Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-17 / 14. szám
19*7 iawíS’- 17 NÖGR4D 3 1/ ct?, új feladatok Beszélgetés Kanyó Bélával, a MEDOSZ megyei titkár ával Nagy feladatok megoldása előtt áll a MEDOSZ (Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete) vezető gárdája, s több mint négy és félezres tábora megyénkben is. Az elmúlt évek bizonyították, hogy a szakszervezet jól töltötte be feladatát állami gazdaságainkban és a gépállomásokon. Az új év azonban új feladatokat hozott. Ezekről be- széleettíink Kinyó Bélával, a MEDOSZ megyei bizottságának titkárával. — Melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyek megoldásán dolgoznak? — Mindenekelőtt a szakszervezeti választásokat említem — mondta Kanyó elvtárs. — Ez a legfontosabb év elejei tevékenységünk. Persze ez nem jelenthet, s nem is jelent valamiféle befelé fordulást. Már a választások előkészítése során figyelembe vettük többi feladatainkat. Fontos hogy olyan dolgozók kerül ienek a szakszervezeti bizottságokba, akikkel magasabb színvonalon végezhetjük a szakszervezeti munkát, az idei év. s a következő évek tennivalóit. Hiszen a IX. pártkongresszus határozataiból adódóan nekünk is sajátos feladatokat kell megoldani. Ugyanakkor fontos a «zpre- pfmk a gazdasági mechanizmus reformiának előkészítésében, és megvalósításában. S a választásokkal párhuzamosan már dolgozunk az idei termelési feladatok. a harmadik ötéves terv előkészítésén, megoldásán. — A választásokat huszonkét alaoszervezetnél hajtjuk végre. Már működnek a jelöÍr* Vi! 7^vf +áiólrr>70c!r>a}{. kik azok. akik élvezik a kollektíva bizalmát, alkalmasak a szakszervezeti vezetőségbe, vasv bizalminak. A választások első részében, január végéle háromszá zhúsz csoportban megválasztják a bizalmiakat. Eddig ez nyolcvan csoportban történt meg. A második szakaszban kerül sor az üzemi szakszervezeti bizottságok megválasztására, amelyet február végére fejezünk be. Tizenhat üzemi szakszervezeti bizottságot és hat üzemünknél tizenkét munkahelyi bizottságot választunk, illetve újraválasztunk. — Lesz-e új vonása ennek a fontos munkának? — Igen, mert most választunk először vállalati szakszervezeti tanácsot is, s ez eltérő a korábbiaktól. Ezt azokban a mezőgazdasági üzemekben tesszük, amelyek nagy területen széttagoltak — mint például a Kisterenyei Állami Gazdaság — ahol a szakszervezeti tagok nagy száma nem teszi lehetővé az összevont taggyűlés megtartását. A vállalati szakszervezeti tanács döntéseinek. határozatainak végrehajtását a saját soraiból választott szakszervezeti bizottság segíti, koordinálja. — A választások eddigi menetével, eredményeivel elégedettek vagyunk. Minden a kijelölt ütem szerint történik. A bizalmi csoportértekezletek sikeresek a legtöbb helyen teljes létszámmal megjelennek a dolgozók. Az eddigi tapasztalatok szerint háromnegyed'-észben újraválasztják a bizalmiakat. Reméljük, s ezért minden telhetőt megteszünk. hogy eredményes választásról számolhatunk be a március végi megyei küldöttértekezleten, ahol a MEDOSZ meevei bizottságának megválasztására kerül sor. — A választások mellett, melyek a legközvetlenebb feladatok a M EDOSZ-nál ? — Amint már említettem, a feladataink komplexen jelentkeznek. A harmadik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítása egybeesik az új gazdasági mechanizmus valóraváltásával. S természetesen mindennek előzménye az idei tervek kialakítása, amelyeknek megvalósítása a fő feladatunk. Jelenleg még tart a múlt évi eredmények értékelése, az idei tervek nem készültek el. A gazdaságok megkapták ugyan tavaly a főbb mutatókat, azonban részletes termelési, pénzügyi terv nem készüli sehol. A főbb mutatók és az elvi célkitűzések birtokában azonban mi már dolgozunk, (rövidesen ki is adjuk!) a munkaverseny irányelvein. A szak- szervezeti bizottságaink azonban csak a tervek jóváhagyása után kezdik meg a munkaverseny szervezését. — A gazdasági mechanizmus reform iával kapcsolatban már több tájékoztatást, értekezletet tartottunk a szakszervezeti bizottságoknak, az aktíváknak. Már a tervezés időszakában foglalkozunk » dolgozókkal, azzal segítjük elő a gazdasági vezetők munka iát. hngv magvafázzuk az embereknek a reform célkitűzéseit. megvalósításának szükségességét F.gvmás tá- moe'p+ása kölcsönös hiszen a gazdasági vezetők ;s dicséretre méltóan segítenek minket a választások lebonyolításában. — Növekedik n sznk*?emeze- tek szereve a jövőben. 'Hogvnn nyilvánul meg ez a gyakorlatban? — Röviden erről talán csak annvit. hogy törekszünk a gazdasági vezetőkkel való korrekt együttműködésre. azonban szükség esetén feltétlenül élünk a ingáinkkal. Tudtok. hogv a hatáskörünk megnövekedésével a kötelességeink is növekednek de dolgozóink, a népgazdaság érdekében, ha kell, a vétójogot is allka’mazzák. Ez éppen úgy kötelességünk mint a politikai termelési feladatok teliesftése az ország célkitűzéseinek mngvn’ócftá«e — fejezte be Kanyó Béla elvtárs. P. A. A dotáció caokkentéKe érdekében Kedvezőbb létszámarányra törekednek A Nógrádi Szénbányászati Trösztnél már hosszú idők óta a legfontosabb feladat a termelés gazdaságosabbá tétele. Végeredményben ez határozza meg azt is, milyen lesz a jövő. Ma még igen jelentős állami támogatásra, dotációra szarul a tröszt, amit feltétlen csökkenten i kell. Ennek természetesen több módja van. Az együk az ésszerű létszámgazdálkodás kialakítása. Az elmúlt években már állandósult a törekvés, hogy a közvetlen termelő és nem termelő, úgynevezett alkalmazotti létszám arányát javítsák. A fokozatosan végrehajtott munka- és üzemszervezési intézkedések Hatására, az ezer munkásra eső alkalmazotti létszám ma már hússzal kevesebb a szénbányászati országos átlagnál, de ez nem jelenti, hogy nincs mód további arányjavításra. Ezt egyébként az is megköveteli, hogy fokozatosan csökken a bányák termelése. A takarékossági szemlélet erősödése, az idevonatkozó párthatározatok, és rendeletek megjelenése óta különösen előtérbe került a szervező munka. A tröszt vezetősége a mozgalmi szervek felvilágosító munkájától támogatva élt is az anyagi ösztönzés lehetőségével Az él- múlt két évben például 174 alkalmazotti létszám megtakarítására kötöttek szerződést az üzemekkel, és az így felszabaduló béralap, törvénybe biztosított hányadát felhasználták bérfejlesztésre. Az elmúlt évben ez az összeg igen jelentős volt, havi átlagban mintegy nyolcvanezer forint. Az elmúlt évek eredménye biztató, azonban a költségszint csökkentése még további intézkedéseket követel. Külön bizottságot hoztak létre, amelynek feladata lesz a gazdaság- irányítás új mechanizmusának megfelelően elvégezni a szükséges vizsgálatokat, és kidolgozni a javaslatokat. A bizottság már megkezdte a munkát. Az üzemektől máris kéri a javaslatokat. Tapasztalható itt-ott még parh u zamosság, amit fel akarnak számolni. Cél, hogy a tröszt létszámát a jövőben így is csökkentsék, hogy több hatáskört leadjanak a termelőüzemeknek, azok önállóságát és felelősségét növeljék, s az ehhez szükséges létszámot is biztosítsák. Az adminisztráció csökkentése, ahol lehet a gépesítése, a munka egyszerűsítése útján munkakörök, osztályok összevonása szerepel a megoldandó feladatok között. Végső cél, hogy a termelő létszámhoz viszonyítva csökkenjen az alkalmazottak aránya, növekedjék a termelékenység. és gazdaságosabb legyen a termelés. QfLaqq „HONVÉD!!!!!!! HAJRÁ!!!!!!!” Tintaceruzás, hét-hói íelkiáltó- ellel nyomatékosabbá tett buzdítás díszíti az odajfesték cenerjét a konyhaszekrényen. Bözsi-mama tudja, hogy az lyesmi lemosásával reménytelen kísérleteznie. — Ez Gyurka fiam műve;, Sándor az FTC-nek drukkol, Zsóka a Vasasnak. Én ? . .. Csak araiak, hogy hajba ne kapjanak a csapatokon. Nagyot, csálingelően nevet. A három gyerek egyszerre nyitja száját, hogy sportügyijén véleményt nyilvánítson, de anyuka egyetlen szavára csöndben marad valamennyi. Az asszony erre is nevet. Bizonyos, hogy valami öröm írhette, azért ennyire vidám. De nem. A gyerekek közül az iskolában kettő csak közepes, a félévi értesítő nem ok a derűre. Talán a lottó? ... — Ugyani Idenézzen. Húsz 'orminál többet nem talál az egész házban, az uram pedig ~sak négy nap múlva hozza a 'izetést. — S addig? — Négy forint, nyolc forint... A kereskedelem mérlege Az elmúlt esztendő a kereskedelmi dolgozóknak is megfeszített erőpróba volt. Az egymást követő kiárusításokkal, árengedményekkel, leértékelésekkel eltért az előző évektőL Nem is szólva a novemberben kezdődő téli. majd a karácsonyi ünnepekre szóló nagy vásárlási lázról. Mert ez is eltért a szokásos átlagtól. Salgótarjánban, még a kisebb boltokban is napi százezer forintot forgalmaztak az ünnepeket megelőző napokban. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat hetven — korszerűnek egyáltalán nem nevezhető — boltegységében 262 millió 800 ezer forintot forgalmaztak. Az élelmiszerboltokban 331,5 a vendéglátóiparban 123, az Állami Áruházban 105, a falusi boltok 758 millió 641 ezer forintot. Az áruház és néhány falusi, városi ön- kiszolgáló bolt kivételével — sajnos — sehol sem beszélhetünk korszerű körülményekről. Ebinek ellenére a kereskedelem helytállt, a tervét túlteljesítve. egy év alatt kétmilliárd forintot forgalmazott. Ez az eredmény kétségtelen dolgozó népünk anyagi erejének tükre. De a kereskedelmi dolgozókat is dicséri, mert csak magas hivatástudattal bonyolíthattak le ilyen nagy forgalmat, Most folynak az évzáró leltárak: mindenütt nagy érdeklődéssel várják az eredményeket. Salgótarjánban az iparcikk- boltok már elvégezték a számbavételt Sehol hiány, az egyenleg jó. Remélhető, így lesz ez más kereskedelmi vállalatnál. földművesszövetkezetnél egyaránt. Jogos a bizalom, mert a kereskedelemben megszilárdult a fegyelem, és nőti a szakmai hozzáértés. A kersékedelmi munka fáradságos. Egy boltban annyi árut kell felhalmozni, hogy minden ember igényét kielégíthessék. Ez alapvető feladat Sokat kell az áruért közvetlen az üzemekben. nagykereskedelmi vállalatoknál kilincselni, veszekedni. Ma a boltos a legszebbet, legjobbat akarja adni vásárlóinak. Az igazi munka mégis akkor kezdődik, amikor szemben a vevővel, elviselve annak minden szeszélyét, a bolti dolgozó eladja az árut, a pincér kiszolgálja az ételt, az italt. Ezt lélektelenü) nem lehet elvégezni. Ma már a vásárló elvárja, hogy tanácsot is kapjon, számára milyen áru a legkedvezőbb. Néhány kivételtől eltekintve a kereskedelem dolgozói nem okoznak csalódást. Munkájuk eredménye. hogy a közönség bízik bennük, és ez a legszebb kitüntetés. Most új esztendőt kezdtünk; új feladatokkal. Ez a kereskedelemre is vonatkozik. Nagyon fontos szerepe lesz a termelés, a fogyasztási szükségletek összhangjának megteremtésében. Nem mondható, hogy ez eddig ismeretlen volt náluk, de nem érvényesült kellőképpen. Most majd a kereskedelem a nála közvetlenül jelentkező igények alapján beleszól az egyes cikkek gyártásába. Számos más- fontos változás is lesz. És nem öncélból, hanem mindenek előtt a gazdaságosságért. Érthető, hogy a kereskedelem felelőssége is megnő. A bolti dolgozó már nem csupán egyszerű közvetítő, kiszolgáló, akinek annyi a feladata, hogy a polcról leemeli az árut és becsomagolja. A vásárlókkal való szoros kapcsolát révén piackutató, a tervezés befoJyá* solója, az ipar termékeinek hozzáértő propagandistája, a vevő benső bizalmasa. Ez a ma kereskedelem dolgozója. Hosszú út vezetett a mai állapotig, az évi kétmilliárd forintos forgalomig. De megedződtek, felnőttek a pultok névtelenjei. Munkájuk iránt bizalommal lehetünk. Erre engednek következtetni az elmúlt esztendő kimagasló eredményed is. B. Gy B> Brigádvezetők tanácskozása Csökkent a selejt A Salótarjáni Acélárugyárban minimális a selejtes termékek mennyisége. Az egy vagy két tizeddel való csökkenés nagy energiát, körültekintést és figyelmet követel a fizikai és műszaki dolgozóktól. Évenként 170 ezer tonna alapanyagot dolgoz fel a gyár, késztermékké. Ebből 1966. december 1-ig csak 754,4 tonna áru vált selejtessé, 350 tonnával kevesebb mint 1905 azonos idő szakában. De ennek jó része sem a munkások és műszakiak hibájából. Uyanis az előbb említett mennyiségből 473,7 tonna anyag hibás volt. Amit a munkások rovására írhatunk, az 280.7 tonna, 65 tonnával kevesebb. mint egy évvel ezelőtt Ez azt jelenti, hogy 1966-ban 0.21 százalékról 0,17 százalékra csökkent a selejtes termékek mennyisége. A jövedelemelosztás új elveit vitatták meg a litkei Kossuth Termelőszövetkezetben a szövetkezet vezetői, valamint a brigádvezetők. A tanácskozáson megbeszélték a brigádvezetők legfontosabb teendőit is. Ezek szerint valamennyi üzem- ágban brigádnaplót vezetnek, amelyben a végzett munkát, a tennivalókat rögzítik, A brigádvezetők feladata, hogy az elvégzett munkákról külön munkalapokat vezessenek, igazolják a szövetkezeti tagok napi tevékenységét és a munkalapokat tíz naponként leadják a szövetkezeti irodán, a bérszámfejtőknek. A termelőszövetkezetben különös gondot fordítanak az idén a munka minőségére. A triádvezetők egyik legfontosabb tennivalói közé tartozik, hogy rendszeresen ellenőrizzék, a munka minőségét, ég csak a gondosan, pontosan elvégzettet igazolják, csak a jóért fizessenek bért. Ez azért is szükséges, mert a termelőszövetkezetben van néhány olyan tevékenység, amelynek elvégzésére nem sikerült normát kidolgozni. Az új jövedelemelosztási rendszer szaporítja a brigád vezetők munkáját. Ezért a termelőszövetkezetben rendszeresen — most még minden nap — tájékoztatják, eligazítják őket. e salad — naqq qoud? Valakinek mindig leszalad a harisnyáján a szem. Van mit felszedni. Persze, akkor sem koplalnánk, ha minden pásztói harisnya ép maradna szombatig. Karácsony előtt vágtunk díssanót. Az éléskamrát nyár végén, ősz elején megtöltöttük. Pestről olcsó fuvarral hozattunk szenet, nem fázunk. Bözsi-mama megint nevet, olyannyira szívből, hogy jólesik hallani. Jól esik, ue három gverek, a nagymama, a férj gondja mellett hihetetlen ez a könnyed vidámság. — Gondja? .,. Gondja annak van, aki csinál magának Csinálhatnék én Is, volna miből. Itt a Zsóka... Most végzi a nyolcadikat. Hallani sem akar másról, mint a vendéglátóiparról. Megszerette, amikor a tsz-büfében szórakozásból segített. Még nem tudom, sikerül-e bekerülnie tanulónak az fmsz-hez. Gyurkának gyakran fáj a feje; azt mondja az or vos, ne erőltessem a tanulással. Minek adjam? Addig ké' év, majd elválik. Sándorra) akkor sem lenne gondom, ha akarnám. Ahol más vizet sem talál, ez ott is bort iszik. Illedelmesen, csendeskén nevetnek a gyerekek. Meglátszik, hogy amikor a középső érkezett, édesanyjuk már nem ment el többé munkába. Mellettük maradt, törődött velük. Törődik természetesen az édesapjuk is —, de csak hét végén. Az apa huszonnégy esztendeje esztergályos Budapesten, az Északi Járműjavítóban. Nem akar megválni a munkahelyétől, inkább vállalja az utazgatást. — Albérletben lakik? — Vigyáz egy épületre, ez a lakbér. A fizetését az utolsó fillérig hazahozza. Amire szüksége van Pesten, azt megkeresi vagonrakással. Értünk teszi. Ez az első beszélgetés-töredék, amikor Bözsi-mama nem nevet. Az „értünk” — boldogság. S boldogságában az ember legalább oly gyakran köny- r”ezik, mint nevet. Az apa. Fülöo György havonta kétezer-négyszáz—kétezerötszáz forintot visz haza. Ebbe benne a családi pótlék is. A lakásban mégis ott az új Melódia-rádió, az új mosógép... — OTP-részletről még nem hallott? — Bözsi-mama megint nevet. — Arra vettük. A bútort meg apránként, darabonként. Nem lehet nem elhinni ennek az asszonynak, hogy tizenöt éve felhőtlen a házassága, hogy gondtalan az élete. De amint elbeszéli, úgy válik egyre érthetőbbé, miért az. Azért, mert szereti a családját, mert szorgos, mert takarékos és mivel őt is, férjét is szeretik azok, akik ismerik. Megélni lehetne abból, amit a férfi keres, de ilyen nyugodt- boldogan éteri csak így lehet Amikor a volt kolostorépületből ki kellett költözniük, Bözsi-mama a strand környékén kínálkozó, a Szabadság útir.ál valamivel nagyobb lakásra vágyott. — Emezzel jobban jár! — így szólt a jótanács. — Iskola, bolt, minden a közelben; megmaradnak a harisnyás kuncsaftok. Bizonyos, hogy a férfit is szeretik mimic'>he'vén. Bizon-os. hogy más esztergályos is eltudta volna végezni azt a feladatot Cegléden, mégis őt üldték. Huszonkét nap kiküldetési díja teljes egészében a családnak jutott. Irigylésre méltó Bözsi-ma- r~a és a család? Nem, Arra méltó, hogy tanuljunk tőlük. — b. *.—