Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-12 / 10. szám

1967. január 12. csütörtök N1GIMD Hétköznapok dialektikája Valamire ráhibáztak ta­valy a Nógrád megyei Épí­tőipari Vállalat munkásai, vezetői, valami izgalmas ter­mékeny dologra, s ezt most nem szeretnék, ha „kicsúsz­na” a kezeik közül. Ezért már az óesztendő végén, s az új év elején is igen sok szó esett a vállalat tavalyi munkaversenyéről. Sokak számára bizonyára furcsán hat ez a bevezető. Minek újra és újra felfe­dezni. hogy a munkaverseny hasznos. termékeny dolog, „tudjuk mi azt már régen, nem kell azt nekünk bebi­zonyítani”. Pedig kár kellet- tenkedni. Az épít ik felisme­rései, s a felismerések nyo­mán tervezett intézkedéseik, egyáltalán nem azért szület­tek. s születnek. hogy a mindentudó bölcseket meg­botránkoztassák. Tulajdonképpen mi történt tavaly az építőn házalóján? Régi igazság újraértékelése, s áz életbe ültetés új formá­jának felkutatása, alkalmazá­sa. Konkrétan: a hosszú, éves lejáratú versenyvállalá­sokról átvertek a két—három­hetes. egyhónapos felajánlá­sokra. Ismeretes, hogy korábban a munkaverseny csendesen csordogált megszokott med­rében. Megszerkesztették a váUa.at éves versenyfelaján­lását —, amelyet úgy kal­kuláltak, hogy a terven felül valamicske túlteljesítés mu­tatkozzék éw végen — ennek alapján megtették éves vál­lalásaikat a föépitésvezetősé- gak és az ipartelep. Aztán tovább: építés vezetőségek, szocialista brigádok, munka- bngaaoK. szinte kötelesség- szerüen megtették a maguk va.iaiaaait, amelyeknél az­tán év közben nemigen tud­tak mit kezdeni. Miért? Egy- •gy vállalat éves verseny-. vallatásának teljesítése csak • a brigádok, munkahelyek teljesítmenyeinek kockakö­veiből épülhet fel. Es az építőipari kivitelezés sajá­tosságai különösképpen so­hasem tűrték az „általá­nosságokat”. S mert egy-egy brigád — mire januárból december lett — többnyire háromszor, négyszer, sőt többször is változtatott mun­kahelyet, a végién lassan azt is elfeledte, miről is szólt a vállalása. Így a verseny egyre inkább formálissá vált. Érdekes, hogy az új ötlet akkor jött, amikor — 1965-ben — a vallalat mély­pontra került, amikor a „menteni, ami menthető” hangulatában egy-egy objek­tum munkabrigadjainak rö­vid két—három hétre szóló versenyfeiajánlasai valame­lyest kibillentették a mér­leget veszedelmes irányából. Ezeket a vállalásokat először „fűszerezték” rendszeresen, konkrétan megszabott cél­prémiumokkal. A kezdeményezés 1965 má­sodat felében persze már nem sokat változtatott a helyzeten. De eredményeket , csillantott fel. S nem fe­ledkeztek meg róla sem a vállalat gazdasági, sem moz­galmi vezetői. Tavaly már erre a módszerre építettek a kongresszusi munkaversenyt — az ismétlődő anyaghiány ellenere is — a már ismert eredményekkel. A metódus tehat bevált, s tanulságait levonva, alKalmas a továb­bi fejlesztésre, tökéletesí­tésre. Ehhez hozza Is látott tavaiy év végén és ez év elején a szakszervezeti bi­zottság, a párt-vegrehajtó- bizottság, a gazdasági veze­tőség külön-külön és együt­tesen is. Csaknen tóműiig (ormi — u Megállapították, hogy . a munkaverseny, nem valami „végső segítség”, hanem idő­re megépült létesítmények­ben, a műszaki átadások jegyzőkönyvi dicséreteiben, millió forintos többlettel­jesítményekben lemérhető materiális erő. Tavaly bebi­zonyosodott róla, hogy nem __ ____ _________________ e sy .a vállalat sok lehetősége a felelős személyek szemrehá Kétmillió forint sokat ér —, nem hagyhatjuk tehát szótlanul, hogy a két üveg­gyár, a ZIM, az acélárugyár, és a nógrádkövesdi kőbánya majdnem ennyit adott ki tíz hónap leforgása alatt: sem mire. A „semmi” szó ez alka lommal a fekbérek és kocsi­álláspénzek összegét jelenti. Ezek a summák. jóllehet 1964 óta csökkenőben vannak, még mindig tetemesek. Amikor közül, hanem a legfontosabb motor, amelynek támogatásá­ra, segítésére kell mozgósí­tani a vállalat egyéb, nem jelentéktelen erőit Az elemzés azonban nem állt meg itt Egyebek kö- | zött, bírálat ért sok műsza­ki, munkahelyi vezetőt, aki egyáltalán nem, vagy csak lassan, késve ismerte fel a munkaverseny új formájá­nak jelentőségét,, s azt alig támogatta... Ugyanakkor elismerték azt is, hogy míg a munkásoknál szerencsésen i végre találkozott a verseny norma-1 Népi nyásban részesülnek, mentsé- gül-magyarázatul temérdek „objektív nehézséget” sorol nak fel. Arra, hogy a problé­mák nem megoldhatatlanok, az igen nagy mennyiségű anyaggal dolgozó Salgótarjá­ni Acélárugyáré a jó példa. Mihelyt kitűnt mekkora improduktív költség terheli a gyárát a szállítással kapcso­latban, késedelem nélkül in­tézkedtek. 1965-ben létrehoz­ták a közlekedési üzemet, személycseréket hajtottak s lám, a megyei Ellenőrzési Bizottság lis hatóereje az anyagi ér-1 tájékozódása szerint a feiso- dekeltséggel, a műszaki ve- j rolt üzemek között az acél­zetők esetében ennek nem te­remtették meg a feltételeit. A gazdasági, műszaki veze­tés, valamint a párt, a szak­szervezeti és KISZ-vezetők árugyárban csökkent legna­gyobb mértékben a „semmire” költött pénz összege. Persze, az olyan „intézke­között sokáig szintén nem dés”, amely papíron születik alakult ki az a fajta együtt- s azon is marad, nem redu­működés. amelyben kezdet­tő' fogva mindenki látja, is­meri, tudja helyét, szerepét, tennivalóit kaija az improduktív költsé' get. Ha — például — Nógrád- kövesden kocsiálláspénzt kell fizetni, jegyzőkönyveket vesz­nek fél, a főkönyvelő javas­latot tesz az igazgatónak, a feleiőssegrevonas azonban el­A felismeréstől a tettig egy lépés a távolság. Az építők az új év küszöbét jól körvo- i marad, nalazott — a mozgalom i erényeit tovább élesztő — Csak felelősségrevonással, cselekvési programmal a I kártérítés fizettetésével nem kezükben lépték át. Ami. is oldható meg a kérdés —, 4 válanztóioyi torvény új vonásairól Az Igazságügyminisztcrium illetékeseinek nyilatkozata Egyéni választókerület, pótválasztás, visszahívás — A választási szervek jogköre — Szoros kapcsolat a választókkal Az országgyűlés tavaly no­vemberi ülésszakán megalkot­ta az országgyűlési képviselők, és a tanácstagok választásáról szóló 1966. évi III. törvényt. A törvény világosan kife- választás közötti négy évben jezósre juttatta, hogy mind a is. Erre — egyebek közt — képviselők, mind a tanácsta- az időközben esedékessé vál« gok megválasztása során ugyanabban a választókerület­ben több jelölt is állítható. Felkerestük az Igazságügy- Valamennyien a Hazafias Nép- minisztérium törvényelőkészí- front jelöltjei; ez a lehetőség tő főosztályát, ahol tájékoz- azj szolgálja, hogy bizonyos tatást kértünk az új választó- esetekben a választók dönt- jogi törvényről. Arról érdek- hessék el. kit tartanak alkal­lődtünk: miben tér el a ko­rábbi választójogi rendelkezé­sektől, mennyiben szolgálja a szocialista demokrácia kiszé­lesítését? masabbnak a képviseletükre. Az egyéni választókerüle­tek bevezetésével összhang­ható új választások miatt üt szükség lesz. Az új választási törvény több részletkérdésben is a korábbinál egyszerűbb, célra­vezetőbb szabályokat állapít meg, fenntartja azonban a gyakorlatban Ijevált rendel­kezéseket. így például a vá­lasztói névjegyzékből való tör­vényellenes kihagyás, vagy az ban megszűnt a pótképviselő- abban való törvényellenes fel­ség. A jövőben tehát, ha egy A törvény új rendelke- képviselői hely megüresedik, új választást fognak tartani. Erre évente két alkalommal kerül majd sor. zései közül — hangzott az il­letékesek válasza — elvi je­lentőségüknél fogva különö­sen az alábbiakat emeljük ki: — Míg korábban külön jog­szabályok szóltak egyrészt az A szocialista demokratizmus irányában történő lényeges változás az is, amely a kép­vétel miatt továbbra is a já­rásbírósághoz lehet fordulni* amely a kifogást három na­pon belül elbírálja. Összefoglalva megállapít­hatjuk; az új választójogi tör­vény megteremti a jogszabá­lyi kereteket ahhoz, hogy az állampolgárok, és a képvise­lők, illetve tanácstagok kö­zött az eddiginél szorosabb, eredményesebb kapcsolat ala­kulhasson ki. Megvan tehát a lehetőség arra, hogy a már­cius 19-én sorra kerülő vá­lasztások alkalmával — és már a választás előkészítése tételeit is. kimondva, hogy során — az állampolgárok visszahívásra akkor kerülhet széles tömegei kapcsolódjanak smr ha a kénvinHő. illetve a be a politikai életbe, a köz- most valósulhatott meg. ami- tanácstag megbízatásának va- ügyek intézésébe. Ezt segíti a országgyú'ési képviselők más- viselők visszahívását szabá- részt a tanácstagok választó- iVOzza. A képviselők válasz­tásáról szóló korábbi rendel­kezések uevan szintén ká­sáról, az új törvény egyetlen átfogó jogszabályban rendezi a választások kérdését. Ko­rábban is történtek már '4- uések az ilyen egységesítés irórivába; az utóbbi időben például azonos napon voltak a képviselő- és a tanácstag- választások. A köyetkezetes egységesítés azonban csak mondták a visszahívás lehető­ségét. de nem rendezték az erre irányuló eljárást. A tör­vény most pótolja ezt: meg- állanítja a visszahívás fel­szintén nem a tehetetlensé­gi erő következménye, ha­nem egy másik felismerés gyümölcse. Eddig — s en­nek kárát aligha kell tag­lalni — az esztendő első hó­napjai jobbara elvesztek a munkaverseny szempontjá­ból. Tavaly is lényegében májusban lendült neki. Hát miért ne kezdődhessék a verseny januárban? — kér­dik az építők. Miért ne plántálhatnák át a kongresz- szusi verseny energiáit már januárban, idei feladataik végrehajtására? Íme a kér­dések. gondolatok, melyek a cselekvési programot sürget­ték. S ezekben a napokban sokan forgatják, lapozgat­ják, hogy véleményt mond­hassanak: helyes-e, ha az építésvezető prémiumát a munkahelyeken zajló verseny konkrét eredményeitől is függővé teszik, hogy a mun­kavezetők a versenyző bri­gádokkal kéthetenként meg­vitassák a verseny-problé­mákat. hogy az építésvezető­ségek, főépítésvezetőségek már januártól versenyre hív­ják egymást, hogy a ver­seny anyagi ösztönzése érde­kében az idén ott „terem” a legtöbb prémium, ahol a termelési feladatokat végre­hajtják; s hogy még kiváló dolgozó is csak akikor lehes­sen egy építésvezető, ha a hozzá beosztott munkások versengéséhez minden tőle telhető segítséget megadott?.. Gyakran a legegyszerűbb dolgokból születnek a leg­nagyobb eredmények. S ha látszólag nem is tartozik szorosan a tárgyhoz, hadd mondjuk el, van még a mi életünkben ezen kívül is jónéhány „sokak által tu­dott” hasznos dolog. De hogy valóban, termékennyé, haté­konnyá váljon, mindahány — nem ártana újra, meg új­ra felismerni hasznosságu­kat. S főként: újra, meg új­ra felkutatni, megtalálni azokat a csatornákat, azokat az utakat — amelyekben új életre kelnének a már egy­szer felismert igazságok Ezt parancsolja, ezt követeli tő­lünk a hétköznapok dialek­tikája. Csizmadia Géza noha ezektől eltekinteni elv­telen engedékenység lenne. A fekbérek és kocsiálláspén­zek további és jelentősebb mértékű csökkentését a gé­pesítés színvonalának emelé­sével lehet elérni. Szükséges tehat, hogy az üzemek beru­házási és műszaki fejlesztési terveikbe illesszék be a rako­dás és szállítás gépesítésének feladatait —, sőt az is, hogy ezek fontosságáról adott eset­ben győzzék meg felsőbb szer­veiket. A ZIM — például — esztendők óta mind beruházá­si, mind műszaki intézkedési tervében fogla kozik a vago­nok ki- és berakásának gépe­sítésével. de a gyáregység központja egyetlen javaslat megvalósításához sem járult hozzá. Műszaki fejlesztés, jó szer­vezés, alapos ellenőrzés, kö­vetkezetes felelősségrevonás — ez az az út, amely a fek­bérek, kocsiálláspénzek jelen­tős csökkenéséhez vezet kor megértek a feltételek ah hoz. hoev tigwanazok az ptvek érvényesüljenek mind a kép­viselők mind a tanácstagok választásánál. A törvény épít azokra a tapasztalatokra, amelyeket a reális megteremtése a válasz­lamilven oknál fogva nem tud Hazafias Népfront a külön­eléget tenni, vary a megbíza- böző tömegszervezetek, első- tósra méltatlanná vált. sorban pedig a pártszerveze­i . . tek politikai munkája.’ Bár a visszahívásra gyakor­latilag ritkán kerül sor, két- A2 új választójogi törvény ségtelen, hogy lehetőségének alapján megvan a lehetőség tanácstagok választásáról szó ló 1954. évj IX. törvénv al kai ma zása során szereztünk, de a korábbi rende'kezéseket tási rendszer további demok­ratizálását szolgálja. A választási szervek (a vé­sők területen tovább is fej- lasztósi elnökségek, a válasz- lesztL A legjelentősebb új rendel­kezés hogy az orszácrsTvűlési képviselők választásánál is arra, hogy kiküszöbölődjenek a képviselői és tanácstagi munkából a formális elemek; a választók méginkább ellen­őrizhessék az országgyűlés és i a, i v.uir'HM, ä tanácsok tagjait, és fordít­tókerületi bizottságok, a sza- va: képviselők és tanácsta­vazatszedő bizottságok) rend- ^ js nagvobb felelősséaeel szerében is megtörtént az egy- képviselhessék azokat, akik séges szabályozás. Politikai- szavazatukkal a parlamentbej .. Ing is jelentős, hogy a tör- a tanácsi szervekbe küldték bevezettük az egyéni válasz- vény továbbfejleszti a válasz- 6ket Es?ész rendszerünk, a tök erű lpt1 rendszert, a koráb- ^ szervek létrehozásába^ és szocializIT1„s Geve „ver azzal, tó lajstromos választás he- működtetésében döntő szere- hoey az üj képviselők, és tó­——.4. T_3 ‘ — ''J +‘ —-rv-w* *• " ­— Az egvéni választókerü­letek bevezetése — mint azt Kádár János elviére kongresz- szusi beszámolójában megál­lapította — szorosabb, és közr vetlenebb kapcsolatot teremt pet játszó Hazafias Népfront nácstóeok szorosabb k*nr^o-* jogkörét. A népfront-szervek- Iatban lesznek az emberekkel, a gazdasási élettel, mint nek nagy munkát kell végez­niük a jelölőgyűlések meg­szervezésében, és a választá­sok lebonyolításában. A választási szervek jogkö­a képviselő, és választói kö- rének megnövekedését mutat- . zött. és ez is kedvezően hat nis.ztórium '»ékeseinek nyi­korábban, fr- úi válasz** ingj törvény pedig erre nemcsak módot, és lehetőséget ad, ha­nem mee is kivár ia ezt — fe­leződött be az Igazságügvmd­csupán az általános választó- majd az országgyűlés mim- so,k alkalmával fejtenek ki kájára. tevékenységét, hanem a két latkozata. U. U áll* «1% ejj j I») «1 síi on Alig férni a mátraszóUósd szonnyolc taggal rendezték, termelőszövetkezet irodáján, egyeztették ki, kinek tartozik. Az egyik szobában eligazítás- Csupán eggyel fordult elő, __ r a érkeznek a brigádvezetők, hogy hangoskodásig fajult a amit már postán ^eladtunk körülbelüT"”nyöÍc'" "forint jut a másikban asszonyok vára- dolog. A történteket így re- —r-—-i—■> ' ■ * - ­koznak, hogy elintézzék konstruálja a főkönyvelő, ügyes-bajos dolgukat. A har- _ E „ id~ tagunktól ió_ madikban csend honol. Pedig száeot Vásároltunk8 de nem Itt Is dolgoznak. A számviteli fi2(fttük még ki az árát Be- _____________________ ______ k éSZÍtÍk 3 hívtuk őt is az egyeztetésre. Ävh jelentö? emelkedés. Igaz. de A zárszámadás még nem készült el véglegesen, de a tagok már megkapták a mun­kaegység-érték nagyobb ré­szét. Természetben és pénz­ben. Mindenki kapott a mun­kaegységre burgonyát, ke­nyérgabonát. takarmánygabo­nát és szalmát. Az előleggel — Hallgattam egy ideig, együtt mintegy huszonkét fo- azután megkérdeztem, felve- nritot. szi-e a pénzt, vagy nem — — a közgyűlés után még , . , ,, körülbel Csendesen válaszolt, s munkaegységenként — mond- később elment. ja Gyura Béla. — A munka­ilyen előzményekkel kezdő- egySeg értéke egy forinttal lesz nagyobb a tavalyinál. Könnyen mondhatják: ez nem dött a zárszámadásra való készülődés Mátraszőllősön. madast. Azt gondolta, a pénzt akar­. Gyura Béla, a szövetkezet jUk neki kifizetni. Közöltük főkönyvelője készséggel vála- vele, megkapja a szarvasmar- szol kérdéseinkre. A beszél- háért a kialkudott árat, azon- getés kezdetén azonban szó- ban levonjuk belőle a szövet­katlan eseményről számol be. kezetnek járó tartozást. Hall­— Elhatároztuk, hogy a ve1 e®y ,*dei®' maíd mondják, hogy végre tiszta lappal kezdhetik az új évet. Mindenki tudja, mennyivel tartozik a szövetkezetnek, mindenki nyilatkozatot írt alá, hogy a tartozását mikor fizeti meg. Tehát további vi­tának nincs . helye. Erre sem az is, hogy ezt az évet meg­erősödött alapokkal kezdtük. A nem munkaegység szerinti részesedésről, meg a prémi­umról még nem is szóltam. Ez hat forintot tesz ki mun­kaegységenként. Tavaly erősödött a mátra­zetőség tiszta vizet önt a po- horodva visszautasította. Sőt, mondj^k< hogv ilyen . - ....... . hárba, s hatvanegyig vissza- P16® az egyik széket is kezd- forduit; mt3g elő Mátraszőllő- sa®^osl termelőszövetkezet. A menőleg rendezzük a szövet- , emelgetni. Egy kis vitára tagok is nagyobb kedvvel kezet és a tagok tartozását. Jetiit sor • mondja moso- jß a gzftwfei tér- dolgoztak. A szövetkezet ve­Elképzelésünk nagy helyes- )%*** ~ ,mi,re a masik szó- melőszövetkezet Mind a nő- ^tősége a tartozások rende­léssel találkozott, mert az fában várakozó asszonyok vénytermesztésben, mind az zesét 1S azert tartotta fontos­ilyen rendezetlen ügyekből ’f?’ ,S, ugy istf”" állattenyésztésben jó eredmé- nak- hogy megszűnjenek a fakadtak a villongások még gazából nekiestek az embe- k születtek Különösen az suttogások Gondosan készítik minden évben. Különösen a lünknek, hogy: „Mit képzelsz áflattenyésztés munkája ala- 32 ldel A szoUoslek zárszámadás alkalmával. ^endet akarnak itt esi- gazdaságosan A 307 hí- veSre elindultak azon az Mindenkivel külön-külön te meg akadá* zott sertés helyett 417-et ér- egyenes utón. amelyen min­beszélgettek a termelőszö- lyozod? tékesítettek. S hét hónap fen szövetkezetnek haladnia vetkezet vezetői. Két hétig Közbeszól Varga János, alatt hizlalnak. De nyereséges tartott, amíg a háromszázhu- termelőszövetkezeti elnök: a szarvasmarha-hizlalás is. Padár Alidra*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom