Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-04 / 3. szám

4 NÖGR A D 1967 január 4 szerda Csökkent a halálos közlekedési balesetek száma a «sarai — Újabb technikai eszközök A népfront állta A megyei rendőrfőkapi­tányság közlekedésrendészeti osztályán elkészült az 1965. és 1966. évi összehasonlító közúti közlekedési, baleseti statisztika. Igaz ugyan, hogy a balesetek száma 5,5 százalékkal nőtt egy év alatt, a közúti közlekedés biztonsá­gának összképe mégsem csüg- gesztő. A halálos balesetek száma majdnem felére, a gyermekbaleseteké negyedé­vel csökkent. Ugyanakkor mind az újonnan kiadott gépjárművezetői igazolványok száma, mind a forgalomba belépett járműveké több mint tíz százalékkal nőtt —, ismét bebizonyosodott tehát, hogy a közlekedés fej édesével nem törvényszerű a balesetek szá­mának növekednie. A baleseteket előidéző okok aránya az előző évihez képest lényegileg változatlan. Leg­több a gyorshaitásból, fi­gyelmetlen, gondatlan vezetés­ből. elsőbbség meg nem adá­sából, követési távolság be nem tartásából adódó bale­set. Az ittasság mint baleseti tényező több mint tíz száza­lékkal csökkent A közlekedésrendészeti osz­tály beosztottainak, vezetőjé­nek egyaránt az a véleménye, hogy a számszerűleg rosszab­bodott, de a következménye­ket tekintve javult közlekedé­si helyzet ilyen alakulása jó­részt a társadalmi összefo­gásnak, a fokozott felvilágosí­tó munkának, újabb techni­kai eszközök a’kalmazásának, valamint az önkéntes és hiva­tásos rendőri testület jobb munkájának köszönhető. A tömegszrrvezetek között a Ha­zafias Népfront tette a leg­többet a közlekedés biztonsá­gának szilárdításáért. Marczi- nek futván, a népfront megvei titkára személyesen kérte fel a községi és járási elnököket a baleseteket megelőző mun­kában való aktívabb rész­vételre. Ezek az embe­rek igazán fáradhatatla­nul — és eredményesen! — dolgoztak azért, hogy a köz­lekedésrendészet propaganda­előadásain minél többen ve­gyenek részt. Az Állami Biz­tosító Igen tekintélyes anyagi segítséget nyújtott ahhoz, hogy a megyei közúti közleke­dési balesetelhárítási tanács minél több, a korábbinál jó­val színvonalasabb sajtópro­pagandát fejthessen ki. A fel­nőttek a Nógrádi Utakon és Nógrádi Reflektor cikkeiből tanulhattak; az általános is­kolásokat színes, a legfonto­sabb közlekedési szabályokat tartalmazó tanrenddel, vala­mint a hatodik és hetedik osz­tályosokat a tananyagot szer­vesen kiegészítő Közlekedési ABC-vel ajándékozták meg. Tanulságos a salgótarjáni fő­téren felállított, mindig idő­szerű baleset-megelőző tab­ló. Népszerűek az iskolai és a KISZ-szervezetekben ren­dezett közlekedési vetélkedők. A közlekedés biztonságának önkéntes ép hivatásos mun­kásai ebben az évben is foly­tatják közhasznú tevékenysé­güket. A rendőrség részint a járművezetők erkölcsi felelős, ségérzetének növelésére tö­rekszik; részint még alapo­sabban vizsgálja majd a jár­művek műszaki állapotát. Fi. gyelemre méltó tapasztalat, aiomsrlml a Hatalmas robbanások vissz­hangja veri fel mostanában a Csukcs félsziget tundráit. A Sarkkörön túli első atomerő­mű építői hozzáláttak a fő­épület építkezési területének előkészítéséhez. Az atomerő­művet Bi'.ibinszkben. az örök fagy honában építik, ezért egészen a sziklás kőzetekig nem rest gépének karbantar­tására, a közlekedésben is fe­gyelmezettebb annál, aki haj­landó gyengén működő fék­kel, hiányos világítással részt venni a forgalomban. A világításról szólva időz­zünk egy keveset a kerék­párosoknál! A temérdek el­lenőrzés, felvilágosító propa­ganda ellenére még mindig sok a kivilágítatlan kerékpár. Gazdáik nagyon felelőtlenek. Figyelmen kívül hagyják, hogy sötétben, rossz látási viszonyok között az öngyilkos- sági kísérlettel határos kivi­lágítatlan kerékpáron közle­kedni. A rendőrség ebben az év­ben új technikai eszközöket is kap a járművek műszaki állapotának ellenőrzésére; folytatja a radar-ellenőrzése­ket. Helyeselnénk, ha az ez évi balesetmegelőző munkába job­ban bekapcsolódnának azok a tömegszervezetek is, amelyek az elmúlt évben e tekintet­ben vajmi kevés dicséretre szolgáltak rá. A közlekedés­ben résztvevő emberek életé­nek, egészségének megóvása mellett e szervek vezetői gon­doljanak arra. hogy a közle­kedés biztonságának fokozása fontos népgazdasági érdek is. Sarkkörön IÁI le kell szedni a felső föld­A n 'rkáiatok terje­delme meglehetősen nagy: 10 000 négyzetméternyi terü­letről 200 000 köbméter föl­det kell eltakarítani. A bi- 'ih'ms-’iki atomerőmű 4 blokk­jának tervezett loapcitása több tízezer kilowatt hogy az a járművezető, aki Partizánok EPIZÓDOK - DO UUMENTUMOU XIV, Á rádióösszeköttetés nem volt mindig zavartalan a *kó_ponttal”. Pedig a felderí­tők adatait, az egység tevé­kenységéről szóló jelentést továbbítani kellett, hogy en­nek megfelelően állítsák ösz~ sze a front hadműveleti ter­veit. A Nógrádi egység mindig megoldotta ezt a fontos fel­adatot. György Béla mesélt fel ép­ről egy epizódot Vége! Megszakadt az összeköttetés. Nincs telep, nem működik a készülék. Olyan helyet kell keresni, ahol van villany. — Csákány háza! — mond­ta valaki, és a partizánok erős biztosítással elindultak, hogy megteremtsék a rádió­összeköttetést. — Fájd Antal bányásszal együtt dolgoztunk. Ismertük milyen érzelmű ember. Meg­bízhattunk benne. Éjjel in­dultunk el hozzá, hogy ko- nektort biztosítson a rádiónk­nak. • Hárman vitték a készülé­ket. A biztosításra 10 embert rendelt ki Nógrádi Sándor. Köztük volt Bandur Árpád és György Béla is. A falut németek szállták meg. Fájd Antal házát el­kerülték. De így talán még veszedelmesebb volt, mert minden pillanatban számít­hattak arra, hogy újabb gép­kocsi érkezik, és a katonák üres házat keresnek. A házat alaposan biztosítot­ták. Fájd Antal az udvaron állt egész idő alatt. — Mi az. erdő szélén fi­gyeltünk. Ha gyanúsat ta­pasztalunk, a megegyezés sze­rint füttyel jelezzük, amit a biztosító lánc többi tagja to­vábbít egészen a házban rá­diózó Tányáig. Később lehú­zódtunk a kapuhoz, mert moz­gást láttunk a faluban. Harc­kocsi, teherautó érkezett. Ár­pi meg én a ház kapujá­ban őrködtünk az adás végé­ig­Másfél óra múltán, Tánya végre jelentette: Sikerült! Le, adta a jelentést. Mehetünk! — Várjatok még — mond­ta Fájd Antal. Volt egy kecskéje meg egy tehene. Friss tejjel vendégel­te meg a partizánokat. Tánya nagyon ideges volt. Még min­dig az ujjaiban vibrált az elmúlt másfél óra minden izgalma. — Alig tudta tartani a poharat! Aztán igyekeztek vissza a Légrády kastélyba, mert kö­zeledett a hajnal... A kastélyban jelentést tet­tek a vállalkozásról. Nógrádi Sándor megdicsérte a fiú­kat, aztán Árpihoz fordult. —■ No, gjcictí, nem lettetek? — Egy kicsit! — Sebaj! Lesztek még kö­zelebb is az ellenséghez... Akkor is megálltak a he­lyüket, de ez egy későbbi ösz- szecsapás története. Most ma­radjunk még a Légrády kas­télyban. A partizánok itt is folytat­ták a felvilágosító munkát. Politikai tartalmú röpcédulá­kat juttattak el a környező falvakba. A röpcédulákat Besztercebányán nyomták és a szlovák elvtársak juttatták el Karancsberénybe. Tartal­ma egyértelmű: A nép zak­latott, ’elég volt a háborúból, a vérontásból, ki a nyilasok­kal, németekkel az országból. Ne adjátok oda fiaitokat ágyútölteléknek stb... stb... Egyre sűrűbben érkeztek g frontról katonaszökevények. Ha a faluban maradnak agyonlövetés vár rájuk. A tá­bori csendőrök hajtóvadásza­tot rendeztek ellenük. A né­metek farkaskutyákkal biz­tosították ezeket az akciókat. A katonaszökevények inkább az erdőbe vonultak és csat­lakoztak a partizánokhoz, vagy bevették magukat az el_ harvott aknákba, az erdő mé­lyébe. Nem egyszer találtak a partizánok is bujkáló szö­kevényeket, akik a háború végét várták. . — Farkasszemet néztünk velük! — mesélte György Béla. — Egyikünk sem tud­A szécsényi technikumban Az iskola új, a kollégium régi. Egymás mellett, egy­mástól elválaszthatatlanul él együtt a két összfüggő objek­tumban múlt és jelen. így együtt, azt szoktuk rá­juk mondani, Nógrádban a mezőgazdasági középfokú kép­zés fellegvárának központja az épületcsoport. A szécsényi mezőgazdasági technikum híre-neve persze- a megye közigazgatási hatá­rain is túljut, sok fiatalt kenység, amellyel folyamato­san biztosítják az intézmény­ben folyó elméleti és gyakor­lati képzés feltételeit. Mikes József örömmel mu­tatja, hogy például állandóan hideg-meleg víz jön a csa­pokból a leánykollégisták szá­mára, az évszázados volt Fe- renc-rendi kolostorban. Arról is szívesen beszél, hogy telje­sen felújították a támfalakat, most pedig szabadtéri sport­Attila másodikos tanulók Né­meth Béláné kertészmérnök, biológia tanár felügyeletével készítik a metszeteket. Benhard Károly: — Budapesti vagyok, erdé­szeti technikumba készültem, nem vettek fel. Ide jöttem, már nem bánom. Köles Mária: Hevesi vagyok. Készülök a Szabó Sándor a IV. osztályban: A fiatalok aktívak... mezőgazdasági pályára, ame­lyet szeretek. Balázs Emma: _ Somoskőújfaluból jöttem. M ásutt állattenyésztési óra zajlik. Simon Klára tanárnő az alkattípusokról, a szerve­zeti szilárdság megismerteté­séről beszél. Az asztalon mo­dellek, hogy a fiatalok lássák is, amiről szó van. A negyedik osztályban a gyökér és a gumósnövények kerültek „terítékre”. Szabó Sándor agrármérnök, a nö­vénytermesztés tanára vezeti az órát. • — Milyen a fiatalok aktivi­tása? — Nincs okom panaszra, legalábbis, ami e tárgyat il­leti — mondja Szabó Sándor. — Azt hiszem, aki ebbe a technikumiba jön, kedvvel jön. Ezt nemcsak a túljelent­kezések bizonyítják, hanem többek közöt az az aktivitás is, amely az elméleti és a gyakorlati órákon a fiatalok részéről megnyilvánul. Mikes József tájékoztatása szerint az utóbbi időben gim­náziumokból is átjelentkeznek fiatalok a technikumba. Je» vonz e középiskola Hevesből, más megyékből, Budapestről is. Mi hírének-nevének alap­ja? Mindenekelőtt az a tevé­ta az első pillanatban a má­sik szándékát. Néha szól­tunk is hozzájuk. Felszólítot­tuk őket, hogy csatlakozza­nak hozzánk, de nem erőltet­tük a dolgot., Partizánnak lenni ugyanis nemcsak fegy­verviselésre jogosító elhatáro­zás következménye volt, ha­nem politikai állásfoglalás is. Sőt! Elsősorban politikai kérdés, amit mi valamennyi­en megértettünk. S ha látták, hogy jóhisze­mű bujkálókra akadtak, ciga­rettát váltottak és ment ki­ki a maga dolga után. Eze­ket az embereket már nem kellett meggyőzni a háború hiábavalóságáról. Máskor viszont „nyelveket” ejtettek, hogy kihallgatásuk­kal további értékes adathoz jussanak, amit aztán Tánya és Hősé Sandoval, a spanyol kapitány továbbítottak Kijev- be, a Frontparancsnoksághoz, a partizántörzshöz, mindig az kombinát építését tervezik, amelyen belül labdapályákat, (teniszpályát is), iskolai strand­fürdőt építenek majd. E terv a maga nemében egyedülálló Nógrádban. A kényelem, a szórakozás biztosításán túl természetesen nagyobb jelentőséggel bírnak az elméleti és a gyakorlati oktatás kedvező feltételei. Ta­valy például valamennyi har­madik, negyedik osztályos fia­tal vontatóvezetői vizsgát tett. Idén a harmadikosok vizs­gáznak vontatóból. Az intézet saját gépekkel rendelkezik, ez is felbecsülhetetlen. Mikes József: — Technikumnak 154 tanti- lója van, közülük 27 leány, mezőgazdasági technikusok lesznek. Helyet adunk ezen kívül a balassagyarmati me­zőgazdasági szakmunkástanuló iskola két osztályának is. A szertárban növénytani metszetkészités folyik, Balázs Emma, Köles Mária, Benhardt lentkeztek például Kistere- nyérőL — Miért? — A gimnázium ma már kevés, azt hiszem, ezt látja meg szülő, gyermek. Amikor a sportpályák, a strand létesítéséről beszélget­tünk, azt mondta az igazgatói — A várke rtben egy bővi­zű forrás van, onnan nyerjük majd a medencébe a vizet. Ügy hiszem, hasznosabb forrásról is szólhatunk e tech­nikum kapcsán, amely ugyan nem a várkertben buzog, ha­nem az oktató-nevelő mun­kában nyilvánul meg, s amelynek következménye a fiatalokba oltott hivatásszere­tet A jövő mezőgazdászáéról lévén szó, ez távolról sem le­het közömbös számunkra. Tudni, szeretni kell azt, amit az ember csinál. Szeretni a hivatást nem lehet elég ko­rán kezdeni. T. (E. Vadász ABC utasítás szerint Elsősorban tiszteket fogtak el a partizánok, ök még min­dig tudtak „valamit” a fej­vesztetten menekülő németek terveiről. Ha ugyan egyálta­lán volt akkor még tervük. Az is előfordult, hogy jár­őrbe kiküldött 2—3 német ke­rült az egység hatósugarába. Ilyenkor gyorsan kellett cse­lekedni,, mert ha futni hagy­ják őket, még nyakukra hoz­zák a salgótarjáni, a Somos­kőújfalui németeket, a ku­tyákkal. Az elhallgattatásnak pedig akkor nagyon gyors és hatá­sos módszerét dolgozta ki a háború humanizmusa: Fogság­ban csak nekünk beszél az ellenség. Esetleg hallgat. Az sem rossz... (Folytatjuk) Gáldonyi Béla A vadászat kedvelt, szóra­koztató testedzés, felüdülés a hétköznapok munkájából, tíz­ezrek szinte szenvedéllyel űzött sportja. A társaságok tagjai között azonban sok az újdonsült vadász és gyakori a vendég: őket tehát meg kell tanítani a vadászat alapvető szabályaira. Nemcsak azért mert a lőfegyver veszélyes szerszám, és aki nem eléggé jártas a kezelésében, az kárt tehet vele önmagában, tár­saiban vagy más élőlények­ben, de azért is, hogy vadá­szat közben senki se sértse a vadgazdálkodás érdekeit, illetve a közös szórakozást, Mikósdy András könyve a vadásztársaságok tagjainak hasznos olvasmánya, a kezdő vadászoknak pedig nélkülöz­hetetlen útmutató. A vadász- társaságok kezelésében fő­ként apróvadas területek van­nak, ez a könyv elsősorban e társaságok tagjainak szóL Port a ozik a vadászat né­hány előfeltételével: a cél­szerű öltözékkel és felszere­léssel, a lőfegyverrel és ke­zelésével, a lőszerrel, a cél­zással. Ismerteti az egyes ap­róvadfajok vadászati mód­jait, az elejtett zsákmány ösz- szegyűjtését, kezelését, a tár- s 'svadásza'ok rendezése ik le­hetőségeit. Záradékul a va­dászerkölcs íratlan szabályait tárgyalja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom