Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-04 / 3. szám
1967 Január 4. szerda NÖGRAD s Több lakást jobb elosztást Miiserfoi tapasztalatok Közéletünk egyik legizgalmasabb témája a lakáshelyzet. Napirenden tartása, megoldása társadalmi ügy. Állami terveinkben központi helyen szerepel a lakásépítés Közismert a 15 éves lakásépítési program. Megvalósításával egymillió lakásban önálló ^otthonhoz jut minden magyar család. E programnak megíele-lően az első öt esztendőben 282 000 lakás épült. Most a 15 éves program második öt esztendejében további 300 000 új lakás felépítését és átadását tervezik. A kérdés állandóan napirenden: hogyan lehetne még több lakást építeni, még több családot mennél hamarabb otthonhoz segíteni, s hogyan lehetne igazságosabban elosztani a felépített lakásokat? A lehetőségek latolgatásánál néhány • tényezőt feltétlenül számításba kell vermi. A legfontosabb: a lakásigények döntő többsége a városokban jelentkezik, tehát a ft'építeai- dő lakások zömét többszintes házakban kell elhelyezni. A városi építkezés, de egyre inkább a vidéki is közműves építési területet kíván. A közművesítés, az alapvető szociális és kulturális intézmények — iskola, óvoda stb. — megépítése legalább olyan fontos, mint a lakások felépítése. A központi építkezéseknél ezeket megtervezik és felépítik. A magánerővel épülő lakóterületeken is az igények növekedésével egyre jelentősebbé váló központi erőforrások segítségével létesülnek ilyen beruházások Miután a pénzügyi lehetőségek nem korlátlanok, azért a kölcsönt igénylők számának állandó növekedése miatt egy lakásra számítva csökken a kifizethető kölcsön összege. De tulajdonképpen nem is a pénz a lényeg, hanem a rendelkezésre álló építőanyag szűkös volta. Az illetékesek állítják, hogy á lakosságnak biztosított építési anyagkeret elegendő. Illetve elegendő lenne, ha kö- zületek nem vennének el jócskán ebből a keretből. „Érthető” ez az eljárás, mert például a tanácsok a községfejlesztési alap terhére megvalósítandó beruházásokhoz csak 25—30 százalékos anyagfedezetet kapnak. Csak az nem érthető, miért kell ennek igy lennie a tervgazdálkodás körülményei között?! Miért „csörgött” el ezeken a csatornákon a lakosságnak szánt építőanyag — becslések szerint — mintegy 20 százaléka? Miért fordul ez elő, ugyanakkor amikor az építőanyagnormák lazasága miatt az állami építőiparból ^fekete” csatornákon sok anyag jut a szorult helyzetben levő magánépítkezőknek, de főleg a „fusizóknak”? Jobb és szigorúbb építőanyaggazdálkodás tehát jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy több lakást építhessenek. A belkereskedelem is jobban figyelembe kellene, hogy vegye a lakossági igényeket. Növelhető a felhasználható építőanyag mennyisége a helyi anyagok fokozott alkalmazásával is. Számos helyen, sok házat építettek például salakból készült kisblokkok felhasználásával. A vályog helyett érdemes volna ezt általánosabban alkalmazni. Ehhez azonban az kellene, hogy erre a célra szakosított kisipari szövetkezetek szakszerűen készítsék ezeket az építőelemeket. Eléggé elterjedt vélemény, hogy a családiház építkezésekhez a korábban leállított téglagyárak termeléskiesése miatt nincs elegendő tégla. Erről csak any- nyit, hogy annak idején 25 kis téglagyárat állítottak le. Azóta nyolc már újra ter- mel. A többit már más célra átalakították, mert vagy rossz volt a környék anyaga, vagy kimerült az agyagbánya. A termelés leállítása miatt kiesett téglamennyiséget az országban működő 174 téglagyár teljesítményének növelésével pótolják. A városi többszintes, magánerőből történő lakásépítkezések jobb anyagellátásához járul hozzá az állami építőipar gyors korszerűsítése Ahogy a nagypa n el gyártás fejlődik, ügy a közép- és nagyblokk felhasználás a magánépítkezésekben fokozódhat és egy-két éven belül a teljes gyártott mennyiséget itt hsználhatják fel. Budapesten, a Gyáli úton gyártott blokkokat például a XVIII., kerületi KlSZ-lakóte- lep építkezésénél használják sikeresen. Hagyományos építőanyagból akartak 1200 lakást építeni. A blokkos építkezés lehetővé tette, hogy 116 lakást a közelmúltban 6—7 hónappal előbb, és mintegy 10 százalékkal olcsóbban adtak át. Ezt a lakótelepet is KTSZ építi, amelynek dolgozóit a blokkokat gyártó építőipari vállalat tanította meg a blokkos építkezésre. Közismert, hogy az építőiparban kevés a munkaerő. Ezen úgy lehetne segíteni, s ily módon hozzájárulni több lakás felépítéséhez, hogy az érdekelt lakásigény löket jobban be kellene kapcsolni a munkába. Elsősorban segédmunkásként dolgozhatnának, de a szakemberek a szakmunkákban is segíthetnének. Ezzel pénzkiadásaikat is csökkenthetnék, amint ezt például az NDK-ban teszik.- Megfontolandó lehetőség ez. a gyakorlatban mégis idegenkednek tőle. De úgy is több lehetne a tettrekész munkáskéz, ha — mint Csehszlovákiában — nálunk is lehetőség nyílna arra, hogy az építőipar dolgozói — megfelelő feltételek mellett — rendes munkaidejükön tűi vállalhatnának magánépítkezéseket. Jelentősen fejleszthetnénk a lakásépítkezést, ha a KISZ hez hasonlóan a szakszervezet, valamint az ipari- és mezőgazdasági vállalatok is aktívan bekapcsolódnának az ezzel kapcsolatos munkálatokba. Tagadhatatlan ugyanis az e téren uralkodó bürokrácia, amely az általa „kitermelt” élősködők hadával együtt óriási károkat okoz, és sok embernek elveszi a kedvét még a társasházépítkezés- tói is. A vállalati és társadalmi szervezetek eredmé< nyesen segíthetnének a tervek elkészítésében, jóváhagyásában. a telekszerzésben Közreműködésükkel intézményesen biztosítható lenne az anyag- és munkaerőellátás, á kellő szakfelügyelet. Nem beszélve arról, hogy például több nagyüzemben lehetőségeiket kihasználva a saját építő- és szakipari brigádok, s maguk az érdekeltek is részt vesznek a munkában, s ezzel lényegesen csökken az építési költség. A társadalmi szervek, vagy vállalatok segítségével szervezett építkezéseken a gépellátást is jobban meg lehet oldani. Több lakást építhetnénk úgy is, ha felelevenítenénk a néhány esztendeje elindult, s azóta elhalt kezdeményezést a „félkész házépítési akciót” Ennek az a lényege, hogy az építővállalat tető alá hozza az épületet, s a többi munkát az érdekeltek végzik vagy végeztetik el. Ez is csak úgy kifizetődő, ha vállalatok vagy társadalmi szervek koordinálják. Elsősorban ilyen és hasonló módszerekkel építhetnénk több lakást, s az igazságosabb elosztásnak is ez az első számú feltétele. Farkas István Erősítsük a társadalmi tolajdon véneimét A társadalmi tulajdon vé_ delméről tárgyaltak nemrég Mizserfán. Ügy is mondhatnánk a fegyelemről, amivel mindenki tartozik a társadalomnak ott, azon a munkahelyen, ahol éppen dolgozik. Ha a statisztikát vizsgálja az ember, nem kap rossz képet. Tavaly lopás, csalás, sikkasztás, rongálás 12 esetben fordult elő és az okozott kár negyvenküencezer forint volt Az idén már jóval kevesebb és az okozott kár a tavalyinak még egytizedét sem éri el. Személyi tulajdon elleni cselekmény is volt tavaly és az idén is. A tettesek általában fegyelmileg feleltek tetteikért A fegyelem nemcsak az igazolatlan mulasztások számával mérhető. Igaz. az is felére csökkent a tavalyinak, a fegyelmi határozatok száma pedig 108-ról 36-ra. Valószínű az is elősegítette ezt hogy aktívabb lett a társadalmi bíróságok munkája, h'szen kétszer annyinál is több esetben tárgyaltak. A kártérítésre kötelezettek száma a tavalyi 31- eä szemben csak 20. Mizserfán egy sor példát mondtak el arra, hogy egyesek még csáki szalmáiaként bánnak az anyaggal. Ide tartozik az. amikor bányafa- utalványt előre, üresen aláírnak. Az is. amikor megérkezik a drótkötél, a motor, a kábel és tudják, hogy csak hónapok múlva kerül beépítésre. de ahelyett hogy megóvnák. ott tárol iák a szabad és alatt, kitéve az időjárás viszontagságainak. A könnyein mozgatható an vasokra sem vigyáznak elégeé. Még akadnak emberek, akik kísértésbe esnek, ha hanyagságot látnak. Talán elég erre példának az október közepén Kisteleikről eúooott mádról ezer forint értékű kis villanymotor. A külszíni rend. a brzonv'ati feevelem éppen úgy a társadalmi tulajdon védelméhez, tartozik, mint az anyások, tárgyak megóvása. Ki-ki felelős saját munkájáért, de a mulasztás másokat is felelőtlen cselekményekre ösztönöz. A statisztika javulása nem -viigtsthat meg tehát esvetlen felelőst sem. Van még mit tenni a társadalmi tulajdon védelméért nemcsak Mizserfán, hanem másutt is. B. J. Asszonyok az Ipoly mentén Az ipolytamóci termelőszövetkezet Varga Imréné vezette, növénytermesztésben dolgozó női szocialista munkabrigádja eredményes évet zárt. A hatvantagú brigád asszonyai családi teendőik mellett is legkevesebb 100 munkaegységet dolgoztak tavas-tó! ké*ő "-szis. A -egygyermekes brigádvezető 210 munkaegységet teljesített, emellett a felvásárló szerveknek 2000 tojást, és 40 kiló baromfit adott át. Ponyi Pálné besegi- tőként is 180 munkaegységei gyűjtött össze. Az összeko- vácsolódott munkacsapat asz- szonyai a községfejlesztésből is kivették a részüket. A járdaépítés, a kultúrotthon előtti parkosítás során 30 asz- szony több ezer forint értékű közérdekű munkát végzett. A berceli gépjavítók A berceli traktorosok most már a műhely ablakából kémlelik az időt. Javítják a traktorokat a szövetkezet műhelyében és a szerelők számát a tartorosok szaporítják. Beszorultak a határból, s a szövetkezet vezetősége úgy döntött, segítsenek a gépek javításánál. A gazdaság nagy, gép is van már szépen. A 16 traktor és mellette a 13 pótkocsi, bőven ad munkát minden napra. Tulajdonképpen nincs is különösebb baj a javítással. Legalább is a felszín nyugodt. A munka halad a maga rendjén. Igaz a szövetkezet már jó kétéves javítási gyakorlattal rendelkezik. A szükséges gépeket, berendezéseket korábban megvásárolták. Kovácsműhely, kisebb szerelőcsarnok is van a szövetkezetben. Az idén a gépjavító állomás kihelyezett, hozzájuk egy szerelőt. Ez a megoldás sokat ér a szövetkezetnek. Nemcsak azért, mert a szerelő kiváló szakember, hanem ott van helyben, nem kell keresgélni amikor szükség van rá. A javításhoz szükséges anyagért sem Szabó Jánosnak, a szövetkezet gépcsoport vezetőjének kell szaladnia. Azt is adja a gépjavító állomás. S mindezt mivel a berceli gazdaság gyenge, kedvezményes áron —í- ötvenszázalékos engedménnyel teszi. Azt mondja Máté János, a szövetkezet elnöke, ha minden sikerül, rövidesen pótkocsijavító műhelyük is lesz. A gépjavító állomás 13 ezer forintért javít egyet. Nagy luxus lenne sorba odavinni mind a tizenhármat, ha otthon is megjavíthatják. A kérdés szinte önmagától jön: — Mit javít akkor a gépjavító állomás? — A nagyobb, igényesebb munkákat ők végzik — válaszol Máté .János. — Ez a gyakorlatban fiarom-négy motor- cserés főjavítását jelenti egy évben. Erre kötöttük meg a szerződést is... — Miért nem bíznak több gépet az állomásra? Hiszen itt van a szomszédban. Máté János a főagronómus- ra néz, de Bízik János nem szól. Az elnöktől várja a választ. — A dolog nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik — mondja végül az elnök. — Az igaz, nekünk viszonylag könnyebb a dolgunk, mint a többi szövetkezeteknek. Helyzeti előnyünk van... Valóban a szövetkezet központjától egy kőhajításnyira ott a gépjavító állomás. Ezt az előnyt úgy ahogy ki is használja a gazdaság. Ha valami komolyabb hiba van egy gépen, a gépállomás szakemberei nemigen zárkóznak el a szövetkezetiek kérése elől: gyorsan kijavítják, vagy kicserélik az elkopott alkatrészt. De hát akkor miért nem használják ki jobban a szövetkezetiek, ezt az úgynevezett helyzeti előnyt? — Hosszú a sora annak — szólal meg Bízik János. — Majd azzal folytatja: a szerelőknek, a traktorosoknak télen is rendszeres munkát, biztos pénzt kell adni, hogy maradjanak. Régi, tapasztalt gépesek mind. Van közöttük nem egy, aki tíz évet vagy annál is hosszabb időt töltött traktoron. Mesterei a szál:Arutermelő kisiparosok tevékenységiét vizsgálta a megyei NEit A megyei NEB széles körű vizsgálatot tartott annak megállapítására, hogy az árutermelő kisiparosok megtartják-e a jogszabályokat, s hogy ezek mennyire alkalmasak segíteni tevékenységüknek társadalmilag szükséges szintű érvényesülését. A vizsgálat eredménye arra is választ adott, milyen jogi és gazdasági eszközök alkalmazása látszik kívánatosnak az árutermelő kisiparosság munkájának szabályozására az új gazdasági mechanizmus körülményei között. > A vizsgált kisiparosok közül iparjoggal összefüggő bűn- cselekmények miatt egyetlen egy- ellen sem indult büntető eljárás. Szabálysértési eljárásra is csak négy esetben került sor —. például közületi munkák keretösszegének túllépése, ipari tanulók törvényes munkaidőt meghaladó foglalkoztatása miatt A kisiparosok az iparengedélyben feltűntetett működési körijén dolgoznák; — ettől a NEB-vizsgálat csak egy esetben tapasztalt eltérést. Sz. Gy. pásztói lakatos autó- és motorkerékpárjavítást is végzett Noha ehhez nem volt joga, megrendelői között közület is akadt. Egészségügyi szempontból számos kisiparos műhelyét találták kifogásolhatónak a népi ellenőrök. Még olyan üzemből is hiányzott fontos védőberendezés, ahol ipari tanulót foglalkoztatnak. A rendeletileg előírt üzleti könyvek közül a kisiparosok többsége csak a pénztárkönyvet vezeti. Megrendelőt, raktárkönyvet, hitelnyilvántartást sehol sem talált a népi ellenőrzés. E vonatkozásban olykor az iparhatóság is mulaszt K. J. balassagyarmati bádogos és vízvezetékszerelő 1965. évi forgalma több mint hétszázezer forintot tett ki, mégsem kötelezték kettős könyvvezetésre. A pénztár- könyvek nem tartalmazzák reálisan a bevételeket és kiadásokat. A raktár- és egyéb könyvek hiánya miatt a kisiparosok pénz- és anyag- gazdálkodását nem lehet ellenőrizni. A megyei NEB a kisiparosság érdekében tart- ja szükségesnek a pontos könyvvitelt. Mivel ilyen nincs, a vizsgált kisiparosok nyolcvan százaléka becsült kereset alapján adózik. Az árutermelő kisiparosok munkájára a társadalomnak szüksége van; helyes hogy teljesítményük java részét közvetlenül a lakosságnak nyúitják. Kereseti viszonyaik kedvezőek. A vizsgált kisiparosok közül minden negyedik vásárol! személygépkocsit az utóbbi öt év folyamán. Helytelen viszont, hogy műhe’yének fejlesztésére csak egy kisiparos áldozott. Adókedvezményben — ipari tanuló tartása vagy szociális okok miatt — minden ötödik kis- isparos részesült. A közületek a kisiparosoknak adott megrendeléseknél gyakran hagyják figyelmen kívül, hogy az elsőbbség a szocialista szektori illeti. A vizsgálat során nem tudott lemondó nyilatkozatot felmutatni a pásztói körzeti fmsz, a pásztói járási kórház, a salgótarjáni városi tanács vb pénzügyi osztálya. A megyei NEB határozatában javasolta, hogy az iparhatóságok nagyobb gonddal vizsgálják az ipari tanulót és alkalmazottat foglalkoztató kisiparosok műhelyének, felszerelésének munka- védelmi állapotát. Szükséges lenne a kisiparos és alkalmazottja között a munkaszerződést írásba foglalni; a jelenlegi alkalmazási mód ugyanis a munkaviszony kezdetére vonatkozóan sok visszaélésre ad lehetőséget. Kívánatos, hogy a jövőben a pénzügyőrség nagyobb gondot fordítson a kontárok ellenőrzésére; míg a pénzügyi szakigazgatási szervek elsősorban az eltitkolt jövedelmek megállapításával kapcsolatos vizsgálatokat végezzék. mának, s a szövetkezet nem szívesen válna meg tőlük. Aztán az sem mellékes, elhanyagolható tényező, amit az elnök magyaráz: gyorsabb is, olcsóbb is így a javítás Saját műhelyükben néhány óra leforgása alatt megjavítják a szerelők, a traktorosok a gépet. Ha pedig gépállomásra vinnék esetleg néhány napot is igénybe venne a baj orvoslása. Ennek pedig a magyarázata a következő: a szerelők bérénél lényeges a munkával eltöltött idő. Akadnak még olyanok akik visszaélnek ezzel. Ez persze nem általános Aztán a gyors munka nem csupán a gépjavítókon múlik — mondja az elnök. — Itt van mindjárt példának a mi gépparkunk... Többségében régi, sokat használt traktorokból áll. Ahogy múlnak az évek, úgy lesz egyre több a javításra váró gép, felújításra váró alkatrész... Az új alkatrészkészlet kevés, megvásárlása költséges... Ezt egyébként nagyon megérzi az idén a termelőszövetkezet. Máté János a tervet mutatja. Abban 230 ezer forintot jelöltek a gépjavítás költségeként. Az évből még jó néhány hónap hátra volt. amikor már látszott, 400 ezer forinton alul, aligha ússza meg a szövetkezet a javítást. Hogyan lehetne elkerülni. vagy legalábbis csökkenteni ezeket a gondokat? Sokat töri a fejét Máté János, meg Bizik János is, s úgy látszik a legjárhatóbb úton indulnak. Most rendkívül tarka képet mutat a géppark. Ahány traktor, annyi fajta. A szövetkezetiek célja: mini; kisebbre szorítani a géptípusok számát. Elsősorban olyan traktorokkal számolnak, amelyek a domborzati és talaj- adottságoknak legjobban megfelelnek. Természetesén azzal is számolni kell hogy, a gépek régiek, mind gyakrabban kell alkatrészt cserélni, felújítani. Reálisan tervezni kell. tehát Bércéien a gépjavítás várható költségeit is. Mert eddig az volt a gyakorlat, ha valahol a tervezettnél magasabbra ugrottak a költségek, a gépjavításra szánt összeg apadt mindig. Ami pedig a gépjavító állomást illeti bizonyára felülvizsgálják a munkát. Elsősorban a szervezettséget, a gyorsaságot és a gazdaságosságot. Annál is inkább, mért az új év, új javítási rendszert is hoz. Olyat, amelyik nem zárja ki a versenyt, a konkurencia lehetőségét. A termelőszövetkezetek nyilván ott javítják majd a gépeket -hol az a legelörvösebb lesi zá- mukra Vinczc Istvánná
