Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-17 / 14. szám

19*7 iawíS’- 17 NÖGR4D 3 1/ ct?, új feladatok Beszélgetés Kanyó Bélával, a MEDOSZ megyei titkár ával Nagy feladatok megoldása előtt áll a MEDOSZ (Mezőgaz­dasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete) veze­tő gárdája, s több mint négy és félezres tábora megyénkben is. Az elmúlt évek bizonyítot­ták, hogy a szakszervezet jól töltötte be feladatát állami gazdaságainkban és a gépállo­másokon. Az új év azonban új feladatokat hozott. Ezekről be- széleettíink Kinyó Bélával, a MEDOSZ megyei bizottságá­nak titkárával. — Melyek azok a legfonto­sabb feladatok, amelyek meg­oldásán dolgoznak? — Mindenekelőtt a szakszer­vezeti választásokat említem — mondta Kanyó elvtárs. — Ez a legfontosabb év elejei te­vékenységünk. Persze ez nem jelenthet, s nem is jelent va­lamiféle befelé fordulást. Már a választások előkészítése so­rán figyelembe vettük többi feladatainkat. Fontos hogy olyan dolgozók kerül ienek a szakszervezeti bizottságokba, akikkel magasabb színvonalon végezhetjük a szakszervezeti munkát, az idei év. s a követ­kező évek tennivalóit. Hiszen a IX. pártkongresszus határo­zataiból adódóan nekünk is sa­játos feladatokat kell megolda­ni. Ugyanakkor fontos a «zpre- pfmk a gazdasági mechanizmus reformiának előkészítésében, és megvalósításában. S a választá­sokkal párhuzamosan már dol­gozunk az idei termelési fela­datok. a harmadik ötéves terv előkészítésén, megoldásán. — A választásokat huszon­két alaoszervezetnél hajtjuk végre. Már működnek a jelö­Ír* Vi! 7^vf +áiólrr>70c!r>a}{. kik azok. akik élvezik a kol­lektíva bizalmát, alkalmasak a szakszervezeti vezetőségbe, vasv bizalminak. A választá­sok első részében, január vé­géle háromszá zhúsz csoport­ban megválasztják a bizalmi­akat. Eddig ez nyolcvan cso­portban történt meg. A máso­dik szakaszban kerül sor az üzemi szakszervezeti bizottsá­gok megválasztására, amelyet február végére fejezünk be. Ti­zenhat üzemi szakszervezeti bi­zottságot és hat üzemünknél ti­zenkét munkahelyi bizottságot választunk, illetve újraválasz­tunk. — Lesz-e új vonása ennek a fontos munkának? — Igen, mert most válasz­tunk először vállalati szakszer­vezeti tanácsot is, s ez elté­rő a korábbiaktól. Ezt azokban a mezőgazdasági üzemekben tesszük, amelyek nagy terüle­ten széttagoltak — mint pél­dául a Kisterenyei Állami Gaz­daság — ahol a szakszervezeti tagok nagy száma nem teszi lehetővé az összevont taggyű­lés megtartását. A vállalati szakszervezeti tanács döntései­nek. határozatainak végrehaj­tását a saját soraiból válasz­tott szakszervezeti bizottság se­gíti, koordinálja. — A választások eddigi me­netével, eredményeivel elége­dettek vagyunk. Minden a ki­jelölt ütem szerint történik. A bizalmi csoportértekezletek si­keresek a legtöbb helyen tel­jes létszámmal megjelennek a dolgozók. Az eddigi tapaszta­latok szerint háromnegyed'-ész­ben újraválasztják a bizalmi­akat. Reméljük, s ezért minden telhetőt megteszünk. hogy eredményes választásról szá­molhatunk be a március végi megyei küldöttértekezleten, ahol a MEDOSZ meevei bizott­ságának megválasztására kerül sor. — A választások mellett, melyek a legközvetlenebb fe­ladatok a M EDOSZ-nál ? — Amint már említettem, a feladataink komplexen jelent­keznek. A harmadik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítása egybeesik az új gazdasági mechanizmus valóraváltásával. S természetesen mindennek előzménye az idei tervek ki­alakítása, amelyeknek megva­lósítása a fő feladatunk. Jelen­leg még tart a múlt évi ered­mények értékelése, az idei ter­vek nem készültek el. A gaz­daságok megkapták ugyan ta­valy a főbb mutatókat, azon­ban részletes termelési, pénz­ügyi terv nem készüli se­hol. A főbb mutatók és az el­vi célkitűzések birtokában azonban mi már dolgozunk, (rö­videsen ki is adjuk!) a munka­verseny irányelvein. A szak- szervezeti bizottságaink azon­ban csak a tervek jóváhagyá­sa után kezdik meg a munka­verseny szervezését. — A gazdasági mechanizmus reform iával kapcsolatban már több tájékoztatást, értekezletet tartottunk a szakszervezeti bi­zottságoknak, az aktíváknak. Már a tervezés időszakában foglalkozunk » dolgozókkal, az­zal segítjük elő a gazdasági ve­zetők munka iát. hngv magva­fázzuk az embereknek a reform célkitűzéseit. megvalósításá­nak szükségességét F.gvmás tá- moe'p+ása kölcsönös hiszen a gazdasági vezetők ;s dicséretre méltóan segítenek minket a vá­lasztások lebonyolításában. — Növekedik n sznk*?emeze- tek szereve a jövőben. 'Hogvnn nyilvánul meg ez a gyakorlat­ban? — Röviden erről talán csak annvit. hogy törekszünk a gaz­dasági vezetőkkel való korrekt együttműködésre. azonban szükség esetén feltétlenül élünk a ingáinkkal. Tudtok. hogv a hatáskörünk megnövekedésé­vel a kötelességeink is növe­kednek de dolgozóink, a nép­gazdaság érdekében, ha kell, a vétójogot is allka’mazzák. Ez éppen úgy kötelességünk mint a politikai termelési feladatok teliesftése az ország célkitűzé­seinek mngvn’ócftá«e — fejez­te be Kanyó Béla elvtárs. P. A. A dotáció caokkentéKe érdekében Kedvezőbb létszámarányra törekednek A Nógrádi Szénbányászati Trösztnél már hosszú idők óta a legfontosabb feladat a termelés gazdaságosabbá téte­le. Végeredményben ez hatá­rozza meg azt is, milyen lesz a jövő. Ma még igen jelentős állami támogatásra, dotációra szarul a tröszt, amit feltétlen csökkenten i kell. Ennek ter­mészetesen több módja van. Az együk az ésszerű létszámgazdál­kodás kialakítása. Az elmúlt években már állan­dósult a törekvés, hogy a köz­vetlen termelő és nem termelő, úgynevezett alkalmazotti lét­szám arányát javítsák. A fo­kozatosan végrehajtott munka- és üzemszervezési intézkedések Hatására, az ezer munkásra eső alkalmazotti létszám ma már hússzal kevesebb a szénbányá­szati országos átlagnál, de ez nem jelenti, hogy nincs mód további arányjavításra. Ezt egyébként az is megköveteli, hogy fokozatosan csökken a bányák termelése. A takarékossági szemlélet erősödése, az idevonatkozó párthatározatok, és rendeletek megjelenése óta különösen elő­térbe került a szervező munka. A tröszt vezetősége a mozgalmi szervek felvilágosító munkájá­tól támogatva élt is az anyagi ösztönzés lehetőségével Az él- múlt két évben például 174 al­kalmazotti létszám megtakarí­tására kötöttek szerződést az üzemekkel, és az így felszaba­duló béralap, törvénybe bizto­sított hányadát felhasználták bérfejlesztésre. Az elmúlt év­ben ez az összeg igen jelentős volt, havi átlagban mintegy nyolcvanezer forint. Az elmúlt évek eredménye biztató, azonban a költségszint csökkentése még további intéz­kedéseket követel. Külön bi­zottságot hoztak létre, amely­nek feladata lesz a gazdaság- irányítás új mechanizmusának megfelelően elvégezni a szük­séges vizsgálatokat, és kidol­gozni a javaslatokat. A bizott­ság már megkezdte a munkát. Az üzemektől máris kéri a ja­vaslatokat. Tapasztalható itt-ott még parh u zamosság, amit fel akar­nak számolni. Cél, hogy a tröszt létszámát a jövőben így is csök­kentsék, hogy több hatáskört leadjanak a termelőüzemeknek, azok önállóságát és felelősségét növeljék, s az ehhez szükséges létszámot is biztosítsák. Az ad­minisztráció csökkentése, ahol lehet a gépesítése, a munka egyszerűsítése útján munka­körök, osztályok összevonása szerepel a megoldandó felada­tok között. Végső cél, hogy a termelő létszámhoz viszonyít­va csökkenjen az alkalmazot­tak aránya, növekedjék a ter­melékenység. és gazdaságosabb legyen a termelés. QfLaqq „HONVÉD!!!!!!! HAJRÁ!!!!!!!” Tintaceruzás, hét-hói íelkiáltó- ellel nyomatékosabbá tett buzdítás díszíti az odajfesték cenerjét a konyhaszekrényen. Bözsi-mama tudja, hogy az lyesmi lemosásával reményte­len kísérleteznie. — Ez Gyurka fiam műve;, Sándor az FTC-nek drukkol, Zsóka a Vasasnak. Én ? . .. Csak araiak, hogy hajba ne kapjanak a csapatokon. Nagyot, csálingelően nevet. A három gyerek egyszerre nyitja száját, hogy sportügy­ijén véleményt nyilvánítson, de anyuka egyetlen szavára csöndben marad valamennyi. Az asszony erre is nevet. Bizonyos, hogy valami öröm írhette, azért ennyire vidám. De nem. A gyerekek közül az iskolában kettő csak közepes, a félévi értesítő nem ok a de­rűre. Talán a lottó? ... — Ugyani Idenézzen. Húsz 'orminál többet nem talál az egész házban, az uram pedig ~sak négy nap múlva hozza a 'izetést. — S addig? — Négy forint, nyolc forint... A kereskedelem mérlege Az elmúlt esztendő a keres­kedelmi dolgozóknak is meg­feszített erőpróba volt. Az egymást követő kiárusítások­kal, árengedményekkel, leér­tékelésekkel eltért az előző évektőL Nem is szólva a no­vemberben kezdődő téli. majd a karácsonyi ünnepekre szóló nagy vásárlási lázról. Mert ez is eltért a szokásos átlagtól. Salgótarjánban, még a kisebb boltokban is napi százezer fo­rintot forgalmaztak az ünne­peket megelőző napokban. Az Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat hetven — korsze­rűnek egyáltalán nem nevezhe­tő — boltegységében 262 mil­lió 800 ezer forintot forgal­maztak. Az élelmiszerboltok­ban 331,5 a vendéglátóiparban 123, az Állami Áruházban 105, a falusi boltok 758 millió 641 ezer forintot. Az áruház és néhány falusi, városi ön- kiszolgáló bolt kivételével — sajnos — sehol sem beszélhe­tünk korszerű körülmények­ről. Ebinek ellenére a kereske­delem helytállt, a tervét túl­teljesítve. egy év alatt kétmil­liárd forintot forgalmazott. Ez az eredmény kétségtelen dolgozó népünk anyagi erejé­nek tükre. De a kereskedelmi dolgozókat is dicséri, mert csak magas hivatástudattal bonyolíthattak le ilyen nagy forgalmat, Most folynak az évzáró lel­tárak: mindenütt nagy érdeklő­déssel várják az eredményeket. Salgótarjánban az iparcikk- boltok már elvégezték a szám­bavételt Sehol hiány, az egyenleg jó. Remélhető, így lesz ez más kereskedelmi vál­lalatnál. földművesszövetkezet­nél egyaránt. Jogos a bizalom, mert a kereskedelemben meg­szilárdult a fegyelem, és nőti a szakmai hozzáértés. A kersékedelmi munka fá­radságos. Egy boltban annyi árut kell felhalmozni, hogy minden ember igényét kielé­gíthessék. Ez alapvető feladat Sokat kell az áruért közvetlen az üzemekben. nagykereske­delmi vállalatoknál kilincsel­ni, veszekedni. Ma a boltos a legszebbet, legjobbat akarja adni vásárlóinak. Az igazi munka mégis akkor kezdődik, amikor szemben a vevővel, elviselve annak minden sze­szélyét, a bolti dolgozó eladja az árut, a pincér kiszolgálja az ételt, az italt. Ezt lélektelenü) nem lehet elvégezni. Ma már a vásárló elvárja, hogy taná­csot is kapjon, számára milyen áru a legkedvezőbb. Néhány kivételtől eltekintve a keres­kedelem dolgozói nem okoz­nak csalódást. Munkájuk ered­ménye. hogy a közönség bízik bennük, és ez a legszebb ki­tüntetés. Most új esztendőt kezdtünk; új feladatokkal. Ez a kereske­delemre is vonatkozik. Nagyon fontos szerepe lesz a termelés, a fogyasztási szükségletek össz­hangjának megteremtésében. Nem mondható, hogy ez eddig ismeretlen volt náluk, de nem érvényesült kellőképpen. Most majd a kereskedelem a nála közvetlenül jelentkező igények alapján beleszól az egyes cik­kek gyártásába. Számos más- fontos változás is lesz. És nem öncélból, hanem mindenek előtt a gazdaságosságért. Ért­hető, hogy a kereskedelem fe­lelőssége is megnő. A bolti dolgozó már nem csupán egyszerű közvetítő, kiszolgáló, akinek annyi a feladata, hogy a polcról leemeli az árut és becsomagolja. A vásárlókkal való szoros kapcsolát révén piackutató, a tervezés befoJyá* solója, az ipar termékeinek hozzáértő propagandistája, a vevő benső bizalmasa. Ez a ma kereskedelem dolgozója. Hosszú út vezetett a mai ál­lapotig, az évi kétmilliárd fo­rintos forgalomig. De meged­ződtek, felnőttek a pultok név­telenjei. Munkájuk iránt biza­lommal lehetünk. Erre enged­nek következtetni az elmúlt esztendő kimagasló eredmé­nyed is. B. Gy B> Brigádvezetők tanácskozása Csökkent a selejt A Salótarjáni Acélárugyár­ban minimális a selejtes termé­kek mennyisége. Az egy vagy két tizeddel való csökkenés nagy energiát, körültekintést és figyelmet követel a fizikai és műszaki dolgozóktól. Évenként 170 ezer tonna alap­anyagot dolgoz fel a gyár, kész­termékké. Ebből 1966. decem­ber 1-ig csak 754,4 tonna áru vált selejtessé, 350 tonnával ke­vesebb mint 1905 azonos idő szakában. De ennek jó része sem a munkások és műszakiak hibájából. Uyanis az előbb em­lített mennyiségből 473,7 ton­na anyag hibás volt. Amit a munkások rovására írhatunk, az 280.7 tonna, 65 tonnával ke­vesebb. mint egy évvel ezelőtt Ez azt jelenti, hogy 1966-ban 0.21 százalékról 0,17 százalék­ra csökkent a selejtes termé­kek mennyisége. A jövedelemelosztás új elveit vitatták meg a litkei Kossuth Termelőszövetkezetben a szö­vetkezet vezetői, valamint a brigádvezetők. A tanácskozá­son megbeszélték a brigádve­zetők legfontosabb teendőit is. Ezek szerint valamennyi üzem- ágban brigádnaplót vezetnek, amelyben a végzett munkát, a tennivalókat rögzítik, A bri­gádvezetők feladata, hogy az elvégzett munkákról külön munkalapokat vezessenek, iga­zolják a szövetkezeti tagok napi tevékenységét és a mun­kalapokat tíz naponként lead­ják a szövetkezeti irodán, a bérszámfejtőknek. A termelőszövetkezetben kü­lönös gondot fordítanak az idén a munka minőségére. A triádvezetők egyik legfonto­sabb tennivalói közé tartozik, hogy rendszeresen ellenőriz­zék, a munka minőségét, ég csak a gondosan, pontosan el­végzettet igazolják, csak a jó­ért fizessenek bért. Ez azért is szükséges, mert a termelőszö­vetkezetben van néhány olyan tevékenység, amelynek elvég­zésére nem sikerült normát ki­dolgozni. Az új jövedelemelosztási rendszer szaporítja a brigád ve­zetők munkáját. Ezért a terme­lőszövetkezetben rendszeresen — most még minden nap — tá­jékoztatják, eligazítják őket. e salad — naqq qoud? Valakinek mindig leszalad a harisnyáján a szem. Van mit felszedni. Persze, akkor sem koplalnánk, ha minden pásztói harisnya ép maradna szomba­tig. Karácsony előtt vágtunk díssanót. Az éléskamrát nyár végén, ősz elején megtöltöttük. Pestről olcsó fuvarral hozat­tunk szenet, nem fázunk. Bözsi-mama megint nevet, olyannyira szívből, hogy jól­esik hallani. Jól esik, ue három gverek, a nagymama, a férj gondja mellett hihetet­len ez a könnyed vidámság. — Gondja? .,. Gondja an­nak van, aki csinál magának Csinálhatnék én Is, volna mi­ből. Itt a Zsóka... Most végzi a nyolcadikat. Hallani sem akar másról, mint a vendéglá­tóiparról. Megszerette, amikor a tsz-büfében szórakozásból segített. Még nem tudom, sike­rül-e bekerülnie tanulónak az fmsz-hez. Gyurkának gyakran fáj a feje; azt mondja az or vos, ne erőltessem a tanulás­sal. Minek adjam? Addig ké' év, majd elválik. Sándorra) akkor sem lenne gondom, ha akarnám. Ahol más vizet sem talál, ez ott is bort iszik. Illedelmesen, csendeskén ne­vetnek a gyerekek. Meglátszik, hogy amikor a középső érke­zett, édesanyjuk már nem ment el többé munkába. Mel­lettük maradt, törődött velük. Törődik természetesen az édes­apjuk is —, de csak hét végén. Az apa huszonnégy esztendeje esztergályos Budapesten, az Északi Járműjavítóban. Nem akar megválni a munkahelyé­től, inkább vállalja az utazga­tást. — Albérletben lakik? — Vigyáz egy épületre, ez a lakbér. A fizetését az utolsó fillérig hazahozza. Amire szük­sége van Pesten, azt megke­resi vagonrakással. Értünk te­szi. Ez az első beszélgetés-töre­dék, amikor Bözsi-mama nem nevet. Az „értünk” — boldog­ság. S boldogságában az em­ber legalább oly gyakran köny- r”ezik, mint nevet. Az apa. Fülöo György ha­vonta kétezer-négyszáz—kéte­zerötszáz forintot visz haza. Ebbe benne a családi pótlék is. A lakásban mégis ott az új Melódia-rádió, az új mosógép... — OTP-részletről még nem hallott? — Bözsi-mama me­gint nevet. — Arra vettük. A bútort meg apránként, dara­bonként. Nem lehet nem elhinni en­nek az asszonynak, hogy tizen­öt éve felhőtlen a házassága, hogy gondtalan az élete. De amint elbeszéli, úgy válik egyre érthetőbbé, miért az. Azért, mert szereti a család­ját, mert szorgos, mert takaré­kos és mivel őt is, férjét is szeretik azok, akik ismerik. Megélni lehetne abból, amit a férfi keres, de ilyen nyugodt- boldogan éteri csak így lehet Amikor a volt kolostorépület­ből ki kellett költözniük, Bö­zsi-mama a strand környékén kínálkozó, a Szabadság útir.ál valamivel nagyobb lakásra vá­gyott. — Emezzel jobban jár! — így szólt a jótanács. — Iskola, bolt, minden a közelben; meg­maradnak a harisnyás kun­csaftok. Bizonyos, hogy a férfit is sze­retik mimic'>he'vén. Bizon-os. hogy más esztergályos is el­tudta volna végezni azt a fela­datot Cegléden, mégis őt üldték. Huszonkét nap kikül­detési díja teljes egészében a családnak jutott. Irigylésre méltó Bözsi-ma- r~a és a család? Nem, Arra méltó, hogy tanuljunk tőlük. — b. *.—

Next

/
Oldalképek
Tartalom