen fontos kérdéséről van szó. A tanácsok, amelyek egyidejűleg néphatalmi, közigazgatási szervek, s bizonyos vonatkozásban tömegszervezetekként is működnek. rendszerünk sarokpilléreit alkotják. Ha az ország gazdasági fejlődéséről beszélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a jelentékeny gazdasági működést is kifejtő, s a területi fejlesztés kérdésében még nagyobb szerepet játszó tanácsokat. Ha a dolgozók életkörülményeinek javításáról szólunk, nem mellőzhetőek a tanácsok, amelyek a közművek, utak és lakások karbantartásában és sokféle szolgáltatás tekintetében a dolgozó milliók mindennapi problémáival foglalkoznak. Városaink, fa!- vaink általános fejlesztése, szépítése és kultúrája a legszorosabban összefügg a tanácsok munkájával. A tanácsok úgynevezett „helyi” munkát végeznek, de munkájuk együttesen nem kis mértékben hat az egész ország arculatára, az egész nép életére. Erre való tekintettel, a gazdaságvezetési reform egyik lényeges eleme a tanácsok munkáiéban az önállóság növelése, a hatáskör bővítése gazdasági és nemcsak gazdasági területen. Ezzel kíván kormányzatunk a tanácsokban dolgozók számára is jobb munkafeltételeket biztosítani. Népünk támogassa a tanácstagjelölteket szavazatával, s majd munkájukban is megbecsülésével, mert a közügyek fontos területén vár reájuk nagy és felelősségteljes feladat. Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak! Mi békés viszonyok között élünk és választásokra készülünk, abban a meggyőződésben, hogy a választások során népünk jóváhagyja és szavazatával is megerősíti politikai törekvéseinket, társadalmi célkitűzéseinket és a választások után mgnövekedett erővel dolgozhatunk elérésükért. De ahogy mindenkor. így most is figyelembe kell vennünk a nemzetközi helyzetet. Külpolitikánk tartós és elvi alapokon nyugszik, nem rögtönözhetünk, nem követhetünk ideiglenes és ingadozói konjukturális elgondolásokat, mert feladatunk is állandó. Védelmezzük nemzeti függetlenségünket, országunk szuve- rénitását, népünk szocialista vívmányait és békéjét. Enne* megfelelően harcban állunk a8 imperializmussal, minden agresszióval, és vállvetve Küzdünk mindazokkal, akik hatásainkon kívül, szerte a világon a békéért, a népek függetlenségéért, barátságáért* egyenjogúságáért küzdenek. Szövetség, barátság és gyümölcsöző együttműködés van a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között. Mi a Szovjetunióban a szocializmus, a haladás, a béke legerősebb támaszát becsüljük, s ebben az évben, mint a világ minden haladó embere és népe, a magyar nép Is együtt ünnepli a szovjet néppel az emberiség történetében új, fényes lanot nyitó Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 50. évfordulóját. Barátság, együttműködés, érdekeink közössége köt össze bennünket minden szocialista országgal, és bizalommal tölt el bennünket az, hogy a Magyar Népköztársaság is tagja a varsói védelmi szerződésnek. A Magyar Népköztársaság ma tényezője a nemzetközi életnek saját eredményei alapján, azért mert szocialista ország, és fokozottabban azért, mert külpolitikája következetes és szorosan együtt halad a szocialista országok népeinek nagy családjával. Külpolitikánk aktív a kapitalista országok viszonylatában is, mert változatlanul hívei vagyunk és maradunk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének. Mi ezt az elvet úgy értelmezzük, hogy ésszerű ha egy szocialista és (Folytatás a 3. oldalon.) Igry harcoltak a gárdisták 1944 decemberében nehéz harcok folytak Hont körül. Lövedékek robbanásától reszketett a föld. A szovjet egységek és alegységek támadása a nyugati irányban haladó egyetlen országúttal párhuzamosan bontakozott ki. A harckocsik manőverezési lehetőségét jobbról az Ipoly, balról a hegyek korlátozták. A fasiszták jól tudták ezt és ezért á terep minden méternyi területét géppuskák és tankelhárító lő vegek kereszttüzében tartották. Elkeseredett ellenállásukra a szovjet gárde-harckocsizók bátorsággal, kitartással és fokozott győzni akarással válaszoltak. íme. a katonai kötelesség maradéktalan teljesítésének néhány példája. .. ,G. V. Kuropátov gárdahadnagy harckocsija Hont község északkeleti szélén támadott. A terepviszonyok maximális kihasználására volt szükség, hogy megvédjék a tankot az ellenség lövedékeitől. Juriko őrmester, a harckocsi vezetője cikkcakk álakban, ugrásokkal vezette a tankot az egyik fedezékből a másikba. A fasiszták dühödten zúdították az egyik lövedéket a másik után a harckocsi elszánt legénységére. A lövedékek azonban csak a fagyott földet emelték szökőkútként á magasba, ott, ahol néhány másodperce még Kuropátov tankja volt Szidorov őrmester lövegparancsnok pontos lövésekkel megsemmisítette a hitleristák egyik tankelháíító lövegét és nehézgéppuskáját. Minél közelebb ért a harckocsi a falu széléhez, annál erősebb és pontosabb lett a védekezők tüzelése. Az egyik német lövedék megsebesítette a vezetőt. A harckocsi megrongálódott, de még harcképes maradt. Ekkor a sebesült helyét Éahcsijev Ezen-Ala segédvezető foglalta el. A harcok közötti szünetekben mesterien megtanulta a harckocsi vezetését. Bahcsijev határozottan vitte rohamra a harckocsit. A kocsiparancsnok jelzéseire időnként lassított, vagy megállt egy pillanatra, hogy kedvezőbb helyzetet teremtsen a pontos tüzelésre. Szidorov őrmester ágyú- és géppuskatűzzel jelentékeny károkat okozott az ellenségnek. A Hontért folyó ütközetben az ellenség négy aknavetőjét két géppuskafészkét, hetvenöt katonáját és tisztiéi semmisítettük meg, s ebben jelentékeny szerepet játszott Bahcsijev, a hős kirgiz nép fia. A parancsnokság nagyra értékelte a gárdista bátorságát és harcászati felkészültségét, s hőstettéért a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntették ki. A Hontért folyó harcokba a a támadó szovjet csapatok és a védekező ellenség jelentő» tűzereje ütközött meg. Három napig folyt ebben a térségben az elkeseredett harc. Aa egyik nap N. X?. Dobityin gárc’afőhadnagv harckocsija támadás közben a többieket megelőzve tört előre. A fasiszták páncéltörőik minden tüzet rázúdították. A harckocsit találat érte, de a legénység nem hagyta’ el és mindent megtett, hogy ismét harcképessé tegye P. D. Kuzin közkatona, lövegpa- rancshok a harckocsi tornyából 6 órán keresztül ágyú- és géppuska tűz alatt tartotta az ellenséget. Ez alatt az idő alatt a legénység többi tagjai — P. G. Konov és Sz. N. Truszov törzsőrmesterek valamint /. K. Tarászov közkatona — parancsnokuk irányításával — a harckocsit javították. Kuzin pontos^ lövésekkel harcképtelenné tette az ellenség egy páncéltörő lövegét és aknavető ütegét, s ezzel megkönnyitette a támadó egységek előnyomulásét. A harcban tanúsított bátorságáért Kuzin komszomolista gárda-közkatonát Vörös Csillag Érdemrenddel tüntették ki. Hősiesen harcoltak más fegyvernemek harcosai is. A rohamozó századok és zászlóaljak harcrendjében mindig ott voltak az LGV-sek, akik fedezték a harckocsikat, a gyalogságot és tüzérséget, az ellenség légicsapásaival szemben. 1944. december 13-án Hont felszabadult. A hitleristák azonban erőteljes tüzelést folytattak az általunk éppen csak elfoglalt falura. A harc a falutól nyugatra elterülő magaslatokon folyt. A légelhárító géppuskák a falu közepén voltak elhelyezve. Egy ellenséges lövedék eltalálta a lövegmozdonyt, és az kigyulladt. Vezetője I. T, Ivanykov életét kockáztatva poroltóval, majd földdel elfojtotta a lángot, amely néhány másodperc múlva már elérte volna a benzintartályt. A tűz eloltása után Ivanykov azonnal hozzáfogott a megrongált lö- vegmozdony helyreállításához. Az égési sebekkel borított kezek nehezen engedelmeskedtek, a hideg átjárta a harcos testét. De mindez nem jutott a gárdista légelhárítós eszébe. Két óra megfeszített munka eredményeként a géppuska ismét harcképes volt. A bátor harcos mellére N. M. Mihno alezredes a harckocsizó brigád parancsnoka tűzte föl a Vörös Csillag Érdemrendet. Nagyon nehéz volt a gárdalövészek téli harci útja a nógrádi földön. De azért viselik a büszke gárdista nevet, mert minden nehézség leküzdésére képesek. Nyissuk föl a harcok történetének néhány olyan arany lapját, melyet a lövészegységek írtak tele hősiességgel és bátorsággal.
